Somogyi Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-02 / 179. szám

7. OLDAL 2004. Augusztus 2., Hétfő A L M A N A C H - 0 0 9 Balatonfenyves a tó déli partjá­nak legifjabb községe. Alig több mint száz éve alapították a túl­partról áttelepült vincellérek. Ér­dekes község: négyszer annyi üdü­lőtulajdonosa van, mint ahány állandó lakosa Nemcsak határos Fonyóddal, de egyik felén össze is nőtt vele, a másikon Balatonmá- riafürdővel Lakosai a kilencve­nes évek elején mégis kivívták a település önállóságát, s belekezdi­tek a község fejlesztésébe. Fenyves azóta jó szomszéd és együttmű­ködő partner, a délnyugat-bala­toni kistérség meghatározó ereje. Ha kell, a Balatonban üléseznek Sokféle áldozatra képesek települé­sükért a balatonfenyvesi képvise­lők. Annak idején az egész országot bejárták a képek a Balaton-parttól száz méterre kimagasló homokpa- don tartott testületi ülésről is. Nem­csak ilyen demonstrációt szervez­tek azonban a strandolási feltételek javítása végett, hanem komoly anyagi terhet is vállalt az önkor­mányzat a meder tisztításában. At­tól sem riadtak vissza a képviselők, hogy maguk menjenek a vízbe és kitakarítsák a vízpartot. Segített az eső Oltván Tibor alpolgármester most azt mondta: nagy dolog, hogy ennyi eső esett, mert nincs iszap a strando­kon. Óriási élmény a balatoni em­bernek, hogy legalább 30 centimé­terrel magasabb a Balaton vize, mint tavaly ilyenkor. Ahol megmaradt a fövenyes part, ott élvezik a játékot a gyerekek. Nagy öröm, mondta, hogy egyre több a hazai vendég Fenyvesen. Hogy a vendégek jól érezzék ma­guk náluk, az önkormányzat ügyel a közterületek rendjére. Jelenleg 17 közmunkás dolgozik a pályázati pénzekből tavaly vásárolt gépekkel. Az idényre 11 ezer négyzetméternyi útfelületet javíttattak meg, ez 3,7 millió forintba került. Hárommillió forintért vásároltak virágokat, ez nem több mint korábban, de Oltván Ti­bor hozzátette: a szinten tartás is nagy dolog a település életében. Sokat veszítettek Kistérségi menedzserként nem áll­hatta meg, hogy szóba ne hozza: ha megalakult volna a többcélú kistér­ségi támlás a délnyugat-balatoni falvak együttműködésével, akkor több jutna műiden településnek.- Sok millió forinttól szabadítot­ták meg a településeket azok, akik nemet mondtak a többcélú társu­lásra - mondta Oltván Tibor. - Sze­rintem a polgármesterek nem vol­tak képben és nem fogták fel, hogy mit veszítenek. Hosszú távon csak a regionális együttgondolkodással lehet előbbre jutni. A kistérségi menedzser újra tár­gyalásokat kezdeményez a kistér­ség polgármestereivel, hogy leg­alább arra a 20-30 milliós pályázat­ra szülessen köztük megegyezés, ami a területfejlesztési programok készítését segíti és alapja lehet a to­vábbi együttműködésnek. A fenyvesi képviselők pontosan tudják, hogy milyen nagy szükség van az együttműködésre, hiszen kemény döntésekre kényszerül­nek. Egyévi előkészítés és a szülők­kel folytatott sok vita után össze­vonták az óvodai és az iskolai kony­hát. így a helyi közétkeztetést most egy helyről, az iskolából látják el. Háziasán főznek Azt hinné az ember, hogy nyáron teljesen kihalt az iskola, de Fenyve­sen más a helyzet. Még Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató asz- szonyt is ott találtuk. Éppen takarí­tott a munkatársaival. Büszke az is­kola jól fölszerelt konyhájára, örömmel tessékelt tehát bennünket Vörös Béláné élelmezésvezetőhöz, aki jól ismeri a körülményeket az iskolában és az óvodában is, mert 1998-tól dolgozik az oktatási intéz­ményben, s előtte négy évig az óvo­dai konyhát vezette. Már tíz éve közreműködik a színvonalas helyi közétkeztetés megteremtésében. S állította, hogy egyetért a képviselők döntésével: így többet tudnak ál­dozni egy konyhára,-mint két rosz- szabbul fölszereltre. A konyha pe­dig most megfelel a legszigorúbb igényeknek is. Naponta 350-400 adag ételt főz­nek itt. A szociális étkeztetésben 120-150 adagot szállítanak az idő­Oltvári Tibor: Előbbre csak együtt juthatunk Vörös Béláné: Sok pénzt költöttek a konyhára Sokan várják Horváth Gyula falugondnokot sek otthonába és azoknak, akik nem tudnak otthonról kimozdulni. Különösen nyáron sok a vendég ét­kező és sok a törzsvendég. Vörös Béláné szinte név szerint ismeri a budapesti tanárt, a nagykanizsai, a zalaegerszegi vagy éppen a debre­ceni nyaralót, aki évről évre nmen viszi haza a finom ebédet. Hogy mi a népszerűség titka? Nos, nagyon egyszerű: mindent maguk készíte­nek, félkész ételeket nem használ­nak föl. Van olyan vendég, aki azt mondja, itt olyan finoman főznek, hogy otthon sem tud ilyen ízletesen elkészíteni egy-egy fogást. A gyere­kek természetesen a pizzáknak és a tésztaféléknek örülnek a legjobban, a főzelékek közül a babfőzeléket és a cukorborsót eszik meg szíveseb­ben. A felnőttek amolyan minden­evők, vagyis nem válogatnak. Vö­rös Bélánénak nincs kedvence, de annak örül a legjobban, ha ebéd után üres az étkezők tányérja, mert mindent megettek jóízűen. Napi 58 kilométer Csak percei vannak a déli órákban Horváth Gyula falugondnoknak, mert nagyon sok helyütt várják, hogy meghozza az ebédet. Érthető, hogy feszengve beszél, mert azokra gondol, akik számítanak rá. 1992-től dolgozik a helyi közszol­gálatban. Először a polgármesteri hivatal kommunális csoportjában, majd öt-hat éve falugondnokként. Ez a neki való munka, jobban sze­reti, mintha íróasztal mellett ülne. Igaz, hogy naponta megtesz 58 ki­lométert Fenyves utcáin, s elmegy még Imremajorba és Pálmajorba is. Amikor éppen nem ételt szállít, ak­kor az idősek és a rászorulók ügyes-bajos dolgait intézi, mint egy gondoskodó családtag. Az biztos, kevesen állíthatják, hogy nála job­ban ismerik a települést és lakosait, mint Horváth Gyula falugondnok. Az autója már kidől alóla, s el is ha­tározta az önkormányzat, hogy le­cseréli a hetedik éve közlekedő jár­művet. Pályázatot adtak be új autó vásárlására. Mióta az eszét tudja, Fenyvesen él, hiszen 1951-től lakosa. A Köl­csey villasoron van az otthona, ezt a területet szereti a legjobban, pe­dig üyenkor igencsak hangos az üdülővendégektől. Mint mondta, nem bánja, annak örülne, ha még több turista jönne ide. Miután a falugondnok útjára sie­tett, maradt még idő megkérdezni az alpolgármestert, hol tart a vitor­láskikötő ügye, amit évek óta ter­vezget a képviselő-testület. Oltván Tibor elmondta, hogy a közelmúlt­ban rendkívüli testületi ülésen dön­töttek:' független ingatlanszakértőt kémek föl a tóparti terület felméré­sére. Abban ma egységes a képvise­lők álláspontja, hogy eladják befek­tetőnek az ingatlant. A zalai cég sem mondott le a vitorláskikötő létesíté­séről, és a balatoni hajózással is tár­gyal az önkormányzat a személyha- jó-forgalom megteremtéséről. A balatonfenyvesi képviselők sok áldozatra képesek a településü­kért. Nem keseregnek a hiányossá­gok miatt, és előnyt kovácsolnak a hátrányból is. Maguk rendeznek Balatonfenyvesnek nincs művelő­dési háza, igaz, kultúrház-igazgató- ja sem. Nincsenek kiállítótermei sem, ennek ellenére mégis vannak színvonalas tárlatok a községháza nagytermében és izgalmas műsorok is a tóparti zenepavilonnál. Haszon Zsolt önkormányzati képviselő se­gítőtársaival évről évre szervezi- rendezi a színes műsorokat, tárlato­kat. Műidig találnak valami újat. Augusztus elején a Géza fejedelem­ről szóló tudományos tanácskozás ígérkezik a legérdekesebbnek. ■ Úton Európába Balatonfenyves Kincse Balatonfenyves Fenyvesi Hírmondó Tízen balatoni közmunkán Tíz munkanélkülit alkalmazhat az önkormányzat támogatással a ba­latoni közmunkaprogramban. Szüksége van a munkájukra első­sorban a strandok, a tópart és a közterületek rendbetételében. Nyáron szinte mindennap nagyta­karítást kell végezni, hogy a telepü­lés szép arcát lássák a vendégei. Benépesült az üzletsor A képviselő-testület döntése nyo­mán benépesülhet a Fenyves al­són átadott igényes szolgáltató- központ. Az önkormányzat ugyanis szerződést kötött a vállalkozókkal egy étterem, egy fagylaftozó, vala­mint a mozi üzemeltetésére. A fenyvesi nagystrandon pedig gaz­dára talált egy megüresedett üzlet is, több mint 8,1 millió forintért. Hulladékudvart nyitottak Hulladékudvart létesített az önkor­mányzat, ott a lakosok csütörtöktől szombatig ingyen lerakhatják a le­metszett faágat, nyesedéket, levá­gott füvet. Mindig gondot okoz a zöldhulladéknak az elhelyezése, különösen most, hogy a sok eső miatt gyorsan nő s többször kell nyírni a füvet. A hulladékudvar megoldja a lakosok és az üdülőtu­lajdonos gondjait; mindannyiuk ér­deke az utcák, terek tisztasága. Recept Fenyvesről Fenyvesi diós csiga A fenyvesi gyerekek kedvenc édessége a diós, kakaós csiga, amit az iskola konyháján sütnek. Hozzávalók, 10 személyre: 1 kiló liszt, 10 dkg élesztő, fél liter tej, 10 dkg margarin, 1 citrom lereszelt héja. A töltelékhez: 20 dkg darált dió, 15 dkg kristálycukor, egy zacs­kó vaníliás cukor. Az élesztőt meg­kelesztjük, a hozzávalókat össze­dolgozzuk, s egy órát pihentetjük. Ha a tészta jól megkelt, vékonyra sodorjuk. Rászórjuk a tölteléket, majd szorosan fölcsavarjuk. Há­romcentis szeleteket vágunk belő­le, és kivajazott sütölapon közepés lángon 15-20 percig sütjük. Amint kihűlt, porcukorral megszórjuk. A CIKKEKET QÁLDONYI MAGDOLNA ÍRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A FENYVESI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Jó híre van a Szőlőskert vendéglő konyhájának, mert aki itt járt, min­denütt dicséri: a túlsó partról s Hévízről is jönnek ide étkezővendégek Család a Szőlőskertben Alig több mint egy hete kezdődött az idei balatoni idény, és ez nem túl biztató annak, aki családi vállal­kozásban szolgálja a vendégek igényeit. Lepenye Já­nos jóllehet Fonyódon lakik, de 1991 óta Balaton­fenyves a munkahelye. Ötévi bérlet után megvásárol­ta a Szőlőskert vendéglőt. Ugyan banki kölcsönnel vette, de ma is azt mondja, minden nehézség ellené­re sem bánta meg. Mindig a vendéglátással foglalko­zott, már gyermekkorában odaállt a buzsáki bolt pult­ja mögé, hogy kiszolgálja a vevőket. Akkor ez érdekes játék volt, most olyan hivatás, ami egy életre szól. Lepenye Jánosnak sem könnyű a balatoni vendég­látás, de hosszú távon gondolkodik, és bízik benne, hogy a családját eltartja a vendéglő. Műiden vágya, hogy télen is kinyissa, de ehhez komoly beruházások kellenek. Azt ígérte, megfontolja, hogy pályázik vala­melyik pénzalaphoz. Ami a lelket tartja a családban, az a vendégek visz- szajelzése. Jönnek ugyanis a Balaton számos pontjá­ról. Volt, aki Hévízről kétnaponta átjött étkezni és az­zal távozott: jövőre már Fenyvesen nyaral. A német törzsvendég is tudja, ha indulás előtt megrendeli a reggelit, mire a Balatonhoz ér, terített asztallal várják. A vendéglős pedig boldog ember, mert lesz kinek átadni az éttermet: a fia és a lánya is vele dolgozik. ______■ A híres kisvasút megmentésére összefogott szinte az egész megye; ma újra járnak a vonatok, s elsősorban családok járnak kirándulni Nosztalgia kisvasút Több mint fél évszázada pöfögnek végig a Berekben a nosztalgiavonatok. Annak idején gazdasági munká­ra telepítették ide a kisvasutak az utóbbi évtizedek­ben a turisták kedvenc közlekedési eszköze. Ma már nemcsak Balatonfenyvesnek, hanem a Balaton régió­nak is jobb sorsra érdemes kincse a kisvasút. Kevés olyan értéke van a vasútnak, amit úgy tisztelnek és szeretnek a munkatársai, mint a fenyvesit. Balogh Im­re mozdonyvezető, a kisvasút megbízott vezetője könyvet írt a történetéről. Az utóbbi évtizedben többször is megkérdőjelező­dött a kisvasút sorsa. Miután évtizedekig elhanyagol­ták a pályáját, olyan állapotba került, hogy veszélyes­sé vált a közlekedés. A toldozgatások révén ma újra járnak a vonatok, de csak egy rövidebb szakaszon. A kisvasút megmentésére megyei küzdelem indult, s az érintett települések közhasznú társaságot is alapítot­tak. Lombár Gábor polgármester, a kht ügyvezetője pályázatot adott be, hogy támogatást szerezzen egy legalább 700 millió forintos fejlesztési tervre. Az ön- kormányzatok átvennék a MÁV-nak gazdaságtalanná vált kisvasút üzemeltetését. Fenyvesen ugyanis a szépre emlékeznek: egyebek között azoknak a turis­táknak az örömére, akik nosztalgiadiplomát kaptak, mert vezették az öreg, pöfögő mozdonyokat. ■ f r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents