Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-14 / 163. szám

Bt 2004. Július 14., Szerda 2 2 1 7. OLDAL A L M A N A C H Mellőzötten s a repülőtér megma­radásáért küzdve éli mindennap­jait a boszniai válság és az iraki háború idején legismertebb ma­gyar településsé lett Taszár. Semmi nem emlékeztet arra, hogy itt ko­rábban amerikaiak állomásoztak. Bár a bázis kilenc év alatt több mint 20 milliárd forintot hozott az országnak, ebből még az elhasz­nálódott utak felújítására sem ju­tott. A 27 hektáros laktanya sorsa is bizonytalan. A megyei közgyű­lés a falunak csaknem a felét ki­tevő állami tulajdonú közterekre és ingatlanokra adta be igényét. Taszár bizonytalan a világhír után A katonai bázis sorsa nemcsak a kenyérkereset miatt érinti érzéke­nyen a több mint 2000 lelkes tele­pülést. A falut ugyanis több köl­dökzsinór is köti a létesítményhez, s ott van a központja a víz-, a gáz-, a villamos és a szennyvízhálózat­nak is. Ha lakat kerül a laktanyára és hasznosítását nem a helyi képvi­selő-testület kapja meg, a község lakossága kiszolgáltatott helyzetbe kerül. A következő időszak talán kevés örömet tartogat Taszámak, de Pa­taki Sándor polgármester nem adja fel a harcot. Bizakodását fel nem adva azon dolgozik, hogy az itt élőknek olyan szép legyen a jövő­jük, mint amilyen a múltjuk volt. A polgármesterrel a hivatalban, az utóbbi évek emlékeit felidézve beszélgetünk a földhözragadt taszári valóságról. Kényszer szülte tervek- Nem nyugszom bele, hogy egy ilyen nagy múltú és teljesen felújí­tott repülőtérre lakat kerüljön - mondta Pataki Sándor, aki koráb­ban repülőszerelőként dolgozott a bázison. - Mindent megteszünk azért, hogy tovább működjön ez a létesítmény. Ha az erőfeszítéseink mégsem járnak sikerrel és a lakta­nya az önkormányzat tulajdonába kerül, a területén lakóparkot, szoci­ális bérlakásokat, valamint egy sportközpontot alakítunk ki. A volt honvédségi óvoda hasz­nosítására már találtak megoldást. Abban a református egyházzal kö­zösen bentlakásos otthont rendez­nek be, s ez húsz embernek adhat munkát. A repteret pedig - a tévhi­tekkel ellentétben - nem az önkor­mányzat pénzén, hanem a hivatal által alapított gazdasági társasággal üzemeltetnék.- Furcsának találom a város és a megye tulajdonosi kérelmét, ami­kor képviselőik kijelentették, hogy nem értenek a légikikötő működte­téséhez - mondta a polgármester. - Ez pedig megkérdőjelezi, hogy mi­nek az alapján tartanak rá igényt. A repteret nem akarjuk kisajátítani, de a taszári repülés 50 éves múltjá­ra alapozva úgy gondolom, az irá­nyítása nálunk jó kezekben lenne. Katonából karbantartó A kerozin szaga és az eget hasító fémmadaraknak a szépsége miatt választotta otthonául ezt a falut Tankovics Ferenc, aki sorkatona­ként csöppent a Kapós harcászaü repülőezred kötelekébe.- A hetvenes évek végén Csököly- ből kerültem ide. Bevonulásom előtt az építőiparban dolgoztam, s mivel a seregben is hasonló volt a munkám, úgy döntöttem: leszerelé­sem után gyökeret eresztek Taszá- ron - mondta Tankovics Ferenc. A kerozinszag bűvöletében 1984-ben polgári alkalmazottként került a Szuhoj századhoz, majd tovább szolgáló katonaként dolgo­zott a gépek közelében. Szép remé­nyei azonban 1997-ben szertefosz­lottak, amikor a SZU 22-ek egy ré­szének a felújítása után váratlanul feloszlatták az egységét. Később a bázis karbantartását végző Klíma- Vili Kft-nél talált munkát.- Munkatársaimmal a laktanya és a lakótelep ivóvízellátását, télen pedig az épületek fűtését és a me­leg vizet biztosítjuk. Hogy meddig lesz rám szükség, nem tudom. Re­ménykedni már alig merek, mert az eddigi ígéretekből, bárki is mondta, semmi sem valósult meg. Híres gyűjtemény A repülőtér bezárása kapcsán ve­szélybe került a repülőmúzeum lé­te is - tudtuk meg Kontsagh Sán­dortól a gyűjtemény gondnokától. Bár műhelyében a modellező­Tankovics Ferenc: Reméljük, lesz munkánk Kontsagh Sándor: Cserélni kell a motort is Nemes Lászlóné: A vételár alig változott... szakosztály vezetőjeként keres­tük, beszélgetésünk idővel mégis a múzeum sorsára terelődött. Kontsagh Sándort mi is - mint legtöbben - a pincéjében találjuk, ami a taszári Honvéd SE modelle­ző-szakosztályának is a törzshelye.- Az egyik büszkeségem Hor­váth Ernőnek az 1910-es évekből származó Fecskéje; ezt némi mó­dosítással már a harmadik változat­ban készítem el - mutatta az aszta­lon álló egyik félig kész gépet. - A többéves használat, a szállítás meg az állandó szét- és összeszerelés miatt elöregednek a makettek be­vonásai. Most ezeket újítom fel, a másik repülőbe pedig egy 31 köb­centis benzinmotort építek. Csúcsra a szelekkel A nyár azonban nemcsak a kar­bantartás, hanem a versenyek és bemutatók ideje is. Bár a németor­szági Európa-bajnokságra a tete­mes utazási költségek miatt nem ment ki a csapat, de gőzerővel ké­szülnek az ausztriai megmérette­tésre. S persze a hazai felkéréseket sem hanyagolják el, legutóbb pél­dául Mesztegnyőn és Zselickisfa- ludon kaptak szárnyra a modellek.- Nagyon elszomorít, hogy az egyedülálló település- és hadtörté­neti gyűjtemény jövője bizonyta­lan. Korábban rengeteg elismerést kaptunk érte, s most minden „cseppfolyóssá” vált. Az utóbbi időszakban szóba került a kiállított repülőgépek elszállítása. Ha mégis maradhatnak, de a múzeumnak költöznie kell, az elhelyezésük na­gyon nagy gondot okozna. A honvédségen kívül más mun­kalehetőség alig akad a települé­sen. Néhányan a Kacsó Kft-nél ta­láltak megélhetést. Nemes László­né őstermelő inkább a maga ura, a férjével közösen 15 éve foglalkozik csiperkegomba termesztésével. A családi vállalkozás indítása előtt, mint mondta, évekig a taka­rékszövetkezet helyi fiókjában dol­gozott. - A gombatermesztés ötlete tulajdonképpen egyik rokonunktól származik - idézte föl Nemes Lász­lóné. - Célzást tett arra, hogy a tej- csarnok alatü pince milyen jó len­ne ilyesmire. Zsákban a megélhetés Megtetszett ez az elképzelés Ne­meséknek, és belevágtak. - Azóta megvettük az épületet, majd a régi honvédségi zöldségraktárt is - mondta az asszony. A raktár azonban nagyon rossz ál­lapotú volt, ezért felújították, s a fűt­hető pincében telente nyolcszáz zsákról szüretelnek. Nemes László­né elmondta: néhány éve még so­kan próbáltak megélni a gombából, de a felvásárlói árak évek óta alig változtak, ezért mára, a környéken rajtuk kívül még Böhönyén foglal­koznak gombatermesztéssel. A ren­geteg csiperke szedése mellett nem csoda, hogy az asztalukra csak rit­kán kerül gombából készült étek. A különleges alkalmakkor férjét és a gyermekeit egyik ételkülönlegesség­gel, a gombás csirk,emájjal lepi meg. Ez ugyanis 15 évnyi gombászás elle­nére is a család csemegéje maradt. Elosztott adomány Manapság többen beszélnek arról Taszáron, hogy az amerikai hadse­reg adományából milyen igazság­talanul részesült a falu. Pataki Sán­dor már a taszári látogatásakor arra kérte George H. Walker nagyköve­tet, hogy a fölöslegessé vált eszkö­zöket ne dobják ki, ha lehet, adják a falunak és a környező települé­seknek. A kérés nyomán a megyei önkormányzat irányításával 50 millió forint értékű vagyont osztot­tak szét. Ebből Taszár alig 200 ezer forintnyit kapott. ______________■ Tas zár Taszári Hírmondó Segítik a gyerekek nyaralását Az iskolások üdültetésére 200 ezer forintot kapott az önkormány­zat a Honvédelmi Minisztérium­tól. Ebből tizennégy rászoruló vagy kiemelkedő tanulmányi ered­ményt elérő gyermek tölthet egy hetet a leilei honvédüdülőben. Felújítják az iskolát, óvodát Az óvoda és az iskola rendbeté­telére 4,7 millió forintot nyert az önkormányzat a területfejlesztési tanács pályázatán. A hatmillió fo­rintos beruházás során kerítést is építenek, újraburkolják a sportpá­lyákat, felújítják az óvoda-konyha szellőzőrendszerét. A pénzt még nem kapták meg, de már elkezd­ték a vizesblokkok felújítását. Új útburkolat a Dózsa utcán Az útalappályázaton nyert támo­gatásból burkolták újra a 300 mé­ter hosszú Dózsa utcát. Ez 6,7 millió forintba került, s 45 száza­lékát az önkormányzat teremtette elő. 300 ezer forintot fordítottak a község virágositására is. _______■ Rec ept Taszárról Hal tormás köntösben Hozzávalók 4 személyre: 2 cékla, 40 dkg zeller, só, bors, 1 csomag zöldhagyma, 5 evőkanál olívaolaj és húsleves, 1 teáskanál mustármag, 4 szelet halfilé, 2 kanál liszt, 3 kanál aprított petrezselyem, 2 evőkanál friss torma, 4 kanál zsemlemorzsa, 2 kanál puha vaj. A céklát megtisz­títva 45-50 pere alatt puhára főz­zük, meghámozzuk s apró kockák­ra vágjuk. A zellert is kockára vágva sós vízben 5 percig főzzük, majd mindezt a felaprított zöldhagymával 2 evőkanál forró olajon pároljuk; hozzáadjuk a mustármagot és a le­vest. Fűszerezzük és melegen tart­juk. A halat meghintjük sóval, bors­sal, liszttel, serpenyőben 3 evőka­nál olajon megsütjük, majd sütöpa- pírral bélelt tepsibe tesszük. Vajjal összedolgozzuk a petrezselymet, tormát, zsemlemorzsát, a masszát a halra simítjuk, s grillsütőben aranybamára pirítjuk. Párolt rizzsel vagy főtt krumplival kínáljuk. ÍRTA HORVÁTH ZSOLT ÉS SZAKÁLY ANDREA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A TASZÁRI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába A műhelyben talán a hengerfelújító és -gyártó gépre a legbüszkébbek; a Ferrari-istálló után a Kacsó-Gép szerezte be ezt a ritkaságot Elsimított uniós út Ma már három gyermek büszke édesapja Kacsó Csaba, aki 1992-ben családi vállalkozásként két ki- szuperált esztergagéppel indította a vállalkozását. Azóta csaknem 30 embernek a megélhetését terem­tette meg a településen, és a remek infrastruktúra, valamint a képzett munkaerő hamarosan ismertté tette a belső égésű motorok javításával foglalkozó Kacsó-Gép Kft-t. A cégtulajdonos hangsúlyozta, hogy felvételkor a helybelieket részesítik előnyben, ezzel is erősíti a bizalmat. A falu szélén levő cég­központ rendezett udvarával, az ablakokban mus­kátlival és az Európa parkjában csobogó szökőkút- tal nemcsak az ügyfeleket, hanem a családjukat is hívogatja. A tulajdonos minden beruházás előtt alapos köz­vélemény-kutatást végez Európa országaiban, s ha egy-egy ötlet célszerűnek látszik, valóra váltja. En­nek köszönhető az is, hogy már jó előre felkészültek az unióba vezető útra. Jelenleg egy 50 millió forintos munka előtt állnak, ez magába foglalja az ingaüanok és a technológia fejlesztését is. Hogy megvalósíthas­sa, ezért különböző támogatásokra ad be pályázatot. Bár megrendelései az amerikaiak távozásával csök­kentek, nem erre alapozta a vállalkozását, így to- vábbra is biztos pont lesz a falu életében. ____■ Tas zár Kincse Pusztai János még emlékszik rá: gyermekkorában Kalmár esperes Bécsből hozatta a főoltárt, amit a 40-es évek óta gondoznak a hívek Évtizedek óta a Pusztai család viseli gondját a falu egyetlen büszkeségének, a hajdani középkori egy­ház alapjaira épített római katolikus templomnak. Ennek a kulcsát is Pusztai János őrzi, s gondosan ügyel arra, hogy mindig legyen friss gyertya és tisz­ta terítő az oltárokon. A templom berendezése fara­gott barokk elemekből áll. Plébános az utóbbi évtizedekben nem lakik a fa­luban, Várnai László Mosdósról jár át a híveihez. Bár a taszári lakosoknak mintegy a fele katolikus, a vasárnapi és a hónap első szombatján tartott szent­misékre negyvennél nem járnak többen. A műem­lékként számon tartott templomot eredetileg a XV. században építették gótikus stílusban, ám a törökök kiűzése után ez az épület elpusztult. A helyreállítá­sát 1738-ban, illetve 1782-ben kezdték el, ám építői akkor már inkább barokk stílusban építették át. A gondoskodásnak köszönhetően a templomot ma gyönyörű kert veszi körül, a hársfák lombja kel­lemes árnyékot nyújt most is a nyári forróságban. Nemrégiben újították föl a járdát, s a körben elhe­lyezett reflektorok éjszaka is fényben fürosztik az épületet. A kerítés mellett álló szobrot 1938-ban emelték Taszár védőszentjének, a Magyarok Nagy- asszonyának és Szent Istvánnak a tiszteletére. ■ Oltár Ausztriából

Next

/
Thumbnails
Contents