Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-19 / 167. szám

2004. Jűuus 19., Hétfő ALMA N A C H 0 1 3 . 7. OLDAL Baranya, Tolna, Somogy, Zala ilyenkor Máriafiirdőre zarándo­kol. Hatalmas tóparti területé­nek télen igen csendes utcái be­népesednek. Egykor családok, barátok építettek itt nyári lakot. A helybeliek meg tudják külön­böztetni, melyik a pécsiek vagy a kanizsaiak utcája. Az alig több mint százesztendős község nyi­tott kapukkal és szívvel vár min­den üdülőt, s azokat is, akik ott­honra lelnek a Balaton partján. Ez a szerető, nyugodt környezet vonzza a külföldi látogatókat és megalapozza a község jövőjét. Balatonmária Máriához hűségesek a vincellérutódok Balatonmáriát nem nehéz megsze­retni. A déli Balaton-part nyugodt szigetét a pihenni vágyó családok keresik. Azok is szerető közösség­re találnak itt, akik a szép üdülőfa­luban telepednek le. Csak a Duna hiányzik Mohácson volt gépészeti vezető Kösz József, felesége pedig a postán dolgozott. A leányuk hét éve Bala- tonfenyvesen talált munkát, a pécsi gyermektábort vezeti. A 200 kilo­méteres távolság azonban egyre nagyobb lett a család számára, így döntötték el a szülők, hogy a Bala- ton-partra költöznek. 2001 nyarán telepedtek le Márián, és rögtön ke­resték a kapcsolatokat a helyi kö­zösséggel.- Karácsony táján kopogtatott be hozzánk a Balatonmárafürdőért alapítvány kuratóriumának elnö­ke, mert az önkormányzat támoga­tást adott az öregeknek. Januárban már az idősek klubjába jártunk. - mondta Kász József, akit a 2003-as tisztújításon megválasztottak a klub elnökének, míg felesége a szervezőtitkári feladatokat látja el. Az első kirándulásnak, amit szer­veztek, természetesen Mohács volt az úti célja, és mondani sem kell, hogy nem volt szükség idegenve­zetőre. Azt a bólyi pincét is köny- nyen megtalálta a negyventagú csoport, ahol feledhetetlen estét töltöttek. Jártak Bodrogkeresz- túron is, a szomszédos község név­rokonánál, mert az idősek klubjá­ban a máriaiakon kívül jól érzik magukat a keresztúri és fenyvesi nyugdíjasok is. Vajon miért a néhány éve ide te­lepült házaspárt választották a klub vezetőjének? A válaszuk nagyon egyszerű: a közösségi élet szerve­zése komoly munka és szívesen csinálják.- Amikor egy kirándulásról ha­zajövünk és látom a sok boldog ar­cot, ez nekem elég - mondta az el­nök. A felesége hozzátette, az ön- kormányzat támogatja a klubot, mert nem kis költség az ingyene­sen rendelkezésükre bocsátott épület fenntartása sem. Igaz, két polgármester, a máriai és a kereszt­úri is szívügyének tekinti, hogy a két község idősei jól érezzék ma­gukat. A betelepült házaspár azt mond­ta, nem volt könnyű megtanulni, hogy itt másként élnek az embe­rek, de magtanultak alkalmazkod­ni az új közösséghez. Legföljebb a Duna hiányzik.” • Vincellérek utóda Pándi Margit, a község díszpolgára az északi partra megy, ha az őseit keresi. Ott nyugszanak a balaton- györöki temetőben. Elődei több mint egy évszázada telepedtek át délre, tulajdonképpen ők alapítot­ták Máriát. Vincellérek, napszámo­sok, szőlőtermesztők voltak, akika nagy filoxérajárvány után telepítet­tek új tőkéket a déli part .homokos vidékén. Emellett a halászatból él­tek. A helytörténet kutatója hűsé­ges a szülőfalujához, ahogy hűsé­ges volt egyetlen munkahelyéhez, az áfészhoz is. A szövetkezetben végigjárta a ranglétrát, és igazgatá­si osztályvezetőként ment nyugdíj­ba. A legszebb emlékei a kulturális műsorok szervezéséhez kötődnek, mert akkoriban ez is az áfészok fel­adatai közé tartozott. Nemcsak a gazdálkodásról számoltak be, hogy lássák a tagok miként gazdálkod­nak a közös vagyonnal, hanem a szórakoztatásukról is gondoskod­tak. Országosan is elismerték a máriai áfész tevékenységét.- Érdekelt mindig a kultúra, még irodalmi színpadot is szerveztünk, gyermekprogramokat állítottunk össze, Oltván Zoltánnéval, ő volt a Utón Európába Kász József és felesége szervezi a klubéletet Összefogást sürget Pándi Margit, a díszpolgár Bollók Sándor: Nagy beruházást tervezünk Boldog embernek vallja magát Wenczel Balázs, mivel szereti a mes­terségét, ebben kamatoztatja tudását, s mindig van megrendelése Kamatozik ősei tudása Régi máriafürdői család sarja Wenczel Balázs, aki szülei tanácsára választotta a bőrdíszműves-mes­terséget. Ősei között számon tartanak csizmadiát s varrónőt is. Miután Marcaliban kitanulta a szak­mát, saját műhelyében kezdett dolgozni. Elődeitől örökölt tehetségét azonban jobban kamatoztatja, mint az iskolában tanultakat. Bőrruhákat varr ugyanis, amiket maga szab és varr. Mint mondta, azok rendelnek nála öltözéket, akik a konfekcióban nem találnak megfelelőt. Állítja, büszke mindegyik bőrruhára, amit varrt, s örömmel tölti el, ha szem­bejön vele az utcán elégedett viselője. A kisvállalkozásban Császár Erzsébet, az élet­társa a partnere, s kiválóan fölszerelték műhelyü­ket a község központjában. Terveik között szere­pel az öreg épület renoválása is, mert szeretnének minél kellemesebb körülményeket nyújtani a megrendelőknek. Pályázatra is gondoltak már, de Balázs azt mondja, egy kisvállalkozásnak ez sem könnyű. Éppen tíz éve dolgozik a saját műhely­ben, és elégedett embernek tartja magát, mert szereti a mesterségét, és - mint mondta - szeren­csére mindig van megrendelése is. Újabban pony­vákat is készít, az egyedi darabokat szívesen vá- sárolják a nyári tűző nap ellen árnyékolónak. ■ könyvtáros, író-olvasó találkozó­kat rendeztünk. Mára az óvoda vet­te át a kulturális tevékenységet, s ennek nagyon örülök - mondta. 1996-ban Mária alapításának szá­zadik évfordulójára helytörténeti kiállítást is szervezett. Hozzátette: ifj. Huszár Mihály egyetemistát ér­dekli a falu múltja, és megírja a tör­ténetét. Ehhez szívesen ellátja a fi­atalembert dokumentumokkal. Büszke rá, hogy a fiatalokat is ér­dekli ez a tevékenység. A legbüsz­kébb talán mégis a Bárdos-emlék­műre, amit 1996-ban avattak. Hogy miért kötődik ennyi szállal a szülőfalujához? - Kell-e monda­ni, hogy az ember miért szereti az anyját, apját, a helyet? - kérdezte. A falu díszpolgára azt mondta, azért harcol, hogy a két szomszé­dos falu együtt tudjon működni. Együtt és külön Mária és Keresztúr összenőtt. Van olyan utcájuk, amelyiknek egyik ol­dalán máriaiak, a másikon kereszt­úriak laknak. Közösen tartják fenn az iskolát, az óvodát, az orvosi ren­delőt, s egy templomba járnak. A két község képviselő-testülete fog­lalkozott a közös körjegyzőség felál­lításával. Azzal, hogy egy épületben két hivatal is dolgozik, még szem- beötlőbb, hogy a helyi közigazga­tást olcsóbban is meg lehetne szer­vezni. Pándi Margit ezt már 1998- ban is szóvá tette, de akkor azzal vá­dolták, hogy egyesíteni akarja a két községet. Holott nem erről van szó; az önkormányzatok önállóságát semmi sem csorbíthatja. Bollók Sándor polgármester is egyetért ezzel, hiszen kezdemé­nyezője volt a körjegyzőségnek. Természetesen nem a lakosság nél­kül akartak dönteni a képviselők, véleményt kértek: a visszaérkezett javaslatok csaknem fele-fele arány­ban támogatták a változást, illetve a jelenlegi állapotot. A polgármes­ter elmondta, külső szakértőt kér­tek fel a hivatalok szervezetének értékelésére. Szeretnék szakmai ér­vekkel alátámasztani a javaslatot. Hallottuk a faluban: sajnos, vannak akik a vádaskodásoktól és a zakla­tástól sem riadnak vissza, hogy megakadályozzák a helyi reformot. Szerencsére a közös sikereket senki nem vitatja. Máriai s kereszt­úri egyaránt büszke, hogy a tele­pülések időről időre otthont adnak az európai fúvósok találkozójának. Fúvósok fesztiválja A Balaton és talán már Európa egyik legnagyobb zenei rendezvé­nyére készül Hajas Béla, a Balaton M&K egyesület elnöke. Két éve rendezte meg először a nemzetek fesztiválját. A kiváló karnagy veze­tésével ugyanis nagy sikereket ara­tott a fúvószenekar Hamburgban. Az ottaniak úgy döntöttek: meg­osztják a nemzetközi fesztivál szer­vezésének kellemes terhét a balato­ni településekkel. így kétévente Hamburgban, illetve Keresztúron és Márián találkoznak Európa ifjú fúvósai. A hét végén benépesülnek a községek, mert több mint 1300 zenészt és táncost fogadnak. A század beruházása Bollók Sándor előretekint. Ezek a civil kapcsolatok ugyanis hozzájá­rulnak a község gazdaságának fej­lődéséhez is. Az önkormányzat is teszi a dolgát, terveket sző, partne­reket keres. A polgármester azt mondta: az évszázad beruházására készülnek, erről tárgyalnak a be­fektetőkkel. A tóparti zagytéren ugyanis élményfürdőt építenének, ehhez melegvíz-kutatásokba is kezdenek. Régi álom, hogy egész évben fogadhassák a vendégeket és még vonzóbbá tegyék a telepü­lésüket. ■ Máriafürdői Hírmondó Megújulhat az óvoda Több mint hárommillió forint tá­mogatást nyert a máriafürdői ön- kormányzat a megyei területfej­lesztési tanács céljellegű de­centralizált keretéből az óvoda ajtóinak és ablakainak a cseré­jére. Ezt az ÁNTSZ már több éve előírta, s most a támogatás­sal mielőbb megoldhatják. Szúnyogirtásra várnak A szúnyogok elleni védekezés költségeit a Magyar Turizmus Rt és a tóparti önkormányzatok fele­fele arányban állják a Balatonnál. A települések ennek megfelelően 28 millió forintot fizetnek. A véde­kezést a Balatoni Szövetség az rt- vel közösen szervezi, a biológiai és kémiai permetezés idejét a szakértők jelzik. Ennek ellenére sok a panasz a szúnyogok miatt. Zöldhulladék kéthetente Az önkormányzat továbbra is vál­lalja a lomtalanítás és a zöldhul­ladék elszállításának költségét. A nyesedéket kéthetente össze­gyűjtik, ez korlátlan mennyiség­ben kitehető. A község ugyanis nagy gondot fordít a település rendezésére és tisztaságára. ■ Recept Máriafürdőről Máriai halleves Régi, egyszerű parasztétel. Sze­mélyenként 2-3 hal - főleg ke­szeg, garda, sügér, kárász - fel- használásával készül. Hozzáva­lók: 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, olaj vagy zsír, zöld­paprika, cseresznyepaprika, 1 -2 burgonya, só. A halat apróra be­vagdaljuk, majd 2-3 ujjnyi dara­bokra vágjuk. A vöröshagymát kockára vágva olajban (zsírban) világosra pároljuk. Hozzátesszük a pirospaprikát, s felöntjük vízzel. Beleteszünk egy gerezd fokhagy­mát, zöldpaprikát, cseresznye­paprikát, sót, és mintegy 10 per­cig forraljuk. Közben a burgonyát kockára vágjuk, s a lébe tesszük. Mikor félig megfőtt, a levesbe tesszük a halat. Rövid ideig to­vább forraljuk, de ne keverjük meg, mert összetörik a hal. __■ A C IKKEKET QÁLDONYI MAGDOLNA ÍRTA FOTÓK, TÖRÖK ANETT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A BALATONMÁRIA! ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Balatonmáriafürdő Kincse A fizetőstrandon mindenféle szolgáltatást megtalálnak az üdülő csa­ládok, mint ahogy a kisgyermekek is a korszerű fajátékokat Változatos tópart A Festetics-család birtokát képező selymes, homo­kos part már a XIX. század 80-as évei előtt is a csen­det, pihenést szeretők üdülőterülete volt. Balatonmá­riafürdő vonzereje ma is az, hogy megtartotta termé­szetes környezetét. Tiszta partja a nyugodt pihenést szolgálja. Aki megismerte ezt a területet, visszajön, mert újból és újból látni akarja a felülmúlhatatlan panorámát: az északi part hegyhátait, az egymás mellett sorakozó bazalthegyeket, Szigligetet, Bada­csonyt, a Gulácsot és a Szentgyörgy-hegyet, az olda­lukon fehérlő épületeket, a parti nádas élővilágát. A községnek egy fizető- és hét szabadstrandja van, ezeket két gazdasági társaság tartja karban. Gacs László, a VG Komplex Kft ügyvezetője azt mondta: itt mindenki megtalálja azt a fürdőzési for­mát, amire vágyik. Ha szeretne elbújni, a természe­tes nádas környezetet keresi és a Polgár, illetve a Szabadság utcai strandon megtalálja. Aid viszont a mozgalmas strandéletre vágyik, az a hajóállomás közelében telepszik le a tóparton. A fizetőstrandon mindenféle szolgáltatást megtalálnak a családok. El­árulta, hogy a kékzászjó-versenybe is beneveztek a fizetőstranddal, s ez a vendégek számára a minősé­gi garancia. Az önkormányzat pedig továbbra sem mondott le a lídós part kialakításáról. ___________■

Next

/
Thumbnails
Contents