Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-19 / 142. szám

2004. Június 19., Szombat A L M A N A C H 1 4 7 7. OLDAL Egyre biztosabban járja az önál­lóság útját Ötvöskónyi. Szépülő utcák, parkok, felújított intézmé­nyek s aszfaltozott utak jelzik, hogy kevés forrásból s több aka­rattal is sokra lehet jutni. Az él­hetőbb életet, a munkanélküli­ségből és aggasztó szegénységből kilábalást is segíti, s akkor sem mondanak le róla, ha kevesebb a forint, nehezebbek a felada­tok. A 68-as úton nagy a forga­lom. Most még az átmenő forga­lom a nagy, de hamarosan talán a helyi értékek miatt is egyre érté­kesebb lesz a törekvő kisközség. Haladnak, de csak apró lépésekre telik Napközben néptelenek az ötvös­kónyi utcák. Elvétve látni egy-egy biciklistát vagy a postára, az orvos­hoz vagy a boltba tartó járókelőt. Csak a közmunkások szorgoskod­nak az út és az árkok mentén, és a szőlőhegyi gazdák, akik készülnek már a málnaszüretre. Balogh György és a felesége ke­rékpárral siet hazafelé. - Reggel öt óta kinn voltunk a hegyen. Négy­száz négyszögöl málnánk van, s most úgy néz ki, hogy igen jó lesz a termés. Kell is, mert a munkanélkü­li-segély semmire se elég - mondta a férfi. - Ennyi idősen már sehová sem kellek, hiába van több szak­mám meg végzettségem is. Nem nagyon tudja az ember, hogy mivel érdemes foglalkozni, ez a málna is hol bejön, hol nem. Meggazdagod­ni azonban nem lehet belőle. Sok a segélyezett- A mezőgazdasággal foglalkozók kora reggel már nincsenek otthon, és napnyugtáig kint vannak a földe­ken - állította Pusztai László, aki al­polgármesterként és újságkihordó­ként naponta bejárja az egész falut.- Nagyobb gazdálkodó öt is van a faluban, s egy-két disznót is tarta­nak a legtöbb háznál. Sok régi mál­nást kivágtak, de néhány nagyobb termelő megerősödött, így marad málna éppen elég. Sokat panasz­kodnak az emberek, s nem is cso­da: a lakosság egyharmada segély­ből él. Az uniós csatlakozásból itt nem is várható semmi jó, a mi csa­ládunk is a saját kárán érezte a vál­tozásokat. A feleségem tíz évig egy kis élelmiszerboltot vitt vállalkozás­ban, de az idén azt is feladtuk. Az uniós követelmények miatt olyan sokat kellene rákölteni, hogy évek alatt sem térülne meg. Négy bolt is van a faluban, a város is közel, így kicsi volt a forgalom. A fiataloknak sem könnyebb: a fiam még tanul, a lányom felsőfokú végzettséggel még sosem dolgozott. Mégis ra­gaszkodnak a faluhoz, pedig itt aligha javulnak az esélyeik. Lépésenként fejlesztenek- A faluhoz kötődést, az értelmes élet lehetőségét az önkormányzat is szeretné elősegíteni, de az álmain­kat csak igen szigorú gazdálkodás­sal tudjuk valóra váltam - sorolta a kisközség gondjait Mikola Vilmos polgármester. - Régóta szeretnénk fejleszteni a kultúrházat, s idén be­levágtunk ebbe a nagy beruházás­ba. Le is köti az önkormányzat min­den forrását, s ez évben nem is na­gyon gondolhatunk másra. A térsé­gi szociális program keretében talán sikerül elkezdeni a fejlesztést, de a konyha és az ételszállítás megoldá­sa jó, ha jövőre megvalósul, csak­úgy, mint az utolsó aszfalt nélküli út befejezése és a járdaépítés. Az uniós változásokat az önkormányzat legin­kább abból érzi, hogy a mindenkori állami pénzekhez szinte teljesíthetet­lenek lettek a feltételek. A pályázati támogatással segített beruházás is teljes előfinanszírozást kíván, min­den eddiginél szigorúbb és előrelá­tóbb pénzügyi tervezéssel. Az már nem megy, hogy egy évben két utcát is rendbe tegyünk, mint az elmúlt időszakban, de a falu érdeke azt kí­vánja: ne álljon le a fejlődés. Ezért, szerencsére, tesz is a lakosság. Lecserélték a fővárost Legifjabb lakosként Bene Anett képviseli a gyarapodást a faluban. Ő már a negyedik baba az idén, míg a múlt évben összesen csak három kicsi született. - A férjem elektro­technikusként Budapesten dolgo­zik, ott ismerkedtünk össze, és ed­dig ott is laktunk - vette kézbe egy­hetes kicsinyét a büszke anyuka. - Fokozatosan visszaköltöztünk a fa­luba, mert sokkal jobb itt élni. Re­A csepp Anett Benéék és nagyszülei öröme Cebei Dénes és felesége táncosemlékekkel Óváriéknál éppen a vargányát válogatták méljük, kerül a férjemnek is munka ■ a közelben, mert szeretnénk végleg itt maradni. Ez pedig igencsak jó hír a nagy­szülőknek is, akik a kis család min­den rezdülését nagy örömmel lesik. - A legdrágább kincs ez a pici baba, s örülünk, hogy végre a közelünk­ben vannak a gyerekek - veszi ölbe a csöpp unokát Csajági Györgyné. - Én Nagyatádra járok dolgozni, a fér­jemnek kőműves a szakmája, de most portás a kórházban. Csak re­mélni tudjuk, hogy ez valamelyest biztos állás, mert igen nehéz mun­kát találni. Bízunk abban is, hogy a lányom egészségügyi pályán el tud helyezkedni a gyes után... Meghatározó szereplője a közös­ségi életnek a Grofsics Jánosné ve­zette Rozmaring népdalkor és a kö­ré szerveződött Ezüst Hárs nyugdí­jasklub, ami fél éve vette föl a falu híres fájának a nevét. Vegyes kar lett a kórus Lelkes segítőkből itt soha nincs hi­ány, s a baráti találkozókat, egész­ségügyi tanácsadásokat is szervező klub egyre sikeresebb szereplések­kel messze viszi a falu jó hírét.- Legutóbb Kaszóba kirándult a csoportunk, s már készülünk a mernyei krumplifeszüválra is. Vég­re sikerült elérni, hogy hét férfi is belépjen a húsztagú kórusba, így igazi vegyes kar jött létre - mondta Cebei Dénes, aki feleségével együtt fáradhataüan szervezője a klubélet­nek. - Hetente próbál a kórus, nő­napra a férfiak adtak műsort a höl­gyeknek, az asszonyok pedig meg­rendezték nekünk az ivók napját. Ma már nincs sportélet a faluban, a legtevékenyebb szervezet a nyugdí- jaskluh. Szeretem a mozgékonysá­got, fiatalabb koromban fociztam is, s később játékvezetőként meg­maradtak a vasárnapi meccsek, ezekre mindig elkísér a feleségem. A fáradhatatlanságból Cebei Dé- nesné - Zsuzsi asszony - maga is példát mutat. Az egykor röplabdás és a Somogy táncegyüttes táncosa Nagybajomban, Nagyatádon és Ötvöskónyiban is meghonosította a gyermeknéptáncot, most pedig a nyugdíjasklub tagjait tanítja a für­ge lépésekre. Táncos asszonyok- Minden siker szép, nem lehet ab­ban különbséget tenni, melyik tánc­eredmény és csoport volt számomra a legkedvesebb - mutatta a táncos­múltra emlékeztető dísztárgyakat és kitüntetéseket. - A mostani fiatalo­kat azonban nagyon nehéz a nép­táncba bevonni, s ehhez nem is elég öt-hat törekvő gyerek, mindig több kell. A nyugdíjasok lelkesebbek, és őket még lehet mozgósítani... A gombaszedésnek nincs titka - állította Óvári Józsefné, miközben a frissen szedett gyönyörű vargányákat válogatta. - Akinek jó szeme van, meglátja a gombát, s nekem a mai napig élmény fölszedni a vargányát, olyan szép. Sokat kell érte gyalogolni, de megéri. Vargányáért a belegi Macskás-erdőbe szoktunk menni, rókagomba azonban errefelé nincs, galambicából meg szentgyörgygom- bából viszont egyszerre sok is van. A szömörcsög gomba is csodálatos, olyan, mint a pacal, ezt tojással szok­tuk megsütni. Hasznot hoz a gomba Szezonban a vargányát fel is vá­sárolják, és elég jó árat fizetnek érte. - Ha ideje van, akkor az egész család szedi a gombát, mert kell az a kis pénzkereset. Alkalmanként 3-5 kilót tud valaki szedni - tette hozzá -, de érdemes korán kelni, amikor még nincs meleg. Ezt a mostani gombát persze nem adjuk el, mert nekünk is kell. Kicsit megkövesz- tem, s azután megy a hűtőbe. ■ Úton Európába Ötvöskónyi Kincse ötvöskónyi Ötvöskónyi Hírmondó Újabb civil szervezet Megalakult az Ötvöskónyi Sze­génysége Elleni Egyesület, amely közhasznú szervezetként a mun­kalehetőségek gyarapítását, a kö­zösségi élet jobbítását és a fiata­lok segítését tűzte ki célul. A hu­szonnyolc tagot számláló egyesü­let elnöke Szabad Józsefné. Játszótér egyházi telekből A romos lelkészlakot s a mellette levő területet az egyház eladja az önkormányzatnak, hogy bővíthes­sék az óvodaudvart - tudtuk meg Cseke László református lelkész­től. A gyülekezet már felújíttatta a templomtetöt, e hárommillió forin­tos beruházás költségét több év alatt teremtette elő. A templom előtti hősi emlékmű is megújult az önkormányzat segítségével, és éj­jeli kivilágítást kapott az épület. Népszerű a község konyhája Mintegy 130 adag ételt készíte­nek naponta a községi meleg­konyhán. Iskolai szünetben csak az óvodásokra kell főzni, a 30 szociális étkező és az előfizeté­sesek ebédjének elkészítése azonban leköti a kapacitását. Az önkormányzat készül a konyha bővítésére és az ételszállítás szabvány szerinti megoldására, ezt a kistérségi szociális felzár­kóztatás terve is támogatja. Recept Ötvöskónyiból Kónyi rakott hús Sok főzöversenyen aratott már sikert Csordás Géza és Pusztai László segédletével a nyugdíjas­klub. íme az egyik receptjük! A rakott húshoz kiolajoznak egy mély tűzálló tálat, s beteritik kari­kára vágott burgonyával. Erre te­szik a szeletekre vágott, fűszere­zett karajt vagy tarját. Az egé­szet hagymaszeletekkel vasta­gon beborítják, majd újabb bur­gonyaréteggel fedve sózzák, bor- sozzák. Fél csésze fehérborban feloldanak egy erőleveskockát, kevés vízzel, babérlevéllel felfor­ralva a rakott húsra öntik. Lefed­ve, sütőben puhára párolják, vé­gül fedő nélkül megpirítják. A CIKKEKET ÍRTA S A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: BÍRÓ MÁRIA AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖTVÖSKÓNYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA _____ La czkó Lászlóné két év múlva szüretelhet először az ültetvényről, úgy számol, ha minden jó, három év alatt megtérül a befektetésük Ribizliből nyaralás Fanyar gyümölcsből várja a Laczkó család mindennap­jaik megédesítését. Az ősszel telepített feketeribiszke- ültetvény megeredt, de termést még nem hoz az idén. - A második évben szüretelhetünk először, s úgy szá­moljuk, három év alatt megtérül a 4,2 millió forintos befektetés - mutatta Laczkó Lászlóné a fiatal ültet­vényt. - Kénytelenek voltunk valamibe kezdeni, mert a fizetésből, minimálbérből nem lehet útnak indítani három gyereket. A legnagyobb szakközépiskolás, a középső küencedikes, és már a kicsi is hetedik osztá­lyos. Túl sok mezőgazdasági ismeretünk eddig nem volt, de a szakkönyvek és hozzáértők tanácsait meg­fogadjuk. A telepítéshez kaptunk 50 százalék állami támogatást, s kellett hozzá jócskán saját tőke is. Sze­rencsére nem kellett hitelt fölvennünk. Az egy hek­tár bekerítéséhez csak a kerítésdrót 160 ezer forintba került, és oszlopból is 157 kellett. A legértékesebb maga a gyümölcs: 4750 tő feketeribiszkét ültettünk. Most az a legfontosabb, hogy szépen megerősöd­jenek a tövek; megkívánják a rendszeres növényvé­delmet és a gyakori kapálást. - Ezt munka után végezzük, a gyerekekkel együtt, s egy hét is kell, mire az egész területen végigérünk - tette hozzá. - Majd ha terem, talán egy családi nyaralásra is jut, mert ezt mindeddig nem engedhettük meg magunknak. é Különleges hangulata van a szőlőhegynek - állítja Fábos László, aki két­naponta látogatja családi örökségét, amit már a dédapja is művelt Királyné szőlőskertje A királyné szőlőskertjének nevezték egykor az ötvösi hegyvonulatot: híres volt zamatos gyümölcstermésé­ről. A falu a segesdi királynéi birtok ötvösmestereiről kapta a nevét, őket a XI-XII. században telepítették le a Szabási-Rinya egyik ága mentén, s a falu később egy­beépült Kónyival. Az úttal, vezetékes árammal is ellá­tott szőlőhegyen ma is kertek sorát találjuk, csaknem 650 tulajdonosnak van itt kisebb-nagyobb birtoka.- Szőlőm már nincs, de rengeteg gyümölcsfám van itt a birtokon - mutatta az öreg pincét és a kertet Fábos László. - Másnaponta kijárok a hegyre, és így van ez­zel a legtöbb kerttulajdonos. Családi örökség ez, már a dédapám is művelte. A téglából kirakott boltíves pince is az elődök keze munkáját őrzi. Föl kellene újítanom, ahogy a szomszédom is megcsinálta. Az övé igazán csinos kis ház lett, már sokan megcsodálták. A hegyvonulat legmagasabb pontján áll a török rom­ként emlegetett várrom, egy 1500-as években épült rene­szánsz várkastély maradványa. A völgyben egy kis ha­lastó is gazdagítja a falu nevezetességeit. A szőlőhegyen termett bornak ma is híre van. A gazdák 5. jubileumi borversenyén 26 bronz és 32 ezüst minősítésű nedű me’llett 24 bor kapott arany oklevelet. Tóth Istvánná vörösbora és Kiskó Lajos fehérbora lett a legjobb, s Bokor Lajost választották az év borászának. ______■

Next

/
Thumbnails
Contents