Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-04 / 129. szám

2004. Június 4., Péntek A L M A N A C H 0 9 3 7. OLDAL Egykor lovairól volt országszer­te ismert a déli határhoz köze­li Kastélyosdombó. A grófi ló­tenyészet a múlt; ma jóformán semmilyen állattartás nincs, bár a 60-as években szinte va­lamennyi portán volt egy-két tehén. Az egykori jómód is csak emlék. Nagy a munkanél­küliek aránya; a legnagyobb foglalkoztató az önkormány­zat és a szociális otthon. Nem­rég néhány dombói Győrben ta­lált munkát, mások meg Eszter­gomig mennek a megélhetésért. Itt már ennek is örülni kell. Támaszt csak egymásban találnak A két világháború között még hat­száz lakosa volt, ma csak feleeny- nyi ember él Kastélyosdombón. Bár az utóbbi években szépen fej­lődik a falu, ez mégsem elegendő, hogy megállítsa a lakosság elöre­gedését. Betelepülő fiatal családok helyett egyelőre csak a külföldiek fedezték föl ezt a Dráva menti kis települést. Két portának már hol­land gazdája van, ők csupán nya­ranta laknak itt. S a helybeliek sze­rint hamarosan számítani lehet újabb külföldi lakosok jövetelére. „Tisztelt polgármester úr! Sokat fej­lődött a falu; sokkal rendezettebb lett, persze van még bőven tenniva­ló. Ültethetnének még több fát és virágot, s játszótérre is szükségünk lenne. További munkájához sok si­kert kívánnak a dombói gyerekek.” Oklevél a gyerekektől A fiataloktól kapott oklevélre büsz­ke Kirizs Zsolt polgármester, a ja­vaslataikat pedig igyekszik szem előtt tartani. - A faluszépítésre nem lehet panasz. Nemrégiben 240 gömbakácot ültettünk az utcákba, s két új parkot is alapítottunk. Pályá­zaton padokat, ivókutat, kerékpár- tárolót nyertünk a terekre - mond­ta. - A másik kérés a játszótér. Eh­hez támogatás kell az önkormány­zatnak. Pályázunk, s mihelyt nye­rünk, meglesz a játszótér is. Kastélyosdombón jeleskednek a pályázatírásban. A számítógép­től a traktorig, bozótvágótól a ke­rékpárúiig ennek köszönhetően sok hasznos eszköz vásárlására és beruházásra futotta. - Két nagy pá­lyázatunk nyert nemrég, s ez több mint tízmillió forinthoz juttatta a falut. Egy negyvenmilliós költség- vetésű településen ez igazán szép összeg - mondta elégedetten a pol­gármester. - Persze szükség is van minden elnyert fillérre, mert más­ként nem tudnánk előbbre jutni. Dombón egyre erősebb az igény az összetartozásra; ma már klubot alkotnak az idősek és a fiatalok. Nemrég együtt ünnepelte a falu az anyák napját, ott az anyukák meg a nagymamák gyermekeik és unokáik fényképét kapták ajándé­kul. Sokan eljöttek az uniós napra is: volt főzés, túra és tűzijáték is. A Szeretetlánc gondja- Úgy érzem, jó felé haladunk, hogy igazi közösséggé váljunk. Ebben a magányos világban nagy szerencse, ha sikerül meglátni a másik emberben azt, ami belőlünk hiányzik - mondta Soós Józsefné, a gyermekklub létrehozója. Éppen nagy munkában van. Nemrégiben ugyanis úgy döntöttek az itt élők; Szeretetlánc néven egyesületet hoznak létre azért, hogy kissé kitá­gítsák a mozgásterüket. Fiatal és idős egyaránt tagja lehet, a legfon­tosabb célja pedig a közösségi élet javítása, a faluszépítés és a környe­zet védelme. - Most aztán főhet miatta a fejem - mondta az asz- szony. - Ahogy beleásom magam, egyre inkább úgy érzem, hogy eb­ben az országban büntetendő, ha valaki ingyen, a mások hasznára szeretne munkálkodni. Ha a sok szabályozás, kötöttség nem veszi el az ember kedvét, akkor megte­szik a költségek. S mindent olyan nyelven írnak, amit az egyszerű halandó nem ért meg. Fizessen szakértőt, jogászt, könyvelőt... Most éppen a civil szervezetben al­kalmazandó fegyelmezést olva­som. Fel nem foghatom, hogyan és miért kellene fegyelmit adni bárki­nek, aki a szabadidejében a maga jószántából vállalta, hogy máso­kon segít. Szánalmas ilyesmit elő­írni, és még szánalmasabb szá­mon kérni egy civil szervezettől. A dombóiak remélik: az egyesü­let révén könnyebben juthatnak Horgas Sándor: A várt pénzt máig sem láttuk Soós Csaba bízik élete jobbra fordulásában majd támogatáshoz. Pénz nélkül ugyanis hiába születnek a leg­szebb tervek. Szünidőre készülnek Az idén például nyári táborozást terveztek a gyermekklub tagjai­nak, de erről alighanem le kell mondjanak. - Pedig a klub egyre népszerűbb, és a szünidőben sem akarjuk rendezvény nélkül hagyni a gyerekeket. Balatoni tábort sze­rettem volna, de már biztos: nem lesz rá elég pénzünk. Ezért inkább vándortáborozunk a környéken. Kerékpártúrák a Drávára, foglalko­zások, ezekre talán jut pénz - mondta Soós Józsefné. Több szerencséjük volt a kirán­dulással a nyugdíjasoknak: a hét végén Ópusztaszeren jártak. Há­rom éve alakult Nagy M. Lászlóné vezetésével az idősek klubja, je­lenleg 22 tagja van. Valamennyien szeretik a közösséget, s nincsenek híján a vállalkozó kedvnek sem. Ez utóbbi főleg a kirándulásokhoz kell, hiszen a kis csapat a Krisna- völgytől Budapesüg többfelé is járt már az országban. Milliókra vár a falu Egykor református iskola és tanítói lakás volt a polgármesteri hivatal és a művelődési ház épülete. Egé­szen addig, míg nem lett tanácsi tulajdon. A 90-es években választ­hatott az egyházközség: visszakéri az épületeket vagy az árára tart igényt. Az utóbbit választották.- Akkor még úgy képzeltük: építhetünk a pénzből egy kis ima­házat - mondta Horgas Sándor, az egyházközség gondnoka. - Ma már annak is örülnénk, ha bővít- hetnénk a templomot egy kis iro­dával. 1998-ban 4,3 millió forintra értékelték föl a nekünk járó épüle­teket, pénzt azonban máig nem lát­tunk. Az idén végre megmozdult a hivatali fogaskerék, s várhatóan kétmilliót kézhez kapunk. Jövőre további 800 ezret ígérnek, a többit meg 2006-ra. Bízunk benne, hogy az idén nekiláthatunk az építke­zésnek. Szükség volna rá, mert ma se öltöző, se iroda nincs a temp­lomhoz. A barcsi lelkésznek az ut­cán kell átöltöznie, az isten háza pedig már kezd raktárhoz hasonlí­tani. Sem a kegytárgyakat, sem a szerszámokat nem tudjuk elzárni. Verseket cserélnek Tizenöt éves kora óta versel Soós Csaba; munkái ma már elhagyták az asztalfiókot. Sok helyütt olvas­hatók, legutóbb a Pannon Art egye­sület antológiájába került be több verse. - 1973-ban születtem Pé­csen, s 17 éve élek Kastélyosdom­bón. A saját bőrömön tapasztalom, hogy a falum milyen messze van a világtól - mondta. - Szegénység, kilátástalanság jellemzi ezt a vidé­ket, itt a költészet nehezen tör utat. Évek óta munkanélküli, pedig két szakmája is van. Az egyik a sza­kács, de ezt adventistaként aligha­nem örökre el kell felejtenie. Nem ehet sertéshúst, és szombaton nem dolgozhat. Nehéz eset ez a vendég­látóiparban. - Nemrég elvégeztem egy szociális asszisztensi tanfolya­mot is. Mások segítését nem tiltja a vallásom, így ezzel szeretnék foglal­kozni. Sajnos, ilyen munka sincs sok errefelé - mondta. - Később, ha elég bátorságot gyűjtök, talán meg­próbálkozom egy főiskolával is. Soós Csaba elmondta; bízik benne, hogy jobbra fordul az élete, hiszen épp nemrég maga is ta­pasztalta, hogy milyen fordulatok­ra képes a sors. - Egy lánnyal 17 éve ugyanabban a faluban élünk, és csak most derült ki, hogy ő is verseket ír. Kicseréltük néhány írá­sunkat, és úgy érzem, ezzel igazi barátság kezdődött el. ___________■ KA STÉLYOSDOMBÓ Dombói Hírmondó Világosabbak az utcák Korszerűsítették a közvilágítást a faluban. A beruházást az ELMI végezte el, s több mint kétmillió forintba került; a megállapodás szerint ennek teljes költségét az önkormányzat 2006-ra fizeti ki. Kerékpárutat építettek Kerékpárút-épitésre pályázott a település, s a várt összeg nagy részét elnyerte. 9,2 milliót igé­nyelt, és 6 millió forintot kapott. Ez 450 méter hosszú út építés­re lett elegendő, s jórészt el is készítették, így kerékpárút vezet a vasútállomástól a szociális ott­honig. Az új út műszaki átadása e hónap végén lesz. Teleház a falu fiataljainak Teleházat indítanak Dombón, s a képviselők bíznak benne, hogy a nyáron már látogathatják a fiata­lok. A gépek megérkeztek, de az internettel még gond van: megfe­lelő telefonvonal híján műholdas kapcsolatot kell kiépíteni. A tele­ház működtetéséről ezután dönt az önkormányzat, s júliusra min­den akadály elhárul a nyitás elöl. ■ Kastélyosdombó! Recept Túrós laska A tésztához 60 dkg liszt kell, 3 to­jás, kevés só. Mindezt vízzel ösz- szegyúrjuk, majd a tésztát sodor­juk, vékonyra kinyújtjuk. Nagyobb (10x15) kockákra vágjuk, s taka­rékon, sütőlemezen 1 -2 perc alatt világosra sütjük. Vizet forra­lunk, és a sült tésztát egyenként belemártogatjuk, azután szikkadni hagyjuk. A töltelékhez fél kg túró, 4 dl tejföl, 12 dkg zsir szükséges. A zsírt felolvasztjuk, s melegen összekavarjuk a tejföllel, kevés sót teszünk bele. A túrót elmorzsol­juk, s besózzuk. A tésztát széttép­kedve tűzálló tálba tesszük, majd rá a túrót, és megöntözzük a tejfö­lös zsírral. Újabb tésztaréteg, ezt túró és locsolás követi egészen addig, amíg elfogy az alapanyag. Fontos, hogy a tetején a meglo- csolt túró legyen. így tesszük a sü- töbe, átmelegítjük, majd tálaljuk. ■ A CIKKEKET ÍRTA S A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: NAGY LÁSZLÓ AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A KASTÉLYOSDOMBÓI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába____________________________________ Elhagyják a kastélyt Kastélyosdombóról Drávatamásiba költöztetik a szo­ciális otthon minden harmadik lakóját: negyvenmil­liós beruházással ott építenek nekik új lakásokat. A húsz sérült már a nyáron csomagolhat. A dombói épület, az egykori vadászkastély ugyanis a szakem­berek szerint szociális otthonnak sosem volt igazán jó. Elhagyását most elsősorban szakmai érvek indo­kolják, de a takarékosság is indokolja. Az épület nem felel meg az igényeknek, s igen nagy a fenntartási költsége. ígérik: csak akkor szüntetik meg, ha jobb körülmények között tudják elhelyezni valamennyi ott lakót. A húsz sérült átköltöztetése önmagában nem csökkenti a dombói intézet költségeit. A kastély bezárása azonban jelentős megtakarítást hozhat, ugyanakkor várhatóan nem jár elbocsátásokkal. A Dráva Kastély szociális otthon most két faluban van; Drávatamásiban és Kastélyosdombón. Az előb­bi a 200 súlyosabb, az utóbbi a 67 kevésbé sérült be­teg lakhelye. Régebben is szó volt a dombói lakhely felszámolásáról, s most megtették az első lépést. Ta­másiban az étkező tetőterében 34 gondozottnak ala­kítanak ki új lakásokat. A betegek 2-3 ágyas szobák­ba, jó körülmények közé kerülnek. A beruházáshoz a szociális minisztérium pályázatán nyert támogatást a fenntartó Somogy Megyei Önkormányzat.________■ Minden harmadik fiatal csomagolhat; a szomszéd faluban remél­hetőleg jobbak lesznek majd számukra az elhelyezés körülményei Kastélyosdombó Kincse A kálvinista templom öreg orgonája előtt Horgas Sándorné, kezében az egyházközség legrégebbi, több mint kétszáz éves anyakönyve Az orgona csak díszlet A hajdan színtiszta kálvinista faluban ma csak félszáz lakos alkotja a református egyházközséget. Az ősla­kosoknak a száma ugyanis egyre csökken, a betele­pülők többsége pedig római katolikus. Jó ideje nem kell tehát zsúfoltságtól tartani az istentiszteleteken a közösség 1784-ben emelt templomában. A harango­kat 1831-ben vásárolták Isten dombói házába, s akkor végezték el az épület első felújítását is. 1899-ben kezdtek hozzá a következő renováláshoz - ez volt a templom történetében a legnagyobb felújítás. 1935- ben pedig az addigi zsindelytetőt cserélték palára. A templom ma is jó állapotban van, látszik rajta, hogy most is gondos gazdái a helybeliek. Legutóbb 1993- ban festették ki az épület belső terét, 2000-ben pedig a külsejét újították föl, és kicserélték az egyik kapuját. Az orgonát 1910-ben adományozta a kastélyos- dombói református templomnak Somogyi Dezső. Ez a hangszer most is itt látható. A dombói meg a drá- vagárdonyi egyházközség együtt kapta az ajándé­kot, mivel akkoriban még a gárdonyi reformátusok is ide tartoztak, a szomszéd faluban ugyanis nem volt templom. A templom orgonája, sajnos, ma már csak díszlet. A második világháborúban ugyanis az erre járó katonacsapatok tönkretették, mára jófor- mán csak az orgonasípok maradtak meg. _________■

Next

/
Thumbnails
Contents