Somogyi Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-09 / 211. szám
6. OLDAL ALMANACH 0 5 0 2004. Szeptember 9., Csütörtök EDDE Eddei Hírmondó Újra megkondult a haran g Belecsapott a villám a templom tornyába, és emiatt leégett a harang automatikája. A szerkezet megjavítására negyvenezer forintot fordított az önkormányzat. Támadnak a lepkék Rendkívüli módon elszaporodott a gyapjas lepke a települést övező erdő északi részén. Ha télen nem lesz legalább 15-20 fokos hideg, félő, hogy kopaszra rágják a tölgy- és cserfákat. A vegyszeres védekezés drága, és minden bogarat, rovart elpusztítana. Támogatják a tanulókat A képviselő-testület ezúttal is osztott iskolakezdési támogatást: az óvodások kétezer, az általános és középiskolások négyezer, a főiskolások kétezer forintot kaptak. Összesen mintegy hetvenezer forintot fizetett ki erre a célra. Megállt az elvándorlás A nyolcvanas évek elején sokan elhagyták a falut, és Kaposváron kerestek munkát. Ez a folyamat nemcsak megállt, hanem meg is fordult: egyre többen települnek vissza. A községet fölfedezték a külföldiek is, tizennégyen vásároltak itt telket. Recept Eddéröl Könnyű diótorta A könnyű diótortához egy készen kapható piskótatortalap, 20 deka darált dió, 2 deci tejföl, 2 evőkanál porcukor, a díszítéshez 10 szem felezett dióbél, 10 szem magozott meggybefőtt kell. A tortalapot lapján félbevágjuk, ha „nyögvenyelős lenne, pár csepp tejjel megsprio- celhetjük. A darált diót a tejföllel és a porcukorral összekeverjük, felét a tortalapra kenjük, majd a másik felét visszaíllesztjük rá. A maradék töltelékkel a tetejét és az oldalát is befedjük. Egy óra hosszat hűtőszekrényben dermesztjük. Tálalás előtt a tetejét a fél diószemekkel és a lecsepegtetett meggyszemekkel díszítjük. Nagyon finom, s közel sem olyan tömény, mint a vajjal készült krém. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK; TÖRÖK ANETT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ EDDEI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA tözsiw Kétféle Edde van. Az egyik napos, ápolt és virágos, a másik romos, elhanyagolt. Néhány épületen látszik a gazda gondossága, míg valaha szebb napokat látott házakon ma már az enyészet az úr. Egy zöldre festett hulladékgyűjtő büszkén hirdeti, hogy a tisztaság közügy, ám hetek óta nem dobott bele senki szemetet. Bizonyítja ezt a méretes parlagfűtelep is, ami körbeveszi. A kitörést a falusi turizmusban látnák, de a jó levegő s a nemrég átadott szállás kevés a boldoguláshoz. Vadcsapások, Talán egyetlen olyan polgármesteri hivatal sincs a megyében, amelyiknek annyi virág volna az udvarán, mint az eddeinek. Az önkormányzat épületében ültünk le beszélgetni Nagy László kerületvezető erdészszel, aki Magyaregrestől Vitya- pusztáig mintegy nyolcszáz hektárnak a gazdája. Irányítja a fakitermelést, felügyeli az újraerdősítést, az erdőápolást, és mindezek mellett még facsemetét is termeszt.- Vállalkozó erdészként dolgozom a Sefag területén; a kitermelés után mi végezzük az újraerdősítést és a fiatal erdők ápolását. Mintegy húsz éve dolgozom itt, s azóta csak eddeieket foglalkoztatok. Megszerettük egymást, kialakult szokás lett, hogy ha munka van nálam, az eddeieknek szólok. Az erdő ura Az emberek keveset tudnak az erdész munkájáról. Sokszor még a vadászok is megkérdezik, hogy mit keres kinn a területen.- Nincs reflektorfényben ez a szakma. Egy erdész gyakran van egyedül, amikor járja a területet. Sokszor az átvonuló szarvasokkal többször találkozom, mint egy-egy régi ismerőssel. Mindenre figyelni kell. A legnagyobb gondot a fatolvajok okozzák. Ezek egy része amolyan megélhetési bűnöző. Szerencsére kevesen vannak,^ akik üzletszerűen lopják a fát. Ők azonban egy-egy alkalommal több millió forintnyi kárt okoznak. Előfordul, hogy kivágják a fát vagy a farakást kurtítják meg. Ilyenkor elindulok a faluba, s mindig találok olyan embert, aki látott valamit vagy valakit. Ám az is gyakori, hogy szólnak az emberek, ha motoros fűrész zaját hallják az erdőből. Egy erdésszel beszélgetve természetes, hogy hamar a vadászatra terelődik a szó. Nagy László elmerengve mesél a nagy bikáról, arról a sántáról, amit a szomszédos területen már jó ideje figyeltek. Azután a vad útra kelt, és az erdész golyója állította meg. Ma sem tud úgy a trófeára nézni, hogy eszébe ne jusson az elejtést követő hercehurca. Esperes puskával Sudár János esperessel is a vadászatról váltottunk szót a beszélgetésünk elején, hiszen ő is szenvedélyes erdőjáró. Ma már az egyházban is elfogadták a szenvedélyét.- Gyereldcoromban szerettem bele az erdőbe, és lassan tizenöt éve vagyok vadásztársasági tag. Az egyházközségben eleinte furcsának találták, ma már elfogadják a szenvedélyemet. Az állatokat azért kaptuk a teremtőtől, hogy rendelkezzünk velük, a jó gazda gondoskodásával. Bár elég ritkán jutok ki a területre. Én nem vagyok húsvadász, szigorúan betartom a vadászat írott és íratlan szabályait. Időnként nemcsak a vadat kell becserkészni az erdőn, hanem a híveket is be kell csalogatni a templomba. - Soha nem lehetünk elégedettek; lehetőleg mindig újabb és újabb híveket kell meggyőzni. Az eddeiekkel sem vagyok teljesen elégedett. A hitoktatásra jóval több gyerek jöhetne, és bár született három gyermek is, még egyiket sem kereszteltették meg. A plébánia Osztopánban van, és Sudár János esperes gyakran teszi meg az utat kerékpárral Bár erre a beszélgetésre egy kölcsönautóval érkezett. Sokasodó gondok A falopások emlegetésekor elkomorult Megyeri János polgármester arca. A faluban ugyanis egyre rosszabb a közbiztonság, gyakorivá váltak a lopások, a pince- és lakásbetörések, sőt legutóbb már egy emberre is rátámadtak. tolvajutak az erdőben Nagy László: A falopók miatt fáj a fejem Sudár János: A hívekre is vadászni kell Varga Jánosné: Még most is motorra ülök- Még az önkormányzati fűkaszát is elvitték. Már az ufókra kezdtem gyanakodni, mert érthetetlen, hogyan történhetnek meg ezek a dolgok - mondta a polgármester. - Legutóbb egy idős asszonyt támadtak meg, ez ügyben folyik a nyomozás, de nagy a közfelháborodás. Kevés a munkahely Megoldást jelenthetne a polgárőrség létrehozása, de a polgármester szerint amíg a rendőrségnek fizetnek, addig elvárják tőlük, hogy tisztességesen lássák el a munkájukat a községben. A falu első emberének nemcsak emiatt fáj a feje. A fejlődéshez pénz és pályázati támogatás kell. Most éppen a temetőhöz vezető utat akarják megjavíttatni, s kétmillió forintra számítanak. Ha lesz pénz, még az ősszel elkezdik a munkát.- Nem ez az egyetlen út, amit javítani kellene, de nincs rá pénz. S nemcsak az önkormányzat szegény, hanem az emberek nagyobb része is. Eddében huszonöt százalékos a munkanélküliség. Az erdészeti vállalkozás, a Sefag és az ön- kormányzat tud csak munkát adni néhány embernek. Varga Jánosné már elmúlt hetvenéves. A mai napig dolgozik, egy hektár földet művel, disznót és baromfit tart, s ha úgy hozza a szükség, még kapálni is elmegy. Nagymama motoron- Van egy kis szőlőm, konyhakertem és egy jókora kukoricásom. Egy kis háztáji motorral járok. Még a kerékpárt is hajtanám, de az öreg szerkezet már nem használható. Megöregedett, elhasználódott, mint a gazdája. Néhány éve még tíz hízót tartottam, elfogyott a megtermelt kukorica. Ma már csak két disznót tartok, azok a család asztalára kellenek, így a tengerit inkább eladom. Nehezebben bírom a munkát. Mindig a mezőgazdaságban, a téeszben dolgoztam, egy műtét és utána a leszázalékolás kényszerített a saját gazdaságba. Varga Jánosnét nem hagyja magára a családja. Bár hét közben legtöbbször egyedül van, de hét végén jön a lánya, valamelyik unokája vagy dédunokája. Késő délelőtt csendes a település boltja. A háziasszonyok már megvették az ebédhez valót, ilyenkor van egy kis ideje beszélgetni Ladovics Károlyné boltvezetőnek. Az üzletbe lépőt egy szerencseláda fogadja. Az összegyűjtött címkékkel nyerni lehet, s ez talán fokozza a vásárlási kedvet is. Hiteles boltos- Egy éve vagyok boltvezető. A kereskedelmiben végeztem, de sokáig máshol dolgoztam - mondta.- Nagyon nehéz egy ilyen kis és szegény faluban talpon maradnia egy boltnak. Itt az emberek többsége alkalmi munkából él. Keresik az olcsóbb, akciós dolgokat. Időnként még hitelt is kell adnom. Ha kenyérre, tejre kell, nem sajnálom. A kis üzletnek meglepően széles az áruválasztéka. Még mikrohullámú sütő, sőt étkészlet is kapható.- Ezeket az árucikkeket csak akkor hozom, ha valaki megrendeli. A vevőimnek így kényelmesebb a vásárlás, nem kell utazniuk. Nekünk pedig van egy viszonylag olcsóbb beszerzési forrásunk Dombóváron. Kicsi bolt: kicsi forgalom, mégis ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a nagyokra. A HACCP minőségbiztosítást is be kellett vezetniük, s ez nem volt olcsó.- Minden üzletre azonosak a szabályok, ehhez nekünk is alkalmazkodnunk kellett. ■ Úton Európába Edde Kincse Családi gazdaságban Eddén a legnagyobb gazda Kéki Lajos, huszonöt hektáron gazdálkodik őstermelőként. A 35 aranykoronás terület nagyobb részén kukoricát termeszt, egy kisebb parcellán pedig kalászost. Minden fontos gép a család rendelkezésére áll; a talajelőkészítést, a kukorica és a kalászos vetését, vegyszerezését a maguk eszközeivel végzik. A gazda egyik legnagyobb gondja az, hogy nem jut pályázati támogatáshoz, és ez gátolja a fejlesztésben is. Értékesítési gondjai azonban nincsenek, hiszen a terményét megveszik a helybeliek, a kukoricára pedig biztos vevője van. Az eddeieknek szerencséjük volt, a falu határában eddig még egyetlen táblát sem károsított az amerikai kukoricabogár. Bár Kéki Lajos szerint van egy háromhektáros terület, ami gyanús lehet, de úgy gondolja, hogy a vegyszer összetétele és a talaj szerkezete nem volt összhangban. Valamikor állatokat is bőven tartottak, de Kéki Lajos úgy érzi, az egészsége amiatt romlott meg, és most már előrehaladott kora miatt sem vállalkozik számos jószág tartására. így manapság csak néhány baromfi, lúd és a tyúkok csipegetnek az udvaron. Ott- jártunkkor egyébként meglehetősen nagy volt a fel- Kéki Lajos: Öreg vagyok már ahhoz, hogy több állatot is tartsak, így fordulás: festők dolgoztak a házban. ____________■ mostanában csak ez a néhány lúd és baromfi szaladgál az udvaron A turistaház Fölöslegessé vált a faluban az iskola épülete. Két év- j vei ezelőtt mindössze öt kisdiák járt ide iskolába, ; ezért a képviselő-testület úgy döntött, hogy bezárják j az eddei oktatási intézményt. Sokat gondolkodtak az j épület hasznosításán, végül turistaszállássá alakítot- | ták át. Pályáztak, ám a kért tizenkétmillió forint he- j lyett csak öt és fél milliót kaptak. A területfejlesztési | tanács is látott fantáziát az ötletben, az önkormány- | zatnál is ügyeskedtek, a gázrészvényeket is. erre a j célra használták föl, így végül is kilencmillió forint ráfordításával elkészült a három 2-3 személyes apartman és a tizenkét személyes lakosztály. Az j interneten is hirdetik az olcsó szálláslehetőséget, s bár már volt vendégük, a szállókihasználtság nem éri el a kívántat. Ezért úgy döntöttek, hogy még egy kicsit várnak, hogy beindul-e a turizmus vagy sem. Ha minden kötél szakad, akkor a házat a somogyjádi idősek otthonának kihelyezett tagozataként tartanák fenn. Még a megyei közigazgatási hivatal is támogatja ezt az ötletet. Égy kis átalatótással tíz-tizenkét ember kaphatna itt elhelyezést. így a beruházásból valami megtérülne, s munkahelyet lehetne teremteni, hiszen szakképzett dolgozókra ugyanúgy szükség Néhány hete adták át a turistaházat, de a parkosítás még várat ma- van, mint kiszolgálószemélyzetre. ____________■ gára. Ha nem jön elég vendég, öregotthonná alakítják át az épületet..
