Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-26 / 148. szám

10. OLDAL 2004. Június 26., Szombat HMB HÉTVÉGE A zsákhordástól a Nózi-díjig Kecskés Kriszti­na életének ér­telme a szín­ház. Ezt vallja a törékeny, fiatal művésznő, aki mihelyt eldön­tötte, hogy egy­szer színésznő lesz, Komárom­ból azonnal Ka­posvárra költö­zött. A szakmát és benne önma­gát ugyanis egyedül a ka­posvári szín­házban tudja elképzelni. Azért, hogy álmát valóra váltsa, évekig zsákokat cipelt, mosott és vasalt. A Nózi-díj idei győztese azt mondja: megérte. A Nózi-díjat a Csiky Gergely Színházban minden évben az a csoportos színész kapja meg, aki­re a legtöbben szavaznak a társu­latból. Az elmúlt évadban a kollé­gák úgy gondolták, Kecskés Krisztina nyújtotta a legtöbbet. A Csak egy szögben, a Candide-ban és a Fahimban alakított emléke­zeteset.- Több darabban is fontos sze­repeket bíztak önre az idén. Szá­mított az elismerésre?- Nem számítottam rá, és soha nem örültem még ennyire elis­merésnek. Nekem ugyanis az a legfontosabb, hogy azok az em­berek, akikkel együtt dolgozom, értékelik a teljesítményemet. Jelzi, hogy elfogadtak és befogad­tak maguk közé és ez nagyon fontos egy alkotó közösségben.- Ön hogyan értékeli, valóban kiugró volt az idei évad?- Eddigi pályámat tekintve és lehetőségeimhez mérten min­denképpen. A bizalom megnyil­vánulásaként éltem meg, hogy olyan feladatokat bíztak rám, mint a Csak egy szögben vagy a Fahimban Farzana. Egyébként is olyan alkat vagyok, hogy minden helyzetben a legtöbbre törek­szem, ezek a lehetőségek pedig valóban arra ösztönöztek, hogy minden energiát beleadjak, száz­százalékosan. Nagyon jólesett, hogy észrevették. A Nózi-díj ne­kem épp ezért fontos, mert mér­tékadó visszajelzés. A tériszonyos pillangó A következő évadban a Pinokkió című gyermekelő­adásban kapott szerepet Kecs­kés Krisztina. Szerepe szerint nemcsak a színpadon lesz majd látható. Többször elru­gaszkodik ugyanis a földtől és lebeg a színészek fölött, ahogy egy pillangóhoz illik. Kecskés Krisztinának azonban tériszo­nya van, így ezúttal bizonyára nem a szerepkönywel, inkább a magassággal lesznek majd problémái... KECSKÉS KRISZTINA 1974-ben született Szönyben. 1992-ben került a kaposvári tanítóképző tőiskolá­ra. 1997-től dolgo­zik a kaposvári szín­házban. Szerepet kapott a Kutyaszív, a Világjobbitók, a Noszty fiú és a llly fair Lady darabok­ban. Hobbija a bicik­lizés. az olvasás, a múzeumlátogatás.- A Csiky Gergely Színházról egyebek között az a hír is járja, hogy itt komoly műhelymunka folyik. Ilyen visszajelzések év köz­ben is vannak, vagy csak amikor idő van az értékelésre?- Munka közben kevesebb le­hetőség van az ilyesmire, de Ka­posváron még mindig több mint máshol. Valóban más légkör ural­kodik itt, mint, mondjuk, egy fő­városi színházban. Itt megszál­lott, sokszor fanatikus munka fo­lyik. Addig tart a próba, amíg nem érezzük úgy, hogy aznapra végeztünk, próbák után gyakran folytatódik a munka a büfében, ahol van idő és lehetőség is meg­beszélni a dolgainkat. Van úgy, hogy hajnalig vagyunk a szín­házban, de rendszerint nekem az ünnepek s itt telnek. Karásony óta most lesz először időm haza­utazni a szüléimhez. Most senki és semmi más nincs az életem­ben, csak a színház. A kaposvári színház. Nagyon sokat tanultam itt, és hálás vagyok a sorsomnak, hogy a kaposvári színház tagja lehetek.- A jó sorsa hozta tehát Kapos­várra. Egyszerűen vagy kitérőkkel került a Csiky Gergely Színházba?- Nem túlzás, ha azt mondom, hogy megdolgoztam érte, mert szó szerint ez történt. Komárom­ban születtem, s a gimnáziumot is ott fejeztem be. A középiskolás évek alatt alakult ki bennem, hogy színházzal szeretnék foglal­kozni. Mivel a kaposvári színház­ról nagyon sok jót hallottam, el­határoztam, hogy ide jelentke­zem a főiskolára. Itt tanultam, és amennyit lehetett, a színházban lógtam. Amikor végeztem, jelent­keztem az Operettszínházba stú­diósnak, de annyira hiányzott Kaposvár, hogy vissza kellett jön­nöm. Felhívtam Babarczy Lász­lót, és megkértem, adjon valami munkát, hogy a színház közelé­ben lehessek. Öltöztetőnek vett föl. Ez kemény fizikai munka. Jelmezekkel teletömött zsákokat kell cipelnem és gondoznom, mosni, vasalni kell a ruhákat. Két évig dolgoztam öltöztetőként, amire a színpadra kerültem. Most azt mondom, megérte, és azt is, hogy valóban a jó sorsom hOZOtt ide. FÁBOS ERIKA Vannak történelmi személyiségek, akiknek megítélése a történészeket is megosztja. Ilyen Koppány, akit az is­kolai tankönyvekből az István király által legyőzött és felnégyeltetett po­gány lázadóként ismer a diák. Mások a jogos jussáért harcoló, idegen kar­doktól elbukott hőst látják benne. Talán ezért is születnek rit­kán irodalmi művek ró­la, s ezért keltett fel tűnést az Öregla­kon született Gyó- csi László törté­nelmi regénye.- Hogyan jutott eszébe, hogy a magyar történe­lem egyik „fekete bárányáról” írjon regényt?- Éppen azért kezdtem kutatni utána, mert soha egyetlen pozitívu­mot sem hallot­tam róla. Más­részt gyerekko­rom emlékei sze­rint itt, Somogy­bán nagyon eleve­nen él Koppány emléke. Szinte génjeikben hor­dozzák az embe­rek. Jó példa erre egy negyven éve történt eset. Szü­ret előtti időszak­ban egy néni ka­pált a szőlőben. Tisztította a'soro­kat, hogy ha tol­vajok jönnek, meglássák a lá­buk nyomát. Előt­tem van a kép, amint kék köté­nyével megtörölte izzadt homlo­kát, s közben fölöttünk a levegő­ben sasok köröztek. „Őrzik a Koppány lóikét”, mondta felfelé mutatva a 70-80 év közötti, gör­nyedt hátú néni. Ez a mondat megerősítette bennem, hogy eh­hez a történelmi személyiséghez a somogyiaknak más a viszo­nyuk, mint a másutt élőknek. Azt hiszem, az állítólagos sors­fordító csata veresége a somogyi pórnép leikébe ivódott örökre. A hivatalos történelmi nézet sze­rint amikor legyőzték Koppányt, Somogyország szolgaországrész lett. Azokat a törzsfőket, akik részt vettek a csatában, legyilkol­ták, s a javaikat szétosztották a sváb lovagok között. No, persze ha tényleg megtörtént a csata, és ha egyáltalán ott volt Koppány.- Lehetséges, hogy létezik egy több mint ezeréves „üzenet”?- Nagyapámtól is hallottam, hogy nem akarta elhinni a somo­gyi nép: Koppány vereséget szenvedett és a nagyúr meghalt. A tőle hallott történet szerint Koppány lovára kapva a kedve­sét, a szláv Vicát Pamuk felé me­nekült, de a ló már fáradt volt. A Koppány kopjafája A kupavári hegy oldatában csör­gedező forrás a mindenható tanú, a Koppány kop­jafája pedig arra emlékezteti a ké­sői utódokat, hogy ezen a he­lyen mosta meg vérrel beszeny­német lovagok meg ott voltak a nyomában, s a ló egyszer csak összerogyott. Koppány ekkor le­szúrta ágyasát, s utána magával is végzett. így könnyen tudták négyfelé szabdalni a jómadarak, akik utolérték. Ez a hely ott van Pamuk mellett, teknővájó cigá­nyok lakták évszázadokig. Egy másik helyszín a Kupavári-hegy oldalában csörgedező forrásnál található, ahol 2001 májusában fölavatták Koppány kopjafáját.- Ezekből a történetekből szüle­tett a könyv?- Egy dolog az írói fantázia, s más dolog a rege és a monda. Ám egy történelmi regénynek hiteles történelmi környezetben kell játszódnia. Az én könyvem története 950 után játszódik. Túl vagyunk Fájsz fejedelemségén, és Taksonnyal kezdődik a ma­gyar történelem egyik legizgal­masabb fejezete. Taksony feje­delemnek is volt két fia: Géza, Istvánnak az apja és Tar Szőrén, aki a keresztségben a Mihály ne­vet kapta. Annak volt két gyer­meke: Vazul és Koppány. Bár van olyan történészi feltevés, amely szerint Koppány és Vazul egy és ugyanaz a személy. Erről GYOCSI LÁSZLÓ 1947. október 12- én született Öreglakon. A fonyódi gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE jogi karán tanult tovább. Húsz évig volt újságíró, kilenc éve íróként dolgozik. Legismer­tebb könyvei az erdélyi útirajzok négy kötete, s három történelmi regény: a Bolonel apát, az Üzen a hold s a Kard és remény. a magyar történet- írás vajmi keveset publikált. A lénye­gen ez nem vál­toztat, hiszen cé­lom a szakiroda- lom tanulmányo­zásával az volt, hogy akik beha­tóbban érdeklőd­nek Koppány sor­sáról, hitelesnek fogadják el a re­gényt. A legfonto­sabb feladatom­nak éppen ezért azt tartottam, hogy egy olyan Kupa Koppányt, egy olyan Somogy hercegét^ kreáljak, aki az Árpád-ház mártírja volt.- Hogy fogad­ták a történetben szereplő somogyi településeken a könyvet?- Örültek, ami­kor említettem, hogy én ezt meg­írom. író-olvasó találkozókra és rendhagyó törté­nelemórákra hív­nak, s ezekre szívesen elmegyek. A Szent László-napi somogyvári ünnepségek programjában sze­repel majd a könyv hivatalos be­mutatója. Természetesen szá­molok azzal, hogy nem minden­kinek a tetszését nyeri el a válla­lásom, már csak a téma kényes­sége miatt is. Egyelőre azonban nem értek elmarasztaló kritikák, sőt. A Soproni Székely Körnek volt egy kulturális rendezvénye, ott előadást tartottam ebben a té­mában. Egy újkori történész azt mondta, hogy ez a regény nem­csak merész vállalkozás volt, ha­nem rokonszenves is. Igaz, mindez olyan, mint a cigány lo­va. Csak akkor veszi észre vaksá­gát az új gazda, amikor neki­megy a falnak. Erre persze azt mondja a cigány, hogy nem vak az, hanem bátor. így bátran vál­lalom a kritikát is. Sőt, ez a re­gény további ösztönzést adott ahhoz, hogy megszerkesszem a Kupavár történelmi emlékhely című kiadványt, ebből az olva­sók betekintést nyerhetnek nem­csak Somogyvárnak, hanem a környékének történelmébe is ko­rabeli krónikások hiteles doku­mentumaiból. TAKÁCS ZOLTÁN nyezett kezét Ist­ván a tett után, mert vezekelnie kellett. Ezek a mondák vagy fél­igazságok teljes egészében be­ivódtak az itt élők vérébe-lelkébe, ér­zelemvilágába, és azóta is őrzik azt. „Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi) Családostul készül Hányszor hallottuk, mondtuk ma­gyarórákon, hogy a szóvégi -ul, -ül mindig rövid; mégis milyen sokan hibáznak az ilyen szavak leírása­kor! Nézzük meg a szabályokat! Mindig rövid az -ul, -ül és a -dúl, -dűl igeképző: szépül, javul, gyógyul, készül, szabadul; indul, fordul, pezsdül, mordul, dördül stb. Természetesen megmarad a rövid magánhangzó ezen igék to­vábbképzett származékaiban is: szépülhet, javulgat, gyógyulás, fe­szület, készülni; indulat, fordulva, pezsdülés, mordulgat, dördülő stb. Ugyancsak rövid a magán­hangzója az -ul, -ül és a -stul, -stül határozóragnak is: magyarul, ola­szul, svédül, gáládul (pl. becsap­tak), érdemtelenül, hanyagul; csa­ládostul, csőstül (pl. jön a baj), gyerekestül, mindenestül, ruhás­tul (pl. ugrott a szökőkútba) stb. Végül (ez a szó is határozóra- gos névszó, ezért írjuk rövid ü-vel)- egyszóval, végül rövid a magán­hangzója az -ul, -ül végű név­utóknak és határozószóknak: kí­vül, belül, aluiffelül, mögül, hátul, keresztül-kasul, nélkül stb. Két szót említek meg, amelyek kivételnek látszanak, mégpedig a túl névutót és a nyúl igét vagy fő­nevet; azonban egyik szó sem tol­dalékolt (nem képzett vagy rago­zott alak), ezért rájuk nem vonat­koznak a fenti szabályok. Azt tanácsolom tehát, ha bár­milyen írásművet akarunk alkotni- legyen az akár egy magánlevél vagy egy vers -, ne fogjunk hozzá felelőtlenül, ész nélkül; nehogy valamilyen silány, rosszul megfo­galmazott fércmunka kerüljön ki a kezünk közül! mihályfalvi László Kupavári napok SOMOGYVÁR A település egykori birtokosainak, a Széchenyi család tagjainak tisz­teletére mondtak misét a családi kriptánál tegnap. Ezzel vette kez­detét a Szent László-napok prog­ramsorozata. Előadást tart So- mogyváron Bakay Koméi régész professzor, aki a kupavári ásatás vezetője volt. Ma írja alá a falu és az erdélyi Szentdemeter az együtt­működéséről szóló megállapo­dást. Este az erdélyi kórus ad hang­versenyt a templomban, ahol Solt Péter orgonaművész játszik. Kupa­váron, szintén este, a Nox élő kon­certjére kerül sor. Vasárnap a ku­pavári romoknál középkori lovas­bemutató, mesejáték, vadászati kiállítás és sétakocsikázás várja a kisebbeket, a felnőtteknek főző- és borversenyt szerveznek. Délután a somogyvári apát tart szentmisét a romoknál, és ekkor veszi át a falu az Örökségünk Somogyország Kincse kitüntető címet. Fellép majd a Roxinház, és a Kormorán élő koncertje lesz.________fábos A Kaposvári Egyetem Állattudományi Karán diplomát kaptak 2004-ben Doktorok Állattenyésztési tudományok tu­dományágban: Andrássy Zoltán­ná sz.: Baka Gabriella, Szabó András, Húth Balázs. Gazdálkodás- és Szervezéstu­dományok tudományágban: dr. Horváth József, Csorbái Attila. Habilitált doktor: dr. Börzsö­nyi László tudományos főmun­katárs. Okleveles agrármérnökök (ál­lattenyésztési szakirány), nap­pali tagozat: Balog Tamás, Czompó Krisztián, Császár Gá­bor, Csonka Áron, Derencsényi Ákos, Farkas Bálint, Fauszt Gab­riella, Fazakas Tünde} Fehér Ba­lázs, Fehér László Demeter, Gacsályi Georgina, Gál Attila, Gerencsér Zsolt, Hajdú Kornélia, Hajdúk Zsuzsanna, Horn Fran­ciska, Jámbor Péter, Jobbágy Zsuzsanna, Kelemen Zoltán Já­nos, Kmeczik Tamás, Kovács Anita, Kustos Rita Zsuzsanna, Laki Lukács Andrea, Lankó Fe­renc, Leitner Gábor, Locsmán- diné Sebestyén Anikó, Lukács Vera, Mihalik András, Molnár István, Nagy Dániel Ferenc, Nagyné Jáki Dóra, Németh Ba­lázs, Pfaff Tímea, Pál Katalin, Pintér Ágnes, Princz Zoltán, Pulai Andrea, Rutai Enikő, Sikló­si Boglárka, Szappanos Mariann, Szente Judit Imola, Szlávik Péter, Tiszaváry Gábor, Varga István. Okleveles agrármérnökök (társ- és hobbiállattenyésztési szakirány), nappali tagozat: Bá­tor Zsuzsa, Binder Antal, Gyu- ricza Renáta, Király Annamária, Nagy Anikó, Sárközi Adrienn, Váradi Gábor. Okleveles gazdasági agrármér­nökök (élelmiszergazdasági szakirány), nappali tagozat: Ács Réka, Balog Norbert, Bartos Sza­bolcs András, Beke Szilvia, Bu­davári Balázs, Dzsupin Krisztina, Hajzer Erzsébet, Hári Zsófia, Hilmer Melinda, Horváth Barba­ra, Illés Sarolta, Jakoda Balázs, Kiss Ferenc Péter, Kovácsné Nagy Lívia Erzsébet, Márkusz Péter, Merész István, Molnár Eszter, Nemes Renáta, Nyírő Gabriella, Poós Anikó, Turcsányi Éva, Veres Katinka. Okleveles gazdasági agrármér­nökök (terület- és vidékfejlesztési szakirány), nappali tagozat: An­tal Brigitta, Arnóty Szabolcs, Bauer Brigitta, Farkas Beatrix, Gengel Balázs, Hatala Eszter, Ju­hász Rózsa Tímea, Karancz Anett, Kárpáti Béla Imre, Kis Ani­ta, Kiss Karolina, Kiss Lajos, Kiss Péter, Kiss Richárd, Kiss Tibor, Klapsz Katalin, Kovács Nikolett, Köves Gabriella Zsófia, Kurucz Veronika, Lévák Eszter, Lukovics Tamás, Merkl Dóra Kata, Nagy Orsolya, Nichter Enikő, Ócskái Gabriella, Orosz Edina, Papik Or­solya, Polai Katalin, Présel Kata­lin, Rózsa Gabriella, Sárdi Petra, Szabó Béla, Szabó Krisztina, Szaszkó Anita, Szűcs Adrién, Ta­kács Géza, Tompái Judit, Tóth Anita, Tóth Éva, Tóth Éva, Varga Katalin, Verőczi Eszter, Weisz Kornélia, Zsinkó Zsolt. Okleveles agrármérnökök (ag­rárinformatikai szakirány): Czeglédi Zsolt, Mészáros Róbert. Okleveles agrármérnök-jelöltek (állattenyésztési szakirány), leve­lező tagozat: Agócs László, Boda Ferenc, Bogyay Norbert, Boldi­zsár Beáta Árika, Bucsi Tamás, Cseh József, Sági Ágnes, Sándorfy András, Szarka Norbert. Állattenyésztő mérnökök, nap­pali tagozat: Bálint Ágnes, Benke Zsuzsanna, Bíró Zsófia, Boros Veronika, Bőhm Szabolcs, Gesz- tes Tünde Alexandra, Gődér Ju­dit, Janesz János, Joó Boglárka Judit, Kócsi Gábor, Köves Dóra, Majer Andrea, Margittai Vera, Márfai Péter, Nagy Katalin, Nyári Szilárd, Schváb Renáta, Szili Nor­bert, Kis Norbert. Állattenyésztő mérnökök, le­velező tagozat: Adorján András, Alexa Krisztina Orsolya, Baráth József, Bikfalvy Dorottya Kata­lin, Bonczók Gábor, Boros Kata­lin, Borza Alexandra Mónika, Bukovics Ildikó, Forró Tünde, Gálosi Szabolcs, Gombás Tibor, Háklár Gyula, Horváth Alexand­ra, Horváth Balázs, Horváth Jó­zsef, Horváthné Buják Ilona, Hromek Zsolt, Izbéki Anett, Kő­műves Balázs, Márton Judit, Múthné Tolnai Hajnalka, Pócsi Ágnes, Reizingerné Bodai Márta, Szabó Róbertné, Szentirmai Esz­ter, Szulman József, Tóth Attila István, Újházi Attila, Végi Tibor, Viniczay Erika, Vörös Bene Tün­de. ■ írásba foglalt akarat Négy szakterületre szóló együtt­működési megállapodást kötött tegnap a somogyi katasztrófavé­delmi igazgatóság és a megyei rendőr-főkapitányság. Ez kiter­jed az információcserére, a kép­zésre, a katasztrófavédelemre és a humán szakterületre. Sokrétű segítséget nyújt egymásnak: a rendőrök például kresz-oktatást vállalnak, a katasztrófavédők a veszélyesanyag-szállítás ellen­őrzésének módszerét osztják meg. Ha gázszivárgás van, kü­lön eljárás nélkül azonnal érte­síthetik a mesterlövészt, aki ki­lövi a robbanásveszélyes palac­kot. A megállapodást Soczó László ezredes, rendőrfőkapi­tány és Heizler György ezredes, a katasztrófavédelmi igazgató- ság igazgatója írta alá, harsányi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents