Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-26 / 148. szám
2004. Június 26., Szombat A L M A N A C H 0 9 5 7. OLDAL A megye egyik elmaradott térségének közepén kicsiny, néhány utcóis falu fekszik. A munkanélküliség a lakosok harmadát érinti, a költségvetésből az idén semmilyen fejlesztésre sem futja. Ezek után azt hinné az ember, hogy egy halódó, lehangoló faluba visz az útja, ám kellemesen csalódunk: a hepehupás út gondozott porták, a domboldalakra kanyargó barátságos utcák közé vezet. S ami első pillanatra feltűnik: Rozsok esély- lyel indulhatna a legvirágosabb hazai település büszke címért. Virágos liget az igali dombok között Baténál letérünk a 61-es útról, s a falu határát elhagyva úgy érezzük, mintha harminc esztendőt visszamentünk volna az időben. Forgalom szinte semmi, a dombok között kanyargó út két oldalán kedves fasor ad árnyékot a tűző júniusi napsütésben, s a közlekedési táblák sem zavarják össze az erre tévedőt. Ugyanis - néhány kivételtől eltekintve - nincsenek. Barátságos falvakon haladunk át, a kerítések előtt anyókák és apókák ücsörögnek a padokon, beljebb, az egyenporták kertjeiben gyerekek játszanak önfeledten, élvezve a vakáció első napjait. A kép minden településen hasonló, csak a falutábla változik: Fonó, Büssü, Kazsok - hirdetik a feliratok. Színes faluközpont Megérkeztünk. Az első, ami feltűnik, a rengeteg virág. Ablakokban, virágágyásokban, házak előtt a kiskertekben pompáznak a tavasz kései, a nyár korai hírnökei.- Két közhasznú és két közcélú munkást alkalmaz az önkormányzat - vüágított az okokra nevéhez méltón Boldog Géza, a település polgármestere, amikor megdicsértük a látványt. - A feladataik közé tartozik a temető, a közterületek gondozása, a parkosítás. Megállapítjuk, nem kidobott pénz az alkalmazásuk, ráadásul így csökken a munkanélküliség is a faluban. Mert az megyeszerte köztudott, hogy a vidék ebből a szempontból igencsak hátrányos helyzetűnek számít.- Hivatalosan éppen tucatnyi regisztrált munkanélkülink van - állította a polgármester -, ám a valóságban úgy harmincan-negyvenen lehetnek. Ami azt jelenti, hogy a munkaképes lakosság egyharmada nem dolgozik. Legalábbis hivatalosan.- A település lakosainak több mint a harminc százaléka roma - folytatta Boldog Géza. - Közülük soknak sohasem volt bejelentett munkahelye, s ennek megfelelően a nyilvántartásokból is kimaradt. Üzlet a gyógynövény Ez persze nem jelenti azt, hogy nem is dolgoznak. A cigány kisebbség ősi foglalkozást űz: tavasztól őszig gyógynövényeket gyűjtenek, s ebből finanszírozzák a családok szükségleteit.- Sokszor mondom, ha nem lenne tél, megszűnne nálunk a bűnözés - sóhajt föl a falu első embere, utalva ezzel arra, hogy a hideg, szűkösebb megélhetéssel járó napokon néha azért akadnak gondok. - Persze nem kell komoly dolgokra gondolni: falopásokról, tyúktolvaj- lásról van csak szó. Az igazi viszont az lenne, ha ezekről sem kellene beszélni. Gyorsan témát is váltunk. Szóba kerülnek az elmúlt időszak vidámabb, büszkeségre okot adó fejlesztései: teljesen kiépült a víz- és gázszolgáltatás, az összkomfortos életérzéshez már csak a csatornázás hiányzik. Erre azonban egyelőre nem futja a 33 millió forintos éves költségvetésből. Sőt a polgár- mester ötmillió forintos hiánnyal számol, nagyjából ekkora többlet- költséget okoznak a megemelt közalkalmazotti bérek. Nincs pénz fejlesztésre- Nem is mertünk semmi fejlesztést tervezni - így Boldog Géza -, örülünk, ha nem lesz nagyobb a hiány. S ha már a fejlesztésekről beszéltünk, a polgármester keserűen megemlítette, hogy a kis településeken élőknek már az is féjlődés volna, ha legalább a falvakban addig működő infrastruktúrához nem nyúlnának hozzá. Sárközi Márta sokat tesz a virágos faluért Takács Veronika társaival diszkót szervez Csapó Dezsőné: visszatért az élet a faluba- Nálunk is megszűnt a postahivatal, és helyére lépett a mobil posta - mondta letörtem - Pedig ingyen adtuk az épületet, az üzemeltető vállalkozóként dolgozott, azaz nem hiszem, hogy sokba került a vállalatnak. Mivel eddig délelőtt és délután is nyitva volt a posta, el lehetett intézni mindent. Most viszont, ha valakinek kell valami, annak reggel nyolc és tizenegy között otthon kell lennie, mert ebben az időben jön a kocsi. A postát siratják A helyzet megváltoztatásának reményében csatiakozott Boldog Géza a borsodi Komlóska polgármesterének kezdeményezéséhez, mely szerint az Alkotmánybíróságnál keresnek jogorvoslatot a döntéssel kapcsolatban.- Pedig az ilyen kis településeken élőknek nem kellene sok - tette hozzá. - Csak egy kis megértésre, támogatásra vágyunk. Nézzen körül: csend van, béke, nyugalom, s az itt élőket ez tartja itt elsősorban. S hogy ez mennyire igaz, alátámasztja Sárközi Márta is. A jelenleg közhasznú munkásként dolgozó fiatal korábban dolgozott a kaposvári Videotonban, s Nagykanizsái a helyi Izzónál, ám miután elvesztette állását, rögtön visszatért a falujába.- Itt nőttem fel, persze, hogy visszavágytam mindig - állította. - S hogy távol voltam, látom, rengeteget változott a település, szerencsére előnyére. Most, közmunkásként én is ezért dolgozom - tette még hozzá, majd indult meglocsolni a tűző napon szinte hallhatóan vízért könyörgő virágokat.- Tényleg látni valamiféle elmozdulást - vette át a szót Takács Veronika, aki társadalmi munkában a nemrégiben alakult ifjúsági kör egyik vezetője. - A szüléink mesélték, hogy évtizedekkel ezelőtt volt fiatalok klubja, s úgy gondoltuk, mi is megpróbálunk szervezkedni, hátha lesz rá igény. Nekik köszönhetően végre vannak szórakozási lehetőségek a faluban, a fiatalok számára eddig ugyanis csak a futball jelentett ki- kapcsolódást: a megyei háromban vitézkedő aranylábúakat még idegenbe is elkísérte vagy kéttucatnyi fanatikus rajongójuk. Mostanában viszont hétvégenként már a diszkóban is levezetheti a feszültséget a helyi ifjúság.- De csak szigorúan alkohol- mentesen - folytatta Takács Veronika. - Megígértük a falu vezetőinek, hogy nem lesz velünk probléma, és szeretnénk meghálálni a bizalmat. Erre igencsak hamar lehetőségük is adódik, ugyanis a június 26-i falunap szervezéséből is tevékenyen kiveszik-kivették részüket. A nyár első hónapjának utolsó szombatja ugyanis Kazsokon 1993 óta az esztendő egyik legjelesebb napjának számít. Ilyenkor a környékbeli települések apraja-nagyját vendégül látja a falu, megmérkőznek velük kispályás fociban, folyik a sör, a bor, míg a hangulatról kirakodóvásár, tűzoltóbemutató és mini vidámpark gondoskodik. Családias a hangulat- Szerencsére ismét élet költözött a faluba - állítja özvegy Csapó Dezsőné, aki fél évszázada él Kazsokon, azaz szinte őslakosnak számít. - A Rákosi-kor előtt mintafalu volt a mieink, ám a téeszesítés tönkretette az embereket. Erkölcsileg és gazdaságilag is hanyatlani kezdett a község, mostanában viszont megint látható a fejlődés. Az elmúlt tíz évben többet fejlődtünk, mint előtte ötvenben. Kezdünk hasonlítani a régiekre, akik olyanok voltak, mint egy nagy család. Lassan mi is összekovácsolódunk. ■ Úton Európába Kazsok Kincse Kazsok Kazsoki Hírmondó Gáz az orvosi rendelőben is Kazsokra a házakba - a környékbeli településekkel közös pályázati támogatással - már tavaly bevezették a gázt. S mivel az eme kapott pénzt akkor elköltötte az önkormányzat, most saját erőből fizetve a költségeit bevitték a faluházba, az orvosi rendelőbe és a sportöl- tözöbe is. Ez a munka 1,6 millió forintba került. Számítógépeket nyertek Két számítógépet nyert pályázaton a település. Az egyik az ön- kormányzat hivatali munkáját segíti a faluházban, a másikat az egykori postahivatal épületében üzemelik be, s itt a falu lakosai sajátíthatják el a számítógépes ismereteket. Terv az utcák felújítására Mindössze két utca tartozik az önkormányzat kezelésébe, ám ezek állapota sok kívánnivalót hagy maga után. Mivel a 15 milliós beruházást önerőből nem tudják finanszírozni, Így pályázati lehetőségre várnak. A tervek 300 ezer forintba kerültek, így remélhetőleg belátható időn belül megkezdődhet a Szabadság és a Petőfi utca burkolatának a felújítása. Recept Kazsokról Csipetkés gulyás Hozzávalók: 5 kiló nem túlzottan zsíros sertés- vagy marhahús, 1 kilogramm vöröshagyma, 1 kilogramm sárgarépa, 2 kilogramm burgonya, 5 tojás, 30 deka pirospaprika, két-három cseresznyepaprika s liszt. A hagymát és a répát megdinszteljük, majd hozzákeverjük a kockára vágott húst. Tovább pároljuk, amíg kissé megpuhul a hús, majd hozzáadjuk a piros- és a cseresznyepaprikát. Kissé felöntjük vízzel, majd beletesszük a kockára vágott krumplit. Amint összefőtt és a hús is megpuhult, hozzácsipe-. getjük a tojásból és lisztből kikevert csipetkét. Ez az étel akkor az igazi, ha bográcsban főzik. A CIKKEKET VAS ANDRÁS ÍRTA FOTÓK* LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A KAZSOKI ÓNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Jelenleg négyszáz tehén ad tejet a település legnagyobb foglalkoztatójának számító gazdaságban, ám a létszám a jövőben megduplázódhat Korszerű tehenészet Egykoron az igali téeszhez tartozott, ma már a környék egyik legnagyobb vállalkozása a Bos-Frucht Agrárszövetkezet. A mezőgazdasági vállalkozás fő profilja a tejelő szarvasmarha tenyésztése. Jelenleg 400 tehénnel foglalkoznak, ám Sapard-pályázati támogatással már épül két korszerű, nagy légterű istálló, s így akár nyolcszáz állat tartásával is számolhatnak.- Főként helybelieket alkalmazunk - mondta Balta István ügyvezető -, jelenleg 25 kazsoki dolgozik nálunk, azaz mi vagyunk a faluban a legnagyobb munkáltató. Az önkormányzattal kiváló a kapcsolatunk, ahol tudunk, segítünk nekik. Mi is itt élünk, s a vevőinknek és a dolgozóinknak sem mindegy, milyen a közvetlen környezet. Ráadásul a segítség nem is kerül mindig hatalmas összegekbe, többször csak gesztusértékű: a télen például mindig eltoljuk a havat a falu utcáiból, s ez csak néhány ezer forintos tétel. A cég emellett támogatja a falubeliek - ahogyan a vezetők mondják, értelmes - szórakozását is. Segítséget nyújtanak a falunap szervezésében, támogatásukkal megújult a falu központja, ami régebben szégyenfolt volt a helyiek szemében, ma viszont ugyanott csinos park található. S a kazsoki futballcsapat is számíthat anyagi segítségükre: a megye-háromban vitézkedő társulat a település egyik büszkesége. ■ A több mint kétszázötven esztendős református templom kertjében a hősök emlékműve a világháborús áldozatokra emlékeztet Templom adományokból Hatalmas ünnepséggel emlékezett meg a kazsoki református közösség 1997-ben templomuk építésének 250. évfordulójáról: ezt az eseményt még emléktáblán is megörökítették. A helybeli gyülekezetnek 1747 előtt még nem volt saját helye az istentiszteletek tartására, így a presbiterek és a hívek úgy döntöttek, hogy összeadják a templomhoz szükséges pénzt. Mivel igazán gazdag ember nem akadt közöttük, először csak egy torony nélküli kis épületet emeltek, majd a szükséges anyagiak előteremtése után építették hozzá a tornyot. A templomot azóta már átépítették, egy tűzvész alkalmával ugyanis a nagyobbik része leégett. Ennek emlékére az egyik elszenesedett oszlopot meg is hagyták a felújításkor, s ez ma is látható. A jelenleg 84 tagú református közösségből kevesen járnak istentiszteletre, így természetesen az ado- mányaikból-nem jut pénz a további felújításokra, pedig a XIX. század közepén épített orgonára és a XX. század elején készített faragott padokra, valamint a karzatra is ráférne egy alapos restaurálás. Csakúgy, mint a templomkertben álló hősi emlékműre. Az első és a második világháború kazsoki áldozatainak emléket állító oszlopon már igencsak nehezen olvashatóak az aranybetűkkel írt nevek. ■
