Somogyi Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-17 / 192. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 7 8 2004. Augusztus 17., Kedd SOMODOR Somodori Hírmondó Új járda a Kossuth utcán Mindkét gyatogutat leaszfaltozták a mintegy négy és fél kilométer hosszú Kossuth utcán. Ez a mun­ka 11 millió forintba kerglt, s hozzá négymilliót szerzett pályázati támo­gatásból a községi önkormányzat. Imaházat építenek Ökumenikus imaház fölépítésé­re adott be pályázatot a terület- fejlesztési tanácshoz az önkor­mányzat. Az épületet a tervek szerint november 22-én, a bú­csú napján adják át a híveknek. A mintegy 9,3 milliós beruhá­záshoz négymillió forintot önerő­ből teremt elő az önkormányzat. Erdei iskola á falu közepén A község volt iskolaépületéből er­dei iskolát akar kialakítani az ön- kormányzat. A fiúszállóba csak néhány emeletes ágyat kell még beállítaniuk. A leányszobát a régi könyvtárból alakítják ki, s Így akár negyven tanulót is fogadhat majd az erdei iskola. Az intézmény munkahelyet is teremt: öt-hat em- ber tudna itt elhelyezkedni. « Recept Somodorról Csiilökpörkölt Ezt a nem mindennapi eledelt özv. Patakfalvi Józsefné ajánlja, s legutóbb falunapra készítették. Azt tanácsolta: bográcsban főz­zük, s apró nokedlival és friss kovászos uborkával fogyasszuk. Hozzávalók: 2 kiló csülök, 2 nagy fej vöröshagyma, olaj, ízlés szerint só, bors, fokhagyma, vö­rösbor, babérlevél, bors és pi­rospaprika. A hagymát felkoc- kázzuk, forró olajban megpárol­juk. Alaposan megmossuk a csülköt, és kockára aprítjuk. Ha valaki nem kedveli a zsíros húst, tehet bele egy kis oldalast. Hoz­záadjuk a hagymához, fűszerez­zük fokhagymával, borssal, ba­bérlevéllel, ételízesítővel és só­val. Víz helyett vörösbort adunk hozzá. A legvégén megszórjuk pirospaprikával, és egy-két koc­kára vágott paradicsomot, illetve csípős paprikát teszünk bele, j A CIKKEKET SZAKÁLY ANDREA ÍRTA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A SOMODORI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Magas, nyúlánk nyárfákkal sze­gélyezett út vezet a faluba. „Isten dicsőségére” - ez a felirat olvas­ható az út mentén álló, az 1800- as évek elején állított kőkeresz­ten, s hálaadásra szólítja az itt haladót. Az imára hívó szobor után az Agrária Mezőgazdasági Rt szárítójának és tárolójának az épületeit pillantjuk meg. Az út mellett szépen növekvő kuko­ricaszárak állnak sorfalat. Vala­mikor unalmas kis falu volt Somodor. Mára azonban mint­ha fölébresztették volna több száz éves Csipkerózsika-álmából Fiatalos lendület élteti a közösséget Somodor már a falunapon is bebi­zonyította, lakosai szívesen áldoz­nak egymásra is a szabadidejükből. A meleg időben többen egy-egy fa árnyékába húzódva beszélgettek az utcán, megbeszélték örömüket, bá­natukat. Fóliák Imre éppen az ön- kormányzat felé kerekezett. El­mondta, hogy a polgármesterhez igyekszik és tolmácsolnia kell. A fa­lu vezetőjére azonban várni kell, hi­szen éppen az ökumenikus imaház építésénél szorgoskodik. Magyarul érez Magyarnak vallja magát Pollák Im­re, de jugoszláv állampolgár. Csak­nem negyven évig azonban Né­metországban élt, így két lábon já­ró szótárnak is beülene.- Doroszlón születtem - mondta -, majd a katonaéveimet letöltve a feleségemmel együtt Németország­ba költöztem. A jugoszláv háború szétverte egykori otthonunkat, ezért kényszerültünk arra, hogy másutt keressünk megélhetést. Négy éve találtunk rá erre a kis so­mogyi falura. Azért jöttünk ide, hogy végre magyar szót halljunk, elvégre magyarok vagyunk. Házukat gyönyörűen felújították az évek során, nyugdíjuk nagy ré­szét erre áldozták. A homlokzatára, mint mondta, majd a magyar koro­nát is ráfesti úgy, hogy két angyal emelje az ég felé. Magyarságát egyébként kevés helyen ismerik el - tette hozzá, pedig okmányain kí­vül ezt bizonyítja a szíve is. Mivel nem vette föl a német állampolgár­ságot, csakis vízummal jöhet a saját házába, s ez keserűséggel tölti el. Nemcsak rá, hanem özv. Patak­falvi Józsefnére is sok keserűséget mért az élet, kemény éveket tudhat maga mögött. Hosszú ideig ápolta súlyosan beteg férjét, a betegség azonban erősebb volt, mint a férje szervezete, és megözvegyült. En­Úton Európába nek ellenére tele van életkedvvel, s korát meghazudtoló erővel tevé­kenykedik a nyugdíjas-egyesület­ben. Az idősek klubja 1998-ban ala­kult, hat év óta ő ügyel a pénztár­ára, és kiveszi a részét a rendezvé­nyek szervezéséből is.- Mindig izgő-mozgó ember vol­tam, és most ez az életem - mond­ta özv. Patakfalvi Józsefné moso­lyogva. - Nem engedhetem meg, hogy beletemetkézzem a fájdalom­ba, mert abba beleőrülne az ember. Szeretem a jókedvet, a nótákat, és a nyugdíjasklubtól mindezt megka­pom. Egész évben van tenniva­lónk: februárban farsangi bálokat tartunk, májusban a faállítás és ki­táncolásának a megünneplése ad munkát. Azután jönnek a nyári ki­rándulások, és örömmel teszünk eleget a környező települések falu­napi meghívásainak is. Az idén egyebek között Szentgáloskéren és Bálványoson voltunk vendégszere­pelni az egyesületünkkel. Az év vé­gét pedig mindig zenés-táncos be­számolóval zárjuk. Ifjú szív dobog Az idősek által alapított egyesület májusban bejelentkezett a cégbíró­ságnál, és ma csaknem ötven tagja van. Maguk választják ki, hogy melyik eseményen milyen számot adnak elő, videofelvételekről lesik el a mozdulatokat, majd közösen kidolgozzák a koreográfiát. Népda­lokat énekelnek, táncolnak, de nem áll távol tőlük a modern zene sem: a falunapon a pa-dö-dö-s pa­ródiájukkal aratták a legnagyobb sikert. A fiatalok is pártolják őket, hagyományőrző csoportjuk pedig tanítgatja a gyerekeket. A közel­múltban új ruhát is kaptak: az ön- kormányzat jóvoltából a falu címe­rével ellátott egyenruhában táncol­hatnak. A nyugdíjas-egyesület munkáját Pollák Imre: Csak vízummal jöhetek haza Patakfalvi Józsefné: Recepteket is cserélünk az egész település elismeri és támo­gatja. Azt mondják, nagy változá­sokon ment át a falu, s ez jó érzés­sel tölti el a somodoriakat. Főzőlecke a boltban- Örömmel látom, hogy az idő­sebbek összefognak, és átadják a tudásukat gyermekeinknek - mondta Patakfalvi Józsefné, aki az egyik helyi boltot vezeti. - Az utóbbi időben olyan a falu, mint egy nagy család, amelynek min­denki egyaránt tagja lehet. Kise­gítjük egymást, amikor módunk van rá. Csirkepucolás idején pél­dául az udvarok a hajdani fonók hangulatát idézik. Reggelente itt, a boltban gyűlnek össze az asszonyok. Mivel egy csa­ládban többféle igényt is ki kell elé­gíteni, vásárlás közben megbeszél­jük, hogy aznap ki mit főz. Ha va­lakinek több gyümölcse vagy zöld­sége termett, visz annak, akinek nincsen. S önzetlenségüknek a bi­zonyítéka, hogy nem várnak érte semmit. Patakfalvi Józsefné húsz éve él a faluban és ahogy rhondta, semmi pénzért el nem költözne innen. Sze­rencsére egyre több helyben is a fia­tal, és szívesen fogadják az új letele­pedőket. Bár két bolt is van a köz­ségben, jól megférnek egymás mel­lett. Fizetés idején természetesen a boltban is megélénkül a forgalom, ilyenkor többet költenek. Egyéb na­pokon pedig inkább csak a legszük­ségesebbeket viszik. Súlyos gond, hogy nincs elég munkahely, sokan kénytelenek segélyből élni. Mindenes munkás Az önkormányzat kérésére ma már több busz közlekedik a me­gyeszékhely és a falu között, ám Szépné Szarka Anita a gyermekei miatt így sem tud munkát vállalni a városban. Őt nem a közlekedés Somodor Kincse gátolja, hanem az, hogy nem szí­vesen hagyná magukra a lurkó­kat. Ezért a gyes után napi négy órában közmunkásként alkal­mazza az önkormányzat.- A nagyobbik gyerekem nyolc-, a kisebbik pedig csak négyéves, így nem hagyhatom őket egész nap egyedül. Június óta én sze­dem be a faluban a kommunális adót, összeírom a kábeltelevíziót igénylők névsorát vagy takarítok, ha kell. Születésem óta itt élek, szeretem ezt a közösséget, csak sajnos, a munkahelyek hiányoz­nak. Szépné egyébként néha a kony­hára és az óvodába is beugrik, ha éppen ott van szükség segítségre. Ez utóbbinak örül a legjobban, hi­szen ilyenkor kisgyermeke közelé­ben lehet. Új utat nyitnának Hat évig dolgozott falugondnok­ként Makai Sándor, sokat fára­dozott a faluért, két évvel ezelőtt megválasztották polgármester­nek. Elmondta, csupán ebben az évben összesen 36 millió fo­rintnyi támogatáshoz jut a tele­pülés. A legnagyobb tervük is valóra válhat, hiszen az önkor­mányzatnak megvan az építési engedélye az Antalmajort So­modorral összekötő út kialakítá­sához. így mindössze 15 kilo­méternyire lennének csak a vá­rostól, míg ^zentgáloskér felé 25 kilométert kell megtenniük Kaposvárig. Két év alatt meg­újult a település összes közin­tézménye. Legutoljára a hivatalt hagyták, és elkészült a ravatalo­zó is. A lakosság elégedetten szemléli a gyarapodást. Am a len­dület nem tört meg: a fiatal pol­gármester újabb terveket sző, me­lyeket azonban még homály ta­kar. ■ (Cukor) répamese Learatták a búzát, már végeztek a tarlóhántással és egyéb munkákkal, most pedig a cukorrépa növény- védelmi munkái kötik le Bognár Kálmán és két he­lyi alkalmazottja idejét. A mezőgazdasági vállalko­zó mintegy 120 hektáron termeszt búzát, kukori­cát és cukorrépát. Az utóbbi csaknem 50 hektárt foglal el, a gazdálkodásban főként ennek a bevéte­lére támaszkodik. A terület nagy része saját tulaj­donban van. A gazda elégedett a gabona minősé­gével, és az idei termésátlagot is elfogadhatónak tartja, hiszen hektáronként 60 mázsa búzát taka­rítottak be. Mint mondta, ez 40 százalékkal meg­haladja a tavalyi hozamot. Hasonlóképpen kedve­ző termésre számít a kukorica meg a cukorrépa esetében is. Tárolásra és szárításra azonban nincs lehetősége, és nincs kombájnja sem a vállalkozó­nak, a gépparkja mégis követi az uniós előíráso­kat. Három traktor, talajmunkagépek, permetező és műtrágyaszórók teszik egyszerűbbé a gazdál­kodást. Ezeket a munkaeszközöket pályázati tá­mogatásokból vásárolta. A kaposvári születésű Bognár Kálmán, aki két éve a település alpolgár­mestere is, 1990-ben vásárolt házat Somodorban. Kicsi, de hatékony mezőgazdasági vállalkozását tíz éve indította el. ■ A vállalkozó, bár szinte minden eszköze megvan, a hatékony gazdálkodáshoz, gépállománya folyamatos fejlesztésére törekszik A falu lüktető szíve A falu közepén álló ház élénk almazöld színével mágnesként vonzza a tekintetet. Falán hatalmas be­tűk hirdetik, hogy ez a faluháza. A községben járva mindenki büszke az új épületre, és mindenki magá­énak érzi. A közelmúltban tartott falunapon látták a csillogó parkettát, a halványlila függönyöket, a ha­talmas ablakokat, a hófehéren tündöklő falakat és a házat körülvevő hatalmas udvart. Az önkormány­zat csaknem tízmillió forintot költött arra, hogy az ' épületet a lakosság szolgálatába állítsa. A kistérségi felzárkóztatás folytán végül 9,3 millió forint támo­gatást nyert, s ezt saját tőke hozzáadása nélkül fel­használhatta. így jött létre a faluháza, minden lakos - felnőtt és gyerek - számára ideális szórakozóhely. A ház átadása és egyben a falu ünnepe alkalmából az udvarán szabadtéri színpadot is állítottak, a fő­zőhelyeken pedig húsz csapat mérte össze a sza­kácstudományát. Sosem látott tömeget mozgatott meg az a nap: csaknem ötezren tolongtak a színpad előtt. Diszkót is rendezhetnek itt a fiatalok, hiszen kü­lön erre a célra beszereztek egy stroboszkópot és hangfalakat. A színpadi műsorokhoz külön öltözőt alakítottak ki, van melegítőkonyha is, a hideg napo- kon pedig a kombi kazán ontja a meleget.______■ A faluház építését novemberben kezdték el, s már új terveket is ké­szítenek, jövőre pedig bekeríttetik a területet /

Next

/
Thumbnails
Contents