Somogyi Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-18 / 193. szám

2004. Augusztus 18., Szerda 0 6 5 7. OLDAL A L M A NAC H A Zselicben, a Surján patak völ­gyében alig 250-en lakják ezt az eldugott zsáktelepülést Délután csak pár gyerek lófrál az utcán, s azonnal az idegenek köré gyűlik, hátha történik valami érdekes. Mert Hajmáson ritka az ilyesmi; pénzhiány szab gátat minden el­képzelésnek. Hiába a vadban gazdag erdő karnyújtásnyi kö­zelsége, az adottságokat nem tudják kihasználni. Csak néha- nap vetődnek erre turisták. El­gyönyörködnek a tájban, majd mennek tovább, s talán azt sem tudják, hogy Hajmáson jártak. Munkát a faüzem, az önkormányzat ad Néhány perccel tizenegy óra után, miután kihordta az ebédet, Lukács Antal falugondnok a kisbusszal be­állt a garázsba, gondosan bezárta az ajtót, és indult hazafelé. A napi r munkájának azonban ezzel még nincs vége. Egész napos szolgálat az övé, és bármikor jöhet az utasí­tás, hogy valahová indulnia kell. Egész nap szolgálat- Ötödik éve vagyok falugondnok és intézem a lakosok ügyes-bajos dolgait - mondta - az anyagbeszer­zéstől az ebéd- és személyszállítá­son át a legváltozatosabb feladato­kat bízzák rám. Most fejeztem be az ebéd kihordását; a meleg ételt Szentbalázsról az iskolából, vala­mint az egyik vendéglőből hozom. Van egy diabéteszes lakosunk is, ő nem eheti az iskolai kosztat, ezért megyek két helyre. Ha nincs előre­programozva a napom, akkor ké­szenléti állapotban vagyok otthon vagy a hivatalban, és várom a „pa­rancsot”. Lukács Antal tősgyökeres haj- mási, így mindenki bizalommal van iránta. Ha gondjuk akad, azt is megbeszélik a falugondnokkal.- Mindennap végig megyek a fa­lun, és mindenről tudok, ami itt tör­ténik. Egyrészt elmondják az érin­tettek, másrészt pedig sokan sze­retnek a más szennyesében turkál­ni, pletykálkodni. Hitel az új házhoz A falugondnoki garázzsal még né- I hány hétig egy épületben lakik Gruber Józsefné és családja. Ottjártunkkor az asszony épp tere­getett. Nemcsak a kötélre, még a kis ház kerítésére is rakott száradni való ruhát.- Szeretünk Hajmáson élni, sze­rencsére munkahelyünk is van helyben. Ma éppen délutános va­gyok, s négy órára megyek a mun­kahelyemre - mondta. - Előtte el­végzem a háztartás teendőit. A mosással készen vagyok, az ebéd is megfőtt. Mielőtt elindulok, pihe­nek egy kicsit, azután éjfélig úgy­sincs megállás. Gruber Józsefné nem panasz­kodik. Azt mondja, aki megbecsü­li magát, az keresni is tud, fizetéskiegészítésnek pedig ott a kert. Megterem abban minden, ami a háztartáshoz kell. A család hama­rosan költözködik. Ez a kis épület az önkormányzat tulajdona, és au­gusztus 31-ig el kellene hagyniuk. A határidő azonban csúszik, ám kilakoltatástól nem kell tartaniuk.- Az önkormányzatnál megértik a helyzetünket. Az utcában mara­dunk, a túloldalon egy kicsivel föl­jebb találtunk egy eladó házat, azt vesszük meg. Kapunk hitelt is, ezt majd havonta törlesztjük. Ha Isten megsegít minket, hamarosan a sa­játunkba költözhetünk. Visszavágyik falujába Ignác Károlynak nem kell hitelre várnia, hogy a saját házába költöz­hessen, hiszen több tíz éve fölépí­tette, ám a jókora épület még most sincs bevakolva. A házigazdát ép­pen az ebéd utáni pihenésben za­vartuk meg.- Jó lenne befejezni a házat, de nincs rá pénz, mert sokáig munka- nélküli voltam. Most az önkor­mányzatnál dolgozom mint köz­hasznú munkás. A feleségem főál­lású anyaként itthon van; négy gye­reket nevelünk. Ignác Károly Szennából jött Haj­másra; ide nősült, de nem igazán érzi itt jól magát. Visszavágyik a szülőfalujába.- Ha el tudnám adni a házat, visszamennék. Ott élnek az isme­rőseim, a barátaim, a rokonaim, s talán a munkalehetőségek is job­bak. Itt még egy kis veteményest Lukács Antal: Egész nap szolgálatban Gruber Józsefné: Hamarosan elköltözünk Ignác Károly: Nagy a család, sok a gond sem tudunk csinálni, mert olyan belvizes a talaj... Pénzre pedig szükség van, mert kezdődik az iskola. A négy gyerek­ből egyik Kaposvárra jár naponta, a másik Somogyváron, illetve Öregla­kon hetes iskolában tanul. A tan­szerek a nagy családnak ugyan nem kerülnek pénzbe, de cipőre és ruhára költeni kell. Török Sándor polgármestert otthonában kerestük föl. A falu el­ső embere épp a munkásokkal, mesteremberekkel beszélte meg a napi teendőket. Családi házán a te­tőteret alakítják ki, s két munkafo­lyamat között szakított időt a falu dolgaira is. Vívódás pénztelenül- Vívódunk, számolunk, kalkulá­lunk - foglalta össze a polgármes­ter a legfontosabb tennivalókat -; az uniós csatlakozás számunkra nem jelent előnyt. A támogatások­hoz, pályázatokhoz nem tudjuk biztosítani a saját forrást. Csak bízni tudunk abban, hogy a ké­sőbbiekben valami változik. A pénzhiány miatt nem tudunk fej­leszteni, előrelépni. A helyben képződő iparűzési adó jelentékte­len. A költségvetésünk 99 százalé­kát a működési kiadásokra költ­jük. Ami marad, az meg olyan ke­vés, hogy szinte számolni sem ér­demes vele. A kétszázötven lakosból harmin­cán élnek rendszeres szociális se­gélyből. Az önkormányzaton kívül itt csak egy faipari üzem ad mun­kát. Aki dolgozni akar, a környező településekre vagy Kaposvárra in­gázik.- A Volán változtatni akar a hét­végi járatok menetrendjén - mond­ta Török Sándor -; levélben értesí­tettek, hogy csak szentbalázsi át­szállással utazhatnak az emberek. Ez időben is, pénzben is többletet jelentene az utazóknak. Nem fo­gadhatjuk el a döntésüket, így ezt az ügyet a képviselő-testület elé vis­szük. A könyvtárban is elkelne több forint. Mintegy hetven beiratkozott olvasójuk van, a gyerekek a kötele­ző irodalom mellett a mesét és az állatregényeket, az idősebbek in­kább a szép romantikus könyveket keresik. Új könyv százezerért Kontra Zoltánná könyvtárosként és magánemberként is szívesen bön­gészi a köteteket. - Évente százezer forint áll a rendelkezésemre könyv- vásárlásra - mondta. - Az olvasói igényeket mindenképpen figyelem­be veszem, de a saját ízlésem is be­folyásolja a választásomat. A köte­lező olvasmányok nem hiányoz­hatnak, s jut pénz egy-két szak­könyvre, verseskötetre, szépiro­dalomra is. A könyvtárban az utóbbi időben megnőtt a forgalom. Ez nem az ol­vasási kedv növekedésének kö­szönhető, hanem annak a két szá­mítógépnek, amit itt helyeztek el.- Mindig van tíz fiatal a gépek körül; várják, hogy az egyik befe­jezze a játékot és átvehessék a he­lyét. Az viszont nem jut eszükbe, hogy a várakozás idején belelapoz­zanak egy-egy könyvbe. Utazó nyugdíjasok Kontra Zoltánné a könyvtárosi te­endőkön kívül intézi a nyugdíjas­klub ügyes-bajos dolgait is, mivel ő a klubvezető. - Nem unatkoztak idén a klubtagjaink. Elég sokat utaztunk: jártunk Magyarher- telenden, Kaposgyarmaton, Guna- rason a nyugdíjasfesztiválon. Nappali szociális intézet lévén az állami normatívából gazdálkod- juk ki a költségeket, és a tagok is hozzájárulnak az utazáshoz. ■ Hajmás Hajmási Hírmondó Nyugdíjasok Gemencen Gemencre mentek kirándulni a falu idősei. Az egész napos tú­rán kisvasúttal bejárták a ge- menci erdőt, és megtekintették a decsi tájházat is. A harminc- nyolc idős ember kirándulásá­hoz az önkormányzat mintegy 120 ezer forintot adott. Koóssal ünnepelt a falu A falu napon mintegy nyobszázan vettek részt a községből és a kör­nyező településekről. A szokásos rendezvényeken - fözőversenyen, sport- és ügyességi vetélkedőkön - túl ezúttal sztárvendéget is fo­gadtak. Az egybegyűlteket az esti koncerten Koós János és felesé­ge, Dékány Sarolta szórakoztatta. Új színpadot építettek Felújították a falu művelődési há­zát. Mivel a színpad egy beázást követően leszakadt, helyre kellett állítani. Most új padozatot is épí­tettek, utána kimeszelték a ter­met. A150 ezerforintos beruhá­zást az önkormányzat támogatta. Recept Hajmásból Édes máié Hozzávalók: 50 dkg kukoricaliszt, 10 dkg búzaliszt, 7 dl tej, 5 dkg cukor, 2 dkg élesztő, 10 dkg vaj, 4 tojás, 4 evőkanál porcukor, re­szelt citromhéj. A kukoricalisztet összekeverjük a búzaliszttel, égy mély tálban 6 dl tejjel leforrázzuk, és letakarjuk. Közben az élesztő­ből a maradék cukros langyos tej­jel kovászt készítünk, s ha a málé- liszt langyosra hült, hozzáöntjük. A vajat a tojás sárgájával, a por­cukorral, a reszelt citromhéjjal habosra keverjük, majd a tálba öntjük, és a kukoricaliszttel jól összekeverjük. Végül belevegyít­jük a tojásfehérjék keményre vert habját. Jól kizsírozott, lisztezett tepsibe öntjük, és lassú tűzön jól átsütjük. Ha kész, szalvétával leta­karjuk, míg félig ki nem hűl, majd kockára vágjuk, és meghintjük porcukorral. Kínálhatunk hozzá barack- vagy eperlekvárt is. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÉS MEISZTERICS ESZTER ÍRTA FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A HAJMÁSI ________ÓNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úto n Európába Őt embernek ad állandó munkát és ezzel biztos megélhetést a nyugat­európai megrendelésre dolgozó, elsősorban ládafeneket gyártó kisüzem Ládában a kenyér Négyéves múltra tekint vissza a kis település szinte egyetlen több embert is foglalkoztató vállalkozása, a Rekesz 2000 Bt. Ménesi Lászlóné, az új cégtulaj­donos azonban bizakodó. Fejlesztési tervei között a ládagyártás is szerepel.- Osztrák, német, holland, valamint hazai piacra gyártunk ládafeneket. A településről öt embernek adunk állandó munkát és ezzel biztos megélhetést. Az európai uniós csatlakozás minket egyelőre nem érint - mondta Ménesi Lászlóné. - Legalább egy fél év szükséges ahhoz, hogy kiforrjanak a pályázati lehetőségek, a támogatási formák. Minőségen itt nem múlik semmi, hiszen a külföldi partnereink elégedettek velünk. Ezek a termékeink egyben a re­ferenciamunkáink is. Jó faipari terméket csak megfelelő minőségű fá­ból lehet előállítani. A jó ládához pedig nyárfa kell, ebből azonban kevés van Somogybán. így aztán Ménesiék Szigetvárról hozatják a faanyagot. A tulajdonosok szerint az üzemet állandóan fej­leszteni kell, mert csak így lehet a versenytársakkal lépést tartam. A fejlesztés, az új, korszerű gépek azonban sokba kerülnek, mégis megéri. Energiát lehet velük megtakarítani, és folyamatosan javítható a munka meg a termék minősége is. ■ Hajmás Kincse ________________________________ St ruccok a karámban Három buta zsarnok él Ferka Istuánék portáján. A csa­lád ugyanis öt esztendeje foglalkozik struccnevelés­sel. Először a várható haszon reményében vágtak bele s kezdték a munkát e nagy madarakkal, mára azonban megszerették ezeket az igazán nem barátságos jószá­gokat. - Hasznot eddig még nem hoztak ezek a mada­rak, mert nem volt még szaporulat - mond-ta Ferka Zsuzsa. - Az utóbbi pár évben elterjedt a megyében a strucctartás, értesülésünk szerint vágóhíd is készül. A magyar háziasszonyok körében szinte ismeretlen a strucchús, nem igazán kedvelt eledel, de a külföldi pia­con egyre nagyobb iránta az érdeklődés. A hajmási struccok még a kemény teleket is meg­szokták, hiszen két hónapos koruk óta itt élnek, és szalmával bélelt istállóban vészelik át a hideget. A ho­mokba ugyan nem dugják a fejüket, de ha nem elég magas a bejárat, inkább beverik a fejüket, mintsem le­húznák. A strucctartás egyébként nem olcsó mulat­ság, bár csak naponta kétszer kapnak enni. Ragasz­kodnak ugyanis a válogatott gabonamagvakhoz, a vi­taminokhoz, és nem vetik meg a friss gyümölcsöt, a sárgarépát sem. Kedvelik a színes fülbevalókat és az egyéb csecsebecséket is, ám a kockás inget kifejezet- A strucctartás nem olcsó mulatság; sokba kerül az eleség, s legalább ten utálják. S egy idegennek sem tanácsos, hogy a kö- öt évnek kell eltelnie, mire keltethetők lesznek az első fias tojások zelükbe menjen, mert csípnek és rúgnak is. ______■ 4 f

Next

/
Thumbnails
Contents