Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-19 / 167. szám

2004. Júuus 19., Hétfő HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Nyílt levelezés Budapest Áder János, a Fidesz frakció- vezetője a miniszterelnökhöz írt nyílt levélben az adók csökkentésére tett ígéreteket kéri számon. A szocialista frakció szerint a kormány programja adócsökkentést és igazságosabb köztehervise­lést tartalmaz. A Fidesz úgy véli: Medgyessy Péter és a kormány csupán a szavak szintjén áll a terhek mérséklése mellett. Áder János hangoztatja: szeretnék tudni, hogy a miniszter- elnök mit szándékozik megvalósí­tani azon korábbi ígéreteiből, amelyekre két évvel ezelőtt sze­mélyes garanciát vállalt. Tudni szeretnék továbbá azt is, hogy tá- mogatja-e az őt miniszterelnökké jelölő szocialista frakció adóeme­lésre tett javaslatait. Áder János szerint az elmúlt két évben több mint húsz alkalommal növelték az adó- és járulékterheket. A többi között növelték az egészségügyi járulékot, megszüntették a nyug­díjjárulék adókedvezményét, a be­fektetési adóhitelt, duplájára nö­velték a cégautók adóját, jelentő­sen emelték az ajándékozási és az örökösödési illetéket, bevezették a Környezetterhelési díjat, az ener­giaadót és az innovációs járulékot - áll a levélben. Áder János úgy látja: a kormánynak, illetve a kabi­net mögött felsorakozó koalíciós pártoknak most elkezdődött költ­ségvetési alkudozásából is arra le­het következtetni, hogy nemhogy a választási füzetben szereplő 13 és 25 százalékos adókulcsból nem lesz semmi, de az eddigi legmaga­sabb 40 százalékos sávot 48 száza­lékosra, azaz összesen 20 száza­lékkal kívánja emelni a szocialista párt. A közszolgálatban dolgozók­nak pedig a lényegesen magasabb keresetek helyett a következő év­ben stagnáló reálbérre és elbocsá­tásokra kell felkészülniük. A szocialisták minden véle­ményt, (így a Fidesz frakcióveze­tőjének levelét is) érdeklődéssel fogadnak, de megvalósítani a saját programjukat fogják, azt, amire a választók többsége a kormányvál-. táskor szavazott - mutat rá vála­szában az MSZP-frakció szóvivő­je. Nyakó István szerint ez a prog­ram adócsökkentést és igazságo­sabb közteherviselést tartalmaz. Ezt vállalta a kormány is. Ezért tö­rölték el a minimálbér Fidesz által bevezetett adóját, és csökkentet­ték a személyi jövedelemadó mér­tékét és a vállakózók tételes egész­ségügyi hozzájárulását, ezért ve­zettek be olyan rendszert, amely a helyi iparűzési adó egy részével csökkenti a nyereségadó alapját. A Fidesz-kormány mindezt nem tar­totta szükségesnek, ezzel szem­ben eltörölte az alkalmazotti adó- kedvezményt, megadóztatta a mi­nimálbért, az átlagjövedelem min­den 100 forintját sújtó közterheket 33 forintról 38 forintra növelte, s a magasabb jövedelműeknek job­ban kedvező család- és lakástámo­gatást vezetett be. Nyakó szerint a szocialisták jövőre tovább csök­kentik az adókat. ■ Értékesebb létminimum Budapest A Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) számításai szerint 2003-ban 104350 forint volt a létminimum értéke egy ház­tartásra számítva; az összeg 8,9 százalékkal - az infláció­nál nagyobb ütemben - nőtt 2002- höz képest. A KSH létminimum-számítása az élelmiszer-fogyasztás normatív értékéből indul ki, amely mintegy 100 termékből álló élelmiszer­kosarat jellemez. Az élelmiszer­kosár pénzben kifejezett értéke 2003- ban havi 14177 forint volt, vagyis ennyi volt egy aktív korú felnőtt havi élelmiszer-normatívá- ja. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 2003-ban korszerűsítette élelmiszerkosarát. Az új kosár szerint az egy fő­re számított havi élelmiszer-ki­adás 2,4 százalékkal, 312 forint­tal nőtt, a létminimum értéké­nek 8,9 százalékos növekedésé­ből 1 százalékpontnyit ez ma­gyaráz. A létminimum értéke a KSH elemzése szerint tavaly emelkedett az élelmiszer-nor- matívához képest, hányadosuk a 2002. évi 2,75 százalékról 2,99 százalékra nőtt. Ez azt jelenti, hogy csökkent az élelmiszerre fordított kiadások aránya az összkiadáson belül, a háztartá­sok többet tudtak költeni egyéb szükségleteikre, ami az életszín­vonal javulását mutatja. Az élelmiszer-kiadások arányá­nak csökkenésével párhuzamo­san olyan kiadások aránya növe­kedett, amelyek az átlagos fo- gyasztóiár-indexnél nagyobb mér­tékben drágultak. Ilyen volt a la­kásfenntartási kiadás, amely az élelmiszer után a második leg­nagyobb a háztartások kiadásai között, a fogyasztás csaknem 14 százalékát kitevő közlekedés, hír­közlés folyó költségei, továbbá az egészségügyre, testápolásra fordí­tott kiadások. A KSH adatai szerint a tipikus­nak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke tavaly 145 044 forint volt, amely­ből az élelmiszerkiadás 34,8 szá­zalékot képviselt. Gázmotor-szabályozás Budapest A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium érdekeltebbé akarja tenni a gázmotorokat használó energiatermelőket abban, hogy leginkább a csúcsidőszakokban termelje­nek, éjjel 3 és 6 óra között vi­szont ne, ezért új átvételi ára­kat határozott meg e körben. A miniszteri rendelet szerint jú­lius 17-étől a gázmotorok által termelt áramot csúcsidőszak­ban a korábbinál magasabb, ki­lowattóránként 25,40 forintért köteles átvenni a közüzemi szolgáltató. A völgyidőszaki ár 13,70 forint maradt, míg az -újonnan bevezetett úgyneve­zett mélyvölgy időszakban kilo­wattóránként csak 3 forintot kapnak a gázmotorok - ezzel lka fia a szaktárca ösztökélni őket, hogy hajnal 3 és 6 óra kö­zött ne termeljenek. Békés György, a Magyar Energia Hivatal főosztályvezető-helyettese kifejtette: olyan kevés fogyasztás van ebben az időszakban a rend­szerben, hogy miután a gázmotor­ok által termelt áramra átvételi kö­telezettség van, rendszeresen visz- sza kell terhelni a gázmotoroknál alacsonyabb áron termelő alaperő­műveket is. Hozzátette: a kilowatt- óránkénti 25,40 forintos csúcsidő­szaki ár 3,50 forinttal magasabb a korábbinál, ezért a mélyvölgy idő­szaki ár bevezetése miatt nem je­lentkezik jövedelemkiesés a gáz­motoroknál. A cél az volt, hogy az új ár ne ösztönözzön az éjszakai termelésre, ugyanakkor az állandó költség megtérülése és a jövedel­mezőség ne változzon. Ha a gáz­motor mégis termelne, a tüzelő­anyag-költség sem térül meg szá­mára. ■ LÁNGLOVAGOK VETÉLKEDŐJE. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága a tatai edző­tábor területén tartotta három napon át a IX. Gróf Széchenyi Ödön Nemzetközi Tűzoltóversenyt. A megmérettetésen a fővárosi és a 19 megyei tűzoltóság, a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság, továbbá 3 vendégország, Szlovákia, Románia és Oroszország egy-egy hivatásos tűzoltócsapata mérte össze tudását. A verseny jól szolgálta a felkészülést a jövő évben Horvátországban megrendezendő Tűzoltó Világbajnokságra. Az önkéntesek kategóriájában a nők között a Békés megyei Kevermes csa­pata bizonyult a legjobbnak. A férfiaknál a Hajdú-Bihar megyei Báránd csapata végzett az élen. A lé­tesítményi tűzoltók között a Richter Rt. dorogi fióktelepének csapata szerezte meg az első helyet Ko- márom-Esztergom megyéből. _____________________________________________fotó, 24 óra/szeles viktor Pa rképítési mozgalom indult Budapest A nyolc évvel ezelőtt létre­hozott első ipari parkot jelen­tős „parképítési mozgalom” követte. Ennek eredményeit összegezte lapunknak Pon- gorné Dr. Csákvári Marianna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes ál­lamtitkára. A helyettes államtitkár elmond­ta, hogy 2003 végéig 165 ipari terület nyerte el az ipari park cí­met. Ezek közül Sárvár, Buda­örs és Pécs ipari parkjai érde­melték ki az „integrátor ipari park” kitüntetést, mert a legma­gasabb szintű működést, illetve szolgáltatást biztosították. A hazai ipari parkok össz­területe 9050 hektár, amelyen 2450 vállalkozás működik, és 139 ezer dolgozót foglalkoztat­nak. Az ipari parkok gazdasági súlyát jelzi, hogy 2003-ban vál­lalkozásai adták az ipari foglal­koztatottak 17,3 százalékát. Az idén az ipari parkok terü­lete 250 hektárral bővült, a fog­lalkoztatottak száma egy év alatt 11 ezerrel növekedett, ami első­sorban az újonnan betelepült 250 vállalkozásnak köszönhető. A betelepült vállalkozások beruházásai tavaly 8 milliárd forinttal csökkentek, amit első­Budapest A kutatás a kijelölt négy nagy ré­gió, Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék kutatóinak bevoná­sával folyt. A zárójelentés a töb­bi között rámutat: a projekt je­lentőségét nem elsősorban az ös­szege adja meg, amely 1990 és 2002 között mintegy 12 milliárd forintot tett ki, hanem az a tény, hogy egy nemzeti kisebbség fennmaradása saját értelmiség nélkül nem lehetséges. A vizsgá­lat során ugyanakkor kiderült: a szóban forgó négy nagy magyar kisebbségi régióban a felsőokta­tásban résztvevő magyar fiatalok száma jóval alatta marad a ma­sorban néhány nagy cég (Szombathely-Philips, Székes- fehérvár-IBM) kivonulása oko­zott. Ez azt jelenti tehát, hogy az új betelepülők befektetései 8 milliárd forint értéket tettek ki, de a kivont tőke ennél jóval nagyobb, körülbelül 16 milliárd forint volt. A 165 ipari parkot hét szak­mai szervezet - Ipari Parkok Egyesülete, Magyar Technoló­giai Tudományos Ipari Parkok Szövetsége, Önkormányzati Ipari Parkok Szövetsége, Vállal­kozói Inkubátorok Szövetsé­ge -, valamint a magyarországi Logisztikai Szolgáltatóköz­pontok Szövetsége támogatja, illetve fogja össze. gyár kisebbség arányának, álta­lában a felét sem éri el. A jelentés szerint fontos, hogy a támogatások révén létrejött a Partiumi és a Sapienta Egyetem, a Beregszászi Főiskola, továbbá te­hetséggondozó kollégiumok há­lózata, de nagy a jelentősége an­nak is, hogy magyarországi egye­temek és főiskolák kihelyezett ta­gozatokat állítottak fel. A kérdő­ívek tanúsága szerint ezek a tago­zatok nagymértékben hozzájárul­tak a magyar értelmiség képzésé­hez anélkül, hogy a hallgatóknak akár szülőföldjükön belül, akár azon kívül utazniok vagy elván­dorolniuk kellett volna. A hallga­tók ezzel együtt hiányolják az ok­Pongorné Dr. Csákvári Ma­rianna elmondta, hogy meg­kezdte tevékenységét az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsa, amely 19 tagból áll, tagjai az érintett minisztériumok, illetve a szakmai szervezetek képvise­lői. Kiemelt feladatuknak szán­ják, hogy az eddigi sikeres ipa- ripark-program minőségi fejlő­dési pályára álljon, és ki lehes­sen használni mindazon fej­lesztési forrásokat, amelyeket az EU is támogat. Az ipari par­kok lehetőségeire, igényeire szabott részprogramok kidol­gozása, szakmai előkészítése ugyancsak fontos feladata a ta­nácsnak - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, koós tamás tatást kiegészítő gyakorlati kép­zést. Majd száz határon túli ma­gyar tudományos vezető szerint a magyar tudományos utánpótlás helyzete a környező országokban nem reménytelen, inkább biztató a helyzet. A megkérdezetteknek csak tíz százaléka van más véle­ményen, a Vajdaságban azonban 30 százalék látja a helyzetet re­ménytelennek. A program egyik fő következ­tetése az, hogy a támogatási poli­tika jelenlegi szintjén már nem „kívülről” kell támogatni a hatá­ron túli felsőoktatást és kutatást, hanem ténylegesen integrálni kell azt a magyarországi felsőoktatási és tudoihányos rendszerbe, to­vábbá regionális hálózatokat kell kialakítani. A kutatás projektvezetője Berényi Dénes, a Magyar Tudo­mányos Akadémia rendes tagja volt. EUROPRESS CO&SfcSZ. pénzváltó Kaposvár, Fő u. 12. Pénznem I egységre Vétel Eladás EUR 248.5000 254.0000 USD 201.0000 206.5000 GBP 370.0000 379.9000 CHF 161.0000 166.0000 SKK 6.0000 6.5000 Közületeket is kiszolgálunk! Érvényben: július 16. Tel.: 82/312-951 Nyitva mindennap: 8-21 óráig Arc nélküli párt Budapest Az MDF megújulásához pontosan meg kell határozni azokat az érté­keket, amelyeket a párt képvisel­het, valamint fel kell építeni egy stabil, 8-10 százalékos szavazóbá­zist - mondta vitaindító beszédé­ben Felföldi Zoltán közgazdász az ellenzéki párt Lakitelek Munka- csoportjának tanácskozásán. Fel­földi azt javasolta, hogy a párt szű­kítse azt a célcsoportot, amelyet képviselhet, vállalja hangsúlyo­sabban a vidék képviseletét, vala­mint mondja ki, hogy a Fideszt stratégiai partnernek tekinti. Úgy vélekedett, hogy az MDF-nek je­lenleg nincs karakteres arca, az át­lagembernek semmi nem jut eszébe a pártról. Lezsák Sándor, az MDF alelnöke a tanácskozáson arról beszélt, hogy a párt szeptem­ber 25-ére meghirdetett országos gyűlésére olyan alapszabály-mó­dosítási javaslatokkal, valamint programjavaslatokkal kell előáll­nia a Lakitelek Munkacsoportnak, amely alkalmassá teszi a jobbol­dalt a jelenlegi kormány leváltásá­ra. MTI Faforgácsolók __ __ Budapest A faforgácslap-gyártók ellenzik, hogy egyre több szénerömű áll át a faapríték-tüzelésre, s attól tartanak, hogy emiatt bizonyta­lanná válik számukra az alap­anyag-beszerzés. A faapríték energetikai hasznosítása meg­újuló energiának számít, amely­nek előállítását az Európai Unió támogatja. Az iparág képviselői a közelmúltban az Országgyűlés gazdasági bizottsága energetikai albizottsága ülésén kifejtették: alapanyagként használható fa­árut eltüzelni a fejlődő országok­ra és nem Európáira jellemző. Az erdészetek képviselői ugyan­akkor azt hangsúlyozták: egy­általán nem könnyű értékesíte­niük a faanyagot. Ma már az er­dős területeken lévő települése­ken is gázzal fűt a lakosság, ezért nincs keresleti piac ezen a terüle­ten. így számukra nagyon is jól jön a széntüzelésről faapríték- tüzelésre átálló három magyar- országi erőművi blokk évi 1,2 millió köbméteres faigénye, mti Hátrányos alkalmazás Budapest A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Kereskedel­mi és Szolgáltató Szekciója (VOSZ KSZSZ) széles körben ismertté kívánja tenni az EuroCommerce és az Uni-Europa Commerce májusban elfogadott deklarációjának tartalmát, amely célul tűzi ki, hogy Európában, így Magyarországon is megvaló­suljanak általános érvényűén a hátrányos helyzetűek alkalmazá­sáról és integrációjáról szóló in­tézkedések - közölte Schneider Ágnes, a szekció társelnöke. Munkacsoportjuk állásfoglalása leszögezi, hogy a hátrányos hely­zetűek munkavállalásának és in­tegrációjának megoldása tovább­ra is közös feladat, felelősség, ahol a kormányoknak, munka­adóknak, érdekképviseleteknek és maguknak a hátrányos helyze­tűeknek együtt kell működni. A dokumentumot kiadó két szerve­zet, az EuroCommerce és az Uni- Europa Commerce felvállalja a té­ma képviseletét az Európai Mun­ka Tanácsban. mti Hároméves kutatóprogram ért véget, amelynek során társada­lomkutató műhelyek illetve felügyeleti szervek vizsgálták, miként hasznosulnak a magyar felsőoktatásnak, valamint a kutatás fejlesztésnek nyújtott támogatások a környező or­szágokban. Támogatás - határon túl

Next

/
Thumbnails
Contents