Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-17 / 140. szám

2004. Június 17., Csütörtök A L M A N A C H 1 8 7 7. OLDAL Fajszon nem csak május végén van gyereknap. Június közepén is. A falu iskolásai ugyanis an­nak örülnek, hogy a többi diák­nál két nappal előbb véget ért az iskola, az ovisok pedig an­nak, hogy számítógépeket kap­tak. Somogy fajszon nem csak a gyerekek, a nagyobbak is jól érezhetik magukat. Itt van az ország egyetlen őskohómúzeu- ma, hangulatos tó van a tele­pülés határában, a természet erdőn-mezőn gazdagon mérte itt a javakat, és a falu, ha las­san is, szintén gazdagodik. Feltámadt a múltunkat őrző falu Somogyfajsz csoda egy hely. Volt idő, amikor szinte hetente beszéd­téma volt valamiért. Volfitt malac­program, amivel azt próbálták iga­zolni, hogy falun is még lehet élni, épült idősotthon alapítványi támo­gatásból, létesült alapítvány kaná­szoknak és volt olyan idő is, ami­kor olyan szocpolos házépítési projektet alapoztak meg Fajszon, aminek először azért jártak a cso­dájára, mert máshol is be akarták vezetni, később meg már azért, mert csődbe vitte a falut. Aztán kö­vetkezett néhány igazán viharos esztendő, az elmúlt évek meg szin­te csendben teltek. Csendben és sok erőfeszítéssel, aminek, ha nem is csaptak körülötte zajt, van­nak eredményei. Megszépült az iskola Itt van mindjárt az iskola, A falu egyik legrégebbi épülete, ahol a te­lepülés első kocsmája is műkö­dött. Aki régen látta, alig ismer rá. Szép piros cserepek a tetején és új ablakok a homlokzatán. Kora dél­előtt Boskovics Sándor, a falu­gondnok éppen meszet hord, mert a külső után a belső felújítás kez­dődik. Igaz, nem lesz nagy mun­ka, csak a szokásos nyári mesze­lés. A szünidő ugyanis Fajszon két nappal korábban kezdődött. De nem a pedagógusoknak. Az épü­letben ugyanis nem csak a karban­tartás miatt van sürgés-forgás.- Az iskola pedagógiai program­jának átdolgozása zajlik - mondta Vass Ernő, a Fájsz fejedelem iskola igazgatója. - Szeretnénk mi is a térségi oktatáshoz kapcsolódni, ezzel kapcsolatban is van még te­endő, augusztusban pedig tábo­rozni visszük a gyerekeket, tehát azt is elő kell készíteni. Vass Ernő egyébként hat éve ke­rült Pécsről a településre. Újsághir­detésben látta meg a pályázatot és ha akkor nem csak a falu legszebb részeit mutatják meg neki, talán itt sem marad. Védik a vonzó tájat Az igazgató nem az egyetlen aki beleszeretett a fajszi környezetbe. És nem is az első. A világhírű, so­mogyi születésű író, Fekete István is gyakran időzött a környezeti szépségek kedvéért a település ha­tárában, s az itteni emlékek ihlet­ték a Hajnal Badányban című regé­nyét. Az iskola szomszédságában székel a megye egyik első civil szervezete, a Somogy Természet- védelmi Szervezet. Céljuk, hogy a környező táj minél inkább hason­lítson arra, amiről egykor regényt írtak.- A gödöllői egyetemmel közö­sen agrár környezetvédelmi prog­ramon dolgozunk - mondta Hiva­tal Nándor, a szervezet titkára. - Ennek lényege, hogy egy környe­zettudatos gazdálkodással a mos­taninál jobban meg lehetne őrizni ennek a tájnak a környezeti sok­színűségét, ráadásul úgy, hogy a gazdálkodók sem járnának rosz- szabbul, hanem jobban. A környé­ken a fás legelőtársulások, vala­mint a vizes, mocsaras élőhelyek azok, amiket meg kell őriznünk, és ez csak az itt gazdálkodókkal együtt sikerülhet. Falugondnoki járatok Közben itt az ebédidő. A falugond­nok pedig a mészhordás után au­tóba ül és ebédet hord. Boskovics Sándor 1996 óta dolgozik So- mogyfajszon. Jól ismeri tehát az it­tenieket, így azt is tudja, kinek íz­lik majd az ebéd és kinek nem, meg hogy hol kell az étel mellé né­hány jó szó is. Nem véletlen, hogy 1999-ben az év falugondnoka lett, idén pedig Pro Caritas kitüntetést kapott. Miután mindenkihez elju­Nem csak a segítség, néhány jó szó is kell Másodszor új Fajszon ugyanaz az orvos tott az éthordó, a falugondnok még Németh Józsefné hídjára ka­nyarodik. Rozika néni ugyanis a háza előtti kispadon piheni ki az ebédkészítés fáradtságát.- Húslevest főztem, meg pirított pulykát - mondja, miközben a bot­jára támaszkodik. - A fiamék szin­te minden hétvégén jönnek, aztán ellátnak annyi mindennel, hogy a hét közepéig elég. Utána meg főzögetek magamnak, amit meg­ennék. Nem mondom, jó az is, amit az itteni konyhán főznek, de így mindig azt eszem, amit kigon­dolok. Ilyenkor kora délután kicsit kiülök ide a padra, ha nincs nagy meleg, aztán elbeszélgetünk azzal, aki erre jár. Kilenc éve már, hogy egyedül vagyok, örülök, ha van ki­vel néhány szót váltani. Visszajött az orvos Boskovics Sándor maradna még, de mennie kell. Az orvost kell el­vinni egy tetanuszt beadni vala­melyik házhoz. Ez szintén egy jó hír. Már nem a tetanusz, hanem az, hogy három év után ismét van saját orvosa Faj sznak'. Új, va­gyis a régi. Vida Zsuzsanna három évig volt háziorvos a településen, az­tán három évvel ezelőtt, amikor azok a bizonyos viharos évek vol­tak, elment. Az idén visszajött és örül, mert szeretettel fogadták. Mielőtt házhoz viszi a védőoltást, még adminisztrál kicsit és azt is megbeszélik a falugondnokkal, hogy elkészültek a focitorna belé­pői. A doktornő legnagyobb fia ugyanis szenvedélyes focista és komoly tornát rendez. A július 10-i viadalra 23 településről hív­tak csapatokat. A sporton kívül lesz majd bográcsos főzés, bál és tombola is ahogy kell. Amíg ezt megbeszélik, az is kiderül, 25 be­teget láttak el.- Átlagos nap volt - mondta Vida Zsuzsanna. - Rendszerint ennyien vannak, és 11-re lemegy a legnagyobb része. Aztán még el­megyek, meglátogatom azokat, akik nem tudnak eljönni a rende­lőig, és szép lassan vége a nap­nak. Jól érzem magam most is Somogyfajszon, ahogy korábban is eleinte. Vigyázok, hogy ezúttal így is maradjon. Óvakodom a he­lyi politizálástól, azon meg igyek­szem, hogy ha jó ügyben segítség kell, hasznomat vegyék. Világraszóló kohó Most azonban legnagyobb hasz­nát a tetanusznak veszik, tehát az orvos falugondnokostul tovább­áll. A rendelő előtt pedig népes diákcsapat kanyarodik be. A ke­rékpárosok az őskohómúzeum- hoz mennek. Ilyenkor, jó időben van, hogy naponta több csoport is felkeresi az emlékhelyet. Mi­közben mi is az árnyas fák között megépített jurta alakú múzeum­hoz érünk, eszembe jutnak a kezdetek. Itt, nyolc évvel ezelőtt még csak egy nagy gödör táton­gott, amit műanyag fóliával takar­tak be. Ősz volt. Szép ősz és sok szúnyog. Stamler Imrének pedig, aki a fajsziak őstörténetének leg­jobb ismerője, hol elakadt, hol pedig szinte visszahangzott a hangja, annyira izgatott volt, amikor a lelőhelyet először meg­mutatta. Egy boldog történész mutogatott az erdő közepén, a fák között, hogy hol lesz majd a múzeum és hogy fog kinézni. Nem csak én hitetlenkedtem ak­kor... Ma pedig évente több ez­ren jönnek el a településre csak azért, hogy közelről megnézhes­sék azokat a fúvókamaradványo- kat, amelyeket Stamler Imre meg­talált és történelmünk hajnalán keletkeztek. ■ Somogyfajsz Kincse SOMOGYFAJSZ SOMOGYFAJSZI HÍRMONDÓ Van teteje Az idei téli hideg és a sok csapa­dék teljesen tönkretette a fajszi polgármesteri hivatal épületét. A felújítás halaszthatatlan volt, ezért a megyei vis major keretből 9,2 millió forinthoz jutott a tele­pülés. A beruházás keretében a teljes tetőszerkezetet és a héja- zatot cserélik ki. Tele a teleház Egy szolgálati lakást alakított át közcélokra a fajszi önkormány­zat. Itt egybeköltöztetik az isko­lai és a községi könyvtárat, ahol helyet kapnak azok a számító­gépek is, amit a falu az informa­tikai minisztérium pályázatán nyert. Berendeznek egy infor­matika szaktantermet az iskolá­sok számára, és ide költözik a családsegítő szolgálat is. Kultúrházat vettek Ismét van kultúrháza Somogy- fajsznak. Az épületet sok évvel ezelőtt egy magánszemélynek adta el a falu. Most pedig sikerült visszavásárolni. Sáli István pol­gármester elmondta: pályázati segítséggel szeretnék helyreállí- tani az ingatlant. __________ ■ Rec ept Sqmogyfajszról Rácpaprikás 40 deka rizst puhára főzünk, de úgy, hogy azért minden szem különmaradjon. Fél kilo­gramm húsból hagymán és ke­vés fűszerpaprikán pörköltala­pot készítünk. Egy kilogramm paprikát és paradicsomot felka- rikázunk. Egy tűzálló tálat kizsi- rozunk, majd az aljára egy sor rizst teszünk. Ezután egy sor paradicsom és a paprika, majd egy sor pörkölt következik. A húsra újra rizs és így tovább. Minden sort Ízlés szerint meg­sózunk és tejföllel meglocsol­juk. Addig rétegezőnk, amíg a hozzávalók el nem fogynak. Legfelül paradicsom legyen, amit jól megöntözünk tejföllel. Jó meleg sütőben 20-30 per­_ cig sütjük. _________________j| AZ OLDAL CIKKEIT FÁBOS ERIKA ÍRTA. FOTÓK; TÖRÖK ANETT. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A SOMOGYFAJSZI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA A gyümölcsérés, a kukoricaszezon és a téli időszak az, amikor legtöbb munkája van a mezőőrnek. A legjobb traktoros Somogyfajszon nagy hagyománya van a mező- gazdasági termelésnek, a gazdák nagy területe­ken és a falutól távol is termelnek. Nem véletlen, hogy az átlagnál több fajszi portán van traktor. Ennek köszönhető, hogy a településen él egy kü­lönös virtus. Nevezetesen, hogy a férfinép min­den falunapon összeméri traktoros tehetségét. A következő falunapig Kiss Zoltán a település legjobb traktorosa. Nem is csoda, hiszen Kiss Zol­tán nem csak a családi gazdaságban, de munkájá­hoz is gyakran az erőgép nyergébe pattan. Két év óta mezőőrként dolgozik a településen.- Az a tapasztalat, hogy komoly visszatartó ereje van annak, hogy mezőőr vigyázza a határt - mond­ta Kiss Zoltán. - Csökkentek a termény- és falopá­sok. Mindenkinek fontos ez, hiszen ahogy én is, Somogyfajszon sokan élnek vagy jutnak komoly kiegészítéshez a mezőgazdaságból. A mezőőr tehát fontos, teltintélyes ember. Fő­ként mióta kiderült: ő a legjobb traktoros. Ehhez persze komoly előkészületek kellettek. Az MTZ 80- ast jó állapotba kellett hozni és alaposan fel kellett turbózni is. Ennek köszönhető, hogy a csodatraktor akár 35-tel is képes száguldani. Na persze, csak ha hozzáértő a vezetője...___________________■ A megye legrégebbi történelmi emlékei közé tartoznak a fajszi ősko- nóban kiállított őskohászati ereklyék. Az őskohómúzéum Honfoglalás kori emlékhely csak kevés van Magyar- országon. Annak pedig, amelyiket a somogyfajszi er­dő mélyén lehet megtalálni, Európa-szerte sincs pár­ja. A jurta alakú építmény az egyetlen ősko- hómúzeum a világon. 1995-ig 21 őskohót tártak fel a falu határában. A korszerű kormeghatározási vizsgálatok nyomán ki­derült: a kemencék 1100 évesek, vagyis bizonyossá vált, hogy Somogyország területén az avar kortól az Árpád-korig intenzív vaskohászat folyt. Akár egy teljes lovascsapat komplett felszerelésé­hez elegendő vasat tudtak előállítani egy fajszihoz hasonló méretű műhelyben. A fegyvereken kívül a mezőgazdasági vaseszközöket is az itt nyert vas- bucákból készíthették. A leletek ipartörténeti jelentő­ségén túl következtetni lehet belőlük az állam szerve­zettségére és méreteire is, a faszenekből pedig a haj­dani növényvilágra. A páratlan múzeumot a Dunaferr Rt támogatásával 1996-ban adták át. Japánból és Amerikából is volt már látogató Somogyfajszon. Legtöbben azonban iskolások érkez­nek. Évente több mint ötezer ember keresi fel az em­lékhelyet, vannak, akik csak néhány szál virággal akar­nak adózni az emlékhelyen, ahol bizonyítottan őseink öntötték a vasat és kovácsolták a nyílhegyeket. ___■ Úto n Európába

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents