Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-18 / 219. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2004. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT ALMANACH 7 Boszorkányosán hímezik a jövőjüket Babai Tamás: A hit jele a szent helyek rend- Tapolcai József: Sokat fejlődött a falu; a kő- Tóth Pálné: Ha megadatott, hogy tehessek ben tartása, s a templom a falu szíve-lelke vetkező teendő a csapadékvíz elvezetése valamit másokért, akkor ez a dolgom... Gáldonyi Magdolna, Horváth Zsolt Idős asszonyok ballagnak hazafelé a templomból hétköznap délelőtt. Az ebéd már biztosan ott gőzölög a tűzhelyen, csak tálalni kell az otthoniaknak. A kora reggeli munka után kerestek egy kis megnyugvást a lélek házában. Talán körül is néztek, milyen szép lett, és őseik csodálatos hímzéseire is vetettek egy pillantást. Büszkék a templomukra, számukra otthonos hely. Szent kötelesség Balsai Tamás, a fiatal plébános is büszke lehet arra a hat évre, amit eddig itt, a faluban töltött. Assisi Szent Ferencet idézve mondta: - A hit jele a szent helyek rendben tartása. A templom a település szíve-lelke. Ha tisztán tartják, díszítik, az jellemző a közösség lelkére. A pásztor csupán emlékezteti őket arra, hogy van tennivalójuk, felelősségük az elődök és az utódok számára. A jelen pedig nagyon szép: aki tudomást szerez Buzsákról, az bejön a templomba, és találkozik az itt levő esztétikai és lelki hatásokkal is. Amikor Buzsákon megkezdte a szolgálatát, átgondolta a tennivalóit, és úgy vélte, hogy tíz évre van szükség a megújuláshoz. Amivel talán nem számolt, az a hívő és a vallást nem gyakorló közösség tenni akarása és az ön- kormányzatnak a támogatása. Azt mondta: Krőzus módjára segítettek. Igaz, a plébános is a templomra költötte atyai örökségét. Nos, így készülhetett el a templom és a plébánia tatarozása, a lélek házának megvilágítása. Nemcsak ezzel lett a templom tájékozódási pont a faluban, hanem az új órájával is. A XIX. századi régit ugyanis kicserélték, s elmondhatjuk: ma ez a legpontosabb időmérő Buzsákon. A templom közösségformáló hatása átöleli a falut. Nemcsak a plébános, hanem az emberek is örömmel emlékeznek a hegyi búcsúkra. Nyáron a János-hegyi pincéknél találkoznak, ősszel pedig a ceriai hegyen. Itt legutóbb 300 liter bor is elfogyott. Magát is kitelepítette Örömmel emlékezik ezekre az együttlétekre Kara Lajos alpolgármester is. Ugyan nem itt született, de a szülőhazájának tekinti Buzsákot, mert itt eszmélt négyévesen. Bár a munkája több mint másfél évtizedre a távolba szólította, azt mondja, visszahúzták a gyökerei. Vállalkozóként is igyekszik hozzájárulni a helyi gazdaság élénkítéséhez, és ha kell, önmagát is korlátozza.- A község lakosainak 90 százaléka a turizmusból él. Nincs más választásunk, mint ezt segíteni, ösztönözni. A településfejlesztési tervben is ez határozza meg a jövőképünket. Úgy határoztunk tehát, hogy ezt a tevékenységet itt az ipar ne zavarja, így aztán a falu déli területeijt jelöltük ki ipartelepítésre - mondta. S ezzel, ha úgy tetszik, önmagát is kitelepítette, mert mező- gazdasági és fuvarozótársaságát itt fejlesztette... Buzsak Somogy gyöngyszeme. Ezt az egyszerű mondatot hallottuk az alpolgármestertől és Tapolcai József polgármestertől is. Új kút Csisztán- Összkomfortos lett a falu. Tíz kilométer utat is rendbe tettünk az 520 milliós csatornaberuházás után. Az utakra az önkormányzat és a vállalkozók adták össze a pénzt, és 17 milliót nyertünk pályázaton - mondta a polgármester. A fejlesztések látszanak a teljesen újjávarázsolt faluközpontban, s korszerűsítették az iskolai konyhát és az orvosi rendelőt is. A következő tennivaló a csapadékvíz elvezetése a község egész területén. Ennél is nagyobb falat a csisztai termálvíz gyógyvízzé minősítése, ez hosszadalmas lesz. Az önkormányzat 70 millió forintot költött az új kútra - annak a vizét kell minősíttetni - és a víz kezelésére. Ehhez persze jól jött a 30 milliós állami támogatás. Sok reményt fűz a polgármester is a tavaszra megújuló gyógyfürdőhöz, de már új bérlőkkel. Egyik szeme sír... Csiszta volt, van és lesz is - állítja Molnár István, a fürdő leköszönő bérlője. Végignézve az elmúlt tizennégy év munkáján, emelt fővel, síró és mosolygó szemmel hagyja maga mögött a gyógyfürdő oly kedves épületét.- Csiszta nagyon közel áll a szívemhez. Mivel azonban a vezetés nem velem képzeli el a jövőt és az egészségem is megromlott, ezert úgy döntöttem, hogy a bérleti szerződés lejárta előtt elmegyek - mondta Molnár István. - Az eltelt éveket számba véve több jó emlék maradt meg bennem. S arra vagyok a legbüszkébb, hogy a fürdő gyógyvizével nemzetközi hírnevet szerzett és kinőtte magát a hajdani pusztából. Molnár István nevéhez sok fejlesztés kötődik. Egyebek között támogatta a Buzsák és Csiszta közti összekötő út elkészítését, új üzletsort építettek. Befejezte a főépületet, az illemhelyeket, és szaunát, illetve fedett medencét csináltatott. Hírét messze vitték Egészsége visszanyerését ő is a csisztai gyógyhatású víznek köszönheti. A régi kút táplálta medencékben megmártózók reumatikus panaszaikra, nőgyógyászati betegségeikre kerestek enyhülést. A savlekötő hatású víz fagyasztása pedig enyhítette a gyo- morbántalmakat s gyógyította a pikkelysömört is. Nem csoda hát, hogy Csisztát a szomszédos országoktól kezdve Anglián, Svédországon és Hollandián át Szaúd-Arábiáig, valamint Ausztráliáig ismerik. Sokakban élő kép, akik a faluból Csisztára mentek, hogy az idős asszonyok kiterítették a kerítésre a boszorkányos, rátétes, vézás hímzéseiket, s alig akadt külföldi autós, aki továbbhaladt volna úgy, hogy meg ne álljon. Ez ma már nem divat, de Buzsákon továbbra is jelentős érték a tíz éve tevékenykedő idősek klubja. A klub első és azóta is odaadó elnöke Tóth Pálné nyugdíjas pedagógus, aki élete nagy részét a buzsáki hagyományok megmentésének szentelte. Levették a kendőjüket- Az első összejövetelre nagyon jól emlékszem ma is. Eleinte feszült volt a hangulat, aztán az asszonyok levették a kendőjüket, és elkezdtek beszélgetni. Azért az első hat-nyolc emberért érdemes volt belevágni - mondta Tóth Pálné. - Egyszerű emberek gyermeke vagyok, és úgy gondolom: ha megadatott, hogy tehessek valamit másokért, akkor ez a dolgom. Ma negyvenhat tagja van a klubnak, s 1996 óta egyesületként tevékenykedik. Az idős emberek figyelnek egymásra, mert közösek az örömeik és a bánataik. Ma persze az örömökből van több, mert készülnek a megyei nyugdíjasgálára és a születésnapi találkozóra, hiszen együtt ünnepelnek a kistérség településein élő idősekkel. Annyit azért megjegyzett Tóth Pálné, hogy a friss nyugdíjasok ma már egyre nehezebben jutnak el az összejövetelekre. Nagy a falu, és egyre kevesebben tudnak elballagni az esti órákon a központjába. Tapolcai József persze elégedett, mert összetartó közösség tagja a születése óta. Azt vallja: itt mindenki megtalálja azt, amire vágyik, polgármesterként azért küzd, hogy Buzsákon szabadon élhessenek az emberek. Életre kelt hagyományőrzők Újra életre kelt az országos hírű hagyományőrző együttes, amelyet Knézics István vezet. Ő látja el a községben az idegenforgalmi referens feladatait is. Erdélyi testvérkapcsolat Az erdélyi Tusnádfürdővel alakítanak ki újabb testvéri kapcsolatot. A partneri szerződést már az ősszel szeretnék megkötni a két település képviselői. Ifjúsági találkozót tartanak Kistérségi ifjúsági találkozót szervez október 9-re Balsai Tamás plébános. A faluházba várja a buzsákiakon kívül többek között a lengyeltóti, a táskái meg a niklai fiatalokat is. Kétnyelvű rendezvények Somogybán a legtöbb külföldi ingatlantulajdonos Buzsákon található. E községben már száz- ötyenhat új, zömmel európai telepest tartanak számon. A falu rendezvényei is kétnyelvűek. RECEPT Húsos répa Eredeti buzsáki étel receptjét kaptuk Tóth Pálnétól. Hozzávalók; mintegy 60 dkg füstölt hús (lehet fej, köröm, oldalas, sonkavég), 3 nagyobb takarmányrépa vagy 2 liter savanyított répa, 1 liter paradicsomlé, 3 deci tejföl, 2 kanál zsír, 5 kanál liszt, bors, tört paprika, hagyma. A húst kiáztatjuk s apróra vágjuk, majd föltesszük annyi vízben, hogy ellepje, és félig megfőzzük. Beletesszük az apróra vágott hagymát, répát és a paradicsomlevet. Ha minden puha, a zsiradékból liszttel és tört paprikával rántást készítünk, és berántjuk az ételt. Majd tejföllel és egy kanál liszttel behabarjuk. Hasonló módon készítik a húsos káposztát is savanyított káposztából, csak abba nem tesznek tejfölt. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A BUZSÁKI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA UTÓN EURÓPÁBA A minőség kötelez Négy éve nyitotta meg zöldség-gyümölcsüzletét Ivancsics Zoltánná. A bőséges és minőségi árunak meg az udvarias kiszolgálásnak köszönhetően hamar népszerű lett a lakosok körében. - A férjem korábban is zöldséget szállított az iskoláknak, óvodáknak és üdülőknek. Munkahelye megszűnésével indítottuk a vállalkozást. Később én is állástalan lettem, ezért megnyitottuk ezt a kis üzletet - mesélte Ivancsics Zoltánná. - Az árut a fővárosi nagybani piacon szerezzük be, s bár a faluban van négy bolt is, akinek nagyobb mennyiségű zöldség kell, az biztosan hozzám tér be. Nyáron a Balaton és a csisztapusztai gyógyfürdő közelsége miatt a kis üzletben több a vásárló. A vásárlási szokásokat a fizetések és a segélyek érkezése erősen befolyásolja. Sokan már a télre tárolnak, most paprikát, később hagymát, krumplit. A boltos elmondta azt is: mivel kenyeret és tejet nem tartanak, ezért a szigorú uniós előírásoknak esetükben nem volt nehéz megfelelni. Nagy terveket nem dédelgetnek; a vásárlóknak a továbbiakban is a megszokott minőségű árukat kínálják. A vállalkozásban a család minden tagja segít Ivancsics Zoltánná lánya a pult mögött, a fia pedig a beszerzésben A hagyományok háza A bágyadt őszi napsütésben asszonyok hímeznek a virágdíszes tájház udvarán. Bár a XX. század elején még szinte az egész községben csak ilyen szoba-konyha-kamrás, nádfedeles házak álltak, mára hírmondó is alig van belőlük. Ezért különösen jelentős ennek a XIX. századi háznak s a gazdasági épületeknek a megóvása; régi fényképek alapján tették rendbe. Ha átlépjük a ház küszöbét, nagyot fordul velünk az idő kereke: egy szívdobbanásnyi idő alatt dédanyáink füstös konyhájában vagyunk. A kéménykürtőben ottfelejteti hírmondóként sonkát és szalonnát látunk, a hátsó szobában pedig hímzések, a buzsáki népviselet remekmívű darabjai és szebbnél szebb pásztorfaragások nyűgözik le a látogatót. Kovács Józsefné, a művelődési ház igazgatója elmondta: a nyáron kétezer hazai és külföldi vendég kereste föl a tájházat, mint előtte egy esztendővel. A tárlat bővítésére korábban gyűjtést rendeztek, amelyre több hímző asszony is adott a munkáiból. Három éve pedig varrószínt és egy többcélú kemencét építtetett az önkormányzat. A tájház a közösségi élet központja: a varrószínben asz- szonyok hímeznek, az udvaron főzőversenyt tartanak BUZSAK KINCSE A buzsákiak mindig is büszkék voltak hagyományaikra, s ezeket ma is éltetik. Kevés az olyan település, ahol annyim meghatározná a jövőképet az ősök tevékenysége. Örökségükkel jól sáfárkodnak. A vendégfogadás nemcsak a helyi gazdaság mozgatóereje, hanem úgy teszik a dolgukat, hogy azzal sokféle örömöt szerezzenek mások-, nak és természetesen önmaguknak is. Azzal a hittel telnek mindennapjaik, hogy a községük egy kistérség jelentős központja lehet.
