Somogyi Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-13 / 189. szám

----------------------------------------------------------------------------------------------------- www.somogyihirlap.hu ------------------------------------------------------------------------------------------------------­Somogyi Hírlap Si Illftl Ifi __________|____________________________ 2004. jK|MímUr 4. XV. Év folyam, 189. Szám. Ára: 85 ft, Előfizetve: 57 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2004. Augusztus 13., Péntek j AZ ElSŐ 5ZÜ£TÉSNAM GÖRGETEG Behoznák a hátrányt két térség határán 6. oldal Akadályok az akadálymentesítésben Az átlagember legfeljebb a várakozás miatt lehet ideges egy okmányirodában. A mozgássérültek­nek azonban sok helyen még bejutni sincs esé­lyük. Somogy középületeinek 80 százalékában ugyanis kerekes székkel lehetetlen a közlekedés. szerint általános probléma, hogy a középületek­ben eddig elvég­zett felújítások során több eset­ben egyáltalán nem foglalkoz­tak az akadály- mentesítéssel. S az még in­kább elgon dolkodtató, hogy a me gyé lifiSil Épületes gondok... A megye középületeinek 79 százalékában a lépcső jelenti a végállomást a kerekesszékeseknek Megyei körkép Befizetni egy csekket, lejárt ok­mányt érvényesíttetni, bejutni egy boltba vagy akár a nemrégi­ben előírt kötelező adategyezte­tésre bemenni egy bankba. Az át­lagembernek csupán idő kérdése, egy mozgássérültnek viszont leg­gyakrabban még mindig megold­hatatlan probléma. Az EU-s tag­ság sem sokat javított a helyzeten, mert előírás és határidő ugyan már van a középületek akadály- mentesítésére, előrelépés viszont nem sok. Somogybán a középületek csu­pán nyolc százaléka felel meg az akadálymentesség minden jog­szabályi követelményének - tud­tuk meg Pünkösd Mártontól, a megyei közigazgatási hivatal saj­tóreferensétől. - A közelmúltban a hivatal által készített átfogó felmé­rés szerint a megyében lévő köz­épületek 79 százalékában egyálta­lán nem biztosított a mozgáskor­látozottak bejutása, 13 százaléká­ban pedig csak részlegesen. A megyében egyébként a köz­épületek kilenc százalékát lehetet­len bármiféle átalakítással alkal­massá tenni a kerekes székkel tör­ténő akadálymentes közlekedés­re. Tizenkét százalékukban csak bővítéssel oldható meg az aka­dálymentesítés, s az átalakítások becsült költsége több mint ötmilli- árd forint volna. Az ÁSZ-jelentés ben az ellenőrzés ideje alatt az új épületekre kiadott építési engedé­lyek 1,2 százaléka jogsértő volt, mert figyelmen kívül hagyták a mozgássérültek érdekeit.- Somogybán nem jobb és nem is rosszabb a helyzet az országos átlagnál az akadálymentesítés te­rén - mondta el érdeklődésünkre Hegedűs Lajos, a mozgáskorláto­zott-egyesület elnöke. - Az vi­szont mindenképpen pozitívum, hogy az ÁNTSZ rendkívül nagy hangsúlyt fektet az egészségügyi intézmények akadálymentesíté­sére. S bár a közigazgatási hivatal egy szinte mindenre kiterjedő fel­mérést végzett - tette hozzá -, saj­nos ettől még nem tudunk több közintézménybe bejutni kerekes székkel, viszont már tudjuk, hogy hol mi a teendő. Hegedűs Lajos szerint a me­gyében a legnagyobb gondot a háziorvosi rendelők megközelít­hetetlensége okozza, a mozgás- korlátozottak 75 százaléka nem tud bejutni orvosához. Nem túl rózsás a helyzet a közoktatási in­tézmények és az államigazgatási létesítmények terén sem. A jelenlegi helyzeten javítandó hirdetett önkormányzatok számá­ra pályázatot az esélyegyenlőségi kormányhivatal. A támogatásra el­sősorban kistelepülések adhatják be igényüket legfeljebb hárommil­lió forintig. A határidő augusztus vége, a teljes keretösszeg 360 mil­lió forint. Hegedűs Lajos szerint az jó, hogy a tárca pályázatot írt ki ilyen célra, az viszont kevésbé, hogy a korábban tervezett keret­összegnek csupán a fele áll az ön- kormányzatok rendelkezésére. A jelenlegi helyzetet figyelem­be véve szinte semmi esély nincs arra, hogy a törvényben meghatá­rozott határidőig, 2004 végéig megoldódjon az akadálymentesí­tés a megye valamennyi települé­sén - hangsúlyozta Hegedűs La­jos. - Azt azonban semmiképpen sem szeretnénk, ha erre a hely­zetre a határidők újabb kitolásá­val reagálna a kormányzat. Elkép­zeléseink szerint a megoldás az volna, ha azok az önkormányza­tok, amelyek nem tesznek eleget az előírásoknak, kimondva is tör­vénysértést követnének el. Na nem azért - fogalmazott az elnök hogy tömegével pereket indít­sunk. Ha viszont valaki konkrét, több ízben megoldatlan problé­mával fordulna hozzánk, segíte­nénk precedensértékű perek le­bonyolításában. Márkus kata Műemlék vagy hivatal? Somogy 245 településéből 212 és a megyei önkormányzat szolgálta­tott adatot a közigazgatási hivatal felméréséhez. Az érintett 1312 köz­épület legnagyobb része gyermek- és oktatási intézmény, s 21 szá­zalékuk művelődési ház. Az intézmények csaknem hét százaléka mű­emlék vagy helyi védelem alatt áll, ezek esetében az átlagosnál is kö­rülményesebb lesz az akadálymentesítés. Buszkísérlet ingázókkal Csurgó A megyei átlagnál jóval nagyobb munkanélküliséggel küzd Csur­gó térsége. Megoldásként az in­gázás kínálkozna a munkanélkü­liek számára, ám a rossz busz közlekedés ezt szinte lehetetlenné teszi. Bihariné Asbóth Emőke polgármester el­mondta: azt kérték a Kapós Volán Rt-től, hogy indítson olyan já­ratot, amellyel a több műszakban dolgozók az esti tíz órás munka­kezdésre odaérnek Nagykani­zsára, illetve haza tudnak jönni. A kistérségből ötvennél többen dolgoznak kanizsai és zalaeger­szegi munkahelyeken, s van olyan munkáltató, amely saját buszával hordja az embereket. Azok viszont, akik más üzemek­ben helyezkednének el, ahol a munkáltató nem biztosít szállí­tást, illetve utazási költségeiket sem téríti, nagyon Örülnének egy menetrendszerű buszjáratnak. Még gyakoribb, hogy ezek az emberek munkanélküliek ma­radnak, mert nem tudják felvál­lalni a bejárást. A Kapós Volán a kérelemre azt válaszolta: kísérleti jelleggel új járatot indítanak 20.35-kor Csurgóról Iharosberénybe, ez csatlakozást biztosít a Zala Volán Nagykani­zsára közlekedő járatá­hoz. A 22 óra után Csurgó felé hazauta­zóknak pedig ugyan­így csatlakozást bizto­sítanak a Zala Volán Nagykanizsáról induló járatához Iharosberényben.- A társaság két hónapos kí­sérleti jelleggel vezetné be az új járatot, ha az önkormányzat a felmerülő költségeket megtéríti. Ez 8500 forint plusz áfa naponta. Az önkormányzati hozzájárulás­tól akkor tekintenek el, ha az utasforgalmi bevételek fedezik a költségeiket - mondta Bihariné Asbóth Emőke. Hozzátette: a vá­ros ezt valószínűleg nem tudja felvállalni. varga andrea Állástalanok vándorbottal Pécs-Barcs Kétszázötven Dráva menti mun­kanélkülinek ajánlottak állást a pé­csi Elcoteq-gyárban. Közülük 166 ment el a válogatásra, és első kör­ben 86 felelt meg. Hátravan még az orvosi vizsgálat, de már kétség­telen, hogy több tucat állástalan kaphat munkát Pécsen. A munka­ügyi szakemberek remélik, hogy további kereséssel még 100-150 újabb állástalant találnak a Dráva mentén, aki szívesen munkát vál­lal Baranyában. Lakócsáról már jár a munkásbusz a gyárba, s ha­sonló indítását tervezik Barcsról is. A pécsi gyárnak több ezer em­berre van szüksége, s ekkora mun­kaerőigényt Baranya egymaga nem képes kielégíteni. A szomszé­dos megyékből is keresnek dolgo­zókat a szalag mellé, így kerültek kapcsolatba a dél-somogyi mun­kaügyi szervezettel. A Dráva men­tén kapóra jött az ajánlat, hiszen itt kiemelkedően súlyos probléma a munkanélküliség, minden ötö­dik ember állástalan. Tóth Bamabásné, a barcsi mun­kaügyi kirendeltség munkatársa elmondta: a pécsi munka előnye, hogy elegendő hozzá a nyolc álta­lános, s férfiak és nők egyaránt vé­gezhetik. Az induló fizetés 65-75 ezer nettó forint, s ígéret van rá, hogy ez rövid időn belül növeke­dik. Hátránya a nagy távolság, s a négy műszakos termelés. Az úti­költség 20 százalékát kell csak a dolgozónak állnia, a többit a társa­ság fizeti. A munkaügyi szakem­ber elmondta: elsősorban a barcsi és a várostól keletre eső falvak ál­lástalanjainak szól ez az ajánlat, mivel Pécs hatvan kilométeres körzetében keresik a munkaerőt. A nyugatabbra fekvő somogyi fal­vak állástalanjainak Zalaegersze­gen igyekeznek munkahelyeket szerezni. - Barcs térségében jófor­mán évek óta változatlan a mun­kahelyek száma. Be kellett lát­nunk, hogy a több mint kétezer munkanélkülinek itt esélye sincs az elhelyezkedésre. Nyitni kell tehát, másutt keresni megélhetést, lehetőleg a régión belül. Olyan távolságban, ami naponta bejár­ható. NAGY LÁSZLÓ KAPOSVÁR. - Pájer Tamás ez­redes, a Somogy Megyei Hadki­egészítő Parancsnokság pa­rancsnoka 39 évi szolgálat és 11 év vezetői tevékenység után nyugállományba vonult. Az ez­redest tegnap délelőtt ünnepi ál­lománygyűlésen búcsúztatták el kollégái és munkatársai, (szá) ■ Reménykedhetnek az állattartók Az állattenyésztők jobb helyzetben vannak az idén, mint az rárcsatlakozási hitelt. Ebből a előző évben. Az elmúlt időszakban kedvező változás követke- pénzintézmények 12,6 milliárd fő­zett be a termelői árak alakulásában, a piaci viszonyokban és rintot jogosnak és odaítélhetőnek az önköltség alakulásában Megyei körkép Az elmúlt évben az állattenyésztők nehéz, ellentmondásos évet zár­tak, amelynek hatása 2004 első ne­gyedévére is átgyűrűzött. Ezt Var­ga Gábor, a megyei földművelés- ügyi hivatal vezetője mondta teg­napi sajtótájékoztatóján. Hozzátet­te: a termelői árak a vártnál kedve­zőtlenebbül alakultak. Az aszály okozta gondok, a piaci értékesítési és a jövedelmezőségi problémák ellenére az ágazat mégis jól teljesí­tett. A 2002. évi 48.247 tonna vágó- állat-terméktermeléssel szemben tavaly 51.468 tonna volt a termelés.- Az uniós csatlakozást megelő­zően az agrármegállapodás ered­ményeként számos intézkedés tör­tént - hangsúlyozta a hivatalveze­tő. - Csaknem 480 gazdálkodó igé­nyelt beruházásokra, fejlesztések­re, forgóeszköz-feltöltésre irányuló középlejáratú kedvezményes ag­minősítettek. Továbbá jelentős ár- kiegészítésben részesültek a te­héntej-, a vágósertés- és a baromfi- termelők. Kiemelt pénzügyi segít­séget biztosított az agrártárca azál­tal, hogy földhasználók és állattar­tók összesen 46 milliárd forint tá­mogatást igényelhettek, amelyből a somogyi termelők 2,5 milliárd fo­rinttal részesedtek. Varga Gábor rámutatott arra: a vágósertés felvásárlási ára a január havi kilogrammonkénti 225 forin­tos árral, valamint a június havi ki­logrammonkénti 265 forinttal szemben jelenleg meghaladja a bűvös 300 forintot. A vágócsirke értékesítési ára jelenleg közel húsz forinttal, a vágópulykáé pedig 18 forinttal magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. VARGA TÍMEA Hírek BUDAPEST-KAPOSVÁR. - Ma írja alá Budapesten az OEP képvi­selője és Metz József, az Egészségügyi Kht Fonyód ügyvezetője az irányított betegellátással kapcsolatos szerződést. A pályázatot be­nyújtó kht együttműködési megállapodást kötött hat statisztikai kisrégióval - Barcs, Nagyatád, Csurgó, Marcali, Fonyód, Lengyeltó­ti -, a megye összes fekvőbeteg-intézményével és három járó beteg rendelőjével. Ez mintegy 120 ezer beteget érint. Az ésszerű betegutak és a szakmai protokoll kidolgozása után olcsóbb és jobb színvonalú lesz az ellátás, (szá) SIÓFOK. Előkészítés alatt áll egy korszerűbb vízdíjrendszer, amit várhatóan 2005-ben vezetnek be. A fürdőszezont követően vasszi­gorral számolják föl az illegális balatoni feltöltéseket, s kemény ak­ciókat folytatnak az orvhorgászok ellen. Mindezt Őri István, a kör­nyezetvédelmi és vízügyi minisztérium államtitkára mondta el teg­nap Siófokon. Egy hónappal ezelőtt még nyolcvan centiméteres vízállásról számolhatott be Siófokon Őri István államtitkár. Az év első felét kedvező helyzet jellemezte; ennek eredménye, hogy há­rom kritikus év után a szabályozási szint fölé emelkedett a Balaton vize. (ca) MARCALI KISTÉRSÉG. Hét és fél milliárd forintot különített el a kormány kistérségi társulások pályázati támogatására. Ebből a kasszából ötszázmillió forint jut az országban a hat többcélú kísér­leti kistérségi modellre - köztük a marcalira is. Első ütemben har­minc-harmincmillió forintot kaptak a modellkísérletre a Belügymi- nisztériumtól a mintakistérségek, (ve) _____________ ■ k V é i \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents