Somogyi Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-08 / 158. szám

2004. Július 8., Csütörtök A L M A N A C H 1 6 3 7. OLDAL A Ráksin átsuhanó autósok ke­veset látnak a falu értékeiből. Ut­cái rendezettek, virágosak a por­ták, és barátságosak az emberek. A munkaképes lakosok többsége a megyeszékhelyen vagy Igáiban, illetve a mezőgazdaságban talál megélhetést. Halastó nyújtózik a határában, háborítatlan csendje sok pecást és pihenni vágyót ide csalogat. A Kaposvár felől érke­zőket a falu elején szorgos építke­zés látványa fogadja, míg a Szán­tód felől jövők a község határá­ban a ma már ugyancsak ritka szürkemarhákat nézegethetik. Pezsgő élet, bőséges gyermekáldás A nyár derekán néptelenek Ráksi utcái. Az emberek többsége kint, a földeken dolgozik, a faluban csak néhány bicikliző gyereket látni és néhány asszonyt a meggyfák ár­nyékában. A Rákóczi utcában egy néni sétál az unokájával, őket kö­vetve jutunk el az óvodába. Az ud­vara csendes. A csúszda, a favár és a hinták hiába várják a játékos ki­csiket. Az épület azonban most is gyerekek zajától hangos. A folyo­són kis cipők sorakoznak. Az ebéd­lőből a kanalak, tányérok csörgése hallatszik, az ovisok éppen ebédel­nek. Míg a gyermeknép a gyü­mölcslevest kanalazza, Kiss Veroni­kával beszélgetünk, aki megbízott vezető óvónőként ügyel a kicsikre. Félig az óvoda- Ma csak tíz gyerekre főztek, lét­szám szerint azonban tizennyol­cán vagyunk - mondta a fiatal óvó­nő, aki Magyaratádról jár át Ráksiba. - Sokan igénylik a nyári nyitva tartást. S van két kisiskolá­sunk is, mivel a szülők itt nagyobb biztonságban tudják csemetéiket. Csak augusztusban tartunk szüne­tet. Ősszel két lurkó megy iskolába, s a helyükre hárman jönnek. Éven­te egyszer jótékonysági bált is ren­dezünk a szülői munkaközösség­gel: ez igen népszerű. A befolyt pénzt a gyerekek kirándultatására vagy játékokra és ajándékokra költ­jük. Emellett az önkormányzat és az UWITA kht is támogatja a gyer­mekintézményt, és mi is készítünk játékokat. A csoportszoba falait mindig az évszakhoz igazodva dí­szítjük föl - mutatta büszkén. Ebből a munkából a gyerekek is kiveszik a részüket, ők csinosítják az ablakokat. Az ovi nevelői igye­keznek kihasználni a környék adottságait, gyakran mennek a kö­zeli halastóhoz a növényeket és az állatokat tanulmányozni. Hamarosan a kis óvodai közös­ség tagja lesz Puska Levente is. Négy testvére szintén ebbe az oviba járt. Levente és testvérei is szívesen ját­szanak a szabadban. Hinta áll a ha­talmas udvaron, de a homokozóban most sárga kiscsibék kergetőznek. Isten ajándéka A faluban ugyan ritkaságszámba megy az ilyen népes család, de nincs hiány az utánpótlásban. Pus­ka Sándomé 14 évvel ezelőtt jött ide férjhez, és büszke a csemetéire.- Sok gyermeket terveztünk, de a legkisebb fiunk égi áldásként jött. A legidősebb lányom 17 éves, lassan kirepül a családi fészekből - mond­ta a fiatal édesanya. - Levente pedig csak kétéves, így egy évig még kizá­rólag a gyerekeknek élhetek. Ná­lunk mindig nagy a sürgés-forgás, egy kiadós ebéd valóságos lakoma. Önellátásra rendezkedtünk be a fér­jemmel, s megtermeljük a szüksé­ges zöldséget. Ha néha egy kis duz- zogás árán is, de a gyermekeim is sokat segítenek a kerti munkákban. Az energikus fiatalasszonynak azonban a gyermekek mellett más­ra is jut ideje. - Ez a legszebb dolog, ami történt velem - vallotta be. - Az itt élők bíznak bennem, és a csalá­dom mellett gondoskodhatom az idősekről is. Tagja vagyok a képvi­selő-testületnek,-képviselem a Rák- siért-Somogyért Egyesületet, és se­gítek a nyugdíjasklubban is. Buzgó nyugdíjasok Jól ismeri a falu ügyes-bajos dolga­it Kozma Bertalanná, a nyugdíjas­klub vezetője. Mi is a polgármeste­ri hivatalban találjuk: éppen tuda­kozódik az újabb fejleményekről, és szervezi a következő összejöve­telt. Csütörtökön már a következő negyedév névnapjaira készülnek: augusztusban az Annákat, Ilonákat és Máriákat köszöntik. - Havonta Kozma Bertalanná: Serleggel tértünk haza Őszi Zoltán: Úgy érzem, hogy befogadtak egyszer találkozunk a hivatal épüle­tében - mondta -, az időpontot per­sze mindig a munkákhoz igazítjuk. Két klubnap között gyakran felhív­juk egymást telefonon, s a templom előtt vagy a boltban beszélgetünk. Mindig értesítjük egymást az idősze­rű tudnivalókról. Bár a kezdés bi­zonytalan volt, most annál seré­nyebben tevékenykedünk. A tagok száma 40 körül van, ám csak 20-23 vesz részt rendszeresen a közösségi életben. A kultúrcsoportunk szere­pelt a kistérségi gálán, serleggel tért haza a patalomi idősek olimpiájáról is. S rendszeresen szervezünk kirán­dulásokat, ezeket mindig nagy ér­deklődés kíséri. A klub tagjain kívül szívesen látjuk az unokákat, a szom­szédokat, bárkit, aki szeretne velünk együtt világot látni. Az idén a guna- rasi fesztiválra és Mezőkövesdre is látogattunk. Remek a kapcsolatunk a ráksi ovisokkal is: ott vagyunk minden rendezvényükön. Húsvét- kor ajándékkal kedveskedtünk ne­kik, anyák napján pedig műsorral. Életre kel a falu Az elhangzottakat Gorái István pol­gármester is megerősíti. - Ráksiban pezsgő az élet. Igyekeztünk tevé­keny civil szervezeteket alakítani, és szemmel látható az eredmény. A sport- és az ifjúsági klub, illetve a labdarúgócsapat mellett legtöbbet a nyugdíjasaink tesznek a faluért. Csak az egyesületek fenntartása okoz némi gondot - vallotta be -, ám nem adjuk föl, hiszen a telepü­lés közössége fölbecsiilhetetlen ér­ték. Remekül működik a gyermek- jóléti szolgálat is, Fodor Józsefné fe­lelős munkájának köszönhetően a két-három rászoruló gyermek sem érzi kirekesztve magát.- Vannak nehézségek is. Kelle­metlenül ért bennünket a postahi­vatal megszűnése, az új orvosi ügyeleti rendszer és a pályázati le­hetőségek csökkenése - panaszol­ta. - Ám a ráksiak a nehéz anyagi körülmények ellenére is tettre kész emberek. Három élelmiszer- és egy italbolt van a településen, néhány család a mezőgazdaságból él, ám szinte mindenki megtermeli a szükséges zöldséget. Kevés olyan embert találni itt, aki munkanélkü­li-segélyre szorul, mert mindenki talál magának munkát. A község egyik népszerű lakosa Őszi Zoltán, aki gyermekrajzaival örvendezteti meg nemcsak a falu, hanem az egész ország apró népét. Mesekönyvek atyja A Szilből származó grafikus a me­gyei művelődési központban dolgo­zik. így reggel-este a tömegközleke­dés forgatagában igyekszik a mun­kahelyére vagy haza. Munkahelyén Őszi Zoltán egyetlen új rajzát sem tudja megmutatni. A kétgyermekes családapa ugyanis az otthon mene­dékében megy időről időre a mesék világába, melyeknek lakóit maga te­remti meg. Rajzaival sok mese­könyvben és a Dörmögő Dömö­törben találkoznak a kicsik. Keze nyomán születtek meg a Ludas Ma­tyi magazin jól ismert figurái is.- Gyerekként sem szerettem a gyermekrajzokat utánzó primitív meseillusztrációkat - mondta. - Min­dig az érthető, bájosan vagány, jól megrajzolt képek vonzottak. Mun­káimat először a családomnak és a közeli barátaimnak mutatom meg, és kíváncsi vagyok a véleményükre. Hároméves Sára lányom előszeretet­tel nézegeti az alkotásaimat. Falusi gyerek létére nehezebb volt a kiadókkal és a nyomdákkal tartani a kapcsolatot, de ezt mára az internet szerencsésen kiküszöböl­te. Ám a nehézségek ellenére sem költözne el Ráksiból. - Szeretem az itteni embereket - mondta -, és úgy érzem, ők is befogadtak. _______■ RÁ KSI Ráksi Hírmondó Segítik a környezetvédelmet Kidolgozzák a korszerű hulladék- kezelés teendőit Ráksiban: 1,2 millió forintot nyert pályázaton az önkormányzat környezetvédelmi programja elkészítésére. Hogy a kis falvakban is megőrizzék a kör­nyezet természetes összhangját, szükség van a zajvédelemre, a levegő és a víz jó minőségére is. Virágdíszben park, utca Két közcélú és két közhasznú munkás ültette ki közterületre az önkormányzat vásárolta növénye­ket. Az e célra elkülönített 120 ezer forinton egyebek között tujá- kat, feketedió- és hársfacseme­téket, petúnia- s muskátlipalántát vettek. Ezeket a parkokba s utak mellé telepítették, és néhány csa­ládi ház elé is ültettek cserjéket. Késik a szennyvízvezeték Szennyvízvezeték építését is ter­vezte az önkormányzat, hogy ki­elégítve az igényeket megfeleljen az újabb követelményeknek. A Belügyminisztériumból származó értesülés szerint azonban a 2000 lelkesnél kisebb falvak nem számíthatnak pályázati lehe­tőségre, Így csak reménykednek kedvezőbb intézkedésekben. ■ Recept Ráksiból Cseresznyés prósza Hozzávalók egy nagy család szá­mára: 2 liter aludttej, egy teáskanál só, egy csomag vaníliás cukor, 30 dkg liszt és 4 egész tojás. A lisztet összekeverjük a vanillincukorral és a sóval, majd beleütjük a tojáso­kat. Az aludttejet lassan adagoljuk hozzá, hogy csomómentes le­gyen, s alaposan összedolgoz­zuk. Kizsirozunk egy nagyobb tep­sit, s beleöntjük a masszát. Ügyel­jünk arra, hogy ne legyen túl vas­tag! Tíz percig sütjük, majd meg­szórjuk cseresznyével. Ezt az Íz­lésnek és az idénynek megfelelő­en bármilyen gyümölccsel helyet­tesíthetjük. Meglocsoljuk tejföllel, és kisütjük. Fölszeleteljük, porcu­korral megszórjuk, és tálaljuk. ___■ A CIKKEKET HORVÁTH ZSOLT ÉS SZAKÁLY ANDREA ÍRTA FOTÓK) KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A RAKSI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Kenyér a rászorulóknak A falu lakosainak három éve biztosít megélhetést az UWYTA Kht, amit a kilencvenes években létesített két pécsi alapítvány. Működése kezdetben csak Ba­ranyára korlátozódott, de 2000-től a rehabilitációs és foglalkoztatási társaság másutt is nyitott telepeket. Ma már tíz megyében 2500, a munkaerőpiacon hát­rányban levő embernek ad megélhetést. - A társaság alapítója, Fónai László Ráksi szülötte, ezért fontos­nak tartotta, hogy segítsen az itt élőkön - mondta Vincze Csaba gazdasági és rehabilitációs szaktanács- adó. - A gazdálkodáshoz szükséges földet és gépeket a megyei munkaügyi központ pályázati támogatásá­val vásároltuk meg. Jelenleg 29 megváltozott mun­kaképességű és tartósan állástalant foglalkoztatunk, elsősorban mezőgazdasági munkát végeznek. A társaság a faluban 52 hektáron termeszt külön­böző gyógy- és egyéb növényeket. A biogazdálkodás­ra alapozva kezdték el a hazánkban őshonos manga­lica tenyésztését is. A kondában 250 állat vari, s tar­tanak szürkemarhákat is. A földeken és az istállók­ban pedig van munka bőven, s ez biztos megélhetést ad. A tervek szerint a jövőben a földek nagy részén ta­karmánynövényeket termesztenek. A nemrégiben Sok a munka a kht ráksi telepén; a dolgozók kapálnak és takarmányt nyert jelentős összegű támogatásból pedig gépeket hordanak be, Dávid Erzsébet telepvezető pedig az állatokat eteti vásárolnak, és fejlesztik az igái fűrészüzemet is. ■ Ráksi Kincse Harcsás horgásztó A nyomasztó hőségben sokán hűsölnek a tó partján. Terebélyes fák árnyékában a víz fodrozódását, a ka­pásjelzők lágy himbálódzását nézik a horgászok, s a szerencsésebbek szákjában délelőtt már egy-két mé­retes hal is lapul. A héthektáros tavat valaha a téesz létesítette. Víztározónak szánták, innen öntözték volna a kertészetet. A téesz megszűntével aztán oszt­rák tulajdonba került, s használatáért bérleti díjat fi­zet a horgászegyesület. Bődör József négy éve költö­zött a faluba, és azóta ellátja a halmesteri teendőket.- Egyesületünknek 150 tagja van, köztük patalo­mi, kisgyaláni, igali, sőt budapesti horgászok is - mondta a vízparton serénykedő halmester. - Csaliz­nak a pecások egyebek között pontyra, angolnára, sőt busára is. Rengeteg a törpeharcsa, ezek ugyan­csak elszaporodtak, s csapdákkal szedjük ki őket, naponta 70 küónyit is. Évente kétszer telepítünk ha­lat, legutóbb pontyot és amurt helyeztünk a vízbe. A legnagyobb fogást tavaly regisztráltuk, amikor egy 84 kilós harcsát fogott egy horgász. Az idén is meg­akasztottak azonban már egy 74 és egy 47 kilósat... A vízpartot társadalmi munkában tartják rendben a horgászegyesület tagjai. A fű lekaszálásán kívül azonban nagy szükség volna a befolyók iszapolásá- ra, valamint a játszótér felújítására is. __________■ A nap első sugarai ma is a tóparton érték Bődör Józsefet (balról); délelőtti munkája után pedig a horgászokat faggatja a kapásról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents