Somogyi Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-14 / 190. szám
9. OLDAL EletMód Somogyi Hírlap-----Ké k Tükör Rendőrkézen a betörőbanda. Öngyilkosságba menekültek. Lebuktak a park rémei. 10 oldal Csurgói Tükör Másodszor is bizalmat kapott. Pórul járt mobiltulajdonos. Vetélkedő romák. 12. oldal Sport Bódi: kifulladt a szélmalomharc. Sopronba látogat a NABI Rákóczi FC. 13 oldal 2004. Augusztus 14., Szombat RIPORT Hatvanhárom évet él a forint V \ 84439' iV.: : .ÓD vízEZEU FORINT SS 11» Egy régi (még a szocialista időkből származó) pesti vicc szerint a magyar turistának elfogy a fontja Londonban, s már csak forintja marad. Mégis megtetszik neki valami az egyik vizeletben, elkezdi hát kunyerálni a boltostól, hogy azzal fizethessen. Az eladó hallgatja egy darabig, majd kéri, hogy mutassa meg neki, milyen is az a forint. „Ez egy tizes” - mondja a turista. „És ki van rajta?” „Petőfi Sándor költő. ” Mi lett vele: „Fiatalon elesett Segesváron a csatatéren. ” „Hát a húszason?” „Dózsa György. ” „Mi lett vele?” „Tüzes trónon megégették.”„Az ötvenesen?” „II. Rákóczi Ferenc. Száműzetésben halt meg Rodostóban” „A százason?” „Kossuth Lajos. Ő is száműzetésben halt meg Turinban. ” „Az ötszázason?” „Ady Endre költő, vérbajban halt meg. ” „Az ezresen?” „Bartók Béla zeneszerző. Emigrációba kényszerült. ” „S az ötezresen?” „Széchenyi István. Egy bécsi elmeotthonban főbe lőtte magát. ” Mire a boltos: „Szerencsétlen egy nép maguk. Fogja, jó ember, ingyen adom..." A várhatóan az évtized végén megszűnő, helyét az eurónak átadó forintnak veretes történelme van. A Habsburg birodalom első papírpénzeit 1762. július 1-én bocsátottár ki. Az 5, 10, 25, 100 és 500 forintos címleteket a Wiener Stadt Banco közreműködésével préselték. Egyébként innen származik a papírpénz másik neve, a „bankó”. Az 1848-ban kitört magyar szabadságharc idején új 1 és 2 forintos bankjegyek kerültek kibocsátásra. Az aprópénzhiány enyhítésére négy, illetve nyolc részre szabdalt részeit is elfogadták fizetőeszköznek. A kiegyezés, 1867 után, az Osztrák-Magyar Bank megalakulásával 1880- ban megjelent az első kétnyelvű bankjegy. Az önálló magyar papírpénz-kibocsátás először ideiglenesen 1848-ben, 1849-ben, majd véglegesen 1918-tól nyert teret hazánkban. Az első világháborút követő ■ Párizs környéki békék során elrendelték az utódállamok számára az addigi bankók felülbélyegzését. A Magyarországon keletkezett papírhiányt azonban csak az osztrákok segítségével sikerült megol- . , / dani. Az utódállamokéi ./bán folyt a felülbélyeg- ’ zés, és a korona addig példátlan inflálódásba kezdett. Az 1925. XXXV. törvénycikk a korona helyére a pengőrendszert vezette be, 1 pengő 12500 koronával volt egyenlő. Később a Magyarországon kifejlesztett rotációs réznyomógépek segítségével jobb minőségű bankjegyek kerültek forgalomba. A bankjegyforgalom arany- fedezete 1927-ben még 60 százalékos, 1929-ben azonban már csak 40 százalékos volt. Ez a monarchia adósságainak kötelező átvállalásának, a népszövetségi kölcsönnek és a növekvő bankjegyforgalomnak volt köszönhető. A második háború is jelentősen hozzájárult a pénzromláshoz: 1938 és 1944 között az állam 21,5 milliárd pengőt fordított hadikiadásokra, ez az 1938. évi GDP kétszerese volt. így tehát beindult a bankóprés. Az inflációt tovább fokozta, hogy a Vörös Hadsereg 1944 folyamán 1, 2, 5, 10, 20, 50,100 és 1000 pengősöket hozott forgalomba. A pénzromlást a háború után a kormány 1945. december 19-i rendeletével próbálta megakadályozni: az 1000, és a 10000 pengős bankjegyeket bélyegezték felül úgy, hogy a névérték nem változott, de a bélyeget a névérték háromszorosáért kellett megvásárolni. Az elértéktelenedés következtében újabb és újabb bankjegyek jöttek forgalomba;1946 május 27-től a bankjegyeket 6 millióval (miipengő), július 1- től 12 millióval (biípengő) bocsájtották ki. A legnagyobb címlet az 1 milliárd bilpengő (1024 pengő) volt, ez utóbbi azonban már nem került forgalomba. A pengő története mindmáig a világ legnagyobb valutainflációja volt. Helyére a 90004946. MÉSZ. Rendelet alapján a forint pénzrendszer lépett. Az új valuta elnevezése nem volt zökkenő- mentes, Horváth Endre által készült például tallér címletű bankjegytervezet is. Az amerikai hadsereg 1946. augusztus 6-án visszaszolgáltatta a nyilasok által elhurcolt magyar arany- készletet, ez teremtette meg az új és stabil pénz megszületését, amit azonban a Magyar Kommunista Párt elorzott magának. A bankjegyek előoldalán olvasható felirat - az úgynevezett büntetési záradék és a Btk. 304.§-a - szerint A BANKJEGYHAMISÍTÁST A TÖRVÉNY BÜNTETI!” A bankókat a Magyar Nemzeti Bank mindenkori vezetői írják elő sőt, egyikük egyedülálló módon még egy 200 forintos pénzérmét is kézjegyével látott el. Kezdetben a speciális papír hiánya miatt csak 10 és 100 forintos bankjegyeket hoztak forgalomba ofszet nyomással; 1947-ben aztán finn és francia importból beszerzett, jó minőségű bankjegypapíron réznyomással elkezdődött az új 10, 20 és 100 forintosok nyomása. Később, 1951-ben az 50, majd 1970-ben az 500,1983-ban az 1000, végül 1991-ben az 5000 forintos is megjelent (ez utóbbin alkalmaztak először a csökkent látóképességűek számára a címletmegjelölésére a Braille-írásos formát is); 1949-ig a Kossuth-címer, 1957-ig a „Rákosi-címer”, 1990-ig a „Kádár-címer” volt bankjegyeinken, s 1990-től kerültek forgalomba az új köztársasági címerrel nyomtatott bankjegyek. Ezeket váltották fel 1996-tól az új kibocsátású bankjegyeink: a 200, az 500, az 1000, a 2000, az 5000, a 10 000 és a 20 000 forintos bankó, illetve az 1, a 2, az 5, a 10, a 20, az 50 és a 100 forintos érme. A fillér végleg megszűnt. A bankjegyeket Vagyóczky Károly tervezte. A jelenleg forgalomban lévő bankók nemcsak egyes új címleteikben, hanem szerkezetükben is eltérnek a régi sorozattól, a hajdani szimmetrikus elrendezés helyett aszimmetrikusak az ábrázolások, a bankjegyek bal szélére úgynevezett szelvény került, amely az árnyalatos vízjelet is tartalmazza. A jelenleg forgalomban lévő új bankjegysorozat összes címletének mérete azonos (154x70 mm). Az egységes méret mind a lakosság, mind az automaták által könnyen kezelhető, és kedvező a szállítási, a tárolási feltételek kialakítása szempontjából is. A bankjegy különleges biztonsági nyomtatvány, különleges a papírja, a nyomtatása és az előállítása során alkalmazott minden anyag. Papírjához a textiliparban is használatos növényi rostokat, elsősorban gyapotot alkalmaznak a gyártás során. így érhető el, hogy a bankjegy kézről kézre járva, sokszor hajtogatva, néha gyűrve, esetenként kimosva is hosszú ideig felismerhető és forgalomképes maradjon. (Ennél csak a műanyagból készült pénz tartósabb, ilyen az ausztrál dollár és a román lej.) A bankjegypapír összetételén túl azért is különleges, mert a gyártás során a hamisítások megnehezítésére különböző biztonsági elemeket alkalmaznak: a vízjelet, a biztonsági szálat és a jelzőrostot. A különböző biztonsági elemek azt a célt szolgálják, hogy az esetleg előforduló hamis bankjegyeket a valódi bankjegyek megfelelő ismerete alapján könnyen felismerhetők legyenek. Éppen ezért a forint hamisítása az új sorozat bevezetése óta nem számottevő, nemzetközi összehasonlításban is elfogadható. A biztonsági elemek ismeretében az egyes fizetési alkalmakkor, üzletekben, piacon, szórakozóhelyeken célszerű az átvett bankjegyekre néhány pillantást vetni. A hamisítványok sohasem készülnek valódi bankjegypapírra, és soha nem metszetmélynyomtatással, hanem színes fénymásolóval, esetleg printerrel vagy síknyomtatással. Ebből következik, hogy felületükön tapintható festékvastagság nem érzékelhető. E két alapvető szempont figyelembevételével segédeszköz nélkül ellenőrizhető a metszetmélynyomtatás megléte tapintással; fény felé tartva a bankjegyet, átnézetben a vízjelet, a biztonsági szálat és az elő-hátoldali nyomat pontos illeszkedését; a rátekintés szögének változtatásával az optikailag változó tulajdonságú nyomatat és a holografikus hatású fémcsíkon lévő motívumokat, valamint a rejtett képet. Segédeszközzel (UV-lám-. pávai) ellenőrizhető, hogy a bankjegypapír tartalmaz-e optikai fehérítőt, illetve jelzőrostokat és fluoreszkáló nyomatrészeket, illetve a mikroírás a bankjegy felületén, valamint a biztonsági szálon ol- vasható-e. gyulay zoltán 1946-2010 Ötvennyolc éve, 1946. augusztus 1 -jén született meg a forint, amely a kormány döntése nyomán 2010-ben várhatóan megszűnik, és hazánk is áttér az Európai Unió egységes valutájára, az euróra, amely abban az évben ráadásul új, biztonságosabb sorozattal rukkol elő. Majdan tehát azt írhatjuk a forint képletes fejfájára: 1946-2010. De ez így tévedés: már a XIV. századi magyar törvények is említik, a történelem zivataraiban volt már hivatalos magyar fizetőeszköz. Szakértők szerint a forint művészileg mindig a legigényesebbek közé tartozott. Egy kis nosztalgia: az első sorozat címletei Szép magyar pénz A pénz a világon mindenütt egyéni motívumokat tartalmaz:- a 20 000 forintoson Deák Ferenc és az ideiglenes magyar képviselőház Pesten- az 1998-tól kibocsátott 10000 forintoson Szent István és esztergomi látkép- az 5000 forintoson gróf Széchenyi István, valamint a nagycenki SzéchenyF kastély- a 2002-től kibocsátott 2000 forintoson Bethlen Gábor és Madarász Viktor festménye, a Bethlen Gábor tudósai között- az 1000 forintoson Mátyás király, illetve a Hercules-kút (visegrádi királyi palota)- az 500 forintoson Mányoki Ádám festménye alapján II. Rákóczi Ferenc, továbbá a sáropataki vár- a 2001-től kibocsátott 200 forintoson Károly Róbert és a diósgyőri vár látható. Az 1996-ban kibocsátott, jelenleg s használatban lévő sorozat már kiegészült a 10 ezer és a 20 ezer forintos bankóval is. Sőt: egyes hírek szerint nemcsak a metszete készült el a 100 ezer forintosnak, hanem kinyomott példányának kötegeit nagy titokban őrzik a Magyar Nemzeti Bank trezorjaiban. Igaz-e vagy sem, egy biztos: már nem kerül forgalomba.
