Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-17 / 218. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2004. SZEPTEMBER 17., PÉNTEK ALMANACH 7 Németh Gyula: Ha riasztanak a falubeliek, Tormáné Szakács Katalin: Már nincs sémákkor azon nyomban Indulnom kell ml akadálya, hogy benépesüljön a teleház Kilenc éve ismerte meg az ország a település nevét, akkor rendezték az első kaszashow-t. Azóta minden évben összejönnek az országból sőt a határon túlról is a legjobb aratók, traktorversenyzők és szépszámú néző, hogy eldöntsék, ki a legügyesebb. A rendezvénynek ennyi a hozadéka. Megismerték Őrei nevét. Az év többi napján nincs ilyen nagy nyüzsgés a faluban. Az emberek csendben teszik a dolgukat. Apró lépésekkel próbálják valóra vál- kora következik, és van még tennivaló tani a terveiket, elképzeléseiket. Fékre lépteti a traffipax az autóst Szarka Ágnes Az Őrein átvezető mellékúton az utazó azt hiheti, hogy csak néhány házból áll a falu. Aki a valósággal és az igazi Orcival akar szembesülni, annak még erről az útról is le kell térnie. Ottjártunk- kor a körjegyzőség ügyes-bajos dolgairól tárgyalt Takács János zimányi és Szlávik József őrei polgármester. A tárgyalás befe- jeztéig Németh Gyulával, a község rendőrével beszélgettünk. Rend van a faluban- Öt településnek vagyok a körzeti megbízottja, és ez a legjobb, legcsendesebb, legbiztonságosabb falu. Itt évente mindössze egy-két bűncselekmény történik. Már szeptembert írunk, s csak egyszer kellett lopás miatt eljárnom. Németh Gyula nemcsak szolgál Orciban, hanem ott is él. Valamikor kaposvári srác volt, és megtetszett neki az utcájukban lakó rendőrök munkája. A gyermekkori álmot tett és iskola követte, s ma már ő ad tanácsot nemcsak bűnüldözéssel, hanem egyéb jogi kérdésekkel kapcsolatban is.- Sokszor kérnek tanácsot autóátírási vagy polgári peres ügyben. Elfogadják, amit mondok, de én is hallok tőlük híreket. Figyelnek egymásra az emberek, és hamar feltűnik, ha idegen autó vagy ember jár itt, a környéken. Azonnal szólnak, akár szabadnapos vagyok, akár nem. Ezért nem is tartok fogadónapot. Bármi történik, telefonálnak vagy verik a redőnyt, és olyankor mennem kell. A körzeti megbízottnak panaszkodtak a főút mellett lakók Is, hogy az egyenes szakaszon száguldoznak az autósok. Azóta rendszeresen megjelenik itt a traffipaxos autó, s a száguldozok mostanában már a fékre lépnek. Tormáné Szakács Katalin a faluban ritkán jár autóval. Otthona alig néhány száz méterre van új munkahelyétől, a teleháztól. Bár még gyesen van hároméves kislányával, de olyan csábító volt a pályázat, hogy vállalta. Még üres a ház- Néhány napja pakoltuk be a két számító- és egyéb irodatechnikai gépet, s néhány nap múlva már jöhetnek az érdeklődők - mondta. - A gyerekek már nagyon várják a nyitást, hiszen otthon nincs mindenkinek számítógépe. Az iskolában megismerkednek a programokkal, s a játékokban sokkal tájékozottabbak, mint a felnőttek. Remélem, a most még üres tele- házat hamarosan benépesítik. Tormáné kislánya Toponárra jár óvodába, szerencsére a nagymama reggel viszi, este pedig hazahozza a gyermeket - Úgy tervezzük, a hét minden napján nyitva leszünk, így édesanyám segítsége nélkülözhetetlen lesz. Hét végén pedig, ha úgy alakul, a kislányom is velem jön a tele- házba, így meglehetősen hamar megismerkedhet a gépekkel. Közben Szlávik József polgár- mester is befejezte a tanácskozást, s leült velünk beszélgetni. A fő dilemmát az okozta, hogy Őrei közel van-e a megyeszékhelyhez vagy a néhány kilométeres távolság ellenére is messze. Álmatlan polgármester- Rosszul alszom éjszakánként, és olyankor elmélkedem. Most azon gondolkodtam, hogy nem a várostól vagyunk mi messze, hanem a megyeszékhelytől. A pályázati támogatások sokkal vékonyabban csordogálnak, mert nem vagyunk hátrányos helyzetű település. A költségvetésünk nagyobb részét elviszi az intézmények fenntartása, mert sem iskolánk nincs, sem óvodánk. Munkahelyet viszont a város ad. Közel vagyunk hozzá, de még mindig nincs szennyvízcsatornánk. Átadtuk a könyvtárt, s elkészült az internetszoba is. Kis lépésekkel tudunk csak haladni. Őrei az aratófesztiválról, a ka- szashow-ról lett híres országszerte. Ez elismerést hozott ugyan, de pénzt nem. - Történelmi emlékeink nincsenek. Ez volt az egyetlen kitörési pont, hogy egyáltalán tudjanak rólunk s arról, hogy van egy ilyen nevű település. Kilencszer jöttek itt össze a legjobb kaszások, de kérdéses, hogy lesz-e tizedik. Az aratófesztivál elindításának az ötlete Kolber István országgyűlési képviselőnek, a falu szülöttének és első díszpolgárának a nevéhez fűződik. Adott a kérdés: neki mit jelent ez a falu?- Mindent! Magát a települést, a tájat, az embereket, a gyermekkort, a barátokat és a régi emberek emlékét. A szülőföldet, ahová visszajárok - mondta. - Gyermekkorom Orcija nagyon messze volt a várostól. Az emberek másként öltözködtek, máshogy beszéltek, másként látták a világot, mint a városiak. Ma már megszűnt ez a távolság, s ez nemcsak az úthálózatnak köszönhető. Most a megyeszékhely amolyan alvóvárosa, de megérhetjük, hogy egyszer a város része lesz. Kolber István kapott már kitüntetést a köztársasági elnöktől, a megyei közgyűléstől is. A leg- meghatóbb neki mégis szülőfalujának a díszpolgári címe volt. Újkori Őrei lovag- A településen élők szavaztak, és nem az önkormányzat határozott. Ezért volt számomra megható és felemelő ez a kitüntetés. Nem vagyok szerénytelen, de azt az orciaktól kell megkérdezni, hogy miért mellettem döntöttek. Talán mert büszkék arra a kisgyerekre, aki itt született és elért valahova. Még sok mindent lehet és kell tenni a faluért. Most a finom csiszolások korszaka következik. Azt tervezem, hogy összeszedem azokat az őrei születésű embereket, akik tudnak és akarnak is tenni a faluért. A híres szülöttek között van Kunffy Lajos festőművész, Tildy Zoltán lelkész és Őrei lovag is, aki István király seregében Koppány vezér legyőzésében segédkezett, s ezért kapta ajándékba a települést.- Ő tekinthető az első somogyi közgyűlési elnöknek. Ezer év múlva pedig én foglaltam el ezt a széket - mondta nevetve Kolber István. - Tettekkel, felelősséggel tartozom a településnek. Tyeplik Tibor is hoz némi hírnevet a falunak. Bár inkább úgy ismerik megyeszerte, hogy Andrió, a bűvész. Mindössze egy éve él itt, de a környék településein élők már jól ismerik. Andrió, a bűvész- Veszprémben éltem, s bejártam fél Somogyot, mire Orciban ráakadtam az otthonomra. Mindig tevékeny ember voltam; olyan ház érdekelt, ahol lehet tenni- venni - mondta. - Itt van egy kis házam és szőlőm. Egyébként be- leszülettem a cirkusz világába, a bűvészkedésbe, de van polgári foglalkozásom is: dekoratőr, restaurátor, kirakatrendező vagyok. Andrió apja műszerész volt Budapesten. Barátai csábították el a Cája cirkuszhoz. A háború előtti Magyarországon ez volt a leghíresebb. Szabódott, hogy még egy tisztességes bukfencet sem tud vetni, mégis ott ragadt. Előbb mint légtornász, majd a balesete után bűvészként dolgozott. - Apámtól sok trükköt ellestem, később magam fejlesztettem a műsoromat. Ez rengeteg gyakorlással jár. A környék településeire sokszor hívnak, s egy faluban másodszor már nem léphetek föl ugyanazzal a műsorral; az emberek újat akarnak látni. Sokan próbálják ellesni a trükköket, de a jó bűvész soha nem árulja el mutatványainak a megoldását. Ahogy Rodolfo mondta: csak a kezemet figyeljék... És nem láttak semmit. Új utcasort építenek Húsznál több lakótelket adtak el a településen, s néhányon már megkezdték az építkezést is. A viszonylag olcsó, közművesített utcában levő telkek értéke-sítéséből a falu lélekszámúnak növekedését várják, mert fiatal családok beköltözésére számítanak. Támogatták az iskolásokat A tanulókat hagyományosan az idén is támogatta a községi önkormányzat. Az általánosba járóknak ötezer, a középiskolásoknak tízezer, a felsőoktatásban tanulóknak a tanévkezdését 12 ezer forinttal könnyítették meg. A képviselő-testület téríti a toponári iskolába járók évi buszbérletének a költségeit is. RECEPT Pulyka sörtésztával A sörtésztás pulykához egy kiló pulykamell, 30 dkg liszt, 3 csomag sütőpor, egy üveg sör, só, bors, ételízesítő és a sütéshez olaj kell. A húst fölszeleteljük, kiklopfoljuk, meghintjük sóval, borssal, ételízesítővel. A sörtésztához a lisztet és a sütőport simára keverjük a sörrel, majd belemártjuk a lisztbe forgatott pulykamelleket, és olajsütőben vagy bő olajban aranybarnára sütjük. A fölösleges olajat papírtörlőn leitatjuk, burgo-nyapürével tálaljuk. Kínálhatunk hozzá ecetes szilvát is; ehhez 40 dkg cukrot négy deci vízzel, egy deci tízszázalékos ecettel, fahéjjal és citromhéjjal felforralunk, s két kiló kemény, magos szilvára öntjük. Ha kihűlt, a szilvát üvegbe rakjuk, a szirupot újra fölforraljuk, és ráöntjük. Lekötjük, és a forrástól számítva 6-8 percig gőzöljük. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ORCI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA ÚTON EURÓPÁBA Aratók fesztiválja A hagyományok fólelevenítésére hirdették meg kilenc évvel ezelőtt az első kaszashow-t. Akkor még senki sem gondolta, hogy az aratófesztivállal is hagyományt teremtenek. Azóta minden évben július elején összejönnek a legjobb kaszások és marokszedők, illetve a mezőgazdasági erőgépek kezelői. Ez utóbbiaknak a vezetői a szokásostól eltérő munkát vállalnak: nem a szántóföldeken jeleskednek, hanem nehézgép- krosszon mérik össze tudásukat. A főzőversenyre pedig egyre többen neveznek be. Az aratófesztivál idővel nemzetközivé szélesedett, hiszen állandó vendégek a vajdaságiak, és tavaly már rajthoz állt egy olasz versenyző is. A legnagyobb figyelem általában a kézi aratók vetélkedését követi. Többségük hagyományos ruhában - az ecsenyiek népviseletben és tutyiban - készülődnek a megmérettetésre. Az aratófesztiválnak nincs közvetlen anyagi haszna. Elviszi azonban a falu hírnevét messzi földre, a határokon túlra is, és ez akár egy uniós pályázat beadásakor is jelenthet némi előnyt. Aki egyszer Is részt vett az aratófesztiválon, az minden évben visszatér Orciba, hiszen ez nemcsak munka ORCI KINCSE A festőművész Kunffy Lajos a századforduló és a XX. század magyar festészetének jelentős alakja, a plein- air, azaz a levegővel átitatott természeti látvány ábrázolásának egyik mestere 1869-ben született Orciban. Jogi diplomájának megszerzése után Münchenben Hollósy Simonnál, majd Párizsban a Julián Akadémián Constant és Laures növendékeként tanult festeni. A francia fővárosban hosszabb ideig állandó műtermet is fenntartott, de a nyarakat mindig Somogytúron töltötte. A francia Becsületrend tulajdonpsa volt. Kunffy képeinek a színesítéséért, az egzotikus festői motívumokért beutazta Taorminát, Tuniszt, de végül Somogytúron találta meg a megfelelő ihletet adó forrást. Élete utolsó évtizedeit is ott töltötte, és szinte haláláig, 1962-ig dolgozott. Somogy napfényes tájait, a somogyi nép életét ábrázoló képei közül nem egyet őriznek a Magyar Nemzeti Galériában. Egykori otthona ma múzeum. Orciba felnőttként nem tért visz- sza, de a hálás utókor szülőháza falán emléktáblával tiszteleg a művésznek. Kunffy Lajos festőművész tiszteletére szülőházának a helyét emléktáblával Jelölte meg az önkormányzat
