Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-24 / 172. szám

6. OLDAL 2004. Július 24., Szombat PATALOM Patalomi Hírmondó Megválasztották a falu bikáját Ötödször rendeztek férfinapot; az erős emberek közül a legerő­sebb volt Czebei József, s má­sodszor is a falu bikája lett. A szkanderversenyt Sárközi Mi­hály, a 11-es rúgást Bor Gábor nyerte. A szórakoztató rendez­vényektől a falu vezetői azt vár­ják, hogy több vendég is kedvet kap a letelepedéshez, s-megáll majd a falu elöregedése. Találkozó nyugdíjasoknak Lelkesen próbálnak az Acélhang dalárda tagjai, készülve az au­gusztusi nyugdíjas-találkozóra. A batéi időseket látják vendégül, s első alkalommal lépnek a kö­zönség elé. A műsor után a ven­dégek hidegtálakról csipeget­hetnek finom falatokat, s lesz zene, tánc, tombola is. Megmártóznak a tóban A következő napokban minden, a településen élő 18 év alatti fia­talt elvisznek a Balaton-partra. A falugondnoki autó egy-egy alka­lommal hat fiatalt és két szülőt szállít a bogiári szabadstrandra. Az önkormányzat magára vállalta az utazási költségeket. ■ Recept Patalomból Csáki rostélyos A csáki rostélyoshoz a pénztár­cánkhoz mérten veszünk daga- dót, és sűrű, tartalmas lecsót ké­szítünk. Ebbe egy-két szem piro­sodó és zöld paprikát is szelete­lünk, hogy színesebb legyen. Ha a lecsó kész, fölvetünk és beleke­verünk néhány tojást, s összesüt­jük. A dagadót felvágjuk és kiterít­jük. Az így kapott téglalapba töltjük a lecsót, föltekerjük, és hústüvel megfőzzük. A tetejét megkenjük kecsappal. Egy kevés olajon mindkét oldalát megkapatjuk, majd vizet öntünk alá, és fedő alatt puhára pároljuk, utána fedő nélkül szép pirosra sütjük. Ha elpárolog a víz, sütés közben pótoljuk. A kész pecsenyét egy kicsit hülni hagyjuk, s csak utána szeleteljük. Galuskával vagy rizzsel tálaljuk. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK; LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A PATALOMI ÓNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA A település létét csak egyetlen tábla jelzi Magyaratádnál a 61- es főúton. Aki betér e kis zsákte­lepülésre, meglepődik. A falu­szépítő egyesület jóvoltából min­denütt virág s az út mellett gyü­mölcstől roskadozó meggyfák fogadják az utazót, s csend és jó levegő. Bár kevés az új ház, érezni a falun, hogy a nehézsé­gek ellenére is élni akar. A főté­ren a felújított hősi emlékművel szemben áll a falu díszpolgárá­nak, Szabó Zoltán szívsebész professzor nagyapjának az em­lékműve, aki itt volt néptanító. Rendezvényekkel bújnak ki a zsákból Patalomban csend van. A vásárolni vágyók már a reggeli busszal a me­gyeszékhelyre utaztak, az itthon maradottak pedig a kertekben szöszmötölnek vagy a tűző nap elől a lakások hűvösébe menekültek. Keszler Ferenc polgármester hideg üdítőkkel érkezik, de a beszélgetés előtt még elintéz néhány fontos ügyet. Egyedül nem megy- A szociális alapellátás, a gyermek- védelem, a belső ellenőrzés kiépíté­se olyan feladat, amit még körjegy­zőségben sem lehet hatékonyan, gazdaságosan ellátni - mondta a polgármester. - S éppen erre jó a kistérségi társulás. A nagyobb, fej­lettebb települések szinte húzzák magukkal a Patalomhoz hasonló kicsiket. Szennyvízcsatornánk ta­lán soha nem lenne, ha egyma- gunkban vágnánk neki, most azon­ban úgy tetszik, társulásban még ebben a ciklusban megvalósulhat. Patalomnak hátrányt okoz, hogy zsáktelepülés, hiszen nincs átmenő forgalma. A rendezvényeknek is az a céljuk, hogy a látogatók messzire elvigyék a falu hírét, nevét.- Az a célunk, hogy tudják az emberek: Patalom létezik. Nem csak egy öregotthon van itt, a falu is él, és minden olyan dolog fontos, ami a lakosság megtartását vagy új lakosok letelepedését segíti... Elveszett álmok Még rémálmaiban sem gondolta Tián László, hogy így alakul az éle­te. Boldog gyerekként kamionso­főrnek készült. Gondolatban már bebarangolta a vüágot. Azután egy szörnyű baleset romba döntötte az álmait. - Tizenkét éves koromban oltatlan mésszel szembe dobtak; daganatot kaptam, négyszer műtöt­ték. Azóta az állapotom egyre rom­lik. A jobb szememmel semmit sem látok, a ballal még valamit - mondta a most 33 éves fiatalember, aki betegsége ellenére önkéntes szociális munkásként dolgozik az idősekért, a gyerekekért. - Szívesen segítek az öregeknek. Elmegyek be­vásárolni vagy gyógyszerért, de ha kell, a nagymosást is rám bízhatják. Tián László egyébként otthon is házias. Nyolcán élnek egy három­szobás családi házban, de a takarí­tás sem okoz gondot neki, sőt a fő­zés és a sütés sem. Ha nem a ház körül dolgozik, akkor hobbiból a gyerekekre vigyáz. Őket is bevezeti a gasztronómia rejtelmeibe, s mivel mestere a papírvirág- és békahajto­gatásnak, így mindig akad játékszer. Örök sötétség peremén- Édesanyámtól lestem el a sütés­főzés mesterfogásait. Tízen va­gyunk testvérek, de még a lányokat sem érdekelte, én azonban állandó­an ott lábatlankodtam körülötte. Nekem a kókusztekercs a legkedve­sebb, azt könnyű elkészíteni. Kér­déses, hogy meddig leszek képes erre, hiszen az orvosok semmi jó­val nem biztatnak, sőt azt mond­ják: készüljek föl arra, hogy teljesen megvakulok... Sorvadnak a látóide­geim, és itthon nincs rá gyógyír. Ta­lán külföldön meg lehetne műtetni, de nekem arra nincs pénzem, hi­szen alig huszonötezer forint rok­kantsági járulékot és tizennégyezer vaksági segélyt kapok. Megpróbá­lok majd úgy élni, ahogy tudok... Némely településen egyetlen nyugdíjasklub sincs, Patalomban azonban kettő is van. Az új egyesü­letet nemrég jegyezték be, de a ta­gok már az alakulóülésen elnöknek választották Bognár Józsefet. Dalolva varmának- A rendszerváltáskor már tervez­tük a nyugdíjasklub megalakítását, de akkor különböző akadályok, Keszler Ferenc: Várjuk a letelepedőket Bognár József: Megszervezzük a klubot széthúzás miatt ez meghiúsult. Né­hány éve alakult meg az első klub, de a tagok inkább az otthon lakói közül kerülnek ki. Ezért gondoltuk több mint húszán, hogy a faluban is összehozzunk egyet. A két klub között egyelőre semmilyen kapcso­lat nincs. A klub ugyan megalakult, de a tavaszi és a nyári munkák akadá­lyozzák az összejöveteleket, hiszen a fáradt ember nehezebben moz­dul ki az otthonából. Pedig a klub célja éppen az, hogy az emberek ne legyenek magányosak.- A hónap végére szervezünk egy baráti összejövetelt, ott megbe­széljük a dolgainkat. Jó lenne, ha alkalmanként összejönnénk, hogy az idősek se csak a lakás négy fala között éljék mindennapjaikat, s ne csak a tévé legyen az egyetlen szó­rakozásuk. Dalárdánk már van, és a terveink között szerepel még egy varrószakkör létrehozása is. A polgármesteri hivatal épületé­nek egyik felében a gazdasági-köz­igazgatási ügyeket intézik, a másik részben pedig a lélek gondjaival foglalkoznak. A település kápolnája és az önkormányzat közös házban van, a régi iskolában. Esküvő és pap nélkül- Nincs papunk, így istentiszteletet sem tudunk tartani, csak liturgiát - mondta Kakas Ferenc, aki 1996 óta gondnoka, hitoktatója a falunak. - A hittanoktatás azonban nem szü­netel, bár az előbb említett ok miatt az elsőáldozás és a bérmálkozás el­marad az ősszel. A kis kápolnát két éve újították föl, több százezer forintot költött rá az önkormányzat akkori vezetése.- Ha valami kell a kápolnába, azt megveszik a hívek - tette hozzá. - Az ügyes kezű asszonyok pedig megvarrják a térítőkét. Keresztelőre, esküvő, engesztelő gyászmise megtartására, a végtisz­tesség megadására alkalmas a ká­polna, ám az előbbiekből már rég­óta egy sem volt.- A fiatalok inkább a városba mennek esküdni, hiszen ott tartják a lakodalmat is. Pedig de szép len­ne itt egy esküvői... Skoda Norbert képviselő-testüle­ti tag, falugondnok és vadász. Szin­te állandóan találkozni vele a falu­ban, amikor az ügyes-bajos dolgo­kat intézi. Néhány hete azonban az örökmozgó fiatalember igencsak sántikál. Túl van egy térdműtéten, s most járógéppel közlekedik. A bicegős vadász- Néhány éve végzem a falugond­noki munkát - kezdte Skoda Nor­bert. - A dolgom a szokásos: vi­szem a gyerekeket iskolába, óvodá­ba, a betegeket az orvoshoz, s ho­zom a gyógyszert, az ebédet vagy éppen azt, amire szükség van. Emellett képviselőként is tényke­dem. Az emberek problémáit mint falugondnok jobban átlátom; gyak­ran szólnak, ha valami baj van. Az elképzeléseket, terveket csak az anyagi lehetősége ismeretében lehet valóra váltani. A képviselő- testületben vita van, de nincs veszekedés.- Soha nem méregből, dühből vitatkozunk a képviselőtársaimmal- magyarázta Skoda Norbert. - Inkább megbeszéljük, hogy mire jut pénz, mire nem, melyik elkép­zelés a fontosabb és melyiknek a megvalósítása várhat. Jó a csapat, nagyon jól együtt tudunk dolgoz­ni. Ha a falugondnok garázsba teszi az autót s a köz dolgai sem szólítják el, vállára kapja a puskáját, és irány az erdő. Ám a Turul vadásztársaság környezetvédelmi felelőse nemcsak a vadra les, hanem szervezi a téir- saságban a társadalmi munkát is. ■ Úton Európába Otthon a Parkban A település neve összeforrt a Park Szociális Otthonnal. Az intézménybe 1962-ben költöztek be az első lakók, s 1996 óta Varga Zsolt a vezetője.- Büszkék vagyunk arra, hogy megkezdődött az in­tézmény egykori, használaton kívüli szolgálati családi házának a teljes felújítása, s ehhez ötmillió forint pá­lyázati támogatást nyertünk - mondta az igazgató. - A megyei önkormányzat 6,2 millió forinttal, az intézmé­nyünk pedig 2 millióval járult hozzá a költségekhez. Az új, európai színvonalú részlegbe a lakók közül 13 idős költözik, csökkentve a zsúfoltságot. A bővítés jö­vőre tovább folytatódik. Az otthon munkatársai rend­szeresen részt vesznek továbbképzésen és tanul­mányutakon is. Legutóbb nyolc dolgozó járt Német­országban és Dániában. A lakók közül pedig tizen­öten a Balaton-parton nyaraltak. Mivel a Park Szociális Otthon egyben a megye egyetlen módszertani intézete is - a közigazgatási hi­vatallal kötött szerződés értelmében -, húsz intéz­mény szakmai ellenőrző vizsgálatát is ők végzik, és számos továbbképző tanfolyamot szerveznek.- Megpróbálunk a lakók érdekében mindent meg­tenni, ám a szigorodó szakmai követelmények és a nö­vekvő feladatok ellenére csökkennek a pénzügyi forrá- sok, főként az állami támogatások - tette hozzá. a Az egykori Gyulai Gaál-kastély alapjain 1972-ben kialakított, szép parkkal körülvett Intézetben 138 ember talált otthonra _______________________________________Patalom Kincse A néprajzi gyűjtemény Mintegy tizenöt évi gyűjtőmunka és hányattatás után tavaly került méltó helyére - a felújított és át­alakított tűzoltószertárba - a falu helytörténet gyűj­teménye. Határtalan volt az öröm, ám mára szinte már szűknek bizonyul a hely, hiszen annyi felaján­lást kap a gyűjtemény. Sikerült egy tisztaszobát is berendezni, s a tervek szerint építenek egy búbos kemencét is. A gyűjteményben föllelhetők a régi paraszti élet háztartási és mezőgazdasági eszközei, de igazi ritkasága egy könyv, az 1922-től vezetett napló. Egerszegi Sándor kisbirtokos volt a faluban, s följegyzései alapján pontosan nyomon követhe­tők az akkori élet mindennapjai az időjárástól a me­zőgazdasági munkában résztvevőkig. A helytörténeti gyűjtemény kezelői úgy tervezik, hogy mindenki számára hozzáférhetővé teszik ezt az írást, még a könyv kiadásának ötlete is fölmerült. Ehhez már csak az anyagi forrásokat kell megtalál­ni. A könyvből egyébként kiderül, hogy az össze­tartás, egymás segítése sokkal erősebb volt hajdan, mint ma. S megismerhetünk belőle egyes, ma már feledett néphagyományt is. Újév napján trombitá­val, jó kedvvel mentek újévet köszönteni, de csak pálinkát és bort kaptak, pénzt nem, mert akkor egész évben csak fizetni fog a gazda._________ ■ Eg y éve költözött méltó helyére a néprajzi gyűjtemény, de lassan ez a szoba kicsi lesz, mert annyi régi tárgyat kapnak ajándékba A L M A N A C H - 15 0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents