Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-09 / 211. szám

12. OLDAL EGYHÁZA K ÉLETE 2004. Szeptember 9., Csütörtök A város, a falu nyelvén szóljon az egyház A 21. századi, új konferencia­központban is meg kell őriz­nünk az eredeti, 43-as szellemi­séget; a hitélet, az erkölcs, a nemzetért érzett felelősségtudat meghatározó voltát hangsú­lyozva, az értelmiség eszmélé- sét, ébredését ösztönözve - mondta Merétey Sándor, a szár­szói találkozók „lelke”. Változás és maradandóság, ez volt az idei balatonszárszói református konferencia jelmondata. Fontosak a gazdasági kérdések is, ‘de a magyarságnak elsősorban szel­lemi, etikai megújulásra van szük­sége - adta meg az idei konferencia alaphangját Merétey Sándor a Ma­gyarországi Református Egyház szárszói Soli Deo Glória telepén. Idézték az 1943-as találkozó egyik résztvevője, Németh László író sza­vait is, aki akkor, hatvanegy éve mondta: „A magyarság egyik törté­nelmi kudarca: a magunk ügyéből soha sem tudtunk európai ügyet csinálni”. Újra eljött ennek az ideje? - hangzott a 2004-es kérdés. Nincs a kereszténységnek felha­talmazása arra, hogy kijelentse: Eu­rópa vagy keresztyén lesz, vagy nem lesz. Ezt Szűcs Ferenc teológus professzor mondta, s hozzátette: bár a világ súlyos erkölcsi válság­ban van, nagy kérdés, Európa egy­házai a válság diagnosztizálásán túl képesek-e hatékony terápiát is nyújtani a „betegségre”?- Meg tudja-e fogalmazni a ke- resztyénség a küldetését? - fűzte to­vább a kérdést Szűcs Ferenc. - Nem ragadhatunk le ott, hogy azt hang­súlyozzuk: új időszámítás kezdő­dött. Ez amúgy sem igaz. Szá­munkra egyetlen korszakos fordu­lat létezhet, ez pedig Krisztus szüle­tése, amikor Isten emberré lett és belépett a történelembe. Krisztus hozott döntő fordulatot, nem a ke- resztyénség, ez a szó nincs is ben­ne a Bibliában. Ne tetszelegjünk a világkrízis szakértőiként, ehelyett azt próbáljuk elérni, hogy az evan­gélium szavai valódi segítséget je­lentsenek a ma európai és magyar emberének. Szent Ágoston sem azért bízta meg emberét missziós feladattal, hogy megállapítsa, mi­1,4 milliárd forintért minden igényt kielégítő új konferencia-központ épült Balatonszárszón lyen sötét van, hanem hogy világít­son. A jövő Európájában attól is függ a keresztény egyházak fontos­sága, hogy milyen mértékben lesz­nek képesek hangsúlyozni a ke- resztyénség értékeit; a szolidaritást, az irgalmat, az emberi jogok és em­beri méltóság tiszteletben tartását. A teológus professzor szerint Eu­rópa kereszténysége ma rossz ké­pet mutat, s egyre fogy. - Ezt a hely­zetet minőségi megújulássá kell át­formálnunk; sóvá, kovásszá kell válnunk - magyarázta. - Át kell tér­nie az egyháznak a város, a falu nyelvére úgy, hogy közben őrizze meg az evangélium maradandósá- gát. A „nyeltvanulásnak” azonban kölcsönösnek kell lennie. A Biblia, az egyház nyelvét mások mellett a pedagógusok ismertethetik meg a fiatalsággal; ők azok, akik láthatják, láttathatják a teremtő Istent. Mert Isten szereti Európát még akkor is, ha Európa nem szereti őt. Istent csak az ember tagadhatja meg, Ő viszont soha nem tagadja meg az embert. Ahogy Ézsaiás is mondja, a világ Isten dicsőségének a színtere. Hogyan szólítsa meg az egyház a társadalmat? Élénk érdeklődést váltottak ki, sokakat ösztönöztek hozzászólásra Csorna Áron pilis­csabai lelkipásztor gondolatai. - Az egyház felelőssége, hogy el tudja-e juttatni gondolatait a tömegekhez - így a protestáns újságíró szövetség titkára. - Ez ma nehezebb, mint ko­rábban. Egyelőre még csak a média „használja” az egyházat az érdekei szerint, ha hírt, eseményt vél talál­ni a háza táján. A kereskedelmi té­vék nem az igazságra kíváncsiak, márpedig nekik komoly szerepük van abban, hogy milyen értékek fontosságát hangsúlyozzák. A fo­gyasztói társadalom előtérbe helye­zése kétségtelenül ellenkezik azzal, ahogyan az evangélium szerint üd­vös élni, hiszen ez alapján nagyobb boldogság adni, mint kapni. Sok médium még mindig a haladást gát­ló, dogmatikus szervként tekint az egyházakra, amelyeknek létét a leg­ritkább esetben kötik Jézus Krisz­tus létéhez. Nem az egyház gondo­latvilága, Krisztus titka az érdekes számukra. Ahogyan a hazai média FOTÓ) GÁTI KORNÉL többsége kezelte a keresztállítások és a homoszexuális diák témáját, abból komoly egyházellenesség tükröződött. Nos, üyen közegben kell nekünk utat találnunk a nyilvá­nossághoz.- Egyfajta „médiaközeg” lehet a 600 ezer református - reagált Nagy Sándor lelkipásztor. - Hetente 1600 szószéken hirdettetik az ige, s 142 iskolája van a református egyház­nak. Krisztus követeiként mi ma­gunknak kell kitöltenünk a meny- nyei és földi világ közötti hézagot. Az Egyesült Államokban a la­kosság 86, míg az európaiak 56 százaléka mondta - egy felmérés szerint -, hogy az életében nagyon fontos Isten, a vallás. - A hit össze­tartó ereje ott erős, Európában s így hazánkban is gyenge - mondta Matolcsy György közgazdász, exminiszter. - Megcsappant a hit és a tudás ereje, pedig csak e két pilléren nyugodhat egy sikeres nemzet. Kicsik, gyengék vagyunk a nemzetek Európájában, de ezek­kel mégis erősek lehetünk. FÓNAI IMRE A nemzet jövőjéről Mi lesz belőled, te ország? Ezek voltak Veres Péter Író utolsó sza­vai. Öt is, Németh Lászlót is gyakran idézték Szárszón, s vala­hányszor megállapították: ma is aktuálisak az 1943-as találkozó témái, kérdésfelvetései; hatvan­egy éve a magyarság jeles gon­dolkodói arra keresték a választ református fiatalokkal együtt a Soli Deo Glória telepen, hogyan őrizheti meg magát a nemzet egy tőle idegen eszmerendszer alatt. 1943-ban... ...a Donnál elpusztul a II. magyar hadse­reg, a sztálingrádi csatával szinte eldől a II. világháború kimenetele, a teheráni érte­kezleten hosszú időre megpecsételődik Magyarország II. világháború utáni sorsa. ... elrendelik az óvóhelyek létesítését; a ba­latonszárszói Soli Deo Glória konferencia a társadalmi problémákról és az ország fejlő­dési lehetőségeiről értekezik. ... először végeznek vagotomiát, Medawar leírja, hogy a transzplantátum kilökődéséért az immunrendszer felelős, először végez­nek haemodialízist, szintetizálják az LSD-t. Gyenge kárpótlás- Gyenge kárpótlás - mondta hamiskás mosollyal a fő szervező, Merétey Sándor arra utalva, hogy az állam, a Széchenyi terv támogatásával épülhetett föl 1,4 milliárd fo­rintért a minden igényt kielégítő új szárszói konferenciaépüiet. Négycsillagos színvona­lú szálláshelyek is kerültek mellé. - 1928- ban már ugyanezen a helyen jöttek össze táborozni a református fiatatok, itt létesült az ország első röplabdapályája - emlékeztetett. - A telepet 1952-ben államosították, aztán 1988-ban került vissza a Ma­gyarországi Református Egyház tulajdonába - az eredeti terü­let egyharmada, a többit ugyanis időközben fölparcellázták... MERETEY SÁNDOR Kiállítóterem a templomban Marcali Állandó egyháztörténeti kiál­lításra készül a helytörténeti múzeum a katolikus temp­lomban. A História ecclesiae Marczaliensis című tárlatot a Nemzeti Kulturális Alapprog­ram Múzeumi Kollégiuma 1,2 millió forinttal támogatja. Karancz Gábor múze­umigazgató elmondta: ebből az összegből el­végzik a textilek, első­sorban a templomi zászlók restaurálását is. A múzeum szakembere már elkezdte a csak­nem száz kegytárgy tisztító konzerválását. A tárlat fő látványossá­ga lesz a miseruhák bemutatása, ezekből különösen szép gyűjte­ménye van a marcali plébániá­nak. A legrégebbit a Széchenyi család ajándékozta, és Széchenyi Zsigmond pedig a lánya tanításá­ért adott egy teljes aranyhímzé- ses miseruha-együttest az akkori plébánosnak. Az évtizedek óta el­rakott és a ma is használt ruhákat gondosan őrzik. A kiállítást két teremben ren­dezik be. Egyikben a népi vallá­sosság emlékeit mutatják be, a másikban pedig az egyházi tár­gyakat. A templom és a plébánia egyháztörténeti emlé­keit felvonultató tárlat több mint kétmillió fo­rintba kerül. A kiállí­tást a marcali katolikus egyházközség kezde­ményezte, s ehhez kér­te a múzeum szakmai segítségét. Magyaror­szág vallási turizmusá­nak ez a leendő állomá­sa így lett kiemelt muzeológiai feladat. A templomot 1404-ben szentelték föl Szent Ányos püspök tiszteletére, ezért novemberben, Ányos-napkor szeretnék megnyitni a tárlatot. VIGMOND ERIKA Papok az égi oltárnál Hosszú betegség után már az égi oltárnál szolgál Pázmány Lajos, a kaposvári Szent Imre-templom nyugalmazott plébáno­sa is. 1941-ben Veszp­rémben szentelték pap­pá, s tevékeny élete so­rán Tapsonyban, Németladon, Szentba- lázson és Hedrehelyen volt káplán, majd 1945- ben Zalaszabarban lett plébános. Akán, Balatonfőkajáron és a kaposvári Nagyboldog- asszony-templomban is szolgált. A Szent Imre- templomba 1966-ban került. Nevéhez fűződik az énekkar, valamint a gitáros-énekes csoport újjászervezése, számos felújítási munka, és há­lából egy harangot is ajándékozott szeretett templomának, amelyik a szolgálata idején ka­pott plébániai rangot. Aki hallgatta a miséit, az tudja: szentbeszédeibe mindig bele­szőtte a magyar és a világiroda­lom klasszikusainak gondolatait. 1991-ben vonult nyugdíjba, de to­vábbra is élő kapcsolatban ma­radt a hívekkel, akiket egyházme­gyei bíróként is szolgált. 2001- ben Kaposvár Város Szolgálatáért címmel ismerték el mély humá­nummal, nagy alázattal yégzett munkáját. Otthonában, szerető gondos­kodás mellett, 88 évesen érte a halál. A templomban felállított ra­vatalánál, valamint a kaposvári Keleti temetőben tegnap százak vettek tőle végső búcsút. * * * * Az Egyházak élete című rovatunk augusztus 26- án megjelent összeállí­tásában, az idei II. szá­mú püspöki körlevél közleménye alapján ad­tuk hírül: Lóth József toponári plébánost megromlott egészségi állapota miatt - szep­tember elsejével - nyug­állományba helyezték. Azután - a sors különös fintora - a másnapi pos­tával megérkezett az ér­tesítés: Lóth József cím­zetes esperes-plébános életének 69. évében a kaposvári kórházban el­hunyt. 45 évig szolgálta papként az Istent, aki úgy látszik, nem akarta, hogy kedves pásztora munkáját egyetlen napra is abbahagyja. Gyorsan megkapta hát az égi diszpozíciót. Lóth Józsefet 1960-ban Veszp­rémben szentelték pappá. Nagy­kanizsán, Bezeréden, Lengyeltó­tiban, Balatonberényben, Balatonbogláron, majd Veszp­rémben volt káplán. 1970 óta volt Kaposvár toponári városrészének a plébánosa, helyettes, majd cím­zetes esperese. Odaadással ellá­tott hivatásának egyetlen jutalma a hívek szereíete volt. Ők engesz­telő szentmise után - a feltáma­dás reményében - szeptember el­sején vettek tőle búcsút a kapos­vári Keleti temetőben. ■ Átírták a Szentírást Az anglikán egyház átíratta a Szentírás legismertebb imádsága­it és zsoltárait a XXL század szel­lemiségéhez és a modern kor leg­égetőbb problémáihoz igazítva. Az októberben megjelenő imádságos könyvben a hívők ál­tal leggyakrabban imádkozott szövegek találhatók meg átdol­gozva, egyebek között a Mi­atyánk és az egyik legismertebb zsoltár is. A keresztények alapimádságá­ból kikerült a „Mindennapi ke­nyerünket add meg nekünk ma” mondat, helyén a következő lesz: „Istenünk akkor adja meg min­dennapi kenyerünket, ha sikerül visszaszerezni földjeinket vagy kedvezőbb bért kapunk.” A 23. zsoltár eredeti szövege pedig - „Ha sötét völgyben járok is, nem félek a bajtól” - az új változat sze­rint így hangzik: „Ha valahol erő­szakos összecsapás bontakozik is ki, én nem ijedek meg, Uram.” ■ Egyházi hírek ÚJABB KATOLIKUS ISKOLÁK. Két általános is kólával bővül Magyarországon a katolikus oktatási intézményhálózat; az általános iskolák száma ezzel kilencvennyolcra emelkedik. A kezdődő tanévben Keszthely és Várpalota gazdagodott egy-egy új iskolá­val, amelyek a korábbiakhoz hasonlóan szülői kez­deményezésre születtek. Mára a katolikus óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, szakiskolák és kol­légiumok együttes száma meghaladja a háromszá­zat, amelyekben hatvanezer diák tanul 5200 peda­gógus vezetésével. A teljes magyar közoktatáson be­lül a katolikus intézmények aránya öt százalék. A SZENTATYA LORETÓBAN. Vasárnap II. János Pál pápa Loretóba utazott, és az Olasz Katolikus Ak­ció zarándoklatának csúcspontjaként szentmise ke­retében boldoggá avatta a társulat három tagját. Összesen mintegy 75 ezer zarándok vett részt a loretói programon. FELAVATTÁK A CSATKAI ROMA KÁPOLNÁT. Va sárnap a csatkai búcsúban került sor a csatkai roma kápolna felavatására, ünnepélyes szentmise kereté­ben. A szertartást Márti Gyula veszprémi érsek ce­lebrálta. A felavatott kápolnába több ezer hívő jelen­létében főpásztori kísérettel szállították a szentatya által tavaly májusban a római cigányzarándoklaton megáldott keresztet, amelyet a jövőben itt őriznek majd. Az avatást megelőzően a kápolna előtti térsé­gen felállított katolikus cigánysátorban evangéliumi napot tartottak, amelyen a különböző cigányközös­ségek mutatkoztak be, énekkel, tanúságtevéssel. FELÚJÍTJÁK A ZSINAGÓGÁT. Megkezdődött a nagykanizsai zsinagóga tetőszerkezetének felújítá­sa. Az önkormányzat 20 millió forintból cseréli ki a támfákat, tartógerendákat és tetőcserepeket. A kör­nyéken egyedülálló épület teljes rekonstrukciója mintegy 600 millió forintba kerül, további 200 mil­lióból különböző kiszolgálóhelyiségeket szeretné­nek kialakítani. A város a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében uniós forrásra pályázik. HÁLAADÁS ÉS BEIKTATÁS LÁBODON. Hálaadó istentiszteletet tartanak Lábodon szeptember 18-án a református templom felújítása alakalmából. Ba­logh Tibor, a somogyi egyházmegye esperese ekkor iktatja be tisztébe a több rnint két éve Lábodon szol­gáló lelkésznőt, Raskó Évát. Az ünnepi alkalmon dr. Márkus Mihály, a Dunántúli Egyházkerület püs­pöke hirdeti Isten igéjét, (ga) ŐSZI LÉLEKFRISSÍTŐ PAPOKNAK. A hét elején tartották a szokásos kora őszi, lelki felfrissülést adó rekollekciókat a Kaposvári Egyházmegye papsága számára. A hétfőn Kaposváron, kedden pedig Nagykanizsán tartott rekollekciót Kállay Emil pia­rista hittudós vezette. ■ Tévéfilm a pápa ifjúkoráról Róma Piotr Adamczyk 32 éves lengyel színész fogja megtestesíteni az olasz televízióban a fiatal Karol Wojtylát, a későbbi II. János Pál pápát. A TaoDue produceriroda által a Médiásét társaság számá­ra készítendő tévéfilmet szep­temberben kezdik forgatni Krak­kóban, majd más helyszíneken folytatják a munkát, és a Canale 5 tévétársaság áprilisban mutatja be. A forgatókönyvet Furio Scarpelli írta az Osservatore Romano - a Vatikán lapja - he­lyettes főszerkesztőjének, Gianfranco Svidercoschinak Ka­rol története című kötete alapján. A hírek szerint 12 millió euró (több mint 3 milliárd forint) költ­ségvetésű, kétestés tévéfilm Ka­rol Wojtyla ifjúságát, egyházi pá­lyájának kezdetét, krakkói püs- Krzysztof Zanussi egyik filmjé- pökségét és a pápaságig vezető nek, amit a lengyel filmrendező útját mutatja be. Piotr Adamczyk Karol Wojtyla egyik ifjúkori elbe- 1997-ben főszereplője volt szélése alapján forgatott. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents