Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-24 / 146. szám
2004. Június 24., Csütörtök A L M A N A C H 1 9 9 7. OLDAL i Tíz évvel ezelőtt csak azok vették útjukat Somogyvámos felé, akiknek fontos dolguk volt a településen. Nem voltak túl sokan. Ma már évente ötvenezer ember indul el csak azért, hogy Somogyvámosra érjen. Európa egyetlen védikus faluja, patkolttojás-múzeum és a megye legrégebbi építészeti öröksége, a Puszta-torony várja a vendéget és élesztette fel a települést évtizedes álmából. A falusiak óvják is ezeket az értékeket, mert tudják: múltuk egyben a jövőjük is... Együtt szépül a falu és a Krisna-völgy Kukorékol a kakas, ugatnak a kutyák, hét ágra süt a nap, a gyerekek kerékpároznak, az egyik portán meggyet szednek, a másikon udvaron takarítanak, Németh Józsi bácsi meg a kerékpárját tolja nagy iramban. Nem tud felülni, mert a biciklivázon ott van a háti permetező. Elmúlt hetven, de maga tartja rendben a birtokot, s miközben odáig elér, csak úgy menet közben vált néhány szót az utcán lévőkkel. Beszélgetni nem is ér rá, melegszik az idő, kánikulában meg már nem jó permetezni. Aztán gondol egyet és mégis a kormányra támaszkodik. Úgyis megvárják a krumplibogarak - mondja.- Már korán reggel felkeltem, hogy lekaszáljak a ház előtt - mondja pihenésként. - Az idősebbek itt már hét órakor az utcán vannak. Megszoktuk, hogy nyáridőben dolgozik az ember. Nem ez a rossz. Az, amikor nem tudja csinálni az ember a dolgát, pedig tenné. A régiek ebbe nőttek bele. Vámosi gyökerek Visnyei Pálné meg Somogyvá- mosba. Ahogy ő mondja, „ide gyökeresedett”.- Hatvanöt éve jöttem ide férjhez, olyan, mintha soha nem is laktam volna máshol - mondta Visnyei Pálné. - Bodrogon születtem, de itt nőttek fel a gyerekeim, itt éltem le az életemet, ez nekem a szülőföld. Lehet mondani, hogy nem könnyű itt az élet, de sehol sem az. Otthon még a rossz is jobb. Gelencsér Györgyné az ebédért lépett ki az utcára. A kapun, bár még nincs is dél, de már ott vannak az éthordók. Az önkormányzat Lengyeltótiból hozza az ebédet. Nincs rá panasz, az meg, hogy mikor mi a menü, mindig meglepetés. Csak akkor derül ki, amikor az éthordót kinyitják.- Segítség ez is - mondta Gelencsér Györgyné. - A fiam vett egy házat, ott ültettem palántákat egész nap, így nem kell főznöm. Legalább ennyivel könnyebb. Munka úgysincs helyben és amúgy is hátrányos helyzetűnek érezheti magát az ember, ha faluban lakik. Falun nehéz- Főleg a közlekedés problémás - kapcsolódik a beszélgetésbe egy fiatalasszony az egyik szomszédból. - Hét közben még csak elmegy, de hétvégenként szinte értékelhetetlen a közlekedés. Én a szomszédos faluban, Somogy-vá- ron dolgozom, de még ide is nehéz volt megoldani a bejárást. Most gyeden vagyok itthon a kisfiámmal, így aztán inkább az hiányzik, hogy valahova kimozdulhassunk. A Krisna-völgybe elmegyünk néha sétálni egyet. A cukrászdájukért érdemes útnak indulni. Nagyon finom süteményeket készítenek.- Jó, hogy itt vannak a Krisná- sok - veszi át a szót Gelencsér Györgyné. - Eleinte sokan beszéltek ellenük, most már nyíltan senki nem meri szidni őket, mert látják, hogy jót tettek a településnek. Megismerték a falunkat, többen, mint eddig és legalább náluk van néha munkája az embernek. Böröcz József például napelem- tartót készített a Krisnások parkjába. A férfi amúgy szintén a so-mogyvári gyerekotthonban dolgozik, de szabadidejében szívesen barkácsol. Amolyan ezermester- féle. Most éppen a saját készítésű traktorján szállítja a szintén saját gyártmányú vasszerkezetet.- A barkácsoláson kívül ott van még a szőlő - mondta Böröcz József. - Nem egy nagy darab, épHanzel László az uniónak is patkóit tojást Elhanyagolt helyek helyett virágzó terek Somogyvámoson is tombol a vakáció pen csak akkora, hogy elfárad benne az ember. Errefelé ilyen a szórakozás. Aki nem menekült el innen akkor, amikor lehetett, az már jobban teszi, ha marad. Én is itt születtem és azt mondom, az utóbbi években valóban szemmel láthatóan fejlődött- a falu. Vannak fiatalok és a közterületek is szebbek, mint voltak. Vendégváró napok A falu közepén például egy díszpark készül. Itt két-három éve még csak egy elhanyagolt terület volt, most azonban zöldell a gyep, készülnek a sétányok és virágágyások, az uniós szabvány szerinti játszótéri játékokra pedig másfél millió forintot költött a település. Egy újabb liget tehát, ahol az itteniek és a turisták el- tölthetik az időt.- így is kell ennek lennie - mondta Hanzel László, a település tojáspatkoló polgármestere. Ő már akkor is a falusi turizmusban látta a jövőt, amikor mások még beszélni sem kezdtek róla. - A legjobb reklám nekünk az, hogy áld idejön, jól érzi magát nálunk és azt mondja, amikor elmegy, hogy máskor is visszajön. Ez meg csak akkor lesz így, ha megteszünk mindent a vendégeinkért. Virágosítunk, parkot építünk, rendben tartjuk a Puszta-tornyot és igyekszünk, hogy fejlődjön a falunk. Én büszke vagyok rá, hogy nekünk, egy alig kilencszáz fős kis településnek is sikerült kitűnni valamivel a többi közül. Szerintem egyre kevesebb olyan ember van a megyében, aki a büszkeségeink közül ne tudna legalább egyet említeni. Hollandok „Indiában” Az idegenforgalom fejlesztésében nem csak az önkormányzat lát fantáziát. A hírek szerint egy holland befektetőcsoport megvásárolta az egykori tsz-majort és a környékén üdülőfalut építenének. A tervek között száz ház felépítése szerepel, és három-négy év múlva akár húsz embernek is munkát adna az üdülőlétesítmény. Hogy így lesz-e, kiderül. A Kris- na-völgyben azonban láthatóan nem csak tervezgetnek, hanem máris építkeznek. A munkálatok persze nem zavarják a varázslatos hangulatú indiai biofalu nyugalmát. Csend honol a völgyben, ahogy szokásos. Mindössze a szélharangok csilingelő hangját lehet hallani a völgy szinte minden pontjáról. Bővül a vendégház és az iskolát is fejlesztik. Ahogy látszik, van miért. Két babakocsis, száriba öltözött Krisnás tologatja a kicsiket.- A 180 hektáros területet egy hosszú távú fejlesztési terv alapján építjük évről évre - mondta Siku Andrea, a völgy médiareferense. - Ebben természetgyógyászati központ és az is szerepel, hogy a völgy látványosságaihoz egy elkerülőutat építünk. A tervek között egyébként a legfigyelemreméltóbb a természetgyógyászati központ megépítése. Ennek létrehozását már évekkel ezelőtt megkezdték,, azzal, hogy két orvos Indiában tanulmányozta az ayur-védikus gyógyítás és masszázs tudományát. A gyógyításon kívül ugyanis étkezési és életmódtanácsokat kaphatnak majd az érdeklődők és a jóga alapjait is megismerhetik. A faluból kifelé autózva még látjuk: három, német rendszámú autó kanyarodik ki a tojáspatko- lós portáról, egyikük pedig épp arról érdeklődik egy helybélitől, hogyan juthat el a Krisna-völgybe. Somogyvámoson már dúl az idegenforgalmi szezon. ■ SOMOGYVÁMOS SOMOGYVÁMOSI HÍRMONDÓ Rendezik a községet Készül Somogyvámos rendezési terve. A település építészeti szabályozásáról szóló okmánynak az év végére el kell készülnie. A terveket a Stadler és Társa Építésziroda készíti. Uniós tisztaság Kétszáz hulladékgyűjtő edényt szeretne nyerni pályázaton az önkormányzat. Ezekből a kukákból aztán minden háztartás kapna egyet. A beruházásra azért van szükség, hogy az új törvénynek megfelelő legyen a hulladékkezelés a településen. He-' tente szállítanák el a faluból az összegyűjtött szemetet. Távolabb a csatorna Évek óta szeretnék megoldani a csatornázást Somogyvámoson. A fejlesztésre azonban csak akkor lenne lehetőség, ha a beruházás költségeinek legalább hatvan százalékát pályázaton megnyerné a település. Eme ebben az évben már biztosan nem lesz mód, hiszen a kétezer lakosnál kisebb falvakban nem támogatják ezt a munkát. Abban reménykednek, hogy a következő évben lesz lehetőségük a pá- lyázatra._____________■ Recept Vámosról Sztrapacska Nem somogyi eredetű étel, mégis sokan kedvelik itt is a sztrapacskát. Egyszerűen, gyorsan elkészíthető és laktató. Két személy részére fél kiló meghámozott, megreszelt krumpliból, egy tojásból, kevés sóból, egy kanál zsírból és annyi lisztből, amennyit a massza felvesz, tésztát keverünk. Galuskát szaggatunk belőle és sós vízben kifőzzük. Ezalatt a lábasban kockára vágott töpörtyűt pin'tunk. A töpörtyüt kiszedjük, a kifőtt tésztát pedig a kisült zsírjába szedjük. Összekeverjük tíz deka juh- túróval és meghintjük töpörtyü- vel. Tejföllel tálaljuk. ■ AZ OLDAL CIKKEIT FÁBOS ERIKA ÍRTA. FOTÓK; TÖRÖK ANETT. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A SOMOGYVÁMOSI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Úton Európába Vámoson is mobil a posta. De nem a mobil posta, hanem Siszler Géza személyesen viszi házhoz szinte valamenyi postai szolgáltatást Népszerű a posta A hatszáz lakosúnál kisebb falvakban megszüntetik a postát, s helyébe mobil szolgálat lép. Somogyvámoson már öt éve végrehajtották a racionalizálást: posta- mesterséget hoztak létre a lakosok legnagyobb megelégedésére. Siszler Géza és felesége öt éve gondoskodik arról, hogy a helybeliek minden postai szolgáltatáshoz hozzájussanak. Házuk udvarán, az egykori kiskonyhából építették ki a hivatalt. A posta népszerű a településen - mondják, ez is jelzi, hogy él a falu.- A többi ekkora postához képest nagy a forgalmunk - mondta Siszler Géza. - Főleg postai küldeményünk és levelünk van több az átlagnál. A völgyben lakó 200 ember elég nagy levélforgalmat bonyolít le. Igyekszünk kiszolgálni mindennel az itt élőket. Ha valamire igényük van, rögtön teszünk érte, hogy előteremtsük. Az emberek örülnek, hogy helyben van ez az alapvető és mindennapos szolgáltatás, és nem kell érte átmenni egy nagyobb településre. Ezenkívül úgyis sok intéznivalónak csak máshol lehet a végére járni. A leépítés bennünket nem érint, hiszen a völgyben lakókkal együtt több mint 800 lelkes a falunk, de hogy mit hoz a jövő, nem tudhatjuk. Mindenesetre mi sem szeretnénk, és az itt élők sem, ha megszűnne a postánk. ■ Somogyvámos Kincse A Puszta-torony már a 12. század óta vigyázza a környéket. A nyolcszögletű torony nem csak a falu, Somogy jelképe is A pusztatorony A pusztatorony nemcsak Somogyvámosnak, Somogy megyének is a jelképe. A XII. század óta őrzi a tájat. Azt feltételezik, hogy Szent István törvénye nyomán épült és egykoron 12 falu hívői gyakorolták falai közt a vallást. Somogy egyik legrégebbi emléke ez a XII. században épült téglatemplom. Építészeti érdekessége a négyszögletűből nyolc szögbe formálódó torony. Feltehetően a Johannita lovagrend építette. A több századot túlélt templom XX. századi története aztán igen kacifántosra sikeredett. Évtizedekig megközelíteni sem lehetett, mivel a szántó közepén állt. A kárpótlás során pedig egy helyi lakos tulajdonába is került, mint gazdasági épület. A műemlékvédelmi hivatal a millennium tiszteletére a több mint nyolcszáz éves templomtorony falait megerősíttette és bevakolta. A falu pedig utat épített hozzá, egységes jelzőtáblákat, ismertetőket helyeztek el nemcsak a faluban, hanem a környéken és az ide veze'ő úton is. További terveik is vannak: a torony környékét is szépíteni szeretnék. Egy parkot terveznek köré, hogy aki idáig eljön, annak legyen kedve több időt eltölteni a történelmi falak mellett. ■
