Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-17 / 166. szám
2. OLDAL HONVÉDELEM 2004. Július 17., szombat Profi hadsereget - magyar módra- Miniszter úr, a költségvetési szigorításokat minden tárca megszenvedte. Hogyan sikerül takarékoskodnia a Honvédelmi Minisztériumnak?- Amikor költségvetésről beszélünk, két dolgot kell szem előtt tartanunk. Nincs fejlett, jó haderő teljesítőképes gazdaság nélkül, és nincs fejlett, jó haderő elégedett polgárok nélkül. Harmóniát kell teremteni a gazdaság igényei és lehetőségei, valamint a mi igényeink és lehetőségeink között. A takarékossági kényszer is hozzájárult ahhoz, hogy katonai szervezeteket vontunk össze, és visszafogtuk a rezsi- költségeket. Vagyis kisebb apparátussal, kisebb személyzettel kell a katonai képességeinket növelni. Nálunk az elmúlt évtizedekben igen torz szemlélet alakult ki. Akik a fővárosban dolgoznak, magas szolgáltatási színvonalat és magas bért kapnak a hadseregtől. A tényleges katonáknak viszont, akik Kaposvárott, Szentkirályon vagy Pécsett vannak, alacsonyabb a jövedelmük, így nem tudtuk elérni, hogy akinek már volt vezérkari tapasztalata, menjen vidékre, mert ez nagy kitolásnak számított. Ezen változtatni kell. Akik vállalják az új feladatokat, azok kapjanak megfelelő premizálást, ennek a forrását saját megtakarításainkból kell megoldanunk. Képességnövelés- A közvélemény a haderőreform kapcsán főként olyan hírekkel találkozik, hogy helyőrségeket számolnak fel, helyeznek át, megszűnik a sorkatonaság. Hol tart az átalakítás?- Nagy bánatom, hogy a haderő átalakításának csak azok az árnyoldalai jelennek meg, amelyek leépítésben, bezárásban testesülnek meg, és kevesebb figyelmet kap mindaz, amit az építkezés terén végzünk. Hiszen a reform lényege nem az, hogy a haderő szervezeteit megcsonkítsuk és az embereknek nehézséget okozzunk, hanem sokkal inkább az, hogy egy „ké- pességesebb” hadsereget alakítsunk ki. Olyat, amelynek képességei kiegészítik a NATO-tagállamok erejét, és rendelkezik önálló képességgel is, így itthon részt vehet katasztrófák elhárításban, az ország védelmében. Két év alatt olyan katonai szervezeteket, illetve olyan új képességeket hoztunk létre, amelyekre joggal lehetünk büszkék. Ilyen a szolnoki gyorsreagálású század, amely a NATO gyorsreagálású erejének részeként hamarosan Afganisztánba utazik; ez a kiválóan fölszerelt, összeszokott csapat a NATO bármelyik katonai szervezetével fölveszi a versenyt. De említhetem a biológiai-vegyi laborunkat is, amely hozzájárul az athéni olimpia biztosításához.- Ez nyilván nem a reform része?- De. Ez már a reform eredményeképpen kialakított új képesség. Amikor a haderő átalakításáról döntöttünk, akkor két fő feladatot fogalmaztunk meg. Egyrészt a sorkatonai szolgálat eltörlését, másrészt olyan hadsereg létrehozását, amely használható képességekkel rendelkezik. Sok volt a katonánk, sok volt az eszközünk, de használhatatlanok és felkészületlenek voltak. Ezért úgy döntöttünk, hogy a rendelkezésre álló pénzből csináljunk olyan kisebb hadsereget, amely a társadalom számára hasznos tevékenységet nyújt. Ilyen az előbb említett laboratórium. De van előrelépés a béketeremtéssel összefüggő nemzetközi együttműködésben is. Erre külön felkészített, speciális erők szükségesek, amelyek nem elsősorban fegyverrel, hanem az együttműködés szervezésének különböző fortélyaival rendelkeznek, hogy erősítsék a kapcsolatot a civilek és a katonák között, például Afganisztánban, ahol meg kell szerezni a törzsi vezetők támogatását is. A képességek közé tartozik a hagyományos fegyverzet erősítése, például a helikopter-felújítások, a repülőgép-beszerzés, a gépjármű- és a rádióprogram. Fejlesztettünk infrastruktúrát, laktanyákat és sok minden egyebet. Ezek együttesen alkotják a haderőreformot.- Az áttérés a hivatásos hadseregre óriási váltás. Honnan vesszük ehhez a mintákat? Kapunk segítséget más nemzeti haderőktől? Az ellenzék azt hangoztatja, hogy nincsenek meg a feltételek az átálláshoz.- Most mintegy ezerötszáz sorkatonánk van a korábbi ötezerhez képest. Észrevette valaki a csökkenést? Azok vették észre, akik nem vonultak be. A november 3-i utolsó leszerelést a magyar honvédség életében történelmi pillanatnak tartom, ritka nagy sikernek. A hivatásos hadsereg ugyanakkor teljesen más megközelítést, más szakmai kultúrát igényel. Az elmúlt két évben nap mint nap erre készültünk föl. A világ számos országában térnek át az önkéntes haderőre, de eltérő módon. Nekünk nincs egyetlen mintánk. Nagyon sok tanácsadó fordul meg nálunk, de a megoldást mi akarjuk megtalálni. Nem brit profi haderőt akarunk kialakítani, nem amerikait, hanem magyart. Meg kell ismerni a szervezési módszereiket, de ezeket összhangba kell hozni történelmi hagyományainkkal, a magyar kultúrával. És úgy tetszik: a mi saját formánk működik. A fiatalok jelentkeznek szerződéses katonának, nő a haderő társadalmi presztízse. Nagyképűség lenne, ha azt mondanám, hogy már kész vagyunk. Az élet- és munkakörülmények javításában, az elhelyezési körülményekben, a kiképzésben, az értelmes munkában még sokat kell fejlődni, de az első lépés a professzionális haderőhöz mégiscsak az önkéntesség kialakítása. A professzionalizmusnak is szerintem kétféle az értelme. Egyrészt a nálunk feladatot, munkát vállaló ember kapjon olyan bérezést, amely a munkaerőpiacon versenyképes. A professzionalizmus a másik értelemben szakmai: hogy tudja, gyakorolja a szakmáját, pontosan ismerje minden csín- ját'bínját, hogy tudatában legyen: ezt maga vállalta, és ezzel a vállalással járandóságok, de bizonyos kötelezettségek is járnak. A kötelezettségeket neki kell biztosítania, a járandóságokat meg nekünk.- Egy időben elég sok bírálat érte a NATO részéről Magyarországot. Nem iraki szerepvállalásunknak köszönhető, hogy ezek a hangok lecsendesedtek?- Az elmúlt két és fél évben nem hangzottak el bírálatok. A honvédelem átalald- tásáról hozott döntésben ugyanis azok az elvek fogalmazódnak meg célként, amelyeket a NATO-partnerek is elvárnak tőlünk. Ők azt mondják: ne legyetek a biztonság egyoldalú fogyasztói! Ha azt akarjátok, hogy a délszláv térségben szavatoljuk Magyarország biztonságát, és ezért amerikai, svéd, norvég katonák vesznek részt az akciókban, akkor joggal várhatjuk el, hogy ti magatok is vállaljatpk anyagi terhet a haderő fejlesztéséért. Átalakult a világ. A NATO és a világ most azt gondolja, hogy a konfliktusokat lehetőleg meg kell előzni, de ha etnikai vagy vallási alapon mégis kirobbannak, akkor a helyszínen kell kezelni őket. Mi is azzal garantálhatjuk az ország biztonságát, ha - akár messze földön is - részt veszünk olyan akciókban, amelyek következményeit később megszenvednénk. így azután átalakítási programunk teljesen NATO-konform. Az elmúlt két esztendőben ehhez sok támogatást kaptunk NATO-partnereinktől. Robertson főtitkár bemutatkozó látogatásomkor még elégedetlenül verte az asztalt: „ezt nem csinálták, azt nem csinálták, amazt nem csinálták” - sorolta. De később sem ugyanennek a Robertsonnak, sem a mostani főtitkárnak nem volt oka az asztalt lapogatni. Mára a NATO-tagállamok rangsorában előléptünk a középmezőny felső részébe. A haderő méretéhez viszonyítva a mi szerepvállalásunk és áldozatvállalásunk a hatodik helyen szerepel. Szövetséges szomszédok- Mi változott meg még számunkra attól hogy szomszédaink NATO-tagok lettek?- A NATO bővülésével, uniós tagságunkkal nőtt a biztonságunk. OldódhatJUHÁSZFERENC Nyíregyháza, 1960. január 6. Tanulmányok: Tanárképző Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Főiskola Foglalkozás: MSZP megyei irodavezető (1994-ig) 1994-től országgyűlési képviselő 2002-től honvédelmi miniszter I NATO-országok hivatásos hadsereggel majd ezt a feladatot megoldani. Távlati tervről van szó, valótlan az az állítás, hogy itt 2006-ban már működőképes rendszer lesz.- A új NATO-tagok mintha rivalizálnának egymással, melyikük tud előnyösebb feltételeket teremteni a szövetség erősítéséhez. Ugyanakkor mi, magyarok a zengői radarügyet sem tudjuk normálisan megoldani. Nem sorolódunk ettől hátrébb?- Bár a tagállamok egyébként szövetségesek és együttműködő partnerek, közben politikai értelemben kicsit egymás konkurenciái is. Az ország tekintélyének növelése, gazdasági, politikai előnyök, hasznok reményében, a jobb érdekérvényesítés érdekében valóban létezik rivalizálás. Azt gondolom, hogy mi e téren nem estünk túlzásokba. A zengői ügy még nem lefutott kérdés. Magyarországnak szüksége van arra, hogy a légteréről pontos információval rendelkezzen, szükségünk van arra a sok milliárdra, amelyet a NATO-tól kapunk egy ilyen állomás létrehozására, ugyanakkor kötelezettségünk a környezet óvása is. A kettő harmóniáját kell megteremteni. Közös feladatvállalás- Isztambulban elhatározták, hogy az iraki biztonsági erők képzésére új forgatókönyv készül Hogy áll ez most? Ismeretes, hogy ebben korábban a magyarok is szerepet vállaltak.- A biztonsági erők képzése jelenleg is folyik. Például Hillahban, ahol mi is jelen vagyunk, vagy Babilonban, Bagdadban. Itt már a helyi biztonsági erők is bekapcsolódtak a táborok védelmébe, a közúti ellenőrzésbe, általában a közrend biztosításába és fenntartásába. A minap például végrehajtották az első nagy razziájukat, anélkül, hogy bármelyik nemzetközi erő részt vett volna benne. Egy új iraki haderő, az új határőrség, az új rendőrség, az új belbiztonsági erő kiképzése azonban változatlanul igen fontos. Magyarországon, más országokban és Irakban is sokfajta képzés folyt, mindenki próbálta a saját kottája alapján fölkészíteni az embereket. De a sok kottából való játszás végül hangzavart eredményez, úgyhogy szükséges az egységes szervező erő, a közös képzési program, a programot irányító szervezet. Magának a NATO vezetésének kell kialakítania ehhez a csapatot, és a tagállamok majd a program alapján segédkeznek a kiképzésben. Szerintem ez utóbbi az év vége felé kezdődik el. Németország Törökország Görögország Lengyelország Csehország Norvégia Dánia 282 (9) 816(18) 209 (21) 159(12) 40 (12) 22(12) 21 (4-12) Új NATO-országok1 Románia Bulgária Szlovákia2 Litvánia Szlovénia2 Észtország Lettország 130(12) 85(12) 41 (6) 14(12) 14(7) 7,5(12) 6,7(12) USA Franciaország Nagy-Britannia Spanyolország Kanada Hollandia Belgium Luxemburg 1492 356 216 135 60 51 41 0,9 Tervezett áttérés hivatásos hadseregre Olaszország Portugália Magyarország3 266(10) 72(4-12) 50 (9) nak politikai félelmeink, amelyek a határon túli magyarság helyzetével és korábbi politikai konfliktusainkkal kapcsolatosak. Hiszen közös értékeket vállaltunk, így nem kell attól tartanunk, hogy valamelyik szomszédos tagállam haderővel vesz rajtunk elégtételt. A legutóbbi bővítés előtt szigetállam voltunk, egyetlenként a NATO-ban, se szárazföldi, se vízi határral nem kapcsolódtunk egymáshoz. A mostani normális partneri viszonyt erősítik a közös célok, a közös szándékok. Ugyancsak bizalomnö- yelő, stabilizáló tényező a nyitottság, amire szükség van a NATO-ban, illetve az Európai Unióban: megmutatom a másiknak, hogy mit tudok, milyen irányba haladok. Magyarországnak közvetlen katonai konfliktussal ezért nem kell számolnia. 1 sorkötelezettséggel 2 tervezett áttérés hivatásos hadseregre 3 2005-ben megvalósul- Az egyik cseh lap megszellőztette, hogy a környékünkön rakétatámaszpont létesül Magyarország is szóba került.- Az Egyesült Államok és a NATO közösen tervezi az úgynevezett európai rakétavédelmi rendszer létrehozását. Ez mindenekelőtt Európa biztonságát garantálná. A világon napjainkban több ország ellenőrizetlenül fejleszti rakétatechnikáját, és tömegpusztító fegyvereket halmoz fel. Az ezekkel szembeni védekezésnek lehet alkalmas eszköze az említett rakétavédelmi rendszer. Egyes országokba radarállomásokat telepítenének, más országokba pedig rakétát, de nem atomtöltetűt. Nincs még döntés a telepítésről, nincs nemzeti állásfoglalás, egyelőre csak eszmecserét folytatunk arról, hogyan lehet- Az isztambuli NATO-csúcsnak egyes megfigyelők szerint lehangoló volt az az üzenete, hogy az északatlanti szövetség leértékelődött: Irakban a biztonsági erők kiképzésére korlátozódik a szerepe. Másfelől az is identitászavart okoz a NATO-ban, hogy legerősebb tagja, az Egyesük Államok azt csinál amit csak akar, ott rúgja fel szövetségesi kötelezettségeit, ahol jónak látja.- Van a dolognak egy másik olvasata is. Minthogy a szuperhatalmi szembenállás, a két világrendszer megszűnt, lazult az a belső kohézió, amelyet a külső ellenség képe tartott fönn. A belső problémák mindenütt a világon élesebben jelentek meg, hiszen nem tompította másfajta konfliktus. A NATO azonban képes volt korábbi súlyos belső konfliktusain túllépni, megtenni az első közös lépést abba az irányba, hogy közösen vállalunk feladatot egy olyan ügyben, amelyet nem közös politikai akarattal indítottunk el. Én még ott voltam azokon a védelmi miniszteri megbeszéléseken, melyeken ha az egyik NATO-tagál- lam minisztere bejött, akkor a másik kiment. Most már megvan a legkisebb közös többszörös, de tiszteletben kell tartani, hogy lesznek országok - például Németország, Franciaország -, amelyek azt mondják, hogy katonával nem megyek ide vagy oda. Meggyőződésem, hogy előbb-utóbb a NATO-nak nagyobb szerepet kell vállalnia, akár Irakban is. CSÁK ELEMÉR TORONYI ATTILA _________________HIVATÁSOS HADSEREG VAGY SORKÖTELEZETTSÉG?________________ ka tonák összesen/ezer (Zárójelben: a sorkötelezettség tartama hónapokban megadva) NATO-országok sorkötelezettséggel
