Somogyi Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-09 / 185. szám
12. OLDAL 2004. Augusztus 9., Hétfő ÉÉMM Fabatkányi hamis forintok Budapest Leszóljuk sokszor a hazai fizetőeszközt, de a hamisítók másként vélekednek: szinte nincs olyan hét, amikor ne foglalnának le hamisított bankjegyeket. Az elmúlt hét végén például kétmillió forintnyi fénymásolt forintot talált a rendőrség Debrecenben. Összeállításunk arról tanúskodik: fennállása óta sokszor próbálták a forintot hamisítani. 1946: megszületett a forint. Szép, tartós és nehezen hamisítható, j Jellemzője a vékony, ismétlődő, összetett j díszítő vonalrendszer. Már a XVII. század bankjegy tervezői is készítettek vonalrendszereket a bankók védelmében. Ezek az úgynevezett gilos-rajzi elemek, s mintázatuk nagy fejtörést okozott és okoz a hamisítóknak. A bankjegyeken alkalmazott meghatározó nyomdai eljárás a metszet-mély- nyomtatás. A festékréteg vastag, és a papír anyagából jól kiemelkedik. Ujjbeggyel, körömmel könnyen érzékelhető, és még a sokéves használat során sem kopik teljesen simára. Az 50-es, 60-as években megfelelő technikai berendezések nélkül - értendők itt a még fel nem talált fénymásolók és más színes sokszorosító berendezések - a hamisítók ügyes kezű „grafikusok” voltak, akik megrajzolták a bankjegyek elő- és hátoldalát. Hamisítványaik példányszáma alig haladta meg a pár tíz darabot. Szinte minden „művésznek” megvolt a maga egyedi stílusa, hogy mit tudott, vagy nem tudott jól lemásolni. Az akkori rendőrség nyomozói ezen ismertetőjegyek alapján megtudta állapítani, hogy vajon ki lehet az elkövető. Ha szabadlábon volt, már kopogtattak is az ajtaján, és jó időre megszűntek a hamis bankók. Békés, nyugodt kor volt. Ekkortájt szinte mindenki megnézés, ellenőrzés nélkül eltette pénztárcájába a papírpénzt. A 70-es és a 80-as évek elejei hamisítványok kiszínezett fekete-fehér fénymásolatok voltak. Gyakran az elő- és a hátoldalukat külön papírra másolták, majd kivágták és összeragasztották, színezték. Igen silány minőség jellemezte ezeket a papírdarabokat. Szinte csak 1-2 darabot lehetett rásózni a sötétben dolgozó, és talán a vendégénél is kapatosabb kocsmárosokra. Ezt az időszakot jellemezte még az ér- téknöveléses hamisítási módszer is. Ekkor a kisebb címletekre nullákat ragasztva megnövelték azok értékét. Kizárólag olyan emberekre tudták rásózni, akik nem ismerték az adott értékű bankjegy elő- és hátoldali képét. Ilyenek voltak például a külföldiek. A hamis bankók példányszáma az 1990-es évek elejétől növekedett meg. Ekkor jelentek meg hazánkban az első színes fénymásoló gépek, amik nagyobb cégek irodáiban kaptak helyet. Az ezeken a gépeken készült másolatok gyakran nem voltak színhűek, és a met- szet-mélynyomtatás jegyeivel sem rendelkeztek és rendelkeznek. Nincs árnyalatos vízjelük sem, ami az eredeti bankjegyek egyik legfontosabb, és mindenki számára legköny-nyebben ellenőrizhető védelmi eleme. Baloldalon található a címletre jellemző portré árnyalatos tükörképe. Olyan, mintha régi dagerrotípiát látnánk. A vízjelet a bankjegypapír anyagában alakítják ki, és nem utólag kerül rá, ellentétben a hamis pénzeken látható utánzattal, amelyet a hamisítók a hátoldalra nyomtatnak. A múlt század végén és napjainkban a rohamos technikai fejlődés lehetővé és elérhetővé tette mindenki számára a fejlett informatikai, másoló- és nyomtatóberendezéseket. Bárki vehet számítógépet, scan- nert és színes printert. Még nyomdai ismeretekre sincs szükség az otthoni forintok kivitelezéséhez, hiszen a fejlett képfeldolgozó programok nagyon jó eredményt produkálnak. De nem éri meg. A lefülelt maszeknyomdászok akár 2-8 év börtönt is kaphatnak, amint erre már volt is példa. A fénymásolók, színes printerek nem képesek reprodukálni a bankjegyen található széles, hologrammal ellátott fóliákat. Ezek a vízjel mellett jobbra találhatók és a magyar címert, az MNB feliratot és a címlet értékjelzését tartalmazzák. Az árnyalatos vízjel mellett ez a bankjegy második, szabadszemmel pár pillanat alatt is ellenőrizhető biztonsági eleme. Ezek a fóliák a 2000, 5000,10 000 valamint a 20 000 forintos címleteken találhatók. További fontos biztonsági elem a bankjegysorszám. Minden bankjegynek egyedi a sorszáma. Nincs két egyforma. Fénymásolt vagy nyomtatóval készített példányok esetében nem változik a bankjegysorszám. Kissé kínos egy kötegnyi 4296162-es sorszámú kétszázforintossal kifizetni a csekkeket a postán. A hamisítók minden eddigi kísérletét figyelembe véve kijelenthető, hogy egy kivételével sohasem használtak nyomdai berendezéseket. A pénzhamisítás megmaradt a manufakturális keretek között. Ez az eset 1999-ben történt. A hamisítványokat biztonsági papírra, nyomdai ofszettechnológiával készítették. Előzményeként 1997-ben eltűnt egy kamion biztonsági papír. Ez a papír nem volt azonos a bankjegypapírral, csak nagyban hasonló, ami megnövelte az eredetivel való összetéveszthetőséget. Tartalmazott biztonsági fémszálat, UV-fényben fluoreszkáló rostszálakat, de árnyalatos vízjelet nem. Erre a papírra a „régi” ötezerforintost nyomtatták, amit elsősorban az ország keleti és déli részében használtak fel. Tömeges megjelenésének az MNB azonnali intézkedése parancsolt megálljt. Kivonták a forgalomból a címletet. Manapság a leggyakrabban hamisított címlet az 1000 forintos. Ez az összes fénymásolt vagy házilag nyomtatott bankónak körülbelül 70 százaléka. GIGOR CSABA Papír Kinek mi jut eszébe erről a szóról? Ha sorba rendeznénk a válaszokat, akkor talán ezt kapnánk: újságok, könyvek, szalvéta, papír zsebkendő, csomagolóanyagok és legvégül a pénz. Pedig a 7. század óta használtak Kínában papírpénzt. Ezek úgynevezett kőnyomatok voltak értékjelzéssel. A bankjegyekkel talán egy idős a hamisítás mestersége is. Európában elsőként 1660-ban Svédországban hoztak forgalomba papírpénzt. 1762-től Magyarország lakói is kezükben tarthatták a ropogós bankókat. Minden korabeli és mostani bankjegyen szerepel a hamisítás tilalma. Sőt a Kossuth-bankó- kon még a jogkövetkezményként megjelölt tizenöt év börtönbüntetés is. Ennek ellenére mindig akadnak vállalkozó kedvű emberek, akik megpróbálják lemásolni, utánozni az eredeti bankjegyet. Az eredeti és a hamis 1000 forintos vízjele tos vízjelének átnézeti képe tos vízjelének átnézeti képe A 20 000 forintos bankjegy néhány biztonsági eleme Árnyalatos vízjel. Vízjelmező hatású fémcsík. Alatta a két betűből UV-fényben. Az MNB felirat és hét számjegyből álló Sétáló pár, ko- és köztársasági bankjegysorszám rabeli öltözet- címer váltakozik Meggondolt öngyilkosság Berhida Tízéves fiával együtt akart végezni magával egy 50 éves asszony, ám később meggondolta magát, és nem követte el a bűncselekményt. A rendőrség eljárást indított ellene. Az ötvenéves berhidai asszony búcsúlevélben tudatta családjával, hogy tízéves gyermekével és magával is végezni akar, ezért a kisfiúval ismeretlen helyre távozott. Később kiderült: az anya azért döntött így, mert nem bírta elviselni az élettársa italozásai miatt kialakult konfliktusokat. A kisfiút is magával vitte, nehogy halála után másnak gondot okozzon a beteg gyermek felnevelése. Az anya és fia keresésére 65 rendőr és három polgárőr indult el. A nő nem jutott messze otthonuktól, a gyermek ugyanis elfáradt és elaludt. Ekkor az asszony visszament a településre, hogy^ élelmet szerezzen ismerőseinél. Ők látták utoljára az anyát, aki mit sem sejtve a hatóságok akciójáról, elhatározta, hogy mégsem viszi véghez tettét, és másnap reggelre hazamegy. A rendőrök az ismerősöktől kapott adatok alapján megtalálták a nőt és gyermekét. Annak ellenére, hogy az asz- szony gondoskodott a kisfiúról, a tervezett gyilkosság alapján kiskorú veszélyeztetése miatt eljárást indítottak ellene, europress • Újabb gyanúsítottak Törökbálint Újabb gyanúsítottakat hallgatott ki a rendőrség a törökbálinti robbanás miatt, s őrizetbe helyezte a cég ügyvezető, illetve gazdasági igazgatóját. A detonáció után elrendelt nyomozás során a raktár szomszédságában levő házban talált lőszerek miatt további két személyt fogtak el a hatóságok. A műszaki igazgató és az üzemeltetési vezető mellett a cég ügyvezető igazgatója és gazdasági igazgatója ellen is eljárást indított a rendőrség robbanóanyaggal való visszaélés miatt - tájékoztatta lapunkat a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. Belicza Andrea hozzátette: a hatóságok ma kezdeményezik a gyanúsítottak előzetes letartóztatását. Mint ismert, csütörtök délután felrobbant egy raktár Törökbálinton, a telepen petárdákat tároltak, így a veszélyes anyagok sorozatos detonációkhoz vezettek. A nyomozás során kiderült: a cég engedély nélkül tárolt fekete lőport, s az idézte elő a robbanást. A környékbeli házakban 150 milliós kár keletkezett; a kárfelmérők nem csak a biztosítottak adatait rögzítik. Értesüléseink szerint a károsultak többsége nem rendelkezett biztosítással. A rendőrség a nyomozás során a raktár szomszédságában, egy családi házban engedély nélkül tárolt lőszereket talált. Az ügyben két személyt hallgattak ki gyanúsítottként. Egyikük szabadlábon védekezhet, társát egy korábbi bűncselekményéért kiszabott büntetése miatt az illetékes büntetés-végrehajtási intézetbe szállították. NAGY ESZTER DÓRA Olajszennyezés a Dunán Ercsi A katasztrófavédelmi szakemberek szerint feltehetően gázolaj-szennyeződés került Százhalombatta és Ercsi között a Rába-patakba és onnan a Dunába a Mól százhalombattai kőolaj-finomítójának záportározójából. Az ok minden bizonnyal a nagy meny- nyiségű lehullott csapadék. Fodor István, a Fejér megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletes igazgatója szerint „a szombat délutáni 15-20 milliméteres lehullott csapadék következtében kerülhetett a szennyeződés a patakba”. Hozzátette: a víz felszínén úszó vékony filmréteg parti kutakat nem veszélyeztet. A szennyeződés mértékét egyelőre még nem tudták megállapítani a szakemberek, annak utánpótlását azonban a Mól már megszüntette. Schen Gábor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnöke azt mondta: ha szükséges, merülőfallal és egyéb eszközökkel távo- lítják d a szennyeződést a víz felszínéről. A szakaszmérnök szerint „nem valószínű, hogy ennyi idő alatt nagymértékű szennyeződés került a Dunába”. Lukács Bea, a Mól szóvivője elmondta: az özönvízszerű esőzések miatt túlterhelődött az egyik záportározó, amelyből így minimális mennyiségű szénhidrogén-szennyeződés került a Rába- patakba. Hozzátette: a túlfolyást azonnal megszüntették. „Valószínűsíthető, hogy nem történt környezetterhelés” - mondta a szóvivő. Jelenleg vízügyi szakértők bevonásával folytatnak vizsgálatot. MTI ÜGYELETI NAPLÓ ESTE 6-TÓL ESTE 6-ig Dmkkerbotrány Négy könnyű sérültje van a szombati Videoton-Újpest labdarúgó-mérkőzésen kialakult szurkolói rendbontásnak. A drukkerek feltehetően félreértés miatt csaptak ö’ssze. europress Visszaeső Letartóztatták azt a 19 éves fiatalembert, aki bántalmazta, majd kirabolta nagybátyját Zalaegerszegen. A büntetett előéletű rabló egy hónapja szabadult előzetes letartóztatásából. EUROPRESS Bolti szarka Őrizetbe vett a rendőrség egy 28 éves fiatalembert Budapesten. K. Sándor egy XIII. kerületi élelmiszerboltba próbált betörni, europress FRONTÁLIS ÜTKÖZÉS. A helyszínen belehalt sérüléseibe az 22 éves fiatalember, aki autójával eddig ismeretlen ok miatt sodródott át a túloldali sávba, majd ott ütközött egy teherautóval szombaton hajnalban a 4-es számú főúton Ebes és Debrecen között. A hajnali három óra körül történt balesetben a teherautó az árokba csúszott, sofőrjét súlyos, a személyautó utasát pedig könnyebb sérülésekkel szállították kórházba. FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT Csalók paradicsoma Moszkva Elkeseredett és sokszor reménytelennek látszó harcot folytatnak az oroszországi biztosítók a csaló autósok ellen. Az Ingosszsztrah biztosítóintézet visszaélés-megelőzési osztályvezetője szerint az orosz biztosítók sok vonatkozásban védtelenek a csalókkal szemben. Önálló nyomozati joguk nincs, a közlekedésrendészet nem ad betekintést saját adatbázisába, s a biztosítók sem tudtak létrehozni közös információtárat. Ezért aztán a visszaélések felderítésében leginkább a szimat és a szakmai tapasztalat segít. Szergej Karlsz igazgató az Interfaksz hírügynökségnek elmondta: az orosz autósok körében a legnépszerűbb csalási forma a baleset megrendezése; persze, ezt csak nagyon profik tudják csinálni. Drága külföldi márkatulajdonosok inkább úgy próbálnak pénzhez jutni, hogy ütközést színlelnek egy hazai modell magányos vezetőjével, majd megzsarolják, hogy helyben fizesse meg a kárt. (Ha el akarna menni, megfenyegetik a rendőrséggel, amely súlyosan bünteti a cserben- hagyást.) A visszaélők egy része Oroszországban (is) összejátszik a rendőrökkel, vagy lefizeti őket. Kitalálnak egy karambolt, vásárolnak tanúkat, és egy korrupt rendőrrel olyan jegyzőkönyvet íratnak, hogy a biztosító fizessen, és végső soron ( a biztosítót kivéve) mindenki jól járjon. A népszerű biztosítási csalások sorában tekintélyes helyet foglal el emellett a kötvénylopás és -hamisítás, a dupla biztosítás, és a műszaki vagy az orvosi vizsgálat „átfogalmazása”. (CSÁK) i I á KÉK TÜKÖR
