Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-05 / 130. szám

12. OLDAL HÉTVÉGE 2004. Június 5., Szombat Az emberre szabott terek szabadsága lezett. Ez is olyan elem, mint minden más a tervezésben és előfordul, hogy nem az adott örökség szerepel az első helyen, amikor a fontossági sorrendet felállítjuk. Elsősorban az embert kell megőrizni. Ha ezt tartjuk szem előtt, akkor jó irányba ha­ladunk. Az épületek szerkezete és az infrastruktúra nagyjából kétszáz évre készülnek, a má­sodlagos elemek, díszítés, rövi- debb távra, és cserélődnek. Ahol az ember megtalálja a lak­helyét, szellemi épülését, ott biztonság van, jól mennek a dol­gok. Egy éve készült el az ország területrendezési terve, ami így közelíti meg a településfejlesz­tést. Védi a természeti környeze­tet, az iránya is egyértelmű: fel­számolja a tájpusztítást.- A megyében ez hogyan érvé­nyesülhet?- Somogybán például ötvenöt zsáktelepülés van. Érdemes vé­giggondolni, hogy mit szabad tenni? Lehet, hogy olyan értéke­ket képvisel az adott környezet, amit csak így lehet megóvni. Persze ezeken a területeken na­gyon nehéz a gazdaságot megte­Marton Ákos megyei főépí­tész gazdag életpályája jó alapokkal szolgál ahhoz, hogy összefüggéseiben lássa a megye fejlesztési lehetősé­geit. Mint mondta, együtt tud érezni azokkal, akik heroi­kus munkát végeznek egy- egy település fejlesztési el­képzeléseinek megvalósítá­sában. Az épített környezetet mindig az emberen keresztül szemléli.- Ön most, ha úgy tetszik, a má­sik oldalon van. Nem hiányzik az alkotómunka?- Baráti körben egy-két épü­let terve elkészülhet. Nem feltét­lenül kell készen látni mindent, amit az ember megtervezett. Szellemi területen is meg van­nak azok a kicsit csendesebb, háttérben mozgó folyamatok, amik mások munkáját segítik.- Melyik tervére a legbüsz­kébb?- Több száz épületet tervez­tem, ezekből több mint száz megvalósult. Mezőgazdasági be­ruházásokkal foglalkoztam, Pé­csett kommunális, katonai, mű­emlék jellegű épületek tervein dolgoztam. Épült ott egy állami szociális otthon. Máig nincs így megoldva az épített tér az idősek számára, hiszen többnyire le­pusztult kastélyépületekben he­lyezték el őket. Ez a pécsi épü­letegyüttes minta lett, tovább­képző központként is működik. Mielőtt megterveztem, másfél évig jártam az országot: idősek­kel, orvosokkal beszélgettem az intézményekben. Ma a legna­gyobb elismerés, hogy jól érzik magukat az általam tervezett épületben. Békáspusztán pedig egy műemléki együttes, egykori lovarda rekonstrukcióját végez­tük. Az az érzésem támadt, hogy ott egy útnak kell lennie. Heli­kopterről néztük meg a tájat és kiderült, hogy a római út ott ment el az épület mellett, tehát ősibb alapjai vannak, mint azt a felülnézet nélkül tudtuk.- Somogy különösen gazdag műemlékekben.- Az elődöm, Lőrinczné Sza­bó Tünde alapos és körültekintő munkát végzett az épített örök­ség megőrzésében. Ez az egyik legfontosabb feladat. Azonban nem vagyok kizárólag a műem­lékek irányában teljesen elköte­- MARTON ÁKOS 1946-ban Miskolcon szü­letett. A budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát majd a mesteriskolát is elvégezte. Mezőgazdasá­gi tervezőirodánál, a miskolci, majd a pé­csi tervezöcégnéi dolgozott Húsz évig épületszerkezet-tant tanított a pécsi mű­szaki főiskolán docensként. Keszthely fő­építésze volt egy éve Somogy főépítésze. remteni, ami az önkormányza­tok alapvető problémája. Ez a Zselicben, a Koppány völgyében és a Marcali térségében lévő zsáktelepüléseken is nagy gond. Van, ahol a mezőgazdaság sem jelent megoldást. A megye terü­letének mindössze 5 százalékán, az észak-keleti részen van össze­függő, jó minőségű termőterü­let. Érdemes tehát az erdősíté­sekben gondolkodni. Szorgal­mazom, hogy ilyen helyeken lé­tesüljenek energiaerdők. Olcsó a telepítés és gyorsan kitermelhe­tő. Munkát és energiát ad az adott térségben.- Hogyan tud a települések te­rületfejlesztési elképzeléseinek megvalósításában segíteni?- A megyei területrendezési terv véglegesítésén dolgoznak a szakemberek, beleépítették eze­ket a finom lehetőségeket. A tervtanácson egyébként lehet ja­vaslatokat adni, és ezt meg is te­szem. Tudom, milyen összetett feladat egy települési beruházás megvalósítása. Sok a jogszabály, amelyek gyakran változnak. A jegyzők ezeket figyelemmel kí­sérik, de így is sok a buktató. Legalább kilenc hónap, mire egy terv elkészül, komoly dilemma a Somogyország kedvessége- Jó kifejezés ez: Somogyország. Pécs lüktető, magasra hangolt vá­ros. Keszthelyen a rendkívüli udvariasság a jellemző, de emögött a vendéglátásból származó haszon van. Így ez felvett, jól begyakorlott udvariasság, szükséges kelléke a személyiségnek. Somogyországban mélyebben lévő, egyszerű kedvességet talál az ember, ami nem megfontolt céllal beépített viszonyulás. Itt természe­tesen tudnak szeretetet kifejezni az emberek. polgármester vagy a képviselő- testület számára, hogy a ciklus­ba beleférjen az elképzelés meg­valósítása. Különösen akkor, ha a településrendezési tervhez is hozzá kell nyúlni. A terve- zés-közbeszerzés-pályáztatás legalább másfél év, ezután indít­hatják a munkát.- Úgy tűnik, mintha túlszabá­lyozott lenne nálunk az építés­ügy­- Minisztériumtól minisztéri­umig csapódik a szakma. Ma is három tárca felügyeleti körébe tartozik. Nagyon remélem, hogy ismét lesz építésügyi minisztéri­um. A nemzetközi trendek is er­re utalnak. Évszázadokon ke­resztül központi kérdés volt az építés. Ma az informatika és a gazdasági élet megelőzte. Holott az építészet az általános emberi normákhoz teremt élhető kör­nyezetet.- Ön azt mondja, hogy a jog­szabályok nem ütköznek?- Apróbb joghézagok van­nak, de ezek nagyon feltűnőek tudnak lenni adott esetben. A magyar ember ugyanakkor nem jogkövető fajta, ezen a külföldi­ek meg tudnak lepődni.- Várható a túlszabályozás csökkenése?- Sokféle kezdeményezés van, a közigazgatási reform is ar­ra halad, hogy helyben szülesse­nek meg a döntések. Én véle­ményt, tanácsokat adhatok, hogy merre kell venni az irányt a helyes célért. Meg tudom érteni a polgármestereket, amikor szembesülnek a jogszabály- dzsungellel. Kevés a partner a céljaik eléréséhez, aki meg­mondja, hogy ez az irány ugyan nem jó, de haladhatnak másfelé is. Mindent meg lehet ugyanis valósítani.- Az emberek tulajdonhoz ju­tottak, azt szeretnének építeni rá, amiben kedvük telik. Az eredmény azonban időnként ri­asztó. Ön is így látja?- Ha gyarapodik egy család, megveszi a zongorát, a három hűtőt, ha nincs is rá szüksége. Egy svéd például nem vesz meg semmit azért, mert meglátta, csak azt, amire szüksége van. Ez hazai épített környezetben is látható, ezt nevezem én Tüzép- barokknak. Szerintem ez né­hány évtized alatt lecseng, de nemegyszer szégyellem, hogy építész vagyok egy-egy épület láttán. Azt tapasztalom, hogy ezeket a házakat egy-két év után átalakítják, mert nem érzik jól magukat benne. Ezek a házak szolgaságban tartják a lakóikat, mert uralkodnak rajtuk. A sza­badságot mindig az emberre szabott terek adják - mondta Marton Ákos. ____ GÁLDONYI MAGDOLNA „Kö nyvespolc” Rákóczi tükör • Nincs nehezebb feladat történet­tudós számára, mint porból ele­ven embereket teremteni, a rég­múlt eseményeit úgy megszólal­tatni, hogy forrásértékük megőr­zése mellett a mai kor emberé­nek is élményül, tanulságul szol­gáljanak. A kuruc kor két ismert kutató­ja, Köpeci Béla és R. Várkonyi Ág­nes erre vállalkozott, amikor a Rákóczi tükör bővített, új kiadá­sát ismét az olvasók kezébe adta, ezúttal az Osiris Kiadó Millenniu­mi Magyar Történelem sorozatá­ban. A szabadságharc 300. évfor­dulójára újra megjelent Rákóczi tükör nagyon találó cím. A kora­beli naplók, vallomások, emlék­iratok gyűjteménye a szabadság- harc igazi történetével ismerteti meg az olvasót és segít eloszlatni a leegyszerűsítő kuruc-labanc le­gendát, a kort a maga eleven lük­tetésében ragadva meg. Bethlen Miklóstól Mikes Kele­menig ível a szerzők névsora két vaskos köteten át, miközben a mai olvasó előtt - aki már az ese­mények rugóinak ismeretében ítélhet - nemcsak a hazai, hanem az európai körkép is a maga sok­rétű ellentmondásosságában tá­rul fel. Felmerülhet az olvasó előtt a kérdés, hogy miért hasznosak ezek az emlékezések? A sok szubjektív vélemény mennyire reális? A források maguk adják meg erre a feleletet. A szerkesz­tők célja nem idézetek felsorolá­sa, hanem a szemtanúk vélemé­nyének, az „ők hogyan látták” kérdésének a leírása volt. Az uralkodóosztály tagjainak napló­iban (Károlyi Sándor, Forgách Si­mon és mások) a rendi normák­hoz való görcsös ragaszkodás ön­magát leplezi le. A Rákóczi udva­rában élő francia diplomaták és hadmérnökök - a „Napkirály” államának bűvöletében - minden támogatásuk mellett kíméletlen bírálatot mondanak a számukra is érthetetlen széthúzás fölött. Számos elgondolkodtató észre­vétellel szolgálnak a másik oldal­ról megszólaltatott császáriak is. Csak tallózhatunk a gazdag gyűjteményben egy-egy jellegze­tes szín felvillantásával, főleg a dunántúli (részben somogyi is) események bemutatásával. „Terra fatális.” Átkozott föld - állapította meg Bercsényi a Du­nántúlról. Nagyon találó, ha fi­gyelembe vesszük, hogy 1705-ig háromszor került vissza a császá­riak kezére. A legendás hírű Bottyán generális a következő években többször megtisztította ugyan, de 1709-ben bekövetke­zett halála után végérvényesen az osztrákoké lett. Károlyi Sándor önéletírásának és naplójegyzeteinek 1704-re vo­natkozó része foglalkozik a Du­nántúl felszabadításával, majd csúfos feladásával. Ő egyébként a szabadságharc egyik legellent­mondásosabb egyénisége. Lehet áruló, ha úgy nézzük, hogy a szatmári békét Rákóczi beleegye­zés nélkül kötötte meg. Ám lehet józan, előrelátó politikus - a ne­messég szemszögéből. Az eszéki császári főparancs­nok mellett működött teljhatal­mú biztosként Kollarec János, akinek emlékirata a kötet egyik legérdekesebb darabja. A határ- őrvidék szerb katonaságában megvolt a hajlandóság a kuruc- barátságra, sőt többre is. Ám a bécsi udvar taktikája most is jól bevált. Az egymás mellett élő, békés emberek egymásra uszítá­sa, a szerbek, a dél-dunántúli és a bácskai magyarok állandó gyű­lölködése a szabadságharc törté­netének legdrámaibb eseményei közé tartozik. A dunántúli tabló érdekes ré­sze Forgách Simon tábornok em­lékirata is, akit Rákóczi 1706-ban elfogatott. Emlékiratában a való­ság és a ferdítés így különösen ér­dekes. Vajon valóban a későbbi I. József közvetítője volt a fejede­lem udvarában?'Mindez még el­döntetlen kérdés, de szemlélteté­sére megemlékezésében számos példát találhatunk: „A király ma­ga nem rótta fel a magyarok vét­kéül azt, hogy harcolnak saját szabadságukért, hiszen látnia kellett, hogy Magyarország a leg­nagyobb igazságtalanságot szen­vedi el a bécsi udvartól.” (!) Figyelemre méltó a kötetben Bonnac márki emlékirata is. A francia diplomata elismerte, hogy a szabadságharc nagy segít­séget nyújtott hazájának a spa­nyol örökösödési háborúban, ám a fejedelmi udvarról írt sorai a mai olvasót is mellbe vágják: „Bercsényi gróf, kiaknázva Rákó­czi fejedelem hiúságát, s elkáp­ráztatva őt a tisztelet és odaadás külső jeleivel, kezébe ragadta az ügyek általános vezetését, magá­ra ruháztatta a hadak legfőbb pa­rancsnokságát és Rákóczi feje­delemnek csupán a főhatalom pompázatos látszatát hagyva meg, arra tört, hogy minden szá­lat a kezébe kaparintson...” Az idézet kiválasztása nem önkényes. A szabadságharc má­sodik felében a francia arisztok­rácia képviselői egyre kevésbé ér­tették (nem is érthették?) a ma­gyarországi állapotokat. A Rákóczi tükör áradó gazdag­sága a mai olvasót is lenyűgözi. Páratlan értékű dokumentum- gyűjtemény arról a harcról, ame­lyet a „vezérlő fejedelem” így jel­lemzett: „Minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szere- tete volt, az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadít­sam...” SÍPOS CSABA Aladin, a csodabogár A halál nem szenvedés, csak egy történés; ilyenkor kinyílik egy aj­tó - írja a Helikonon arany foko­zattal elismert novellájában a 18 éves siófoki Al-Meri Aladin. Nemcsak írja, így is gondolja. Négy novellát írt a keszthelyi Heli­kon fesztiválra a siófoki Krúdy kö­zépiskolában tanuló fiatalember, s mindegyiknek a halál a fő témája.- Csak a múlt december óta há­rom barátom kísérelt meg öngyil­kosságot; a halál itt jár közöttünk, mindennapjaink része - igyekezett tompítani Ál-Meri Aladin a furcsál- lásomat, hogy ilyen fiatalon ez a té­ma foglalkoztatja. - Egyszer a teme­tőt járva jutottak eszembe olyan gondolatok, amiket aztán novellába foglaltam. Azóta bármerre járok, nem tudom kihagyni, hogy meg ne nézzem a temetőt... Nem kell félni a haláltól, mert nem szenvedés, csak a haldoklás lehet az; ezt igyekszem megírni a műveimben is. Legalábbis csodabo­gárnál tartják a kortár­sai Aladint, s elismeri, hogy ő merőben más gondolkodású fiatal.- Szíriában szület­tem, apám odavalósi, anyám magyar - mond­ta. - Egyéves koromban költöztünk Magyaror­szágra, kilenc voltam, mikor egy évet odakint kellett iskolába járnom. Más kultú­rát hordozok magamban, s talán többet is éltem, többet tapasztal­tam, mint a társaim. Néha bizony marslakónak érzem magam közöt­tük. Amikor a nőügyeikről beszél­getnek („már két hete nincsen csa­jom”) vagy az autókról, nemigen tu­dok ebben részt venni, csak mo­AL-MERI AUDIN 18 éves, a szíriai Homs városában született A sió­foki Krúdy Gyula középis­kola „rendes” tanulója, ta- nulmányait azonban a jö­vőben magánúton folytat­ja. A keszthelyi Helikonon az irodalmi alkotások ka­tegóriájában arany foko­zatú elismerést nyert no­vellacsokra: Jónás; Rész­let egy halott naplójából: Ágnes; Ajtó a túlvilágra. solygok rajtuk. Rám ugyanis ragad­nak a lányok. Ha elpöttyintem, szomjas vagyok, öt percen belül ott az üdítő a padomon; vagy hajnali fél négykor keltenek, mert hiányzóm nekik. Nem igazán találom meg azonban velük a hangot; tíz-tizenöt évvel idősebb barátnőim voltak.. Most éppen szabad vagyok... A drog is szóba kerül. Aladint is érdekli ez, csak éppen teljesen más nézőpontból. - Ki melyik szert pró­bálta ki, ők erről beszélnek, én meg már a drogmegelőző csoportban te­vékenykedem - folytatta. - Járom az iskolákat, s előadást tartok a drog veszélyeiről. Jól ismernek a siófold kórházban is. Pár társammal rend­szeresen bejárok. A gyerekosztá­lyon mesét olvasunk a beteg kicsik­nek, karácsonykor angyalkának öl­tözünk, máskor bohócorral me­gyünk felvidítani őket. Nem bírom a kötöttséget, ezért „ha nagy le­szek”, szociális munkásnak, szocio­lógusnak, szociálpedagógusnak készülök; a lényeg, hogy embere­ken, gyerekeken segíthessek. Előbb azonban Aladinnak az a leghőbb vágya, hogy katona lehes­sen a magyar hadseregben. Éppen azon fáradozik, hogy behívják az utolsó bevonuláskor. fónai mre SVÉDÜLETES 2004. Tegnap folytatódott a somogyi svéd hét. Sárdi Árpád, a megyei közgyűlés alelnöke a konferencián az uniós pá­lyázatokban való együttműködés fontosságáról beszélt. Este kulturális együttesek adtak műsort, majd ezt követően a kaposvári Munkácsy gim­náziumban svéd étkeket mutattak be és szolgáltak fel a vástemorrlandi vendéglátó-ipari iskola diákjai a meghívott vendégeknek. fotó: láng

Next

/
Thumbnails
Contents