Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-25 / 147. szám

2004. Június 25., Péntek A L M A N A C H 0 4 5 7. OLDAL Kanyargós út visz Nagymarton- ba, s „Üdvözöljük falunkban” feliratú tábla fogadja az érkezőt. Az ómági fordulót elhagyva az el­árvult tejcsamokhoz érünk. Rég rajta a lakat, mert a gazdák sor­ra eladták teheneiket. Átellen- ben, a templom melletti parkban gyerekek szaladgálnak, tőlük nem messze idősebb férfi a lép­csősort díszítő virágágyásokban gyönyörködik. Az utcán boltba és szőlőbe igyekvők. A buszmeg­állóban két asszony beszélget, s közben lopva, a szemük sarkából alaposan végigjnérik az idegent. Csak összefogással fejlődhet a falu A felújított közösségi házat 1995- ben avatták. Ebben kapott helyet a könyvtár, az orvosi rendelő, a fi­atalok klubja és a polgármesteri hivatal. Itt várt ránk Csire István­ná polgármester, aki már a máso­dik ciklusban irányítja a falut, s nem titkolja: lassan belefárad. So­rolja, mit végeztek a múlt évben. Büszkeségeik között említi az új parkot, aminek egyedi csobogója Somogy értékeit gyarapítja. Csak a gáz hiányzik- A község legnagyobb beruházá­sa a szennyvízvezeték építése - mondta Csire Istvánné. - Örülök, hogy belefértünk a térségi prog­ramba. Mióta elkezdtük a munkát, megnőtt az érdeklődés a község iránt. Ez az idén, a befejezés évé­ben terheli legnagyobb összeggel, ötmillió forinttal a költségvetésün­ket. Ehhez forrást kell teremte­nünk, valószínűleg fejlesztési hi­telből. Bízom benne, hogy egyre több lesz a helyi adókból befolyó pénz is. A teljes infrastruktúrából már csak a vezetékes gáz hiányzik, de annak a bevezetését egyelőre még nem tervezzük. Egyrészt ez most túl sok lenne a lakosságnak, másrészt az erdőgazdaság biztosít vágásra alkalmas területeket. Nemrég vis maior támogatás­sal felújították a ravatalozót, az ómági részen pedig az utat szeret­nék rendbe tenni, azért is, mert ott értékesítenének újabb telkeket. Célok, tervek Elkészült a község rendezési ter­ve, ebben öt lakóházat javasoltak helyi védettségre. Jövőre lesz tíz­éves a közösségi ház, s az évfor­dulót méltó módon akarják meg­ünnepelni. Addig talán sikerül akadálymentesíteni az épületet is.- A régóta vágyott kakasmúzeum és helytörténeti kiállítás azonban nem valósult meg. Nem mond­tunk le róla, hiszen ez a kistérségi népmeseprogramba is bekerült - mondta a polgármester. - A kis­térségi gondolkodás nagyon fon­tos - tette hozzá -, és nélkülözhe­tetlen a lakosoknak, a vállalkozá­soknak és civil szervezeteknek meg az önkormányzatnak az ösz- szefogása. Ha nincs összhang, minden lehetőséget elszalaszt a falu. Fontos a kezdeményezőkész­ség, s helyben is észre kell venni az értékeket; ne várjuk, hogy ezekre idegenek hívják föl a figyel­münket. Ötletek, javaslatok, célok kellenek, amiknek az eléréséért együtt munkálkodhatunk. Terveknek nincs híján Fábián Tamás sem. A csurgói fiatalem­bernek fafeldolgozó üzeme van a temető melletti kis utcában. Egy családi hóvirágozás alkalmával fedezte föl az elhagyatott épít­ményt, s itt indította a vállalkozá­sát. Tervezte az épület felújítását is, ám elhúzódik a telekrendezés. Helyben a jövő- Korábban bérmunkát vállaltam, de lemondtam, mert nem éri meg. Most fűrészáruval foglalko­zom: padlóval, deszkával, tetőléc­cel és ami egy kis háztartásban szükséges - magyarázta Fábián Tamás. A legújabb elképzelése, hogy kialakít egy cserépkályha- bemutató termet. Egyik barátjá­nál látott erdélyi cserépkályha- mintát, s onnan az ötlet. Száz­húsz fajta kályhát, ezen belül 60 formamintát kínálna, és egy erdé­lyi szakmunkást alkalmazna.- Tervezem, hogy itt építkezem; a telket már kinéztem. A csurgói udvarunk túl nagy; jobb falun, itt egészséges a levegő, s komoly költség naponta többször is Csur­góra autóznom - vázolta elképze­léseit a háromgyerekes családapa. Csire Istvánné Jó ötletek és célok kellenek Sabján Mónika: Van jövője ennek a falunak Belovári Sándor: Uj fajtákat kell telepíteni Csire István is hasonlóképpen gondolkozik a jövőről. Itt akar él­ni, ide építette kétszintes panzió­ját a domboldalra, jól látszik ez a csurgói főútról is.- Öt szoba, 25 embernek szál­láshely, 70 személyes rendez­vényre alkalmas a helyiség; kor­szerű a konyha, egyedi a bútorzat is - sorolta, hogy mi mindent kí­nál. Közel az ágneslaki arborétum és a Kotró, ahol a heü munka után a csendre és nyugalomra vágyó vendégek kikapcsolódhatnak.- Megfelelő reklámmal és mene­dzseléssel elérhetjük, hogy a ten­gerpartra igyekvők nálunk állja­nak meg pihenni. Nekünk kedvez a kerékpáros-, a bakancsos-, a lo­vas- és a vadászturizmus élénkü­lése. Interneten, helyi televíziók­ban hirdetjük a kínálatunkat, több országos kiadványban is szereplünk - mondta Csire István. Hozzátette: pályázati támogatás­sal most egy korszerű sertéstele­pet szeretne létesíteni. A húsból a fogadó konyhájára is kerül. Találkahely a pályán- Van jövője a falunak, mert sok a fiatal - így vélik helyben. A 18 éves Sabján Mónika sem kíván­kozik el. Azt mondta: megtalálta a párját, és jól érzi magát Nagymartonban. A kistérségi ifjú­sági referens munkáját segíti.- Esténként tizenöten is össze­jövünk, a legkisebbektől a hu­szonévesekig. Nyáron a futballpá- Jyán, télen a művelődési házban. Videózunk, számítógépezünk, és szól a zene. Gondolkodunk rajta, hogy gyermek- és ifjúsági önkor­mányzatot is alakítunk, akkor pá­lyázhatunk berendezésekre, esz­közökre is. Vajon a helybeliek számítanak- e a fiatalokra? - Ez változó - kap­csolódott a beszélgetésbe a 15 éves Peterdi Ivett. - Előfordul, hogy nem sok jót mondanak ránk, de ha rendezvény van, mi adunk műsort. Leginkább olyan embe­rek bírálnak bennünket, akik sem­mit nem tesznek a faluért.- Kiskorom óta Nagymarton­ban élek, s bár néha azt mondom, hogy elmennék innen, valójában azért nem. Szeretek itt lakni - ösz- szegezte Sabján Mónika, és Peterdi Ivett is helyeslőén bólogatott. Gazdátlan birtokok Dologidőben aki mozogni tud, a hegybe igyekszik. Belovári Sán­dor mesélte: ezelőtt hatvan évé a temetőtől a szentkirályi útig egy­befüggő szőlőterület volt. Ennek egy része ma dzsungel. Sokan el­hanyagolják a földjüket, főleg a kaszálót, mert nem kell a széna.- Egyholdnyi területem van. Szőlő, kaszáló, gyümölcsfák, mál­na meg fenyő van rajta - mondta a nyugdíjas férfi, aki korábban még települési képviselőként szorgalmazta, hogy alakítsanak hegyközséget.- Mikor a csurgói hegyközség alakult, szóba került, hogy csatla­kozunk hozzájuk, de néhányan lebeszélték a többieket, mond­ván, az csak Csurgónak jó. Azóta többen rájöttek, hogy hibát követ­tünk el. Tudnánk pályázni, pénzt szerezni új telepítéshez, mert sok a direkttermő fajta: a noha, otelló, oportó. A legfiatalabb telepítések 10-20 évesek. Rosszak a hegyi út­jaink is, és ha jön egy eső, szinte járhatatlanok. Építési és kavics­törmelékkel foltozgatjuk... Most leginkább a málnatermés foglalkoztatja a gazdálkodókat. Belovári Sándor azt mondta: sok eső volt, még csak most kezd érni a gyümölcs. Egyelőre találgatják, hogy az idén milyen termés és fel- vásárlási árak várhatók. ■ CSURGÓNAGYMARTON Nagymartoni Hírmondó Könyvek számítógépen Számítógépes nyilvántartásba ve­szik a könyvtár könyvállományát. A 2935 kötetes gyűjtemény tíz újabb könyvvel gyarapodott. He­tente kétszer vannak nyitva, s itt megtalálnak minden kötelező ol­vasmányt a középiskolások is. Füstösné Tukszár Márta óvónő látja el a könyvtárosi teendőket. Felújítják a templomot Kívül-belül megújulhat az 1842- ben fölszentelt református temp­lom. A műemlék jellegű, védett épület rekonstrukciójára pályáza­ton szeretne pénzt nyerni az egy­házközség. A falu lakosságának a 94 százaléka református. He­tente egyszer, vasárnap fél 12- kor tartanak istentiszteletet. Számítógépre pályáznak Működésre és kis értékű tárgyi eszköz vásárlására pályázik a Csurgónagymartonért, Somo- gyért Egyesület. Számítógépet és telefaxot szeretnének venni. A 467 ezer forintos beruházáshoz 173 ezer forintot remélnek a pá­lyázattól. Az egyesület a község egyetlen civil szervezete. ■ Recept Nagymartomból Tejfölös leves Másnaposság ellen ajánlja ezt az egytálételt Nagy Sándomé. Hoz­závalók: csirkeaprólék, 2 köze­pes sárgarépa, 1 petrezselyem, egy fej fokhagyma, 2 deci tejföl, 1,5 liter tej, 1 fej vöröshagyma, só, bors, babérlevél, majoránna, tárkony, bazsalikom Ízlés szerint. Az aprólékot annyi vízzel tesszük fel főni, hogy éppen ellepje. A zöldségekkel együtt megfőzzük, a hagymát kivesszük belőle. Tej­föllel habarást készítünk, ezt tej hozzáadásával simára keverjük, majd elegyítjük az összes tejjel. Folyamatosan kevergetjük. Sóval, ecettel, vegetával ízesítjük. Csipet paprikát, kaprot is tehetünk bele, s reszelhetünk kis szerecsendiót is. Forrás közben, a főzés végén apróra vágott petrezselyemzöldet teszünk még a levesbe. A többi fűszert Ízlés szerint adagoljuk. ■ A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA FOTÓIG VARGA GYÖRGY AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Eredetileg 33 millió forintos költségvetéssel tervezték, s 50 millióért építették a vágóhidat, ez mindenben megfelel az uniós előírásoknak Pákozdyék vágóhídja Működési engedélyét tavaly márciusban kapta meg Pákozdy Gyuláék csirkefeldolgozó kisüzeme. A csa­lád 1986 óta foglalkozik baromfikeltetéssel, ezt ké­sőbb előnevelt és brojlercsirke nevelésével egészítet­ték ki. Két éve pedig családi gazdaságot alakítottak. Az uniós előírásoknak megfelelő új vágóhidat 2000- ben kezdték építem, s eredetileg 33 millió forintos költségvetéssel tervezték. Az építkezés azonban el­húzódott, így a végösszeg mintegy 50 millió forint lett. Naponta 500-1000 csirkét vágnak. Megyeszerte, de leginkább a Dráva menti településekre szállítják.- Megfizettük a tanulópénzt - utalt rá Pákozdy Gyula, hogy a múlt év nem volt gondoktól mentes. Ám a baromfiágazat nehézségei ellenére takarékos gazdálkodással talpon maradtak, és fejleszteni is sze­retnének. Két boltjuk mellé nyitnának egy harmadi­kat, mert így gazdaságosabb, mint ha kereskedő köz­vetítésével értékesítenék. Rákapcsolódnak a települé­si szennyvízhálózatra, és szeretnének kialakítani egy hűtőhelyiséget is a hulladéktárolásra. 10-11 alkalma­zottjuk van. Egy rehabilitációs pályázattal öt csök­kent munkaképességű dolgozót foglalkoztathatnak.- Minőségre törekszünk és nem mennyiségre - hang­súlyozta a családfő. - Amikor a kanizsai húsboltban a „mi húsunkat” kérik, az már a vevők elismerése. ■ Csurgónagymarton Kincse Zöldes kerámiából készítette Spánics Katalin a csobogókutat, aminek csúcsán ott magaslik a község jelképe, egy büszke tartású kakas Park a templomnál A templom mellett alakították ki tavaly az új parkot. Korábban csak egy emlékmű állt itt, amit Pemflinger Katalin tiszteletére emeltek. Török Bálintnak, az egykori földbirtokosnak a felesége olyan virágzó kertet létesített a XVI. században, aminek a csodájá­ra jártak. Az emlékmű mögött egy alma formájú vi­rágágyás a régi falura, Ómágyra emlékeztet. Az ön- kormányzat tavaly tovább szépítette a parkot. Em­lékfalat építtetett, s arra a településen tanító pedagó­gusok nevét vésték föl 1884-től kezdődően. Az idő­sebbek ugyanis itt tanulták a betűvetést; itt.állt vala­ha az iskola, amit az 1970-es években romboltak le. Az emlékhely mellett zöldes csobogó emelkedik: Spanics Katalinnak a munkája, ennek a közepén egy büszke tartású kakas, körülötte tyúk forma ülő­kék. A kakas az utóbbi évtized második felében a település jelképe lett, sokan a kakas-ütés kapcsán jegyezték meg Nagymarton nevét. A búcsúhoz kap­csolódó hagyomány ugyan már a múlté, de a ba­romfi megmaradt. A csobogót helyi védelemre java­solják az új településrendezési tervben. Fajátékok, szabadtéri sütő- és főzőhely, padok, asztalok ké­szültek. Jólesik a pihenés a fák hűs lombja alatt, és szemet gyönyörködtető a sok tarka virág, amiből a szemközti templomlépcső mellé is bőven jutott. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents