Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-27 / 174. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 2 1 0 2004. Július 27., Kedd SZENTGÁLOSKÉR SZENTGÁLOSKÉRI HÍREK Buszöblözetet építenének Két pályázatot ad be az idén az önkormányzat: négy buszöböl kialakítására 5,5 millió forintot kér, a sportöltözőt pedig kétmillióból és némi önerőből építené föl. Nagy szükség van az anyagi támogatásra a szennyvíz bevezetéséhez is, ám ez most valószínűleg elmarad. Vetélkedtek a sportnapon Mozgalmas volt a hét vége Szent- gáloskénen: sportnapot tartottak a fiatalok s az idősek, s jöttek a környező falvakból is. Hat futballcsapat játszott, s végül az igaliak nyerték el a kupát. A mintegy kétszáz érdeklődő napközben vetélkedőkön szórakozott, s bállal zárták a napot. Tevékeny nyugdíjasok Lehetőleg minden megmérettetésen részt vesz Varga Károly vezetésével a falu 18 nyughatatlan nyugdíjasa. Legutóbb a toponári kistérségi bemutatón léptek föl maguk készítette ruhában, most a somodori falunapra és a sántosi kistérségi bemutatóra készülnek néptánccal és énekekkel. ■ Recept Gáloskérről Kéri krumpligulyás Ezt a kiadós 20 literes bográcsos étket Istvánéi János ajánlja az Ínyenceknek. Hozzávalók (20 literes bográcsba): 4 hátsó disznócsülök, 4 kg krumpli, 2 csípős és 2 tölteni való paprika, 2 fej vöröshagyma, 5 gerezd fokhagyma, 2 paradicsom, 1 csomag 200 grammos magyaros ízvarázs (piros), egy üveg szeletelt gomba, babérlevél, só, bors, őrölt kömény és pirospaprika. A kicsontozott csülköket kockákra vágjuk. A csontokat elfürészeljük, majd a bográcsot félig töltjük vízzel. A húst a hagymával, fokhagymával, a karikákra vágott leveszöldséggel és a paprikával, paradicsommal föltesszük főni. Kis idő múlva 2 babérlevelet és ízlés szerint borsot teszünk bele. Ha félig megfőtt, hozzáadjuk a kockára vágott krumplit, az ízvarázst és a gombafejeket. Közben kóstolgatjuk, és ízlés szerint sózzuk. Végül köménnyel ízesítjük. ■ A CIKKEKET SZAKÁLY ANDREA ÍRTA POTÓKi KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA A kanyargós út megannyi látnivalóval lepi meg a Szentgálos- kérre látogatót. Hol aranyló gabonatábla, hol kacéran hajladozó kukoricás bukkan elő, végül mosolygó napraforgók fogadják a betérőt. Egy szembejövő traktor és az üres utcák jelzik: ilyenkor a kéneket is a földekre szólítja a munka. Csak egy fiatal- asszony tolja a babakocsit: látható, hogy bevásárolni volt. A falu közepén áll az óvoda, ahol most csak négy csöppség játszik, máskor azonban hangos a nevetéstől a gyermekintézmény udvara. Takaros utcák, serény szentgáloskériek Az óvodától csak pár lépés az iskola. A hűvös tantermekből jött elénk Vargáné Esküdt Aranka, aki nemcsak a kisiskola igazgatója, hanem kulturális vezető is. Mióta újra van iskola Szentgáloskéren, megélénkült és pezsgő az élet. A rendezvények szervezéséhez szükséges pénzt többnyire pályázatokkal szerzik meg, de az önkormányzat és a helyi vállalkozók is segítenek. Rendezvények sora- Hagyományos rendezvényeink sorozata a szüreti felvonulással kezdődik. Patalomból, Ráksiból és Memyéről is kapunk lovas kocsikat- idézte föl Vargáné Esküdt Aranka -, adandó alkalommal természetesen mi is viszonozzuk a segítséget. Utána következnek a bálok, majd a Mikulás látogatja meg a gyerekeket. Ezután már a karácsonyi műsorra készülünk. A farsang pedig különösen sok elfoglaltságot ad. Még 4 nyugdíjasok sem tétlenkednek: merész ötletekkel, jelmezekkel színesítik a tarka forgatagot.- Tavasszal nemzeti ünnepünk nyitja a megemlékezések sorát - mondta az iskolaigazgató -, aztán a gyermek- és a falunap következik. Múlt szombaton a sportnapra meghívtuk a szomszédos falvak fiataljait is. Arra törekszünk, hogy megmutassuk másoknak is: mire képesek a szentgáloskériek. Az előkészületekből az'ovisoktól a nyugdíjasokig mindenki kiveszi a részét. Díszpolgár a lugasban A mai nyugdíjasok fiatal éveiben is volt itt társadalmi élet. Az 50-es évek elején verődött össze Szentgáloskéren Vonyó Gyula vezetésével az első futballcsapat. Az egykori sportvezető novemberben már a nyolcvanadik születésnapját ünnepli. Ma már inkább csak a lugas árnyékában pihengetve érzi magát a legjobban, ám valamikor fáradságot nem ismerve serénykedett a falubeliekért. Munkája elismeréseként három évvel ezelőtt díszpolgári címet adományozott neki a képviselő-testület.- Igáiban, inaséveim alatt kezdtem futballozni - mondta, s az emlékek idézésével felcsillant a szeme.- Miután kőművessegéd lettem, hazajöttem, és a szentgáloskéri tanító segítségével összehoztuk az első csapatot. Hol volt akkor még a szerelés? Ki mezítláb, ki meg tutyiban rúgta a labdát. A gabona eladása után vettünk hálót és cipőt azoknak, akiknek nem tellett rá, és beneveztünk Kercseligetre. Fogadtunk kocsist, úgy mentünk. Az otthoniaknak azonban nem volt ám szabad megtudniuk! - mondta pajkos mosollyal.- Nem nagyon érdekelte, mi van itthon - szólt közbe Vonyó Gyulá- né, Erzsi néni. - De az biztos: a fiatalok sokat köszönhetnek neki. Élénk sportélet- A téesz megalakulása után aztán megélénkült a sportélet - vette visz- sza a szót Vonyó Gyula. - Több lett azonban a munka is, hiszen megválasztottak építési brigádvezetőnek. Később csak okleveles tölthette be ezt a posztot, hát letettem a mestervizsgát. Akkoriban 23 miihó forintból építettünk sertéstelepet, s csináltunk tehenészetet meg keverőüzemet is. Apám után én kerültem be a téeszes tanácsba, engem pedig a lányom követett. Nemcsak a szövetkezetben, hanem otthon is volt munka elég, hiszen Vonyóék marhákat is tartottak, és 55 hízót neveltek évente. Most még tartanak néhány baromfit, és egy kis szőlő is van a kert végében, de nehezebben bírják, mint régen. Sok gyógyszerre van szükségük, s Vargáné Esküdt Aranka: Mindenki dolgozik Defner Zoltán: Élvezem a mostani munkám Vonyó Gyulának oxigénpalack segít a légzésben. Szerencsére nem nekik kell patikába menni a szerekért, hiszen a falu tanyagondnoka, Defner Zoltán rendszeresen látogatja az idős házaspárt is. Sok a munkája, így egy kis beszélgetésre is csak a déli tennivalók után jut ideje. Serény tanyagondnok- A munkámhoz tartozik, hogy kihordjam az idősek gyógyszereit, mert ezeket csak a memyei gyógyszertárban tudnák beszerezni. Ezenkívül naponta 12 adag ebédet viszek az óvoda konyhájáról - mondta a fiatalember. - Szívesen beszélgetek a nyugdíjasokkal, mert tudom: jólesik nekik, hogy valaki benéz hozzájuk. Sokan élnek egyedül, s nekik létfontosságú a gondoskodás. Tanácsot kémek tőlem, s elmondják, mi bántja őket vagy mi van az unokákkal, s ők is tudják, hogy vannak a lányaim. Defner Zoltán 2000 novembere óta dolgozik tanyagondnokként. Mivel mindig is itt lakott, nem volt nehéz beleszokni ebbe a munkába.- Mikor megnősültem, rövid ideig a városban laktunk albérletben - mondta. - Jó volt visszajönni, és ha tehetném, akkor sem költöznék el ismét a faluból. Élvezem ezt a munkát, hiszen a szülőfalumban dolgozhatok, és Kaposvár sincs mesz- sze. Gyakran viszem a nyugdíjasklub tagjait is a különböző fellépésekre. A focicsapat minden második héten játszik, s a meccsekre is én viszem őket - tette hozzá. - Néha még be is állok a csapatba... Büszkék a focistákra- Büszkék vagyunk a labdarúgószakosztályunkra - mondta Egersze- gi Ferenc polgármester, akit a hivatalban találunk meg. - Sok fiatal részt vesz a munkában, s a csapat megállja a helyét. A hét végi sportnapunkon a lányok is összemérték fociban tehetségüket a fiúkkal. A kulturális vezetőnknek nagy segítség a szentgáloskériek tenni akarása, s a nyugdíjasaink is kifogyhatatlanok az erőből. Mindig új műsorokkal újabb fellépésekre készülnek. A lélekszám alakulását tudakolva azonban elbizonytalanodik az összetartó település vezetője. Míg 1963-ban 1300-an lakták ezt a kilenc utcából álló községet, addig ma - bár 62 általános iskolás és 20 óvodás korú gyermek van a faluban - csupán 620 körüli a lakosság száma. Egerszegi Ferenc bevallotta: tartanak a város vonzásától, a fiatalok elvándorlásától.- Éppen ezért igyekszünk minél változatosabb, mozgalmasabb életet teremteni a faluban is - mondta a polgármester. - A lakosok ügyelnek az utcák csinosítására is. Az idén még nem adtunk be pályázatot, de több beruházás is szerepel a képviselő-testület terveiben - tette hozzá. - Szerettük volna bevezettetni a kábeltelevíziót is, ám a település kiterjedése és szerteágazó utcái miatt ez túlságosan költséges lett volna. Egymillió tisztaságra Gondot okoz a következő évi költségvetésben a szemétszállítás is. A kétheti gyűjtés helyett ugyanis januártól a település közmunkásai hetente ürítik a családi kukákat. A gyakoribb szemétszállítás azonban egymillió forintba kerül az önkormányzatnak. Nehéz a megélhetés itt is, csakúgy, mint másutt. A néhány családi vállalkozáson és a mezőgazda- sági részvénytársaságon kívül itt nincs más munkaadó, és önhikis településként Szentgáloskér lassan feléli az anyagi tartalékaikat is. A túlélésért küzdenek a szentgáloskériek, de a kedvüket és lendületüket nem veszítik el. ■ Úton Európába Szentgáloskér Kincse Beruházásra készülnek A hajdani Kladnik-kastély árnyas udvara, a kastély hatalmas ablakai és a mennyezet stukkói a régi időkre emlékeztetnek. Volt itt már szolgálaü lakás, óvoda, az 50-es évektől pedig a mezőgazdasági szövetkezet birtokában van az épület. Egyik részét a 2001- ben alakult Agrárium Rt használja, s az önkormányzattal erkölcsileg és anyagilag is kölcsönösen támogatják egymást. A másik része pedig - Pásztohy Andrásnak, a részvénytársaság elnökének elképzelései szerint - idegenforgalmi célra is alkalmas lenne. Az egykori téeszből lett rt 2400 hektáron gazdálkodik. A környék adottságait kihasználva 80 alkalmazottal búzát, kukoricát, őszi árpát, cukorrépát meg napraforgót termesztenek. Emellett eredményes az állattenyésztés is, a mintegy 400 szarvas- marha átlagosan 6500 liter tejet ad. A minőségi tejtermelés érdekében - természetesen az uniós feltételekhez alkalmazkodva - most 150 millió forintos beruházásra készülnek, úgy tervezik, teljesen felújítják a szarvasmarha-ágazatot.- Az uniós lehetőségeket csakis összefogással és gyökeres szemléletváltással lehet kiaknázni - hangsúlyozta Pásztohy András, az rt elnöke. - A gazdaságok csak úgy fejlődhetnek, ha mindig szem előtt tartják a hatékonyságot és a minőséget. ______a Ja vában dolgoznak már a telep építésén. 150 millió forintott költenek arra, hogy a tehenészetük uniós szempontból is korszerű legyen Mámor a pincesoron A falu kilenc utcája közül talán egy sem rejt olyan értéket a szentgáloskéri gazdák számára, mint a Rózsa utca. Ez vezet ugyanis a szőlőhegyre, ahol még 1980-ban mérték ki a pincesort. A tíz kis présház tulajdonosai rendszeresen látogatják birtokukat. A gondos gazdák gyakran az éjszakát is a hegyen töltik. Mint mondják, jobb itt lenni, vonzza őket a csend és a nyugalom. S a szőlőt is gondozni kell. Rengeteg munkát kíván, kezdve a metszéstől, folytatva a többszöri kapálással és a permetezéssel, mígnem végre beérik a tőkék termése. Természetesen az asszonyok is kiveszik részüket ebből a munkából. A gyerekeket azonban, sajnos, mindez kevésbé érdekli. Néhány gazda már hétszer is permetezett a különféle kártevők és betegségek ellen, s már a sokadik metszésen és a tetejezésen is túljutott. Varga József 316 tőkét nevel, többségében otellót, oportót, zalagyöngyét és piros lankát, hiszen a vörösbor a kedvence. Neki van a faluban a legnagyobb szőlője. A tavalyi termés nem volt bőséges, de megfelelő, 19-20-as volt a mustfoka. A fehér és kék szőlővel együtt csak 330 liter bora lett a szentgáloskéri gazdának, s a barátok segítségével hamar megürültek a hordók. Az alapos munkának köszönhetően a rendbe tett szőlő most már csak a szüretre vár. ■ Gyakran horgászik Ráksibani Varga József (középen), most épp halászlét főz Makovics Lajossal, és ennek a sikerére koccintanak
