Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-30 / 177. szám

; ■ 2004. Júuus 30., Péntek A L M A N A C H 2 0 9 7. OLDAL Szentborbás a legkisebb a Dráva menti horvát települések közül, s összetartja a közösséget a két­nyelvűség és a hagyománytiszte­let. Határ menti elszigeteltségéről és lakosai szorgalmáról mindig híres volt Somogy legdélibb falu­ja, s hiába köti ezer szál a szom­széd megyéhez is, küzdelmeiben legtöbbször egyedül marad. Ren­dezett porták, utcák, szépen mű­velt termőföldek bizonyítják, hogy lakosai még az elszigeteltségből is erőt merítenek, ragaszkodnak műltjukhoz, és fáradhatatlanul munkálkodnak a jövőjükért. Kis csomópont délen a megyehatáron Sűrű erdőn át, szántóföldek és szé­pen kaszált árokpartok mentén ka­nyarodik be az út Szentborbásra, ahol a látogatónak nem is akaró- dzik továbbhaladnia. Maradásra, nézelődésre késztetnek az apró falu gondozott portái, virágos udvarai, s még inkább barátságos lakosai. Szí­vesen mutatják büszkeségeiket, a gyönyörű kis templomot meg a fa­luközpontban körbefutó, díszes buszmegállót, aminek a szomszéd­ságában a sportpálya és egy kis ját­szótér is van. Vidám családi fészek A játszadozó gyerekei után nézett Orsós Róbertné is, amikor kilépett a takaros kisház ajtaján.- Nemrég fejeztük be a ház bőví­tését - mutatta a vidám rózsaszínre festett portát. - Egy kis szoba-kony­ha volt itt, de a három gyerekkel ne­hezen fértünk el. Nem volt könnyű az építkezés, a szocpol sem lett rá elég. Kevés jut a megélhetésre is: én anyaságin vagyok itthon, a férjem pedig munkanélküli. Azelőtt a té- eszben dolgozott, mint sokan a fa­luból, de ott most már csak páran kapnak munkát... Kultúrházm gyűjtenek- Új ház régen készült, mostanában csak a felújításokra futja az embe­reknek - erősítette meg Dudás Jánosné polgármester is. - így van ezzel az önkormányzat is: két-há- rom évig kell spórolnunk, hogy va­lami nagyobb munkába foghas­sunk. Most a kultúrház felújítására gyűjtjük az erőt, hogy a pályázatok­hoz legalább az önrészt elő tudjuk teremteni. Több mint hatmillió fo­rintba kerülne a százesztendős épület rendbetétele, ahol a könyv­tár, az ifjúsági klub meg a művelő­dési ház is helyet kapott.- Száznegyvenhét lakosa van a fa­lunak, s néhány hétvégi vendége. Itt régóta nincs sem iskola, sem óvoda, de nem tartunk az elnépte­lenedéstől - sorolta a polgármester asszony naprakészen az adatokat. - Csak a fiatalokat nem tudjuk meg­tartani, mert amint elvégezték az is­kolát, rögtön máshol helyezkednek el. Általában pécsiek vesznek hét­végi házat a faluban, de néhanap a kirándulók révén is megugrik a né­pesség száma. A Duna-Dráva Nem­zeti Park vízmesterházánál szállást is kapnak a túrázók. Ottjártunkkor a budapesti Kossuth gimnázium sá- torozói küzdöttek a szúnyogokkal.- Gyakorlott kajakoscsapat ez, a többség már öt éve vízi túrázik. A Dráván azonban most vagyunk elő­ször - mondta Kertész Péter, a 28 ta­gú csoport vezetője. - Egy éjjelt itt töltünk, s nappal evezünk tovább, a következő állomáshelyre. Klubélet a kocsmában- Mindig örülünk a látogatóknak, akik gyakran besétálnak a központ­ba, a boltba meg a szomszédos kocsmába is - tette hozzá a polgár- mester asszony. - Most ez utóbbinak a sorsa tartja lázban a falut. Nagyon aggódunk, hogyan lesz tovább. A kocsmát ugyanis a barcsi áfész üzemelteti az élelmiszerbolttal együtt. Most azonban bérbe akarják adni, ahogyan ez már megtörtént a környező községekben. A szentbor- básiak attól tartanak, hogy veszélybe kerül a közösségi központként szol­gáló kedvelt és olcsó létesítmény.- Holnap lesz az árverés, s akkor dől el, mi lesz a kocsma sorsa. Én nem tudom vállalkozásba kivenni, a férjemnek sem éri meg föladni a barcsi munkahelyét - mondta Pavlekovicsné Kráner Hajnalka, aki most egy személyben kocsmáros és boltos. - Ebbe a kocsmába nem italozni járnak az emberek, részeg embert itt én még nem is láttam. Pavlekovicsné: Ez a szép virág a kedvencem Bányai Jánosné és Bogdánék a kispadon Andjelkovski-Bodjo Ilona macedón férjével Beszélgetnek, kugliznak meg néha fociznak is a szomszédos pályán. Igazi klubélet van, s még a fiatalok is ideszoktak. Nemcsak vendéglátósérzékéről, de a virágszeretetéről is híres a kocs- márosné. Keze munkáját dicsérik a faluközpont gyönyörű virágágyásai. Az igazi szépségeket azonban csalá­di házuk udvarán nevelgeti. - A piros muskátli a kedvencem, különösen ez a vastag virágú parasztfajta - mu­tatta a piros csodát. - Magam szapo­rítom, s jut minden ablakba, sőt az utcára is. Futórózsából is neveltem lugast. Sokan megcsodálják... Fontos buszforduló Piros virágok díszítik a buszmegál­ló környékét is, ami öt éve a község igazi büszkesége. Egy romos házat is megvett az önkormányzat, hogy elegendő helyet alakíthassanak ki a távolsági busz megfordulásához. Azelőtt ugyanis csak tolatni tudott a busz a szűk helyen, pedig itt igazán nagy forgalmat kell naponta lebo­nyolítania. Bármily furcsa is, a kis falu afféle közlekedési csomópont lett a közigazgatás útvesztői miatt. Szentborbásnál van Somogy és Ba­ranya megye határa, de egyik megye buszai sem járnak át a szomszédba. - Az emberek Felsőszentmárton és Sellye felől autóval, kerékpárral jön­nek Szentborbásig, és itt szállnak át a barcsi meg a visontai buszokra - sorolta Dudás Jánosné. - Legtöbben a fürdő miatt utaznak, oda télen is eljárnak. A borbásiak meg Szent- mártonba mennek, hogy elérjék a pécsi munkás- és iskolajáratokat... Esőpihenő a kispadon A jövő-menő forgalom kínál némi lát­nivalót a kispadon üldögélőknek is. - Szívesen kiülünk beszélgetni, de rit­kán van rá idő - mondta Bányai Jánosné. - Sokat dolgoznak ám a falu­siak; magam is napszámba járok, s most is csak az eső miatt vagyok itt­hon. Felsőszentmártonba meg Sellyé­re szoktam menni a dinnyésekhez. Az asszonyok kapálnak, a férfiak dinnyét szednek. A faluból öt asszony is jár napszámba. A napi kereset nem több háromezer forintnál, legutóbb 2500 forintot kaptam, s ételt-italt is adott a gazda. Még tart a nyári szünet, de Bog­dán Mónika gondolatai már az isko­la körül foroglak.- Élelmiszer-kereskedőnek tanu­lok a barcsi ipari iskolában, s még két év hátravan. Tetszik ez a szakma, de ha kijárom az iskolát, biztos nem ma­radok tovább a faluban. A két bátyám is elment; egyikük Barcson dolgozik, a másik a pécsi telefongyárban.- Én el nem költöznék innét, de a fiatalok csak menjenek tovább. Itt nincs jövőjük - hagyta jóvá Bogdán Jázsefné. - Máskor sem járok messzi­re, beteg is vagyok meg nyugdíjas is, elég a munka itt, a kertben. Most igen szép, jót tett az eső a veteménynek. Végleg letelepednek Jugoszláviában járt egykor magyar iskolába, aztán Németországban ke­resett megélhetést Andjelkovski- Bodjo Ibna. A horvát ajkú település­re mint német állampolgár jött ma­cedón párjával, már tizenegy éve.- Azelőtt Harkányban nyaraltunk évente kétszer, s az ottani szállás­adónk révén jöttünk először Szent­borbásra. Azonnal beleszerettem ebbe a gyönyörű faluba és a kis házba, s az év nagy részét itt töltjük - mondta Ilona asszony. - A férjem már régóta nyugdíjas, én meg már­ciustól leszek az. Nemsokára felad­juk a németországi lakást, és végleg ide költözünk. A 60. születésnapomat februárban már itt foguk megünne­pelni. Az unió előnyét máris érezzük, mert nem kell letelepedési engedélyt kérni, és könnyen fölvehetem majd itt a nyugdíjat is euróbán. __________■ Sze ntborbás SZENTBORBÁSI HÍRMONDÓ Kiskorúak éppen húszán Ez évben nincs új óvodása Szentborbásnak, jövőre azonban két kicsi is eléri az óvodáskort. Ti­zennégy évesnél fiatalabb gyer­mek összesen 20 van a faluban. Az óvodások és az iskolások a lakócsai közös fenntartású intéz­ménybe járnak, néhány diák pe­dig a pécsi horvát nemzetiségi ál­talános és középiskolában tanul. Munka csak gépészeknek A legtöbb szentborbási férfi barcsi munkahelyekre jár, ahol főként gépszerelőként vagy lakatosként dolgozik. Jelenleg tizenegy gép­ipari munkást alkalmaz például há­rom hasonló profilú üzem. Harmadszor is pályáznak Kétszer is elutasította a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a kultúrház felújítására benyújtott pályázatot, s most megyei forrá­sokból remél támogatást az ön­kormányzat. Az 1800-as évek vé­gén épült egykori iskolaépület nem alkalmas műsorok tartására, nincs megfelelő mosdója és vizes­blokkja sem. A könyvtárnak, ifjú­sági klubnak és művelődési ház­nak is helyet adó épület megújítá­sa 6,4 millió forintba kerül. Recept Szentborbásról Májas csirke Közkedvelt étel Szentborbáson a májas töltött csirke. Ehhez Pavle­kovicsné Kráner Hajnalka fél kiló csirkemájat késsel pépesre ka­par, nagy csokor vágott petre­zselyemzölddel, egy tejben ázta­tott zsemlével, 1 tojással, sóval, őrölt borssal, vegetával tölteléket kever. Két fej apróra vágott vö­röshagymát kevés olajon megpi­rít, s azon félig átsüti a májas ke­veréket. Amikor kihűlt, az egyki­lós csirke hasába és bőre alá töl­ti a masszát. Jó ízt ad a sültnek, ha a csirke hasába egy egész almát is teszünk a töltelékkel. Alufóliával lefedve közepesen meleg sütőben egy óra hosszat kell sütni, a végén fólia nélkül megpirítani a húst. Rizibizivel, salátával, savanyúsággal tálalja. írta; bíró Mária és gamos Adrienn fotóig bíró maria AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A SZENTBORBÁSI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Csak ketten dolgozunk: én meg a férjem a huszonhét hektáron - állí­totta Maksimovic Ágnes -; ebből a gazdaságból szűkösen megélünk Szűkös a megélhetés Mezőgazdasági őstermelőként szeretné a család megél­hetését előteremteni a Maksimovic házaspár. A földmű­velés és az ehhez társuló állattartás azonban kevés okot ad a bizakodásra. - Szigetváron ismerkedtem meg a fér­jemmel, aztán visszajöttünk a szülői házba, hogy itt te­remtsünk közös otthont - mondta Maksimovic Ágnes. - Én borbási lány vagyok, a párom meg Horvátország­ból jött át, a testvérei most is ott élnek. Szakmája szerint agármémök, és ért is a mezőgazdasághoz. Azelőtt egy szarvasmarhatelepet vezetett.- Huszonhét hektáron termesztünk kukoricát, bú­zát meg árpát. A műveléshez szükséges gépeink meg­vannak - tette hozzá -, s ketten dolgozunk az egész gazdaságban. Seg'tsége nem is futná, de itt, a faluban napszámost is nehéz keríteni, mert mind eljárnak más­hová. Két éve még dinnyét is termeltünk, de feladtuk, mert nem bírtuk erővel. Azelőtt nyolc göbét neveltünk, most abból is csak kettő van. Ez a családi gazdaság ah­hoz elég, hogy szűkösen megéljünk, de előbbre jutni nem lehet. A férjem szeretne elhelyezkedni a szakmá­jában, hogy valami biztos legyen az életünkben, mert a gazdálkodás eredménye igencsak hullámzó. Az unió ezen a téren semmi jót nem ígér. De nem érünk rá panaszkodni, mert igen sokat kell dolgozni. Magun- kért is, de még jobban a három gyerekünkért. ■ Szentborbás Kincse Őrzik őseik hitét A lakosság vallásos: szorgalmasan látogatja a templomot. Képünkön Detelics György templomgondnok és Dudás Jánosné mutatja az oltárt A Dráva menti nyolc horvát település közül Szentbor- básról szólnak a legkorábbi följegyzések. Ezek szerint már 1216-ban is volt kápolnája, amit Szent Barabás tiszteletére emeltek. Több száz esztendővel később azonban tűz martalékává lett az egész falu. Lakosai­nak a ragaszkodását, áldozatkészségét mutatja az is, hogy visszatérve ide újra fölépítették a házakat. Nehe­zítette azonban a munkájukat a gyakori árvíz. 1900-tól aztán a Dráva szabályozásával és a folyó medrének megerősítésével már jóval kisebb lett az árvízveszély. 1970-ben csaknem 400 lakosa volt a községnek, ma alig százötvenen lakják. A megfogyatkozott lakosság azonban őrzi ősei „tűzben próbált hitét”, hiszen ösz- szefogással, jelentős társadalmi munkával templom­építésbe kezdett. Éppen tíz esztendeje szentelte föl az akkor több mint kétmillió forintos költséggel elkészült Űr házát Mayer Mihály pécsi megyéspüspök. S havon­ta egyszer jön át misét tartani Nagy Norbert, a fel- sőszentmártoni plébános. Vasárnaponként mintegy harmincán vesznek részt a szentmisén, nagyobb ün­nepeken pedig nem maradnak üresen a padsorok. Zö­mében idősek élnek Szentborbáson. Ézért évek óta nem volt esküvő, temetés azonban annál több. Két emléktábla örökíti meg a templomnál az I. és II. világháború tizenöt helybeli áldozatának a nevét. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents