Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-17 / 166. szám

2. OLDAL HONVÉDELEM 2004. Július 17., szombat Profi hadsereget - magyar módra- Miniszter úr, a költségvetési szigo­rításokat minden tárca megszenved­te. Hogyan sikerül takarékoskodnia a Honvédelmi Minisztériumnak?- Amikor költségvetésről beszélünk, két dolgot kell szem előtt tartanunk. Nincs fejlett, jó haderő teljesítőképes gazdaság nélkül, és nincs fejlett, jó haderő elégedett polgárok nélkül. Har­móniát kell teremteni a gazdaság igé­nyei és lehetőségei, valamint a mi igé­nyeink és lehetőségeink között. A ta­karékossági kényszer is hozzájárult ahhoz, hogy katonai szervezeteket vontunk össze, és visszafogtuk a rezsi- költségeket. Vagyis kisebb apparátus­sal, kisebb személyzettel kell a katonai képességeinket növelni. Nálunk az el­múlt évtizedekben igen torz szemlélet alakult ki. Akik a fővárosban dolgoz­nak, magas szolgáltatási színvonalat és magas bért kapnak a hadseregtől. A tényleges katonáknak viszont, akik Ka­posvárott, Szentkirályon vagy Pécsett vannak, alacsonyabb a jövedelmük, így nem tudtuk elérni, hogy akinek már volt vezérkari tapasztalata, men­jen vidékre, mert ez nagy kitolásnak számított. Ezen változtatni kell. Akik vállalják az új feladatokat, azok kapja­nak megfelelő premizálást, ennek a forrását saját megtakarításainkból kell megoldanunk. Képességnövelés- A közvélemény a haderőreform kapcsán főként olyan hírekkel talál­kozik, hogy helyőrségeket számol­nak fel, helyeznek át, megszűnik a sorkatonaság. Hol tart az átalakítás?- Nagy bánatom, hogy a haderő át­alakításának csak azok az árnyoldalai jelennek meg, amelyek leépítésben, bezárásban testesülnek meg, és keve­sebb figyelmet kap mindaz, amit az építkezés terén végzünk. Hiszen a re­form lényege nem az, hogy a haderő szervezeteit megcsonkítsuk és az em­bereknek nehézséget okozzunk, ha­nem sokkal inkább az, hogy egy „ké- pességesebb” hadsereget alakítsunk ki. Olyat, amelynek képességei kiegészí­tik a NATO-tagállamok erejét, és ren­delkezik önálló képességgel is, így itt­hon részt vehet katasztrófák elhárítás­ban, az ország védelmében. Két év alatt olyan katonai szervezeteket, illet­ve olyan új képességeket hoztunk lét­re, amelyekre joggal lehetünk büsz­kék. Ilyen a szolnoki gyorsreagálású század, amely a NATO gyorsreagálású erejének részeként hamarosan Afga­nisztánba utazik; ez a kiválóan fölsze­relt, összeszokott csapat a NATO bár­melyik katonai szervezetével fölveszi a versenyt. De említhetem a biológiai-ve­gyi laborunkat is, amely hozzájárul az athéni olimpia biztosításához.- Ez nyilván nem a reform része?- De. Ez már a reform eredménye­képpen kialakított új képesség. Amikor a haderő átalakításáról döntöttünk, ak­kor két fő feladatot fogalmaztunk meg. Egyrészt a sorkatonai szolgálat eltörlé­sét, másrészt olyan hadsereg létrehozá­sát, amely használható képességekkel rendelkezik. Sok volt a katonánk, sok volt az eszközünk, de használhatatla­nok és felkészületlenek voltak. Ezért úgy döntöttünk, hogy a rendelkezésre álló pénzből csináljunk olyan kisebb hadsereget, amely a társadalom számá­ra hasznos tevékenységet nyújt. Ilyen az előbb említett laboratórium. De van előrelépés a béketeremtéssel összefüg­gő nemzetközi együttműködésben is. Erre külön felkészített, speciális erők szükségesek, amelyek nem elsősorban fegyverrel, hanem az együttműködés szervezésének különböző fortélyaival rendelkeznek, hogy erősítsék a kapcso­latot a civilek és a katonák között, pél­dául Afganisztánban, ahol meg kell sze­rezni a törzsi vezetők támogatását is. A képességek közé tartozik a hagyomá­nyos fegyverzet erősítése, például a he­likopter-felújítások, a repülőgép-beszer­zés, a gépjármű- és a rádióprogram. Fej­lesztettünk infrastruktúrát, laktanyákat és sok minden egyebet. Ezek együtte­sen alkotják a haderőreformot.- Az áttérés a hivatásos hadsereg­re óriási váltás. Honnan vesszük eh­hez a mintákat? Kapunk segítséget más nemzeti haderőktől? Az ellen­zék azt hangoztatja, hogy nincsenek meg a feltételek az átálláshoz.- Most mintegy ezerötszáz sorkato­nánk van a korábbi ötezerhez képest. Észrevette valaki a csökkenést? Azok vették észre, akik nem vonultak be. A november 3-i utolsó leszerelést a ma­gyar honvédség életében történelmi pil­lanatnak tartom, ritka nagy sikernek. A hivatásos hadsereg ugyanakkor telje­sen más megközelítést, más szakmai kultúrát igényel. Az elmúlt két évben nap mint nap erre készültünk föl. A vi­lág számos országában térnek át az ön­kéntes haderőre, de eltérő módon. Ne­künk nincs egyetlen mintánk. Nagyon sok tanácsadó fordul meg nálunk, de a megoldást mi akarjuk megtalálni. Nem brit profi haderőt akarunk kialakítani, nem amerikait, hanem magyart. Meg kell ismerni a szervezési módszereiket, de ezeket összhangba kell hozni törté­nelmi hagyományainkkal, a magyar kultúrával. És úgy tetszik: a mi saját formánk működik. A fiatalok jelentkez­nek szerződéses katonának, nő a had­erő társadalmi presztízse. Nagyképű­ség lenne, ha azt mondanám, hogy már kész vagyunk. Az élet- és munkakörül­mények javításában, az elhelyezési kö­rülményekben, a kiképzésben, az értel­mes munkában még sokat kell fejlődni, de az első lépés a professzionális had­erőhöz mégiscsak az önkéntesség ki­alakítása. A professzionalizmusnak is szerintem kétféle az értelme. Egyrészt a nálunk feladatot, munkát vállaló em­ber kapjon olyan bérezést, amely a munkaerőpiacon versenyképes. A pro­fesszionalizmus a másik értelemben szakmai: hogy tudja, gyakorolja a szak­máját, pontosan ismerje minden csín- ját'bínját, hogy tudatában legyen: ezt maga vállalta, és ezzel a vállalással já­randóságok, de bizonyos kötelezettsé­gek is járnak. A kötelezettségeket neki kell biztosítania, a járandóságokat meg nekünk.- Egy időben elég sok bírálat érte a NATO részéről Magyarországot. Nem iraki szerepvállalásunknak köszön­hető, hogy ezek a hangok lecsende­sedtek?- Az elmúlt két és fél évben nem hang­zottak el bírálatok. A honvédelem átalald- tásáról hozott döntésben ugyanis azok az elvek fogalmazódnak meg célként, ame­lyeket a NATO-partnerek is elvárnak tő­lünk. Ők azt mondják: ne legyetek a biz­tonság egyoldalú fogyasztói! Ha azt akar­játok, hogy a délszláv térségben szavatol­juk Magyarország biztonságát, és ezért amerikai, svéd, norvég katonák vesznek részt az akciókban, akkor joggal várhat­juk el, hogy ti magatok is vállaljatpk anyagi terhet a haderő fejlesztéséért. Át­alakult a világ. A NATO és a világ most azt gondolja, hogy a konfliktusokat lehe­tőleg meg kell előzni, de ha etnikai vagy vallási alapon mégis kirobbannak, akkor a helyszínen kell kezelni őket. Mi is azzal garantálhatjuk az ország biztonságát, ha - akár messze földön is - részt veszünk olyan akciókban, amelyek következmé­nyeit később megszenvednénk. így az­után átalakítási programunk teljesen NATO-konform. Az elmúlt két esztendő­ben ehhez sok támogatást kaptunk NATO-partnereinktől. Robertson főtitkár bemutatkozó látogatásomkor még elége­detlenül verte az asztalt: „ezt nem csinál­ták, azt nem csinálták, amazt nem csinál­ták” - sorolta. De később sem ugyanen­nek a Robertsonnak, sem a mostani főtit­kárnak nem volt oka az asztalt lapogatni. Mára a NATO-tagállamok rangsorában előléptünk a középmezőny felső részébe. A haderő méretéhez viszonyítva a mi szerepvállalásunk és áldozatvállalásunk a hatodik helyen szerepel. Szövetséges szomszédok- Mi változott meg még számunkra at­tól hogy szomszédaink NATO-tagok lettek?- A NATO bővülésével, uniós tagsá­gunkkal nőtt a biztonságunk. Oldódhat­JUHÁSZFERENC Nyíregyháza, 1960. január 6. Tanulmányok: Tanárképző Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Főiskola Foglalkozás: MSZP megyei irodavezető (1994-ig) 1994-től országgyűlési képviselő 2002-től honvédelmi miniszter I NATO-országok hivatásos hadsereggel majd ezt a feladatot megoldani. Távlati tervről van szó, valótlan az az állítás, hogy itt 2006-ban már működőképes rendszer lesz.- A új NATO-tagok mintha rivalizál­nának egymással, melyikük tud elő­nyösebb feltételeket teremteni a szövet­ség erősítéséhez. Ugyanakkor mi, ma­gyarok a zengői radarügyet sem tudjuk normálisan megoldani. Nem soroló­dunk ettől hátrébb?- Bár a tagállamok egyébként szövet­ségesek és együttműködő partnerek, közben politikai értelemben kicsit egy­más konkurenciái is. Az ország tekin­télyének növelése, gazdasági, politikai előnyök, hasznok reményében, a jobb érdekérvényesítés érdekében valóban lé­tezik rivalizálás. Azt gondolom, hogy mi e téren nem estünk túlzásokba. A zengői ügy még nem lefutott kérdés. Magyaror­szágnak szüksége van arra, hogy a légte­réről pontos információval rendelkezzen, szükségünk van arra a sok milliárdra, amelyet a NATO-tól kapunk egy ilyen ál­lomás létrehozására, ugyanakkor kötele­zettségünk a környezet óvása is. A kettő harmóniáját kell megteremteni. Közös feladatvállalás- Isztambulban elhatározták, hogy az iraki biztonsági erők képzésére új for­gatókönyv készül Hogy áll ez most? Ismeretes, hogy ebben korábban a magyarok is szerepet vállaltak.- A biztonsági erők képzése jelenleg is folyik. Például Hillahban, ahol mi is jelen vagyunk, vagy Babilonban, Bag­dadban. Itt már a helyi biztonsági erők is bekapcsolódtak a táborok védelmébe, a közúti ellenőrzésbe, általában a közrend biztosításába és fenntartásába. A minap például végrehajtották az első nagy razziájukat, anélkül, hogy bárme­lyik nemzetközi erő részt vett volna benne. Egy új iraki haderő, az új ha­tárőrség, az új rendőrség, az új belbiz­tonsági erő kiképzése azonban változat­lanul igen fontos. Magyarországon, más országokban és Irakban is sokfajta képzés folyt, mindenki próbálta a saját kottája alapján fölkészíteni az embe­reket. De a sok kottából való játszás végül hangzavart eredményez, úgyhogy szükséges az egységes szervező erő, a közös képzési program, a programot irányító szervezet. Magának a NATO vezetésének kell kialakítania ehhez a csapatot, és a tagállamok majd a prog­ram alapján segédkeznek a kiképzés­ben. Szerintem ez utóbbi az év vége felé kezdődik el. Németország Törökország Görögország Lengyelország Csehország Norvégia Dánia 282 (9) 816(18) 209 (21) 159(12) 40 (12) 22(12) 21 (4-12) Új NATO-országok1 Románia Bulgária Szlovákia2 Litvánia Szlovénia2 Észtország Lettország 130(12) 85(12) 41 (6) 14(12) 14(7) 7,5(12) 6,7(12) USA Franciaország Nagy-Britannia Spanyolország Kanada Hollandia Belgium Luxemburg 1492 356 216 135 60 51 41 0,9 Tervezett áttérés hivatásos hadseregre Olaszország Portugália Magyarország3 266(10) 72(4-12) 50 (9) nak politikai félelmeink, amelyek a ha­táron túli magyarság helyzetével és korábbi politikai konfliktusainkkal kap­csolatosak. Hiszen közös értékeket vál­laltunk, így nem kell attól tartanunk, hogy valamelyik szomszédos tagállam haderővel vesz rajtunk elégtételt. A leg­utóbbi bővítés előtt szigetállam voltunk, egyetlenként a NATO-ban, se szárazföl­di, se vízi határral nem kapcsolódtunk egymáshoz. A mostani normális partne­ri viszonyt erősítik a közös célok, a kö­zös szándékok. Ugyancsak bizalomnö- yelő, stabilizáló tényező a nyitottság, amire szükség van a NATO-ban, illetve az Európai Unióban: megmutatom a másiknak, hogy mit tudok, milyen irányba haladok. Magyarországnak köz­vetlen katonai konfliktussal ezért nem kell számolnia. 1 sorkötelezettséggel 2 tervezett áttérés hivatásos hadseregre 3 2005-ben megvalósul- Az egyik cseh lap megszellőztette, hogy a környékünkön rakétatámasz­pont létesül Magyarország is szóba került.- Az Egyesült Államok és a NATO kö­zösen tervezi az úgynevezett európai ra­kétavédelmi rendszer létrehozását. Ez mindenekelőtt Európa biztonságát garan­tálná. A világon napjainkban több ország ellenőrizetlenül fejleszti rakétatechniká­ját, és tömegpusztító fegyvereket halmoz fel. Az ezekkel szembeni védekezésnek lehet alkalmas eszköze az említett raké­tavédelmi rendszer. Egyes országokba ra­darállomásokat telepítenének, más orszá­gokba pedig rakétát, de nem atomtölte­tűt. Nincs még döntés a telepítésről, nincs nemzeti állásfoglalás, egyelőre csak esz­mecserét folytatunk arról, hogyan lehet- Az isztambuli NATO-csúcsnak egyes megfigyelők szerint lehangoló volt az az üzenete, hogy az észak­atlanti szövetség leértékelődött: Irak­ban a biztonsági erők kiképzésére korlátozódik a szerepe. Másfelől az is identitászavart okoz a NATO-ban, hogy legerősebb tagja, az Egyesük Államok azt csinál amit csak akar, ott rúgja fel szövetségesi kötelezettsé­geit, ahol jónak látja.- Van a dolognak egy másik olvasata is. Minthogy a szuperhatalmi szemben­állás, a két világrendszer megszűnt, la­zult az a belső kohézió, amelyet a külső ellenség képe tartott fönn. A belső prob­lémák mindenütt a világon élesebben jelentek meg, hiszen nem tompította másfajta konfliktus. A NATO azonban képes volt korábbi súlyos belső konflik­tusain túllépni, megtenni az első közös lépést abba az irányba, hogy közösen vállalunk feladatot egy olyan ügyben, amelyet nem közös politikai akarattal indítottunk el. Én még ott voltam azo­kon a védelmi miniszteri megbeszélése­ken, melyeken ha az egyik NATO-tagál- lam minisztere bejött, akkor a másik ki­ment. Most már megvan a legkisebb kö­zös többszörös, de tiszteletben kell tar­tani, hogy lesznek országok - például Németország, Franciaország -, amelyek azt mondják, hogy katonával nem me­gyek ide vagy oda. Meggyőződésem, hogy előbb-utóbb a NATO-nak nagyobb szerepet kell vállalnia, akár Irakban is. CSÁK ELEMÉR TORONYI ATTILA _________________HIVATÁSOS HADSEREG VAGY SORKÖTELEZETTSÉG?________________ ka tonák összesen/ezer (Zárójelben: a sorkötelezettség tartama hónapokban megadva) NATO-országok sorkötelezettséggel

Next

/
Thumbnails
Contents