Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-29 / 176. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 3 6 2004. Július 29., Csütörtök NAGYSZAKÁCSI Nagyszakácsi Hírmondó Világosabb lett a falu Hetven új, energiatakarékos lámpatestet állítottak föl a faluban. A közvilágítás-korszerűsítésből tíz százalékot vállalt át a Dédász, további 2,2 millió forintot önerőből fizet az önkormányzat. A két buszvárót ugyancsak a napokban újították fel. Nyaralás Hollandiában Holland családoknál tölti a nyarat kilenc gyermek és tizenéves a nagyszakácsi nevelőotthonból. A nyelv a kicsiknek sem okoz gondot, mert kint élő magyarok segítik őket. A három-, illetve hathetes üdülést a Magyar Barátok Tervezés-alapítvány ajánlotta ' föl a gyerekeknek. Nyulacska a gyerekeknek Régóta tervezték a faluban, hogy a legkisebbeknek is szórakozási lehetőséget teremtenek. A tavasszal elkészült és átadták a falu első játszóterét Nagyszakácsiban. A „Nyulacska” névre keresztelt játszóteret 2,6 millió forintból építtette az önkormányzat, s ehhez 1,6 millió forintot nyert pályázaton. A parkot EU-szabványnak megfelelő játékokkal látták el. ■ Nagyszakácsi Recept Királycsirke Hozzávalók egy személyre számítva: 20 dkg csirkemell, olaj, gomba, márványsajt, trappista sajt, steak-fűszer, paradicsom, paprika, kígyóuborka, cukkini, olívaolaj, bazsalikom. Elkészítési módja: a csirkemellszeleteket sütjük, a gombafejeket grillezzük, majd a hússzeletek tetejére helyezzük. A sajtokkal megszórjuk, és középmeleg sütőben pirítjuk. A zöldkörethez a zöldségeket közepes kockákra vágjuk, majd forró serpenyőben olívaolajjal, bazsalikommal és a steak- füszerrel átpiritjuk. Tálalása: jégsalátával, paradicsommal díszítjük s joghurtos salátaöntettel tálaljuk. Igazi könnyű, nyári fogás, de ha köretnek héjában sült krumplit is adunk hozzá, igazán tápláló. A CIKKEKET FÁBOS ERIKA ÉS MEISZTERICS ESZTER ÍRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A NAGYSZAKÁCSI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Kanyargós és a királyi elődökhöz képest igen döcögős úton lehet eljutni Nagyszakácsiba. A település - amely IV. László idejéből is őriz emléket, s Mátyás korában már virágzó falu volt - annak köszönheti létét, hogy középkori királyaink szerették a hasukat és igen hálás természetűek voltak. Az ínyesmesterek így kaphattak birtokokat a település határában. Amiért pedig a mai utódok lehetnek hálásak, ennek köszönheti ugyanis a falu újkori jó hírét. Dolgos hétköznapok a királyi földön A régi öregek úgy mesélik: az 1920-as években a falu egyik asz- szonya Nagyszakácsi szélső házában meglátta Szűz Máriát. A Szent István-napi búcsújáról addig is híres település erre egy csapásra felkapott zarándokhely lett, s a leírások szerint többen és többször is látták a Magyarok Nagyasszonyát megjelenni olyan fényesség közepette, hogy a környező fák levelei is megperzselődtek. Nos, hogy így volt-e vagy sem, nem tudni. A rossz nyelvek szerint azonban csak a segesdi csodatevő kút sikerét irigyelték meg az akkori nagyszakácsiak. Ez a csoda azonban csak három évig tartott, így a falu mégsem lett híres búcsújáró hely. A falu főkamarása- Illés bácsi! Először a szakácsi udvarba vigyétek a fát, ott már várják, hogy lerakják - hangzik az instrukció Kövér Istvánnak, Nagyszakácsi polgármesterének szájából, aki a Falusi Vendéglátók Somogy Megyei Egyesületének elnökeként azzal is jó példával jár elöl, hogy tevékenyen részt vesz a falu augusztusi nevezetességének előkészítésében. Ami ugyanis nem sikerült a múlt század elején, sikerült a század utolsó évtizedében, mert ha egy hétvégére is, de igazi zarándokhely lett a település a gasztronómia híveinek körében. Éppen ezért nemes egyszerűséggel szokták a gasztronómia hazai fővárosaként is emlegetni a királyi szakácsok újrafelfedezett somogyi földjét.- Ez a rendezvény a legnagyobb munka minden évben - mondta Kövér István két sürgős teendő között. - Az első néhány év egyszerű volt, mindenki elnézte, ha volt egy-két botlás. Most már azonban rangja van ennek a három napnak és így az elvárás is jóval nagyobb. Ráadásul ennek úgy kell megfelelni, hogy minden évben nehezebb körülmények között dolgozunk. A polgármester persze nem csak erre a hétvégére figyel, a hétköznapokon is vannak „királyi léptékű” kihívások. Az idei szerencsés év, így nincs is panasz.- A kötelező feladatainkra megvan a pénzünk és a pályázatainkhoz is az önerő. Most mit mondjak? Manapság ennél többet nem várhat egyetlen település sem. Persze, ha kívánni kelene hármat, kapásból tudnék. Egy ekkora településen mindig van valami, ami hiányzik, szerintem mindenütt. A kis- és közepes vállalkozásokat például támogathatnák jobban is annak érdekében, hogy esetleg egy kis faluban is létesülhessen munkahely. No, de egyszer talán majd ez is megoldódik. A polgármester aztán ezzel tovább is siet: rendőrök és tűzoltók érkeznek a településre. A több ezer fős rendezvényhez ugyanis például katasztrófavédelmi tervet is készíteni kell. Ez sem tartozik a rendezvény látványos részéhez, viszont dolog az bőven van vele. Egy udvar a hazainak Eközben Illés bácsi megérkezett a rönkökkel a szakácsi udvarba. Logikusan gondolhatnánk, hogy a faluban minden udvar nagyszakácsi, a sokat emlegetett augusztus első hétvégéjén azonban ez sem így van. Ilyenkor ugyanis a környező településeknek, de még erdélyi és horvát falvaknak is van saját ízudvara Szakácsiban, s a házigazdák is berendeznek egyet, ahol a gánica, a sült oldalas és a házi kovászos uborka versenyez egymással a népszerűségben. Szóval Varga D. Illés a helyiek udKövér: A helyzet nem királyi, de boldogulunk Benke Ferencnek mindig jó a kedve varába hozott egy kocsira való rönköt, amiből asztalok és padok lesznek a nagy napon. Varga D. Illés véletlenül került Nagyszakácsiba, de azóta is örül, hogy 1965-ben itt utazott keresztül Nagykanizsára menet. Útközben telepedett le ugyanis a faluban. Azóta pedig igazi szakácsi lett belőle. 77 évesen is mindenben számítani lehet rá.- Én azt tartom, hogy az embert a munka élteti - magyarázza. - Minden évben megfogadom, hogy jövőre kevesebbet teszek, aztán mégis itt vagyok, és szívesen megyek, csak küldjenek. Bármit megcsinálok, és hiszek benne, hogy közösen egy jó csapattal többre megy az ember, mint magában. Ezért szeretem ezt a falut. A sör és az időjárás Néhány házzal odébb Császárbíró János, a Királyi Szakácsok Földjén Hagyományőrző Egyesület elnöke számolgat. Nincs köny- nyű dolga. Azt kellene másfél héttel a szakácsverseny előtt megsac- colnia, hogy mennyi sört isznak meg augusztus első hétvégéjén a királyi föld kíváncsi alattvalói.- Hát nem könnyű, mert függ ez attól is, hogy mennyi vendég lesz, meg attól is, hogy milyen az idő. De nagyon örülnék, ha ez lenne a legnagyobb problémánk - mondta Császárbíró János. - Egész évben készülünk, mégis ilyenkor, az utolsó néhány napban sűrűsödik össze minden. Ráadásul az idén valami olyat is kipróbálunk, ami eddig nem volt. A mindenható wellness ugyanis Nagyszakácsiban is megjelent, és augusztus hatodikén, pénteken a bojtos ételek napja rendezvényben ölt majd testet. A reneszánsz idején - és még azon túl is nagyon sokáig - a vallásos házaknál a péntek húshagyó nap volt. Ezt elevenítik fel az idén, amikor korabeli gabonaételekből és zöldségkülönlegességekből tartanak majd bemutatót a szombati királyi megmérettetés előtt, amikor már ismét a pompásan megrakott, hústól roskadozó reneszánsz asztaloké lesz a főszerep. Eddig 15 csapat jelentkezett a középkori megmérettetésre, s ők több versenyszámban bizonyíthatják majd, hogy megállták volna a helyüket akár Mátyás konyhájában is... Feri bácsi tátikái Nemcsak a település központjában csinosítgatják a portákat. Minden háznál igyekeznek rendet varázsolni. A falu szélén egy tátikáktól díszlő udvarban Benke Ferenc kertészkedik. Neki már nem a nagy felhajtást, hanem a családot jelenti a szakácsok versenye.- Az én királyi szakácsom ma dödöllét készít ebédre, és káposztaleves is lesz hozzá - mondja köszönés helyett, majd bekiabál a konyhába:- Mama, vendégeink érkeztek, gyere gyorsan! Én mindenkinek örülök. Most vagyok nyolcvanegy éves, így nyugodtan mondhatom, hogy itt éltem le az életemet. Mindig voltak körülöttem emberek, hiszen 35 évig felvásárlóként dolgoztam a településen. Most már persze a család a legfontosabb. Öt unokánk van, és alig várjuk az ünnepet, hogy mindannyian együtt lehessünk. A szakácsok már teljesen kitúrták a búcsúnkat. Korábban Szent Istvánkor itt akkora volt a felhajtás, hogy két napig tartott. Most már mindenki inkább a versenyre hívja a vendégeit. Ez a kis fald* elvégre ezzel szerzett hírnevet, nem hiába, hogy büszkék vagyunk rá... ■ Úton Európába Nagyszakácsi Kincse Kenyér és terefere Bár a nagyszakácsi vegyesüzlet csak reggel fél hétkor nyit ki, már hajnali hatkor sorba állnak a vevők. Nagy Istvánná vezeti az üzletet 1994 óta, és jól tudja, hogy ez csak a reggeli „csúcsforgalom”. Van még egy pékség a faluban és két kocsma is a szomszédban, igazi konkurencia azonban nincs, így megy az üzlet. Nagy Istvánnén kívül egyetlen eladó dolgozik csak a boltban: együtt szeletelik a párizsit, együtt kezelik a pénztárgépet. Azt mondja, itt a kereslet teljesen a napi cikkekre korlátozódik. A tejet, a kenyeret, a cigarettát mindenki nála veszi meg, de a havi nagybevásárlásra már Marcaliba vagy Kaposvárra utaznak a falu lakosai. Az árut egyébként helybe hozzák, fűszerekért jár csak a nagyvárosokba. Nagy Istvánná szinte mindenkit ismer a helybeliek közül, így ha valaki külön kér valamit árut, azt is meghozatja. A szomszédos településekről is vannak, akik átjárnak hozzá, Tapsonyból és Szőcsénypusztáról egyaránt számíthat állandó vevőkre. S nemcsak a forgalomra büszke, hanem arra is, hogy a vásárlók jól érzik magukat a takaros boltban. Hiszen hol máshol találkozhatnának össze a falubeliek, mint a falu központjában. A friss kenyér és tej mellé pedig néhány jó szó is jár, immár tíz esztendeje. ______■ A nagyszakácsi boltban csak a mindennap szükséges cikkeket vásárolják meg a helybeliek. Nagybevásárlásra a városba utaznak A szakácshagyomány Nagyszakácsi első lakosai és alapítói azok a szakácsok voltak, akik a középkori uralkodóktól nemesi rangot és birtokot kaptak munkájuk elismeréseként. Mátyás király idejében már 72 szakácscsalád élt a községben. Az uralkodók bőkezűen fizették szakácsaikat, s még a háborúkba is magukkal vitték őket. A budai udvar szakácsdinasztiái évszázadokig ennek a falunak a szülöttei voltak, s a királyi konyha és asztal gondviselése apáról fiúra szállt. A falut először Királyszakácsiként, majd később Nagyszakácsiként jegyezték az oklevelek. A szakácshagyományokat az 1990-es évek elején élesztették föl: azóta augusztus első hétvégéjén a község három napig a hazai gasztronómia fővárosa. A reneszánsz vigasságot tizenkét éve rendezik meg ugyanakkora pompával. A Mátyás korabeli konyha mellett az akkori viselettel, mesterségekkel és más kultúrtörténeti érdekességekkel is megismerkedhetnek az érdeklődők. A szakácsok megmérettetésén az arany fakanálért szigorú feltételekkel versenghetnek a messziről érkező indulók: csak a középkor alapanyagait és konyhatechnikáját használhatják föl, és étkeiket reneszánsz pompával kell tálalniuk. ___________■ Se gített a községi önkormányzatnak a Magyar Gasztronómiai Szövetség, hogy berendezzék itt az ország egyetlen szakácsmúzeumát
