Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-15 / 216. szám
SOMOGYI HlRLAP - 2004. SZEPTEMBER 15., SZERDA ALMANACH 7 Többé nincs szükségük a vándorbotra Gyurokovlcsné Tóth Brigitta: A ml iskolánk Kajdacsi Erika: Négy lovunk van, és nálunk Gyurokovics Ferenc: Nem sokat költők ora kis költségű Intézmények közé tartozik a lótartás szívügye az egész családnak vosságra, pedig végigdolgoztam az életem Nagy László A falun szinte kétpercenként zúgnak át a kaviccsal megrakott kamionok. A gyerekeknek egy csöppet sem veszélytelen átmenni az egyik oldalról a másikra. Ráadásul az eredetileg is gyenge minőségű utat a teherautók mára jóformán teljesen tönkretették. Az út állapota és a forgalom - két súlyos gondja ez az itt élőknek. Úgy tetszik, hogy legalább az egyik hamarosan megoldódik. Újjáépítik ugyanis a Barcstól idáig vezető utat. Több mint egymilliárd forintos beruházásban jövőre megépülhet Barcs és Heresznye között a több mint húsz kilométeres útszakasz. Az aszfalttal együtt simulhatnak ki az út mentén élők ráncai is, akik már egy évtizede sürgetik a helyreállítást. Koca kilenc malaccal A forgalom különösen a nyáron jelentett állandó veszélyt, hiszen a gyerekek a szünidő nagy részét itthon töltötték. - Csavarogtunk, fociztunk, kerékpároztunk, s a környék strandjaira jártunk - sommázta az elsuhant nyár élményeit röviden a tízéves Haraszüa Péter és a 11 éves Horváth Krisztina. Péter ezúttal Zákányban és Csokonyavisontán nyaralt, Kriszta Babócsáig és Nagyatádig jutott. Bármilyen furcsa, mindketten várták már az iskolát. Nincs ezzel másként az elsős Máltesics Krisztina sem, aki két hét elteltével sem kívánkozik vissza az óvodába. Egyedül a másodikos Balogh Tamás nem várta csak olyan nagyon a tanévkedzést. No, nem az iskolával van gondja - mondta -, hanem azzal, hogy szeptembertől már nem jut ideje odahaza az állatokra. - Eddig én etethettem a disznóinkat. Kilenc malacom és egy kocám volt - mondta büszkén -, és egész nyáron rám bízták édesapámék... Állják a versenyt Az alsó tagozatos iskolába negyvenen járnak. - Nem túl sok a gyerek, de amíg nem jelent drámaian nagy terhet a fenntartása, addig marad az iskola. Ez a faluvezetés véleménye - mondta Gyurokovicsné Tóth Brigitta igazgató. - A kis költségű iskolák közé tartozunk, nálunk sokkal rosszabb mutatókkal is tevékenykednek hasonló intézmények. Ráadásul ahol lehet, igyekszünk csökkenteni a falu terheit. Társulást hoztunk létre Darány, Háromfa, Tarany iskoláival és óvodáival. A darányiak irányításával fut a többmilliós program, s mi egyebek között egy számítástechnikai tantermet nyerünk vele. A Dráva menti többcélú társulás most elnyert 105 millió forintjából is részesül az iskolánk. A falu gyerekei javára létrehoztunk egy alapítványt, és ez is rengeteget segít. A gyerekeknek ugyanakkor itt is legalább annyi lehetőségük van, mint egy városi iskolában. Német nyelvet oktat például egy Barcsról kijáró nyelvtanár - Sabine Knoll -, és az úszásoktatásnak is keteves mar a hagyománya.- Nyertünk egy kisbuszt erre a célra, és azzal hordjuk a gyerekeket uszodába; többnyire Csurgó, Babócsa az úti cél. Zenét is oktatunk: 13 diákunk tanul hegedülni a barcsi zeneiskola kihelyezett tagozatán. Meggyőződésem, hogy semmivel sem nyújtunk kevesebbet, mint a városi iskolák. Ugyanakkor mellettünk szól a tanulók kis száma; több figyelem jut nálunk a gyerekre, nem kallódik el, nem marad le. Tény: felsőben sem rontanak a diákjaink: aki nálunk kitűnő, az a másik iskolában is tartja ezt a szintet. A falu életéhez is szorosan hozzá tartozunk, hiszen a gyerekeink adják a műsorokat, s nem utolsósorban munkahelyeket is jelent az intézmény. Lóháton a család Az iskola szorosabbra fonja a köteléket a falu és fiataljai között - ezt nemcsak a pedagógusok állítják. Nélküle még kevesebb fiatal maradna itt. Kajdacsi Erika két hónapja szerzett szakmát, és szülőfalujában állt munkába. - Abban, hogy Bolhón maradtam, az is szerepet játszik, hogy városban nem lehet lovakat tartani - mondta. - Nálunk az egész család szívügye a lótartás; jelenleg négy van az istállóban. Én sem tudtam és nem is akartam kivonni magam a hatása alól. A fiatal lány döntésében persze az is közrejátszott, hogy mikor befejezte az iskolát, szinte azonnal munkát talált idehaza.- Föl sem merült bennem eddig, hogy elmenjek innen, bár elképzelhető, hogy családot már Barcson alapítok. Messzebb nem mennék: Barcs még elérhető közelségben van a falumhoz. Mások is hasonlóképpen gondolhatják. Gyurokovics Tibor barcsi zenetanár például már többet van bolhói szüleinél, mint a városban. Apa és fia együtt kertészkedik a szülői háznál. Több ezer fej salátát nevelnek a kertben, s a száz négyzetméteres fólia alatt is 4-5 ezer szál hagyma, 8-10 ezer szál palánta növekszik. Másodvetésben káposzta terem, s paradicsom, paprika, biocseresznye. 1976 óta foglalkoznak a vegyszer nélküli termesztéssel, de komolyabban csak a rendszer- váltás évében kezdtek bele. Ma már a barcsi intézményekbe is szállítanak, és olcsóbban, mint az üzletek. - Teljes az összhang, még egymás gondolatát is kitaláljuk, hiszen harminc éve együtt dolgozunk - mondták. Mára az üvegház is elkészült, ez további 35 négyzetméter helyet jelent a növényeknek. - Szívesen veszik a terményeinket a környékbeli iskolákban, az öregek otthonában, hiszen egészségesebb, mint a bolti. Húszezer palánta Gyurokovics Ferenc maga lehetne a mestersége címere. Vegyszert nem látott zöldséget és gyümölcsöt ette, a saját borát itta világéletében, s bár elmúlt 85 éves, kitűnő egészségnek, jó erőnek örvend. - A korombeliek már mind kint vannak a temetőben, tíz-húsz éve meghaltak. A mi sorunkon csupa özvegyasz- szony él, alig van férfi a házaknál. Én szerencsére nem sokat költők orvosságra, pedig végigdolgoztam az életemet - mondta. - Az egészségem jó, bár tavaly egy vírus elkapott bennünket is az asszonnyal. De nem kell bot, nem kell segítség. A télen húszezer palántát neveltünk, s fával fűtöttünk. Még éjjel is háromóránként kellett tenni a tűzre. Nem mindenki vállalta volna, de én végigcsináltam. Egészséges élet Mostanában az a legnagyobb bosszúságuk, hogy a szennyvíz- hálózat megépültével elapadt a kútjuk. - A közelünkben helyezték el a szivattyút, s az bizony rendesen kiszivattyúzott a földből minden vizet. Szép dolog a • haladás és jó, hogy csatornázták a falut, de nagy árat fizettünk érte. Azóta minden csepp esőt fölfogunk. Az öreg gazda állítja: a bolti élelmiszerekkel egy sor mérget, de legalábbis haszontalan anyagot lenyelünk. Lassan már csak azt meri megenni az ember, amit maga termeszt. - Pedig a génmanipuláció helyett a gondoskodás, vegyszer helyett a két kezünk is elég ahhoz, hogy egészséges és jóízű zöldséget és gyümölcsöt neveljünk - mondta Gyurokovics Ferenc. A régiek még ismerték a módját, s egyszer talán újra fontossá válik. Önállóság a könyvtárnak Ötvenezer forintot nyert könyvek vásárlására az iskolai-községi könyvtár. Az önkormányzat házat akar venni: ott önállóan tevékenykedhetne a bibliotéka. Jelenleg az iskoában van, s az egyik tanteremben tárolják a könyveket is. Megsüllyedt a kultúrház A művelődési ház épületének sarka megsüllyedt, ezt most állítják helyre. Az épület külső felújítására a rendkívüli keretből nyertek támogatást. A költsége 1,2 millió forint. Számítógép az óvodába Ovi-számítógépet nyertek 1,05 millió forint értékben pályázaton. Az IBM speciális eszközének szoftvere alkalmas a kicsik fejlesztésére, és olyan a berendezés, hogy a gyerekek kedvet kapjanak a számítógépezéshez. A berendezés miatt riasztórendszert is szereltek az óvodába. RECEPT Drávái halászlé Az alapié készítéséhez kell 1 kg hal, lehetőleg dravai, s ügyeljünk rá, hogy minél többféle legyen. Minél több fajta fő az alapében, annál finomabb az étel ize. A hal mellé 30 dkg hagymát karikára szeletelünk, és mindezt megfőzzük annyiszor fél liter vízben, ahány személyre készítjük a hallevet. Kevés sóval ízesítjük, s egészen addig főzzük, amíg a csonttól elválik a halhús. Ezután az egészet átpasszírozzukvagy megdaraljuk, majd tovább főzve pirospaprikával - édessel és csípőssel Élés szerint - ízesítjük. Az alapié készítése előtt a pontyszeleteket felcsíkozzuk körülbelül két- centis csíkokkal, s ezt enyhén megsózzuk. Ezeket a halszeleteket tesszük bele a kész alaplébe, s mindössze 2-3 percig főzzük. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A BOLHÓI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA ÚTON EURÓPÁBA Vevőkért vetélkednek Közvetlen szomszéd a barcsi áfész üzlete és egy vízvári vállalkozó vegyesboltja. A kis boltban állítják: megélnek a nagynak az árnyékában, s mára kialakult mindkettő vevőköre. A kis üzlet a rugalmasságával és folyamatos nyitva tartásával nyert teret. Az áfész-bolt ugyanis 11 órakor bezár, s csak 14.30-kor nyit ki újra. Szomszédja viszont 18 óráig nyitva van. S vevői kérésére mindent beszerez a tulajdonos; legutóbb létrát kértek tőle. Itt is nagy teher, hogy megfeleljenek az uniós előírásoknak. A többletköltségekkel ugyanis nem növekszik a vásárlóerő. Inkább csökken, hiszen Bolhón is egyre szélesebb a szegények rétege. A falu szélén több portán németek laknak. Rájuk biztosan számíthatnak az üzletek, hiszen jóval nagyobb a jövedelmük, mint a helybelieké. Ezek ugyanis igyekeznek mindenből az olcsóbbat venni. Vannak, akik kizárólag a kis boltot választják, a többség azonban hol itt, hol meg amott vásárol. A falu egyik végén van még egy üzlet, s így ösz- szesen három boltban keresik a vevők kedvét. Két üzlet Is árusítja portékáját egymás szomszédságában és verseng a vevőkért a falu központjában BOLHÓ KINCSE A legnagyobb templom A környék legnagyobb katolikus temploma a bolhói. Korábbi papjuk, Csatár István fél évszázadot töltött itt; 1948 óta gondozta a bolhói lelkeket. Rajta kívül nem is igen volt helybeli papja a falunak, mert többnyire a környező községekből jártak át ide. A templom 2002-ben múlt százéves. A védőszentje Szent Anna, s innen a neve. Csányi Tibor és a felesége 14 éve viseli gondját a templomnak. Ők a harangozok, sekrestyések, s teszik, amit kell. Elmondták: a bolhóiak vigyáznak a templomra, pár éve cserélték cserépre a palatetőt. Az orgona felújítására is pályáztak támogatásért, de nem jártak sikerrel. Jelenleg Vízvárról jár ide misézni Háda László plébános. Csütörtökön és szombaton este, illetve vasárnap reggel várja a templomba híveit. Nemcsak a pap, a kántor is vendég Bolhón. Az elöregedő faluban fiatalt csak keveset látni a miséken. Hétköznapokon általában 10-15 tagú gyülekezet előtt beszél a plébános, hétvégeken azon- Csányi Tlborné a férjével együtt már tizennégy eszten- ban hallgatóinak a száma eléri az Ötvenet is. deje gondját viseli a környék legnagyobb templomának Negyven bolhói család vándorolt ki az 1800-as évek végén Horvátországba, Szlavóniába. A szegénység űzte el őket. Később is megindultak: menekültek az ötvenes évek beszolgáltatásai elől, s mert a Bolhára jellemző nagy gyermekáldás miatt egyre zsugorodott az örökölhető föld. Az egyre kisebb gazdaságok nem tartották el a családokat. Ma már nem vándorolnak el innen, sőt magyarok, németek, cigányok inkább betelepednek.
