Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-10 / 160. szám

fe Hl 2004. Július 10., Szombat A L M A N A C H 0 6 1 7. OLDAL A szikrázó napsütés és a rekkenő hőség ellenére vagy épp azért, ke­vés embert látni az utcán. A csend szinte tapintható. A kereszteződés stop-táblájára külön felhívták a fi­gyelmünket, hiszen sokan szinte észre sem veszik, s bár ritkán tör­ténik baleset, a fékcsikorgás felve­ri a falu csendjét. A templom mu­tatós épülete ötlik először az utazó szemébe, majd a virágok és a tisz­taság. Az itt élő emberek nem gaz­dagok, hiszen a legnagyobb gond­juk a munkanélküliség. A közvet­len környezetükre azonban kénye­sek, és ez látszik a falu képén is. Hagyományt őrizve, versenyhelyzetben Göllében minden csendes. Az isko­lából vakáció lévén nem hallatszik gyermekzsivaj, csak a friss mesze­lés illatát sodorja erre a szél. Az ut­cák kihaltak, forgalom - a menet­rend szerinti busz kivételével - szinte semmi. A rekkenő hőség elől jólesett az önkormányzat épületé­nek hűvösébe menekülni. Ott talál­koztunk Tóbiás Emőnével, aki né­hány napja lett címzetes főjegyző, s ezzel tagja az „ötök társaságának”, hiszen ennyien rendelkeznek me­gyénkben ezzel a kitüntető címmel. Született jegyző- Július elsején Kecskeméten kap­tam meg az elismerést - mondta -, harmadízben javasolta a három ön- kormányzat, s terjesztette föl a köz- igazgatási hivatalhoz, az pedig a jegyzők országos szövetségének küldte véleményezésére, s így kerül a Belügyminisztériumhoz. Tóbiás Ernőné vb-titkár volt, majd az államigazgatási főiskola el­végzése után a kezdetekkor, 1990- ben lett jegyző. Adódott a kérdés: mitől jó egy jegyző?- Talán attól, hogy a törvényi elő­írásoknál többet foglalkozik a tele­pülésével. Azt hiszem, az én kitün­tetésem mögött is ez áll. ilyen jegy­ző, mint én, több is van a megyé­ben, s biztos nem én vagyok a leg­jobb. A faluban élők életét a szüle­téstől a halálig végigkíséri egy jegy­ző. Nincs olyan dolog a községben, amihez nem kötődik egy jegyző. Ukrajnában születtem, édesapám is jegyző volt. Nagyon fiút várt, s ami­kor bújtam ki, a bábaasszony meg­jegyezte, hogy megszületett a szőke jegyző, Laci! Szóval én született jegyző vagyok, bár nem annak ké­szültem. A kereskedelem sokkal jobban érdekelt, de az „eleve elren­delés” alól nem lehetett kibújni. Azt, hogy a jegyzőnek minden történéshez köze van, Babai János is igazolhatja. Ő a G-klub, azaz a göllei ifjúsági klub vezetője. S a megalakuláskor meglehetősen so­kat kellett tárgyalnia a falu első em­berével és a jegyzővel is. Fiatalos lendülettel- Fél évvel ezelőtt egy születésnapi bulit szerveztem az egyik barátom­nak, s olyan jól sikerült, hogy rám bízták a klub vezetését - mondta Babai János. - Az önkormányzat­tól kaptunk épületet, de a fenntar­tási költségeket nem nekünk kell fi­zetni. Ez nagy segítség tőle. A ren­dezvényeket pedig úgy állítjuk ösz- sze, hogy tessen a fiataloknak. A szervezést persze közvélemény­kutatás előzi meg, s közösen dönt­jük el, hogy mit csináljunk. Ilyen­kor megpróbálunk támogatókat szerezni. Nemcsak bulikat, bálokat szervezünk: a klub nevéhez fűző­dik a március 15-i ünnepség meg­rendezése is. Egyedül ehhez kevés lennék, de a fiatalok lelkesek és se­gítenek. Babai János most végezte el a gimnáziumot, de van pék, cukrász és bolti eladói képesítése is. Mi más lehetne a célja, mint a médiában dolgozni? Szeptembertől már a Ka­posvári Egyetem kommunikáció szakos hallgatója lesz. Az előgya- korlata megvan: tördelésre, szer­kesztésre vár a göllei hírmondó. Magisztráliák tudora Az önkormányzat épülete mellett takaros családi házban van a tele­pülés gyógyszertára. A jellegzetes illatú helyiségben egy idősödő, jo­viális férfi, Miseta János, a gyógy­szerész és tulajdonos. Jóságosán csillogó szemét még barátságosab­bá teszi aranykeretes szemüvege.- Több mint negyven éve jöttem Göllébe, s a feleségemmel közösen itt dolgozunk a gyógyszertárban. Az emberek panaszkodnak, hogy Miseta János: Régen több szert készítettünk drága a gyógyszer, de inkább az emberek szegények - mondta. - Hajdan sokkal több gyógyszert ké­szítettünk mint ma, az orvosok sokkal több magisztrális szert írtak föl. Nem volt ilyen széles a skála, magunk csináltuk a kúpokat, piru­lákat, különböző porokat. A betegekért a gyógyszerésznek és az orvosnak együtt kell működ­nie. S időnként előfordul, hogy a fel­írt szert azonos hatóanyagú, de ol­csóbb tablettával kell helyettesíteni. Miseta Jánosék lakása és mun­kahelye egy épületben van. Ez ké­nyelmes is, ám időnként, főleg hét végén meglehetősen terhes is lehet.- Ha tudják, hogy itthon vagyunk, lehet bármüyen ünnep, tízen-tizen- öten biztos jönnek gyógyszerért. A legnagyobb szívfájdalmam azon­ban, hogy a családból senki nem választotta ezt a hivatást. Már a fő­gyógyszerésznek is mondtam, ke­ressen nekem egy fiatal utódot. Ám a fiatalok nem akarnak kis falusi patikába jönni, mert ebből nem le­het egy családot eltartani. Negyven évvel ezelőtt egy gyógyszerész sok­kal többet keresett, mint ma. Iskola négy helyen Az iskolában hatalmas a felfordulás. A szünetet kihasználva festik, csino­sítják, takarítják az épületet, s ké­szülnek az új sportpálya augusztusi átadására. Éppen ezért Opper Lajosné igazgatóval az önkormány­zat épületében találkoztunk.- Harminc éve kezdtem itt, az is­kolában, akkor mintegy 400 gyere­ket tanítottunk. Ma alig 170-en jár­nak ide - mondta. - Nyolc osztály­ban tanítunk, emellett van egy sa­játos nevelési igényű csoportunk az enyhe fokban értelmi sérült gye­rekeknek, s Kisgyalánban és Büs- süben is egy kihelyezett alsó tago­zatunk. Mindennapi kapcsolatban vagyunk az ott dolgozó tanárokkal. A göllei iskolában nem okoz gon­dot a szakos ellátás. Kollégáikat is­kolázzák be, s a tanítónőkből taná­rok, szakoktatók, gyógypedagógu­sok lesznek. - Minden osztályban, különösen a sajátos nevelési igényű csoportnál fontos a szakmai tudás. Ezek a gyerekek a többinél sokkal nagyobb figyelmet igényelnek, és fejlesztenünk kell a fölszereltséget is. Kovács Ernő polgármester sze­rint az iskola fejlesztése és jelenle­gi szintje több évi munka eredmé­nye. Rendszeresen, az elképzelése­ket egymásra építve készült. Állandó versenyben- Fokozatosan építettük át az isko­lát. Az első időben az életveszélyt kellett megszüntetni, majd követ­kezett a fűtés korszerűsítése. Most van a munka csúcsa, hogy meg­nyertük a XXI. század iskolája pá­lyázatot, s 45 millió forintos beru­házással az informatikai oktatás­hoz kapcsolódó termet és nyelvi la­bort alakítunk ki. Pénzben ki sem fejezhető, hogy végre átadhatjuk az új sportpályát. Az a nagy tervünk, hogy tornatermet is építhessünk. A pályázati támogatásokkal Ko­vács Ernő már nem ilyen elége­dett. - Az uniós csatlakozás renge­teg olyan többletmunkát tesz a vál- lunkra, amit csak pályázatokból nem tudunk fizetni. Az intézmé­nyek fenntartásához és az önkor­mányzatok kötelező feladatainak ellátásához az alapnormatíván kel­lene változtatni. Bár Gölle nincs rossz helyzetben, de tény, hogy sem Kaposvárhoz, sem Dombó­várhoz nem tudjuk közelebb tolni. Közel a megyehatárhoz sajátos versenyhelyzetben vagyunk. Mi már a csatlakozás előtt elhatároz­tuk: a kialakult intézményrend­szer megőrzésén túl az infrastruk­turális beruházások fejlesztésével versenyben tartjuk a falut. ______■ Göl le Göllei Hírmondó Az iskola 45 milliót kap Egy Phare-pályázaton 45 millió forintot nyert az iskolát fenntartó négy önkormányzat. A 90 száza­lékos támogatottságú pályázati pénzből felújítanak három tanter­met, s kialakítanak egy nyelvi és egy informatikai labort. A támoga­tást egyébként az országból 186 önkormányzat pályázta meg. Felújították a hidat Vis major kérelmet adott be az ön- kormányzat, s az így nyert kétmil­lió forintból felújíttatott egy külterü­leti hidat. A körjegyzőség épületé­nek az akadálymentesítését is pá­lyázati támogatásból akarják meg­oldani. A munkák elvégzéséhez 1,2 millió forintot használnának föl. Erőgépet vásárolnak Kommunális erőgép vásárlására 2,6 millió forintot, az önkormány­zat épületének tető héjazat cseré­jére 2,7 millió forintot költené az önkormányzat. Ez utóbbi beruhá­zás jövőre készülne el, természe­tesen csak akkor, ha a Teki- pályázaton sikeresek lesznek. ■ Recept Gölléböl Kapros-túrós lepény A kapros-túrós lepényhez 25 de­ka liszt, 3 deka cukor, 1 tojás, 5 deka margarin, 2 deka élesztő, két deci tej és egy csipet só, a töl­telékhez 40 deka túró, 3 kanál cukor, 2 tojás, egy evőkanál búza­dara és egy csokor apróra vágott kapor kell. Elkészítése: hagyomá­nyos módon kelt tésztát készí­tünk, s tepsibe tesszük úgy, hogy egy kis pereme is legyen, s a kö­vetkező töltelékkel béleljük ki. A túrót elkeverjük a búzadarával, 3 kanál cukorral, 2 tojás sárgájával, 3 tojás keményre vert habjával és az apróra vágott kaporral. Lassú tűzön megsütjük. Amikor kész, megkenjük fél pohár tejföl, 1 to­jás sárgája és egy kanál cukor keverékével, majd 2-3 percre is­mét a sütőbe tesszük - addig, amíg a teteje szép pirosra nem sül. A tölteléket cukor nélkül, só­sán is készíthetjük. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A GÖLLEI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA ______ Úto n Európába Zsiga Zoltán tart a bürokratikus ügyintézés erősödésétől és attól, hogy a kis területen dolgozó gazdák zömét elriasztja a termesztéstől Egyforma minőséggel Nagyot nőtt tavaly Zsiga Zoltánék családi gazdasá­ga. 53 hektár helyett nyolcvanon termelnek, s mint­egy harminc kocát tartanak. Az uniós csatlakozás­ról elmondták, hogy csak hosszú távon jelenthet fejlődést a gazdáknak. - Félek tőle, hogy most majd olyan bürokratikus rendszer lép életbe, amit megis­merve a kis területtel rendelkező gazdák inkább bérbe adják a földjüket, mintsem maguk gazdál­kodjanak - mondta Zsiga Zoltán. - A bérleti díjak növekedése is erre ösztönzi őket. Egy hektár földért már 45-50 ezer forintot is kémek. Zsiga Zoltán Németországban ismerkedett az uniós mezőgazdasággal. Szerinte a negyvenévi ta­pasztalatot nem is lehet összevetni a hazaival.- Aki mezőgazdasággal akart foglalkozni, az har­minc-negyven éve ezt csinálja. Aki erre szakosodott, már akkora tőkét halmozott fel, hogy elképzelni sem tudja a mi problémáinkat. Az idén rekordtermés várha­tó, s ezzel együtt a minőségi igények is nőnek. Sajnos, a magyar gazdák ahányan vannak, szinte annyiféle magot vernek, s akad, aki spórol a permetezésen. Nem egyforma minőségű a termés. Összefogni csak úgy le­hetne, ha van valaki, aki az egész rendszert kézben tartja és átlátja, a gazdák pedig elfogadják a vélemé- nyét. így lehetne egységesen föllépnünk a piacon. ■ Gölle Kincse Fekete István emléke A halhatatlan író, Fekete István mellszobra ott áll, ahol valaha gyer­mekkorában játszott és ahová egész életében visszavágyott „Ha mélyen magamba nézek, szeretetem határtalan határát egyetlen szó fejezi ki, egyetlen régi-régi szó, amiben élők és holtak benne vannak, s ez az érthe­tetlen, de nekem mindent jelentő szó mondta ki, hogy Gölle.” Fekete István, „minden nemzedék író­ja” 1900. január 25-én ebben a községben született. Ötéves korában ült be az iskolapadba, ám a baráta­itól nem távolodott el. A faluban Mestör Pistának szólították, s az idősebb nemzedék ma is így emle­geti. Boldog göllei évek után szülei 1910-ben költöz­tek Kaposvárra, s az író Ballagó idő című könyvéből kiderül, hogy lelkében milyen törést okozott a vá­ros. Gölle maradt számára az egyetlen hely a világ­ban, amelynek feledhetetlen emléke békét, meg­nyugvást, új erőt adott. „Kerestem az utat, a pata­kot, a nádast, a cseresznyeszagú erdőt..., és közben megtaláltam Hazámat” - írta a Ballagó időben. Vük, Csi, Kele, Lutra, Tüskevár, Bogáncs csak néhány műveinek sorából. Fekete István testét 1970-ben helyezték örök nyugalomra a farkasréti temetőben. A család kéré­sére augusztus 14-én Göllében feleségével, Edit asz- szonnyal és kedvenc Bogáncs kutyájával újrateme­tik. Több mint negyven év után hamvai hazatérnek boldog gyermekkora helyszínére. ______________■

Next

/
Thumbnails
Contents