Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-03 / 154. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Július 3„ szombat „Made in EU” A tagállamok képviselői ismét tárgyalnak a „Made in EU” ere­detmegjelölés kérdéséről. A múlt héten ugyan már volt vita a 133-as bizottság keretében, ak­kor azonban nem történt előre­lépés az ügyben, mindössze annyi, hogy a tagállamok kifej­tették álláspontjukat. Egyesek a közös EU-s eredetmegjelölést preferálnák, míg más tagálla­mok - köztük Magyarország - a status quo fenntartásában érde­keltek, mondta lapunk érdeklő­désére egy illetékes forrás. Azt kell mérlegelni, hogy milyen ho- zadékai, és milyen költségei len­nének a közös eredetmegjelölés bevezetésének. Jelenleg elsősor­ban az adminisztrációs költsé­gek megnövekedése miatt róna pluszterheket az iparra. Meglepő módon a textilipar, illetve Olaszország tartozik a közös eredetmegjelölés legfőbb szószólói közé. Semmiféle ha­táridő nem sürgeti a tagállamo­kat, ezért a közeljövőben nem is valószínű megegyezés az ügyben - állítják a szakértők. Az Európai Bizottságnál viszont egyelőre nem kívánták kom- mentálni a fejleményeket. ■ Folyamatosan érkező pályázatok Június 25-ig mintegy 480 pályá­zat érkezett az Európa-terv helyi közösségekért részprogramjá­nak - regionális operatív prog­ram (rop) - kiírásaira. Ebből 123-at több mint 25 milliárd fo­rintos támogatási igénnyel már befogadtak, azaz formai szem­pontból rendben lévőnek talál­tak a regionális fejlesztési ügy­nökségek - tájékoztatta a Világ- gazdaságot a területfejlesztésért felelős államtitkár. Nagy Sándor elmondta: az eddig elbírált 54 pályázatból 52 jelentkezőt ítél­tek támogatásra alkalmasnak. Velük várhatóan nyár végéig meg is kötik a támogatási szer­ződéseket. A 2004-2006 közötti időszak­ban a hazai társfinanszírozással együtt 120 milliárd forint fejlesz­tési forrás jut a rop megvalósítá­sára, s a pénz várhatóan 20 mil­liárdnyi vállalkozói tőkét is mozgósít. A támogatásból komplex településmegújítási ak­ciók indulhatnak a turisztikai szempontból vonzó, műemlé­kekben gazdag településeken, új utak, kerékpárutak épülhetnek, és javulhat a tömegközlekedés színvonala. Megoldódik az ipari területek és laktanyák kármente­sítése, növekednek az ipari zó­nák, megújulnak és új szerep­hez jutnak az ipari műemlékek. Az Unió támogatja a hátrányos helyzetűek - különösen a tartós munkanélküliek és a társadalom peremére kerülő csoportok - foglalkoztatását szolgáló gazda­ságfejlesztési programokat. A munkavállalók és a vállalkozá­sok szakmai ismereteit javító képzési programok indulnak, a régiók gazdasági igényeihez il­leszkedve fejlődik a felsőoktatá­si és szakképző intézmények képzési kínálata. Új oktató-, ku­tatóhelyek épülnek, a meglévők pedig átalakulnak, megújulnak. A rop fejlesztési forrásainak legalább 75 százalékát a négy hátrányos helyzetű régió - Észak-Magyarország, Észak- Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl - használhatja fel. Az államtitkár kifejtette: az elmúlt két évben si­került behozni lemaradásunkat az uniós támogatások fogadását végző intézményrendszer kiépí­tésében, s mind a kilenc, a rophoz kötődő pályázati kiírás időben megjelent. Nagy az érdeklődés, folya­matosan érkeznek a pályáza­tok, s ebben jelentős szerepük van a kistérségi megbízottak­nak, akiknek egyik legfonto­sabb feladatuk a potenciális kedvezményezettek tájékozta­tása, felkészítése volt - muta- tott rá Nagy Sándor. ______ Üd ülési csekk: duplázó javaslat Hét-nyolc milliárd forint lehet az idei forgabm Jövőre a 15-16 milliárd forintot is elérheti az üdülésicsekk- forgalom a hazai turizmusban, ha a kormány elfogadja a Ma­gyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javaslatait A szervezet az adó- és járulékmentes határt a minimálbér duplájára emelné, és bővítené az igénybe vevők körét. Jövő évtől a mindenkori mini­málbér kétszeresére kellene emelni az üdülési csekk adó- és járulékmentes határát - javasol­ja a kormánynak a Magyar Nem­zeti Üdülési Alapítvány (MNÜA). Ezzel az állam bevéte­le összességében nem csökken­ne, a turisztikai, illetve az ága­zathoz kapcsolódó vállalkozá­sok forgalma viszont nőne, új munkahelyek keletkeznének - vélekedett lapunknak Karácsony Mihály, a kuratórium elnöke. Bővítenék az igénybe vevők körét is. így a költségvetési szek­torban dolgozók - mintegy 800- 840 ezer fő - a következő évtől az illetményalapnak megfelelő összegű üdülési hozzájárulást, ami személyenként 33 ezer fo­rint, már csak üdülési csekkben kaphatnák meg. Jótékony hatás­sal lenne a belföldi turizmusra az is, ha a magánszemélyek által a szülők, nagyszülők, gyerme­kek számára vásárolt üdülési csekk is megkaphatná az adó- és járulékmentességet. Karácsony Mihály úgy véli, az idei várható 7-8 milliárd fo­rintos éves csekkértékesítés a javaslat elfogadása esetén akár a duplájára is emelkedhetne. A legnagyobb elfogadóhelyek a szállodák, ahol tavaly mintegy 4,7-4,8 milliárd forint értékű üdülési csekket váltottak be. Niklai Ákos, a Magyar Szállo­daszövetség elnöke szerint a kedvező irányú változás ese­tükben mintegy 50 százalékkal növelhetné meg a csekkforgal­mat. Az idei év első öt hónapjá­ban - a mintegy 1700 elfogadó- helyen belül - a szállodákban és utazási irodákban váltották be az üdülési csekkek bő 75 százalékát. A szállodákban ez összességében 678 millió forin­tos forgalmat jelentett, míg az utazási irodáknál mintegy 200 milliót. LÁZÁR ILDIKÓ Devizaárfolyamok Cseh korona 7,88 Euró 250,95 Japán jen (100) 191,01 Lengyel zloty 55,77 Svájci frank 164,63 Szlovák korona 6,29 Angol font___________374,85 Jobb közérzet Javult a háztartások gazdasági közérzete az elmúlt három hó­napban - közölte az Ecostat. Az értékelések átlaga a százfokú skálán 47 pont, ami valamivel kedvezőbb az elmúlt években mért értékeknél. ■ Foglalkoztatási irányok Budapest Míg a versenyszférában nő a fog­lalkoztatottak száma az élénkülő beruházási kedv hatására, addig a közszférában (önkormányza­toknál, minisztériumoknál) a lét­szám-takarékossági intézkedések miatt csökken a foglalkoztatott­ság - állapítja meg munkaügyi tárca értékelése. A Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) legfris­sebb adatait értékelve a Foglal­koztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) kiemeli, hogy jelenleg e két tendencia ha­tározza meg a foglalkoztatottak számának alakulását. A foglal­koztatottak száma 2004. már­cius-május átlagában 3,890 mil­lió fő volt, az aktivitási ráta nem változott, a foglalkoztatási ráta csekély mértékben, 0,1 százalék- ponttal emelkedett. A munka- nélküliek száma 2004. már­cius-május átlagában 242 ezer főt tett ki, ez 9 ezer fős csökkenés a tavalyi év azonos időszakához képest. A munkaügyi kirendelt­ségeken nyilvántartott munka- nélküliek száma júniusban majd 11 ezer fős csökkenést mutat má­jushoz képest, kevesebb pálya­kezdő volt munka nélkül június­ban, mint az előző hónapban. A hosszabb távú folyamatokat ismertetve a minisztérium ki­emeli, hogy a foglalkoztatottak száma 2003-ban 51 ezer fővel nőtt, az inaktívak száma 74 ezer fővel csökkent. Egyeztetett elbocsátások Budapest A Flextronics Kft. sárvári üze­mében egyeztetés kezdődött a tervezett 400 fős elbocsátásról a munkaadók és a munkaválla­lók képviselői között. A szórakoztató elektronikai termékeket gyártó vállalatnál a csökkenő megrendelések indo­kolják a létszámleépítést, ame­lyet követően a létszám a cég­nél 3000 fő alá csökken. Az ut­cára kerülő 400 alkalmazottból 320 fizikai, 80 szellemi munka­körben dolgozik. Az egyeztetés várhatóan három hetet vesz majd igénybe, csak ezután de­rül ki, hogy pontosan kik kerül­nek utcára. A Flextronics több telephellyel is rendelkezik Ma­gyarországon. A sárvári mellett Zalaegersze­gen és Nyíregyházán is működtet ipari parkot. A szingapúri szék­helyű Flextronics International a világ nagy elektronikai gyártóival áll kapcsolatban. ______■ ön kormányzati beruházásokra, valamint az előre nem látható károkból fakadó többlet- kiadások részbeni vagy teljes támogatására lehet pénzt nyerni. ' A legnagyobb változás az elmúlt évhez ké­pest, hogy akkor még négy pályázat kereté­ben lehetett pénzügyi segítséget kérni a ked­vezményezett térségek fejlesztéseihez, az idén erre az egységesen működő terület- és> régiófejlesztési célelőirányzat (trfc) támogatá­si rendszere szolgál 15,5 milliárd forintnyi ér­tékben. Az uniós szándékoknak megfelelően, a regionális szint erősítésének jegyében a re­gionális fejlesztési tanácsok hatáskörébe tar­tozik a pályáztatás és a döntés, s a decentrali­zált források az előirányzat döntő részét te­szik ki. Itt jelenik meg legmarkánsabban az érintett település, kistérség felzárkóztatási igénye és a vállalkozások versenyképessége közötti érdekegyezőség. Ezt felismerve támo­gatás nyújtható többek között munkahely- teremtésre, illetve -megtartásra, ipari park létesítésére, a humán infrastruktúra fejleszté­sére. A trfc rendeltetése ezenkívül, hogy az át­fogó szerkezetátalakítási és gazdaságfejleszté­si programok kialakítását és végrehajtását se­gítse. A költségvetési megszorítások ezt a cél- előirányzatot is elérték, ennek következtében a regionális szintű pályázatok mellett 2004- ben központi keret nem maradt, így a köz­ponti pályázati rendszer nem fog működni. ■ ■ Közvetlen célelőirányzatok Forrás: Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (területfejlesztési, milliárd forintban) ________________________________________________2003___________2004 Te rületfejlesztési célelőirányzat 7,6 Térség-és településfelzárkóztatási célelőirányzat 1,2 Kistérségi támogatási alap 2 Vállalkozási övezetek támogatása 1 Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás 10,5 10,5 Céljellegű decentralizált támogatás 6,3 6,3 Terület-és regionális fejlesztési célelőirányzat - > 15,5 Összesen 39,4 32,4 Gabonatermelők raktárgondjai Budapest A gabonatermelők legalább 20 százaléka nehéz helyzetbe kerül­het az idei aratás után, mert saját raktárak híján nem tudja termé­nyét tárolni, az uniós interven­ciós felvásárlás pedig csak no­vember 1-jétől kezdődik - állítja Guba Mihály, a gazdálkodói ér­dekképviselet elnöke. Szerinte 0,7-1 millió tonna kalászoster­mény megfelelő elhelyezése vál­hat problémássá. A tárolás első­sorban a kisebb termelőknél okozhat gondot, ezért valószínű­síthető, hogy a betakarításkor kénytelenek lesznek olcsón meg­válni árujuktól. A felvásárlók a ta­karmánygabona tonnájáért ma helyenként csak 18-20 ezer, a bú­záért 22-23 ezer forintot kínál­nak, holott az intervenciós ár - bizonyos feltételek mellett - no­vembertől 25,5-26,5 ezer forintos termelői bevételt garantálna. A Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatal 12,1 millió tonnás raktárkapacitást regisztrált, de ténylegesen ennél is több, mint­egy 13,5 millió tonna gabona be­fogadására alkalmas tárolótér van az országban - jelentette be ugyanakkor múlt heti tájékozta­tóján Szanyi Tibor, a tárca politi­kai államtitkára. Ma a raktárak 1,5 millió tonnányi gabonát tárol­nak, és ez a mennyiség az aratás után 8,5-9 millióra nőhet. így Szanyi szerint valójában legalább 3 millió tonnás kapacitásfelesleg­ről beszélhetünk. A gondot az okozza, hogy a raktárak jelentős része nem az ál­lam és a termelői kör tulajdoná­ban van, hanem azokéban, akik a betakarításkori olcsó felvásár­lásban érdekeltek - reagált Guba. Ezért a gazdálkodók a novemberi intervencióig minisztériumi be­avatkozásokat sürgetnek. Szerin­tük az FVM tulajdonában lévő INTÉZKEDÉSEK _ _ _ _ _- Állami felvásárlás a Concordiánál- Raktározási, finanszírozási terhek csökkentése- Növény-egészségügyi, minőségvizsgálati, fertőtle- nítési, gázosítási kiadások megtérítése- Uniós exporttámogatás élet- beléptetése Forrás: VG Concordia Rt.-nek fel kellene vá­sárolnia a terményt a tároló nél­küli termelőktől. Más esetekben pedig a tárcának kompenzálnia kellene a tárolási és hitelfinanszí­rozási kiadásokat, s lehetővé kel­lene tennie, hogy a termelők saját költségükön novembernél hama­rabb is elhelyezhessék árujukat az intervenciós raktárakban. Mint ismert, a földművelés- ügyi tárca a piac megmozdítása érdekében a múlt héten uniós tá­mogatást kért a magyar búza­exporthoz (VG, 2004. június 24.). Az 5 millió tonna feletti várható össztermés legalább 2 millióval meghaladja a belföldi igényeket. Lakatos Zoltán, a ke­reskedőket tömörítő Gabonaszö­vetség elnöke közölte: a kivitel­ben várhatóan csak 25-26 ezer forintos tengeri kikötői búzaárak érhetők el, amelyek tonnánként 22-23 ezer forintos itthoni felvá­sárlási áraknak felelnek meg a legalább 2-3 ezer forintos szállí­tási költségek miatt. Ezért sze­rinte szükség lenne az uniós do­tációra, de Magyarországnak előbb igazolnia kell, hogy a bel­földi árak az intervenciós szint alá süllyedtek. Ez pedig jóval az aratás utáni időszakra, augusz­tus-szeptemberre is eltolhatja az esetleges exportszubvenció élet­be léptetését - vélte Lakatos. HAZAFI LÁSZLÓ A hazai társfinanszírozású eürópai uniós programok mellett továbbra is szolgálják a te­rületfejlesztés közvetlen céljait a kizárólago­san a magyar állam forrásaiból fedezett pályá­zatok. A három részből álló, csak hazai finan­szírozású területfejlesztési támogatási rend­szer ez évi kerete közel 33 milliárd forint, amelyre nemcsak a területfejlesztés szem­pontjából kedvezményezett' kistérségek és települések önkormányzatai, de gazdasági tár­saságok is pályázhatnak. Az idén - a tavalyival megegyezően - több mint 10 milliárd forint áll a megyei terület- fejlesztési tanácsok rendelkezésére a célból, hogy területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás (teki) címen segítsenek a fej­lettségi szempontból nehéz helyzetben lévő önkormányzatokon - ismerteti Sára János, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) főosztályvezető-helyettese. Az érintett települések elsősorban a termelő- és a humán infrastruktúra kiépítésével, felújí­tásával, a turizmussal, a környezet- és termé­szetvédelemmel kapcsolatos fejlesztések ese­tében pályázhatnak erre az előirányzatra. A cél jellegű decentralizált támogatás (céde) idei kerete 6,3 milliárd forint. Itt is tel­jes egészében a megyei területfejlesztési taná­csok végzik a pályáztatást a meghirdetéstől a döntésig. Ezen a címen - a terület- és városfej­lesztési koncepciók figyelembevételével - az Források területfejlesztésre

Next

/
Thumbnails
Contents