Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-02 / 153. szám

^ŰSVA* ' MEGYEI KÖRKÉP Emelt fővel gyógyíthatnak 4. oldal KAPOSVÁR Üzletház épül a torzó helyén 5. oldal TÓTÚJFALU Boldogulni próbál horvát és magyar 7. oldal Hírek KAPOSVÁR. Röviddel a kór­házba szállítást követően bele­halt sérüléseibe az az idős hölgy, akit szerdán délután gázolt el egy kamion Kaposváron a 67-es út és a Táncsics utca kereszteződésé­ben. Az élő állatokat szállító te­herautó bolgár vezetője az elsőd­leges vizsgálatok szerint helyte­lenül választotta meg a sebessé­get, ezért nem tudott megállni a gyalogátkelőnél, (mk) BALATON. Július a főszezon kezdetét jelenti a Balatonnál, ám ehhez még hiányoznak a vendé­gek. Nem csak a németek, de a magyarok is elmaradtak, akik ta­valy sok pénzt hoztak a régióba. Mindez biztosan felgyorsítja a tér­ségben a turisztikai ágazat egyelő­re befejezetlen szerkezetváltását. Halmos Gábor, a Siotour vezér- igazgatója is arról panaszkodott, hogy hiányoznak a vendégek. El­sősorban a németek, pedig a ti­zenhat közül öt fontos vendégkül­dő tartományban már megkez­dődtek a szabadságolások. A bel­földi turizmus visszaesését legin­kább a kedvezőtlen, esős, borús időjárásnak tudja be; a magyarok ugyanis tavaly sok hosszú hétvé­gét töltöttek a kempingjeikben, ami most elmaradt. Bizakodásra ad okot ugyanakkor, hogy a siófo­ki Aranypart nyaralótelep 70 fahá­za közül 68-ba hétfőn dánok köl­töztek be. (ca) NAGYBERÉNY. Több mint 30 millió forint értékű beruházás ké­szül el tanévkezdésre Nagybe- rényben. Sem a napközi-konyha, sem az orvosi rendelő nem felelt meg az előírásoknak és tovább nem működhetett volna. Előbbi helyett a régi mellé újat építenek, utóbbit pedig felújítják. A munka jó ütemben halad, az iskolásokat, óvodásokat és a szociális étkezte­tést ellátó konyha augusztusban akár már üzemelhet is. A több, mint 20 milliós beruházáshoz két ütemben 8,4 millió forintot kellett előteremteni az önkormányzat- nak, a többi támogatás, (fi) m A hentesüzletekben már észrevették az áremelés okozta forgalom­csökkenést. Több olcsóbb húsféle fogy, a drágábbakból pedig már nem kilóra, hanem szeletre vásárolnak. Szinte egyik napról a másikra drágultak látványosan a hús­árak. Az ok: élőállat-felvásárlási ár és az energiaköltségek növekedése. Bár a kenyérár növelése egyelőre megosztja a sütőipari vállalkozókat, az biztos, hogy a drága sertés-, mar­ha- és baromfihús sokak étvágyát elveszi. Megyei körkép-10-15 százalékkal drágul a hús és a szárazáru üzleteinkben - mond­ta Háttá József, a Kapós Coop Rt kereskedelmi igazgatója. - Kényte­lenek voltunk átvenni a beszállítók tarifáit. Júliustól többet kémek a felvágottért, nő a kolbász és a son­ka ára, az olcsóbb parizer kilója majdnem 400 forint. Juhász Pál, a Kapós Temeró Kft ügyvezető igazgatója szerint nem a drágulás oka elsősorban az, hogy az élő sertés felvásárlási ára az utóbbi hónapokban csaknem 25 százalékkal nőtt. Ez természetesen tovább gyűrűzik a feldolgozókhoz, majd a kereskedőkhöz és mint mindig, végül a fogyasztó fizeti meg a drágulást. Hollós)/ Tibortól a Kométa ügyvezető-helyettesétől megtudtuk: a darabolt húsok árát - például a karaj, a comb, a lapocka, a tarja - június második felétől át­lagosan 15 százalékkal adják drá­gábban. A folyamat utolérte a hús- készítményeket is. Július elejétől 10-12 százalékkal emelkedik a fel­vágott, a virsli, a szalámi ára is.- Az utolsó pillanatig nem nyúl­tunk az árakhoz, három hete alig négy százalékot emeltünk - mond­ta Lőczy Attila, a Kapós Euró hús- feldolgozó kft ügyvezető igazgató­ja. Hozzátette: a következő hóna­pokban is maximum további öt- százalékos emelés vihető keresz­tül. Az MM Gasztro 400-fajta hús- készítményt értékesít, az öt belföl­di „mega vállalat” közölte velük: készüljenek az 5-12 százalékos drágulásra. Vajda László kereske­delmi vezető annyit hozzátett: ők is és feltehetően más cégek is en­gedményekkel igyekeznek mérsé­kelni a döntés negatív hatásait. Mészáros József, a megyei agrár­kamara titkára úgy vélte: a magas árak takarékoskodásra ösztönzik az embereket, ez pedig - legalább­is átmenetileg - a vásárlás és a fo­gyasztás csökkenéséhez vezethet.- A magyar lakosság keresete több mint felét ennivalóra költi, a nyugati országokban átlagosan 30 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a létfenntartás tovább drágul. A baromfihúshívőket július kö­zepén éri megrázkódtatás. A csir­ke, a kacsa és a liba tízszázalékos emeléséről már megszületett a döntés. Az ország legnagyobb cége már postázta az új árlistát. A pékek még kivárnak. Horváth Zoltán, a kaposfői pékség tulajdo­nosa szerint továbbra is kiszolgál­tatottak. A multik diktálnak, a legtöbbjük önköltségi áron vagy az alatt adja a kenyeret. Ezért aki drá­gít, piacot veszt. Pedig - tette hozzá - jót tenne az ágazatnak egy 10 szá­zalékos áremelés, harsányi miklós Félpénzt ér a Rinya mente Minden Rinya menti település csatlakozott a többcélú társulá­sához, a maximális állami tá­mogatás elnyerésére azonban mégsem pályázik az új szerve­zet. A kistérség 120 millió forint helyett a vállalt feladatoknak megfelelő 50 millió forint álla­mi támogatás elnyerésére nyúj­totta be pályázatát a határidő utolsó napján. Ötvöskónyi és Beleg képviselői a múlt héten még olyan záradékkal fogadták el a teljes körű társulást, valamint az állami támogatást igénylő pályázat szándékát, amely kizárja az iskolák összevonását és önállóságuk megszűnését. A többi település ilyen kitételt nem tett. Amikor elfogadták a tervezetet, amely az egészségügyben, a szoci­ális és gyermekjóléti feladatokban, a területfejlesztésben, a belső el­lenőrzésben és a közoktatásban jelent újszerű térségi együttműkö­dést, úgy tetszett, a legmagasabb pályázati támogatás feltételeinek is minden tekintetben sikerül megfelelni. De kiderült: nem lehet megkerülni az osztálycsoportokra teljes társulás vonatkozó szabályozásokat, amely 2005-től iskolaösszevoná­sokat is magába foglalhat. A belegi képviselő-testület kedden felül is bírálta a korábbi határozatát, s zá­radék nélkül lépett be a többcélú társulásba.- Tudjuk, ez az iskola bezárásá­val járhat, de két év múlva olyan kevés gyerek lesz, hogy sehogy se tudunk megfelelni a feltételeknek. Fel kell készülnünk akár az iskola­összevonásra is - értelmezte Fábi­án Ferenc belegi alpolgármester a testület egyhangú döntését.- Ragaszkodunk az iskola önállóságához, ezért mi azt az áthidaló megoldást választottuk, amely nem veszi ki a kezünkből a döntést - mondta Fadgyas Atti­la görgetegi alpolgármester, miu­tán ők is újratárgyalták a többcé­lú társulás ügyét. Görgeteghez hasonlóan Rinyaszentkirály, Háromfa, Bakháza, Tarany, Sza­bás, Nagykorpád és Ötvöskónyi nem vesz részt a közoktatási együttműködésben, míg Nagy­atád, Kutas, Kisbajom, Kaszó, Bolhás, Lábod, Rinyabesenyő, Segesd, Somogyszob és Beleg minden téren vállalja a társulást. BÍRÓ MÁRIA Uniós esély az erőmű ellen Dráva mente A Drávára tervezett horvát vízi erőmű eddig csak Magyarország és Horvátország ügye volt, hazánk uniós csat­lakozásával azonban ez a vidék is bekerül az unió védett területeinek - Natura 2000 - hálózatá­ba, s ezzel az erőműkér­désben Horvátország az EU-val kerül szembe. A f folyó ökológiai egyensú­lyát védő civil szerveze­tek bizakodóak, azonban azt is látják, hogy még ezzel együtt is kétséges áz erőműépítés kimene­tele. Változatlan lendülettel har­colnak az erőmű építése ellen, s akár tüntetésre is készek, ha ez­zel megvédhetik a határfolyót.- Fontos lépés, hogy ez a terü­let is bekerül az Európai Unió vé­dett területeinek hálózatába, mert ezzel Horvátország számára nyilvánvalóvá válik, hogy az EU- ban is hasonló ennek a vidéknek a megítélése, mint idehaza - mondta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség vezetője. - Nincsenek azonban illúzióink, a drávai erő­műépítésről elsősorban gazdasági szempontok alapján döntenek majd, nem pedig környezetvé­delmi érdekek szerint. A kiskaput a Natura- hálózatban is meghagy­ták: komoly gazdasági érdek esetén felül lehet vizsgálni az adott terület védettségét. Persze mindezekkel együtt is sokat javít a pozíciónkon, hogy Magyaror­szág uniós tagállam lett, hiszen a novo-virjei erőműépítés ügyét nem csak gazdasági, hanem poli­tikai érdekek is átszövik. A hazai zöldszervezeteknek ma elsősor­ban abban van szerepük, hogy elérjék: megszülessen végre az a magyar határozat, amely egyér­telműen kimondja: Magyaror­szág nem akar a Dráva e szaka­szán erőművet. NAGY LÁSZLÓ Ingyeninternet a kamaránál Megyei körkép Mától e-Magyarország pontok működnek a megyében a Somo­gyi Kereskedelmi és Iparkamara szolgáltatóirodáiban. Ezzel a vi­lágháló nyújtotta lehetőségekről azoknak sem kell lemondani, akik nem rendelkeznek számító­géppel és internetkapcsolattal. A SKIK elsősorban a somogyi vál­lalkozók versenyképességének javítása érdekében kapcsolódott be az Informatikai és Hírközlési Minisztérium eMagyarország programjába. Ennek eredménye, hogy Kaposváron, Marcaliban, Nagyatádon és Siófokon is ren­delkezésre állnak a minőségi szolgáltatásokat nyújtó közösségi internetszolgáltató pontok, ahol egyéni vállalkozók, kisebb cégek munkatársai is hozzáférhetnek az internet nyújtotta üzleti lehe­tőségekhez^ ■ Veszteséges somogyi gazdaságok Megyei körkép A 46 somogyi mezőgazdasági termelő cég közül húsz veszte­séggel zárta a tavalyi évet. Több mint félmilliárd forintot buktak, kilenc vállalkozás ugyanakkor erősödött. A leg­nagyobb nyereség 76,5 millió forint volt.- 2003 volt az utolsó olyan „önál­ló” esztendő, amikor még tisztán a magyar agrárpolitika valósult meg. Ez év májusától uniós ta­Nevetséges fizetések A fizetések továbbra is siralmasak a mezőgazdaságban. Somogy­bán a vállalkozások összesen 2,7 milliárd forint bérköltséggel gaz­dálkodtak. Ismerve a foglalkozta­tottak számát, kiderül: 1 millió fo­rintnál kisebb az éves átlagbér. gok vagyunk és az agrár- viszonyok alakítását már sokkal inkább Brüsszel­ben határozzák meg - mondta Hemer Endre, a mezőgazdasági terme­lők érdekvédelmi szö­vetségének titkára. - Tény: 2003-ra sokan és sokszor hivatkoznak, az év adatai bázisszámok lesznek. Bár néhány vállalkozás kerülte a nyilvánosságot, Herner Endre szerint a 46 vállalkozás adatai re­álisan jelzik az agráriumban megindult folyamatokat. Tavaly­előtt 41 nyereséges cég volt, 2003-ban 26, és a korábbi 1491 millió forintról 495 millióra csök­kent az eredmény. Vesztességgel - az előző évi öt helyett - húszán zártak, 78 millió forintról 589 mil­lióra hízott a hiány. Kifejtette: sú­lyos aszálykár érte tavaly a nö­vénytermesztőket, csupán négy gazdaságban volt 20 szá­zaléknál kevesebb a veszteség. A sertéspiac anomáliái nem oldódtak meg, az önköltségnél jó­val alacsonyabb árak borzolták a kedélyeket, egy dél-somogyi cég több mint 100 mülió fo­rintot veszített a disznó­in. A tejpiacon is felbo­rult az egyensúly, a felvásárlók ár- csökkentése kritikus helyzetbe hozta a termelőket. A szövetség kimutatása szerint 17,4 milliárd forintról 18,5 milli­árd forintra emelkedett az eladott termékek önköltsége. Az üzem­anyag, a takarmány, a vetőmag és az energia számottevően drágult. Hemer Endre hozzátette: a két év összehasonlítása nehéz, hiszen a tavalyelőtti hitelkonszolidációs támogatás növelte a nyereséget, ami az értékeléskor egyfajta tor- zulást jelenthet. harsányi miklós Nálunk biztosan megtalálja! A lapban megjelenő apróhirdetéseket kereshető formában, rovatonkénti csoportosításban, jóval gyorsabban megtalálja. Hirdessen egy hétre 100 Ft-ért! _____________Az ára is apró. ww w.somogyíliírlap.liii------------------------------------------------------------ ^ kJ j------------------------------------------------------------------------------------------------------------ www.somogyihirlap.hu ---------------------------------------------------------------­So mogyi Hírlap J|IIIIIII!I|IIINIIIII|| Ilii U J X XV. Évfolyam, 153. Szám. Ára: 85 ft, Előfizetve: 57 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2004. Júuus 2., Péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents