Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-13 / 214. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP- 2004. SZEPTEMBER 13., HÉTFŐ Az öröm: az Európai Virá­gos Városok és Falvak Versenyében Kaposvár arany, Balatonszárszó pe­dig ezüst minó'sítést ka­pott. A megtisztelő díja­kat a francia Aix-les- Bains-ben vették át a tele­pülés vezetői. Márkus Kata- A verseny arra is jó volt, hogy megtudjuk, milyennek lát ben­nünket a külső szemlélő, mi­ként értékeli Európa az utóbbi években elért eredményeinket - mondta Szita Károly. - Nyilván mi elfogultak vagyunk, ha Ka­posvárról van szó - tette hozzá -, most azonban megerősítettek bennünket, hogy jó úton járunk.- A balatonszárszóiak renge­teget tettek azért, hogy a döntő­be juthatott falujuk - nyilatkozta Bereczk Gyula s kívánom, hogy minél több magyar megis­merhesse ezt a csodálatos tele­pülést. Az élmény is felejthetetlen: szerencsénk volt. Az óriási vat­tacukorfelhők csak a felszállás­kor takarták el a kilátást a repü­lőgép ablakából. Az Alpok fölé emelkedve azonban már tisztán látszottak a völgyekben húzódó, a kék semmilyen árnyalatával össze nem téveszthető színű ta­vak, a néhol kopár, máshol dús növényzet borította hegyolda­lak, s hófödte csúcsok. Ez utób­biakat látva egyre valószínűtle­nebbnek tűnt, hogy néhány száz kilométerrel távolabb a francia Alpok Jura hegységének lábánál létezik egy olyan telepü­lés, amely leginkább egy medi­terrán kisvárosra hasonlít. Aix- les-Bains-ben az évi napos órák száma meghaladja a kétezret, a tél jóval enyhébb, mint a régió más településein, épp ezért ki­válóan érzik magukat a meleget kedvelő mediterrán és keleti nö­vények is. A furcsa természeti jelenség magyarázata Francia- ország legnagyobb természetes tava, a Bourget-tó, amely akár egy beltenger, szabályozza a klí­mát, egyben pedig a beruházá­sok szennyezéseinek is gátat szab. A tó 18 kilométer hosszú, legnagyobb szélessége 3 és fél kilométer, átlagmélysége pedig 85 méter. Legmélyebb részein azonban a 147 métert is eléri, ennek ellenére hőmérséklete nyáron meghaladja a 25 fokot is, így tehát minden vízi sportra al­kalmas. Ezzel azonban még nincs vége a 26 ezres kisváros kedvező természeti adottságai­nak. A kelta lovagok fedezték fel az itt felszínre törő meleg vizű gyógyforrásokat, s mára Fran­ciaország második legforgalma­sabb gyógyfürdővárosa lett. Az idén Aix-les-Bains-ben rendezték az Európai Virágos Városok és Falvak Versenyének ünnepélyes díjkiosztóját. Az, hogy 2004-ben éppen erre a te­lepülésre esett a nemzetközi zsűri választása, nem csupán a kedvező adottságoknak köszön­hető. A kisvárosban a lehető leg­jobban megpróbálják kiaknázni az adottságokat. Nem csoda hát, hogy a magyar delegáció ha akart volna, sem találhatott vol­na kivetnivalót a döntő helyszí­nén. Huszonhatezer lakos, három­ezer hotelszoba, kétezer kiadó apartman, négyszázezer virág a parkokban, háromszáz hektár­nyi park és kert, s a verseny 1992-es nyertese: Ezek a száraz adatok Aix-les-Bains-ről, ennél azonban jóval többet mond, hogy akár a legszűkebb sikátorokat, akár a főteret és a legnagyobb parkot csodáltuk, egyre-másra hangzottak a megállapítások a magyar delegáció tagjaitól egy- egy virágágyást, szökőkutat vagy körforgalmi csomópontot csodálva: ez egy igazán jó ötlet, jó volna otthon is megvalósítani. Aix-les-Bains-ben egyébként az ember hajlamos rá, hogy az utazás utáni maradék időérzé­két is elveszítse. A nap bármely szakában ugyanis szinte tömve vannak az igazi kisvárosi kávé­zók, rohanó, mobiltelefonáló embert alig látni - most azok is talán a magyarok voltak. Lehet, hogy a stressz szót erre nem is ismerik, s ez nem csupán a francia mentalitásnak köszön­hető, sokkal inkább a csodálatos környezetnek, s annak, hogy itt még ismeretlenül Is rámoso­lyognak az emberre, s szívesen szóba is elegyednek bárkivel. Arról nem is szólva, hogy csak nekünk, magyaroknak volt fur­csa, amikor a felcsendü­lő igazi francia sanzo­nok hallatán az étter­mek teraszain táncra perdültek még a nem éppen fiatal korosztályhoz tarto­zók is. A kisváros tehát a legkukacoskodóbb vélemények szerint is méltán nyerte meg 1992-ben a ver­senyt, s azóta sem en­gedett a színvonalból. A parkokban az öt centiméters fű már nagynak számít, s nyírják, hogy az opti­mális 3 centiméteres legyen, így aztán - meg persze a klímának és az ön­tözésnek köszönhetően - nyár végén is olyan, mint a bársony. A virágokat mind színeikben, mind fajtáikban a lehető legötle­tesebben rendezték el, s az enci­ánoktól a pálmákig minden lát­hatóan jól érzi magát. Ilyen környezetben várta a 25 ezer induló közül a 22 döntőbe jutott település delegációja a zsűri értékelését. Magyarorszá­got két somogyi település, Bala­tonszárszó és Kaposvár képvi­selte. A soha nem tapasztalt erős mezőny miatt bronz minő­sítést az idén egyetlen település sem kapott. Nem véletlen tehát, hogy Bereczk Gyula, Szárszó és Szita Károly, Kaposvár pol­gármestere egyetértett: már a döntőbe kerülés is óriási siker. Az pedig csak hab a torta tete­jén, hogy Balatonszárszó ezüst, Kaposvár pedig arany minősí­tést kapott a versenyen. A zsűri az előbbi településen a faluban található rengeteg virág mellett azt jutalmazta, hogy a balaton­szárszóiak a tőlük telhetőnél talán többet is tesznek, hogy mi­nél otthonosabbá varázsolják községüket. Kaposvár esetében pedig a parkok, fasorok hagytak maradandó élményt a zsűri tagjaiban, vala­mint az elmúlt évek dinamikus fejlődését értékel­ték kimagasló­nak a mezőny­ben. A búcsú ned­vesre sikerült. A díjátadási cere­mónia végeztével aztán mintha az idő is úgy döntött volna, hogy Aix- les-Bains egy má­sik arcát is meg­mutatja nekünk. A hegycsúcsok felhőbe burkolóz­tak, s mintha csak dézsából öntötték volna, úgy zuhogott az eső elutazásunk napján. A táj azonban így sem sokat vesztett varázsából, csu­pán a hegyek tűntek el rövid időre, s a kávézók teraszai ürültek ki. Mi, magyarok pedig csak reménykedhetünk, hogy a jövő évi győri díjkiosztón is ha­sonlóan kegyes lesz hozzánk, az időjárás, s csak az elutazás­kor áztatja tisztító eső a legvi­rágosabb európai városokból akkor Magyarországra érkező­ket. Az utolsó pádból a szegénységbe vezet az út Szarka Ágnes Az igali speciális iskolát Szán­tó Lászlóné vezeti.- Mintegy nyolcvan enyhe ér­telmi fogyatékos gyerekünk van - mondta -, nem általános, de akadt már olyan tanulónk, aki sikeres érettségi vizsgát tett. A szülők hozzáállása meghatározó. Ebben az utóbbi időben történt némi javulás, de ma is gyakori, hogy első osztály évnyitójára is egyedül engedik el a gyereket, a szülő­ket pedig évekig nem látjuk. Ezt erősítette meg Vassné Bí­ró Júlia, a nagybajomi általá­nos Iskola igazgatóhelyettese is. Az intézményben százhúsz enyhén értelmi fogyatékos gyerek tanítását és elhelyezé­sét vállalták.- A szülők tudomásul ve­szik, hogy ide került a gyere­kük, és a továbbiakban nem foglalkoznak velük - mondta nálunk is elindult a szak­munkásképzés, lehetőségük lenne tanulni, de nem élnek vele. Nagy a lemorzsolódás, a lányoknál gyakori, hogy in­kább férjhez mennek. A fiúk Orvosi igazolás A fogyatékosnak minősített diákok között igen sok a ro­ma. Ez elsősorban abból ered, hogy az értelmi képes­séget vizsgáló tesztek túlsá­gosan kultúrafüggőek. Egy gyermek fogyatékossá min& sítését 2005-től orvosi igazo­lással is alá kell támasztani. alkalmi munkából éldegél­nek. Aki tanulni akar, választ­hat a kőműves-, erdész-, asz­talos-, szobafestőszakmák kö­zött, a lányokból pedig lehet varrónő. A speciális nevelést igény­lők oktatása, felzárkóztatása többe kerül, mint a többieké. Az eszközök drágák, s ezek beszerzéséhez elvétve akad pályázati támogatás, bár az ál­lami normatíva magasabb. Egyes iskolákban azonban úgy látják, hogy ha vigyáznak a szemléltető eszközökre, s ta­karékosan élnek, akkor elég az állam által biztosított keret. A speciális iskolába járó gye­rekeket évente vizsgálják. Ek­kor dől el, hogy marad az inté­zetben, vagy esetleg normál­iskolába mehet, vagy rosszabb esetben visszahelyezik alacso­nyabb osztályba. Az idén ki­emelt, a minisztérium által tá­mogatott vizsgálatot folytatott a szakértői bizottság. Az Utol­só pádból elnevezésű program 141, második osztályos gyer­mek szűrésére irányult.- Visszahelyezést 15 eset­ben kellett indítványoznunk - mondta Huber Jánosáé, a bi­zottság vezetője -, öt esetben a szülők nem fogadták el véle­ményünket. Ha nem íratják be iskolába a gyerekeket, mi kez­deményezzük az államigazga­tási eljárás megindítását, s a helyi jegyző kötelezi a szülőt, hogy írassa be a gyereket az általunk javasolt iskolába. Egy biztos, semmilyen indok­kal nem lehet kibújni az okta­tás alól. A magyar falu napja. Rongybaba, szalmabábu, kulcstartó és gyöngy nyaklánc is született szombaton Patcán a Katica tanyán a magyar falu napján. Sütöttek kenyeret és kürtőskalácsot is. SOMOGYBÁN A-TOL Z-IG FONYÓD - A magyar örökség díjjal kitüntetett Udvardi Erzsébet festőmű­vész balatoni és vallási témájú alkotásaiból nyílt tárlat a helytörténeti múzeumban. Udvardi Erzsébetet (jobbról) nagy szeretettel fogadták.. BALATONFÖLDVÁR - A hétvégén ci­vil fesztivált rendeztek. A zenés fel­vonulás mellett volt bál, horgászver­seny, néptáncbemutató, játszóház és bábovi a kisebbeknek. A progra­mot nóta-, operett- és humoros mű­sorral zárták a Jubileum téren. BÁRDUDVARNOK - Az uniós csatla­kozást és az új út elkészültét egy kopjafával akarta még emlékezete­sebbé tenni az Olajhegyért Egyesü­let. Az emlékmű, mely Molnár Tibor helyi fafaragó alkotása, el is készült, ám még mindig nem találtak megfe­lelő helyet a felállításához. A lehet­séges helyszínek között még egy magánterület is felmerült. BÖHÖNYE - Tanév eleji tanácsko­zást tartott a Böhönye és Környéke Közoktatási Kistérségi Társulás. A fórumon az idei tanév időszerű köz­oktatási kérdéseit tárgyalták meg. A társult tagiskolákon kívül a marcali kistérség pedagógusai, igazgatói, valamint a megyei pedagógiai inté­zet munkatársai is részt vettek a megbeszélésen. BŐSZÉNFA - Alig költöttek többet kétszázezer forintnál a kultúrház és a régi iskola tatarozására. A vako­lást és festést a közcélú munkások végezték el, így az önkormányzatnak csak az anyagköltséget kellett kifi­zetnie. BÜSSÜ - Továbbfejlesztik a millen­niumi parkot. Az idősek klubja előtti területet, amely határos a parkkal, első lépésként díszburkolattal látják el. Erre az önkormányzat a költség- vetéséből 2,2 millió forintot szán. Egymillió forintért megvásárolták a park másik oldalán levő posta épü­letét is, ide a felújítás után a polgár- mesteri hivatal költözik. HÁROMFA - Papp Istvánná polgár- mesternek Háromfa díszpolgára cí­met adományozott a község önkor­mányzata. A nagy népszerűségnek és tiszteletnek örvendő polgármes­ter asszony 50 éve lépett a közigaz­gatási pályára. A rendszerváltás előtt és azóta is folyamatosan betöl­ti a község vezető tisztét. Ezzel re­kordot állított fel a megye női telepü­lésvezetői között is. JÁKÓ - A Magyarországi Cigányo­kért Közalapítványhoz nyújtott be pályázatot a cigány kisebbségi ön- kormányzat. Az elérhető támogatást, mely tanulmányi eredménytől függő­en harmincezer forint lehet, két kö­zépiskolás diák segítésére kérték. KAPOSFŐ - A mozgáskorlátozottak számára is megközelíthetővé szeret­nék tenni a település kultúrházát, ezért pályázatot adtak be az esély­egyenlőségi minisztériumhoz. Az igé­nyelt egymillió-nyolcszázezer forint­ból feljárót és vizesblokkot alakíta­nának ki az épületben, ahol rend­szeresen szerveznek nyugdíjas-talál­kozókat, így kiemelt jelentősége len­ne az akadálymentesítésnek. KÁLMÁNCSA - A sportöltöző felújí­tására pályázik az önkormányzat. A beruházáshoz szükséges, több mint kétmillió forintot a sporttárca biztosí­taná. A képviselő-testület számít a kedvező elbírálásra, hiszen a hátrá­nyos helyzetű települések anélkül pályázhatnak, hogy önkormányzati pénzzel egészítenék ki a szükséges összeget. KERCSELIGET - Elkészült és túl van a sikeres műszaki átadáson a Já- gónakra vezető út. A mintegy két és fél kilométeres szakasz megépíté­se százötvenmillió forintot emész­tett fel. Ehhez az önkormányzat százhúszmillió forintos pályázati tá­mogatást kapott. Az ünnepélyes át­adás október elejére várható. FOTÓ: TÖRÖK ANETT

Next

/
Thumbnails
Contents