Somogyi Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-29 / Vasárnap Reggel, 35. szám

6 Riport, interjú

2004. augusztus 29., vasárnap

Aki árulja Magyarországot

H

ol nyaralt az idén? - Franciaországban,. illetve Olaszországban. De mielőtt még szóvá teszi, hogy miért nem itthon, hadd mondjam el, a téli szabadságomat a Zemplénben töltöttem, a két nyugat-európai országban pedig azt tanulmányoztam, hogy miként lehet fejleszteni a turizmust.- Ez utóbbit félig viccnek szánta, ugye?- Természetesen. De az valóban igaz, hogy ha külföldre megyek, már csak önkéntelenül is azt figyelem, melyek azok a módszerek, amelyeket nálunk is lehetne alkalmazni.- És mit tapasztalt?- A Provance-ban eltöltött néhány nap is arról győzött meg - amit egyébként már hosszú ideje vallók -, hogy egy ország idegenforgalma akkor fejlődik megfelelően, ha a hazai vendégekre épít. A szállodákban, éttermekben azt láttuk, hogy a francia turisták kiemelt bánásmódban részesülnek, de ha már külföldiek is odavetődnek, akkor persze őket is kiszolgálják. Ezt jelzi, hogy csak a legnívósabb helyeken volt angol és német nyelvű étlap, és alig akartak más nyelven megszólalni.- Persze, mert a francia turistának ugyanolyan vastag a pénztárcája, mint a németnek, hollandnak, svédnek, de az nem véletlen, hogy nálunk jobban örülnek a gazdagabb nyugat-európainak, mint a csóró magyarnak.- Csakhogy a helyzet éppen az, hogy a magyar turista többet költ, mint az átlag nyugateurópai. Ez nem csak szubjektív vélemény, adatokkal bizonyítható. A büki termálhotelben is azt tapasztaltuk, hogy a belföldiek mélyebben a zsebükbe nyúlnak, mint például a svájciak, ráadásul több borravalót is adnak. S a helyzet tovább javul azzal, hogy az üdülési csekk adómentes értékhatárát 53 ezer forintra emelte a kormány. Persze a japánokkal és az amerikaiakkal mi sem vesszük fel a versenyt, de ők sajnos kevesen jönnek.- Mit vehetünk még át a franciáktól?- Nagyon érdekes volt azt látni, hogy mindenből képesek turisztikai attrakciót csinálni, és

DR. GÁLLÁ GÁBOR

Született: Budapesten, 1950. november 27-én

Diploma: Vendéglátóipari Főiskola, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, a fővárosi gyógyturizmus fejlesztéséből doktorált

Munkahelyei: Danubius hotellánc, ahol a különböző szállodákban volt boy, londiner, szakács, felszolgáló, értékesítési igazgató, vezérigazgató-helyettes, jelenleg a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója Család: nős, feleségének utazási irodája van, egyik fia a Royal Hotelben dolgozik, másik újságíró

GÁLLÁ GÁBOR 13 éves volt, amikor eldöntötte, hogy szállodás lesz. Az apja ugyanis elvitte egy KGST-delegáció fogadására a Szabadság Szállodába (ma Hungária Hotel), és nagyon tetszett neki a felújított épület. Most, a hazai turizmusmarketing első számú irányítójaként arról próbálja meggyőzni a bel- és a külföldieket, hogy Magyarországnál jobb hely nincs is a Földön

ÁRAK A BALATONON ES A TENGERPARTOKON

átlagárak, 2004 június (euró)

Balaton Horvát Olasz Bolgár 3* szállodai szoba (2 fő/éj) 36 81-105 80-110 100

Apartman (4 fő/éj) 30 38-65 57-86 40

1 adag leves + főétel 7,2 6,7-9,4 35-45 1,1

1 üveg márkás sör 1,4 2-2,7 3,5-5 0,2

1 adag kávé 0,9 0,9-1,5 1-2

1 fagylaltkehely

____________2,3 1,6-2,2 6,5-10______más közérdekű információkat sorolnak fel. Nálunk a tíz oldalból tíz a szálloda erényeit sorolja fel, holott ez egy-két nap után már senkit nem érdekel.- Ha egyáltalán vannak Magyarországon szórólapok. Egy karintiai példát én is említhetek. Ott minden, turisták által látogatott hely - strand, kilátó, múzeum, camping - bejáratánál van egy falitábla, amelyre kiteszik a közelben található idegenforgalmi látványosságok két-három oldalas prospektusát, rövid szöveggel, szép fotókkal, térképpel. Ezek filléres dolgok, könnyű megcsinálni, ugyanakkor nagyon hasznosak, nálunk mégis alig látható ilyen. Ennek mi az oka?- Sajnos a magyar szolgáltatók jelentős része nem partnert, hanem konkurenciát lát a másikban, s nagyon nehéz ezt a szemléletet megváltoztatni. Sokan nem értik meg, hogy nem baj az, ha egyszer a kávét nem nála issza meg a turista, hanem a szomszédban, hiszen ha együttműködnének a vendéglősök, kölcsönösen tájékoztatnák a vendégeiket a többiek kínálatáról, akkor máskor hozzá térne be egy vendég. Ám vannak pozitív hazai példák is. Egerben összegyűjtötték a környék 24 legvonzóbb látványosságát, és a kiadványt mindenhol terjesztik. A Magyar Turizmus Rt. is rengeteg szórólapot, kisebb-nagyobb füzetet, prospektust készít, s ezeket igyekszik mindenhova eljuttatni, s a Tourinform- irodákban minden lényeges információ megtalálható.- Idén a Balatonnál sem a víz minőségére, sem a mennyiségére nem lehetett panasz, s hatalmas kampány indult, hogy keressék fel a turisták. Mégsem elégedettek a szolgáltatók, kevés volt a vendég.- Egyrészt nem volt túl jó az idő, másrészt még sokakban él az a negatív kép, amelyet az elmúlt esztendőkben festett fel néhány sajtóorgánum a tóról. Idén már sokkal reálisabban írtak róla, de idő kell, amíg a magyar és a külföldi turisták visz- szaszoknak.- De még mindig él az a sztereotípia, hogy a Balaton drágább, mint a horvát, a görög vagy a spanyol tengerpart. Miért nem tesznek közzé például egy újság- vagy tévéhirdetést, amelyben három azonos kategóriájú szálloda árait vagy étterem étlapját közlik?

Megfontolandó, amit mond, más kérdés, hogy nekem nem túl szimpatikus az a módszer, ha mások rovására szeretnénk előnyhöz jutni. Bár természetesen mi is begyűjtöt-tünk külföldről ilyen adatokat - szállodák, panziók, éttermek, strandbelépők árait vizsgáltuk -, s azt tapasztaltuk, hogy a Balaton szinte minden téren olcsóbb.- Az sem igazán érthető, hogy miért nem vagyunk képesek fölépíteni egy tízezres konferenciaközpontot? Holott évek óta azt hallom a szakmai fórumokon, hogy a konferenciaturizmus stratégiai termék, s megfelelő épület hiányában számos nagy létszámú kongresszus szervezésétől esünk el. Pedig ezen a szinten és a hasznot tekintve 15-20 milliárd forint aprópénznek számít.- A konferenciaturizmus nemcsak hogy stratégiai termék, hanem a Balaton, Budapest és a gyógyturizmus mellett hazánk négy versenyképes turisztikai termékének egyike. Ezért az idegenforgalmi szakemberek már évek óta lobbiztak a különböző összetételű kormányoknál, hogy épüljön meg ez a központ, eddig sikertelenül. Sajnos sokan még ma is csak beszélnek a turizmus fontosságáról, ahelyett, hogy tennének érte, s miután ebben az ágazatban elsősorban kisvállalkozók dolgoznak, akiknek az érdekérvényesítő képességük nem túl hatékony, sok mindent nem tudnak elérni. De egy örvendetes hírről be tudok számolni. Miután megszületett a jogszabályi háttere az olyan kezdeményezéseknek, amelyek esetében az állami és a magánszféra közösen fektet be pénzt, s meg kell állapodni az intézmény fenntartásáról, üzemeltetetéséről, a hasznok szedéséről, már nincs akadálya a kongresszusi központ felépülésének. Néhány hónapon belül kiírhatják a pályázatokat a beruházásra, és a Hungexpón vagy a milleniumi városközpontban felépülő létesítmény 2006 végén már fogadhat vendégeket. Számításaink szerint évi 5-6 milliárd forintnyi adóbevételtöbbletet érhetünk el ezzel, hiszen a konferenciákra érkezők elegáns szállodákban laknak, drága éttermekben étkeznek, taxikban utaznak.- Gyógyfürdőből, strandokból, wellness-centrumokból viszont már több is van a kelleténél, s azóta is folyamatosan épülnek hasonlók. Nem tartanak attól, hogy csődhullám indul el?- Valóban többszörösére emelkedett ezeknek a szolgáltatóknak a kapacitása, s ez okozhat gondokat a jövőben. A Szé- chenyi-program keretében 30 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak ezek a vállalkozások, így összesen 80- 90 milliárd forintot fordítottak ilyen beruházásokra, rekonstrukciókra. Sajnos sok esetben nem készült piackutatás, gazdaságossági elemzés, vagy eltorzították az adatokat, hogy hozzájussanak az állami pénzekhez. Ezért most már csak a meglévő létesítmények korszerűsítésére lehet pályázni.- Hatalmas felhajtás volt a kínaiak első bejövetelekor. Azóta alig hallani róla, hogy érkeznének.- Tavaly 1200 kínai turista jött hozzánk, idén várhatóan öthatezer, jövőre néhány tízezer, 2006-ban félszázezret várunk. Arra senki sem számított, hogy százezrével érkeznek Magyar- országra. Csomagot kell nekik összeállítani, amelybe beletartozik néhány szomszédos ország is. A más földrészről ide utazók szeretnének egy hét alatt nyolc-tíz országba eljutni, hogy aztán elmondhassák magukról, látták Európát.- Vannak már tapasztalataik arra vonatkozóan, mennyire volt sikeres a Tony Curtis- és a Laky Zsuzsa-kampány?- A Curtis-filmet három és félmillió olyan 50 év feletti amerikai látta - délutánonként, a helyi hírek és a szappanoperák idején -, aki rendszeresen utazik. Az ott élők benyomása alapján sikeres volt a reklámfilm, ám ennél egzaktabb adatok nem állnak a rendelkezésünkre, hiszen egy ilyen kutatás több tízmillióba forintba kerülne, s az egész kampányért fizettünk 35 milliót. Idén 12 százalékkal nőtt az Amerikából hazánkba érkezők száma, de ez az örvendetes emelkedés még nem a kampány eredménye. Jövőre azonban már mindenképp éreztetnie kell a hatását. Azt pedig, hogy Laky Zsuzsa fotói mennyit hoznak a konyhára, még nehezebb megmondani.

Almási B. Csaba

nincs olyan dolog, amelyet ne próbálnának meg eladni. Ha van egy falunak, régiónak egy nem túl látványos kastélya, temploma megindokolják, hogy ez miért fantasztikus, miért egyedülálló a maga nemében, emellett olyan kulturális rendezvényeket hirdetnek meg szenzációsnak, amelyekből nálunk tizenkettő egy tucat. Voltunk például olyan bormúzeumban, amelyet pár éve építettek fel régies stílusban, műhordókat állítottak be, szereztek néhány már nem használt szerszámot, és azt állítják magukról - s persze remek marketinggel

ez az információ el is jut mindenhova -, hogy ezen a környéken többször is borozott XIV. Lajos. Ezért aztán rengeteg turista jár ide, hogy megtekintse a Napkirály kedvenc helyét. A bor pedig, amelyet persze jó drágán árultak - hogy finoman fogalmazzak - meglehetősen középszerű volt. S az is nyilvánvalóvá vált újra- számomra, hogy a szálloda nem turisztikai termék. Ott egy tízoldalas hotelprospektusból négy oldal foglalkozik magával a szállodával, a szobákkal, étteremmel, uszodával, viszont hat oldalon a környék látnivalóit, programjait és

BENKE LÁSZLÓ mesterszakács:- Külföldi útjaimon azt tapasztalom, hogy a vendéglősök, szállodások kedvesebbek, közvetlenebbek a turistákkal, és több információval látják el őket, mint nálunk. Tehát itthon elsősorban az emberi kapcsolatokban látom a legnagyobb problémát, holott a vendég a pénzéért joggal várhatja el, hogy kényeztessék. Egyébként a hozzánk látogatók nagyon szeretik az ételeinket, italainkat, a kultúránkat és a látványosságainkat.

HORGAS ESZTER fuvolaművész:- Egy ország turisztikai fejlettsége nem lehet független az általános gazdasági fejlettségétől, így tény, hogy az idegenforgalmunk sem éri el a nyugat-európai színvonalat; főleg a vendéglátás, az étkezés területén szembetűnő az elmaradásunk. Reménykeltő, hogy rendkívül jók az adottságaink, csak élnünk kell velük. Az emberek kedvesek, Budapestnél szebb város alig van a Földön, kultúránk pedig világszínvonalú.

? .jgjSxj’-- •* 1L- mLa 'í .# ? » \ sas s * J, ** J «, SrA ||i| S 'wW* j 1^1 ||1 ■ állí® 11 ^8 1 1

H—!■ J , wfflr /x f ™ * ® J. X * L t * § 1 ! i * 1 1 fi 1 fű 1 %-Wm. WWi 1 iwl £$£ 11‘M'iWl f-'\ j. r'i/w- -§ -