Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-13 / Vasárnap Reggel, 24. szám

IflMffllWIII Közélet, gazdaság, politika 2004. június 13., vasárnap HÍREK Terroristákat fogtak a foci Eb-n PORTO: Terroristasejthez való kötődés gyanújával tizenöt arab származású személyt vett őrizetbe a portugál rendőrség a labdarúgó Európa-bajnokság nyitómérkőzésének hely­színén. Manuel Moreira, a futball Eb biztonsági főnöke el­mondta, hogy a pénteken egy portói panzióban lefogott gya­núsítottak közül nyolc személlyel szemben nem állt meg a gyanú, így elengedték őket. A rendőrség a holland titkosszol­gálat tippje alapján akadt az arab származású személyek nyo­mára. A TSF portugál kereskedelmi adó titkosszolgálati forrá­sokra hivatkozva közölte, hogy a Portóban őrizetbe vett külföl­diek közül öten kapcsolatban állhatnak egy terrorszervezettel. Lelőttek egy amerikai állampolgárt Rl JÁD: A szaúdi fővárosban tegnap lelőttek egy britet - kö­zölték a helyi hatóságok, majd nyomban cáfolták is a meggyil­kolt személy hovatartozásáról szóló hírt, ugyanis amerikai volt az áldozat. Előzetesen az al-Arabíja szaúdi tulajdonú, dubai székhelyű televízió annyit jelentett, hogy egy nyugati ország állampolgárát lőtték agyon, s hogy.a rendőrség üldözőbe vette a támadót, de nem közölte, milyen nemzetiségű az ál­dozat. Néhány hét leforgása alatt ez a hatodik eset, hogy a si­vatagi királyságban nyugatiak ellen intéznek halálos támadást. A Hamasz nem bízik Saronban GÁZA: A Hamász folytatja az izraeliek elleni támadásait - közölte a szervezet egy magas rangú tagja. A szervezet számára elfogadhatatlan, hogy Izrael továbbra is fenntartja jelenlétét az Egyiptommal határos, 1,3 millió palesz­tin lakta területen. Az izraeli kormány múlt vasárnap elvben elfogadta Ariéi Sáron kormányfő gázai övezeti kivonu­lási tervét, amely mind a 21 zsidótelep felszámolását előirányozza a térségben és négy zsidótelepét Ciszjordániában. „Nem bízunk az izraeliekben, amíg a tenger és a légtér feletti ellenőrzésről beszélnek" - reagált a Hamász. Jogtalan volt a fogolykínzás Irakban NEW YORK: Az amerikai hadsereg annak ellenére szerződ­tetett vallatókat iraki és afganisztáni börtönökben fogva tartot­tak kihallgatására, hogy a szervezet belső.irányelve tiltotta az ilyesmit. A személyzeti ügyekért felelős tiszt, Patrick T. Henry 2000 decemberében kelt, ma is érvényes útmutatásában ugyanis ezt írta: nemzetbiztonsági kockázattal jár, hogy a ma­gánszektor dolgozói hírszerzési feladatokat látnak el. A szó­ban forgó irányelv hatályos - ismerte el a sereg szóvivője, akit a The New York Times idézett tegnapi számában. Oroszok szállták meg oszétföldet? DÉL-OSZÉTIA: A grúz hatóságok állítása szerint katonákkal és fegyverekkel teli, katonai és teherszállító jármüvekből álló konvoj érkezett Oroszországból a Grúziához tartozó Dél- Oszétiába. Ezzel egy időben Eduard Kokojti, a szakadár grúz autonóm köztársaság vezetője megismételte egyesülési szán­dékát Oroszországgal. A rendkívüli helyzetek államminisztere, George Haindrava azt mondta, 150 teherautóból álló konvoj érkezett oszétföldre. A jármüvek között voltak olyanok, ame­lyeken csapatokat szállítottak, míg más járművek rakétavetők­kel, gépfegyverekkel voltak felszerelve. Az orosz védelmi minisztérium cáfolta az értesülést. Elhalasztják az afgán választásokat Kabul: Újabb halasztást szenved a júniusra, majd szeptem­berre kitűzött afganisztáni parlamenti és elnökválasztás - de­rült ki a helyi választási bizottság szóvivőjének tegnapi nyilat­kozatából. A halasztás oka, hogy nem sikerült időben kialakí­tani a választókörzeteket a közép-ázsiai országban. Az afgán választási törvény kimondja, hogy a szavazókörzetek határait legkésőbb 120 nappal a választások előtt meg kell húzni, ám ez mindeddig nem történt meg. Ismert, hogy Afganisztán tör­ténetének első demokratikus választását eredetileg júniusra tűzték ki, ám Karzai elnök őszre halasztotta a voksolást. Európa és Magyarország választ Az Európai Parlament 732 képviselőjéről döntenek a hét végén az Unió választópolgárai. A legtöbb ország­ban ma voksolnak, így mi, magyarok is ezen a napon döntjük el, ki az a 24 politikus, aki a következő öt év­ben hazánkat képviseli Brüsszelben és Strasbourgban E zerkilencszázhetvenki- lencben választották meg első alkalommal az Európai Közösség 9 államában az Európai Parla­ment 410 tagját öt évre. A mostani a hatodik voksolás, és az immár 25 tagúra bővült Európai Unió választópolgárai döntenek a 732 helyről: a leg­többről (99) a németek, a leg­kevesebbről (5) a máltaiak. Nincsenek egységes választási szabályok, csak az a követel­mény, hogy az általános, köz­vetlen és titkos voksoláson a szavazatokkal nagyjából ará­nyos eredmény szülessen. A 8 millió magyar választó- polgár 8 listára szavazhat - 11 ezer szavazókörben -, ennyi párt volt képes ugyanis össze­gyűjteni az induláshoz szüksé­ges legalább 20 ezer ajánlószel­vényt. A négy parlamenti párt ­a Fidesz, az MDF, az MSZP, az SZDSZ - mellett a Magyar Nemzeti Szövetség, a MIÉP, a Munkáspárt, valamint a törté­nelmi Szociáldemokrata Párt teljesítette a feltételeket. Az egész ország egyetlen választó- kerületnek számít, ezért - el­térően a parlamenti és önkor­mányzati voksolásoktól - min­denki ugyanolyan szavazólap­ra húzhatja be az ikszet vagy tehet keresztet. Miután hazán­kat 24 politikus képviselheti a strasbourgi parlamentben, a pártokra leadott szavazatok arányában osztják el a mandá­tumokat. Ám csak azok a pár­tok juttathatnak be európai képviselőt a strasbourgi parla­mentbe, amelyek az érvényes szavazatok legalább 5 százalé­kát megkapták, amelyek ennél kevesebbet szereznek, a rájuk leadott voksok elvesznek. A lis­Nyugodt a választási légkör Magyarország nyugodt politikai légkörben várja az európai parla­menti választást - jelentette ki tegnap Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a választás megerősíti a demokráciát Magyarországon. Ficzere Lajos, az Országos Választási Bizottság elnöke hangsúlyozta: az EP-választás mérföldkő nemcsak hazánk, hanem a választójog, a választási rendszer történetében is, hiszen először fordul elő, hogy magyar választók képviselőket küldhetnek egy európai szinten működő intézménybe. A csehek már voksoltak: az első becslések szerint az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODSI lehet a befutó, 9 delegált képviselővel. A kommunisták is jó állnak: az exit-poll adatok szerint akár 5 jelöltjük is révbe érhet. A részvételi arány viszont nem valami fényes: a jelenté­sek szerint a szavazásra jogosultak 27 százaléka ment el voksolni. ták zártak, tehát a választók nem válogathatnak a rajtuk lé­vő politikusok alapján, a sor­rend dönti el, hogy végül ki jut mandátumhoz. Néhány párt olyanokat is szerepeltet a listá­ja élén, akik már korábban be­jelentették, csak „húzónév­ként” szerepelnek a papíron, ezért ők feltehetően lemonda­nak a tisztségükről, helyettük a listán hátrébb szereplő politi­kus jut mandátumhoz. Lénye­ges, hogy nincs részvételi kü­szöb, tehát bármennyien járul­nak is az urnához, a választás mindenképp eredményes lesz. Voksolni reggel hat és este 7 óra között lehet - mármint Magyarországon, mert a kül­földi nagykövetségek ettől el­térő időpontban lesznek nyit­va -, s miután nem túl bonyo­lult a szisztéma, a választó­helyiségek bezárását követően gyorsan meglesz az eredmény. De miután a kampánycsend egész Európára vonatkozik, csak akkor szabad nyilvános­ságra hozni az adatokat, ami­kor a legutolsó helyen is be­fejeződik a szavazás. Portugá­liában este tízkor ikszelhetnek utoljára, így nálunk is csak ezt követően tudjuk meg, mely pártok és hány politikust jut­tattak be az Európai Parla­mentbe. Az ’ 5ó-os Szövetség közéleti pályázata A pártoktól független ’56-os Szö­vetség 2004. október 23-a méltó megünnepléséért pályázatot hir­det valamennyi magyar önkor­mányzat számára. Á pályázat tárgya mind a közéleti, mind a környezeti tisztaság. A szövetség abból a meggyőződésből indul ki, hogy Magyarország történel­me során számtalan vonatkozás­ban vívta ki a világ elismerését, az ’56-os forradalom és szabad­ságharc révén pedig az egész em­beriség csodálatát. Ezért a köz­élet tisztaságának javítása ha­zánk alapvető érdeke. A pályázó önkormányzatok tájékoztatásu­kat a közélet tisztasága és a kör­nyezeti kultúra területén elért eredményeikről 2004. szeptem­ber 30-ig küldhetik meg az ’56-os Szövetség Országos Elnöksége - 1051 Budapest, Nádor utca 36. - címére. További információkért a Szövetség 312-8041-es titkársági száma hívható. Kitűnő állapotban a Balaton Flárom aszályos év után a csapadékos időjárásnak köszönhetően kitűnő állapotban várja a vendégeket az idén a Balaton - jelentette ki Őri István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára tegnap Siófokon. Mint mondta, a tó visszanyerte azt a vízszintet, amelyre az emberi használathoz szükség van. A Balaton vízszintje a siófoki mércén jelenleg 81 centiméter, átla­gos mélysége 3,36 méter. Csonki István, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője úgy vélte: megindult a tó megújulása, az idei fürdőzési idényben a tavalyinál 30, további esőzések esetén 40-50 centiméterrel magasabb vízállás várható, s szeptemberre is csak 64 centiméterre apad a víz. A ba­latoni strandokon idén is tiszta víz várja a fürdőzőket. Iraki fiút gyógyítunk Tegnap a Magyar Honvédség Civil Katonai Együttműködési Központjá­nak szervezésében a fővárosba ér­kezett az az iraki kisfiú, aki egy a szállító zászlóaljunk okozta véletlen baleset következtében sérüléseket szenvedett. A 12 éves kisfiút, akit május 16-án ért sérülés, a repülőtér­ről a katonai kórházba szállították, ahol a szükséges vizsgálatok elvég­zését követően döntenek további gyógykezelésről. A terápia költségét a Honvédelmi Minisztérium fedezi. A mártír Esterházy Esterházy János, a csehszlovákiai magyarság 1957-ben mártírhalált halt egykori politikusának emléke előtt tisztelegtek tegnap a csehor­szági, a szlovákiai és a magyarorszá­gi magyarok a morvaországi Mírov- ban. Esterházyt a második világhá­ború után háborús bűnök elköveté­sével vádolták, deportálták, majd a mírovi börtönbe került, s ott hunyt el. Hamvait nem adták ki, most sem tudni pontosan, hol találhatóak. Küzdelem az agrárpénzekért A hazai termelőágazatok közül talán a mezőgazda­ságra van legnagyobb hatása az EU-csatlakozá­sunknak. Az Uniónak köszönhetően az agrárium jelentős támogatáshoz jut, de a felkészületlen gaz­dákat kellemetlen meglepetések is érhetik. A z Európai Unió mellett érvelők elsősorban azt hangoztatják, hogy a magyar mezőgazdaság egésze számára mindenképp hasznos a tagság, mert a közös agrárpolitikával, szabályozással egy hosszabb távú stabil kör­nyezet alakul ki, emellett a ter­melők és a termékek korlátozás nélkül juthatnak be az 500 mil­liós piacra, s - talán ez a leghat- hatósabb - a jelenleginél sokkal több pénzt kap az ágazat. Ez jól hangzik, de mindehhez számos adminisztratív feltételt kellett teljesíteni, fontos feladat volt például az ügyfél-regisztráció, a termőföldek felmérése, s ki kel­lett építeni azt az intézmény- rendszert - ebben a korábbi esz­tendőkben jelentős lemaradás­ban voltunk -, amelynek segít­ségével a támogatás felvehető. Az EU ugyanis nagyon megválo­gatja, mire és milyen feltételek­kel ad pénzt. Ezeknek az elvárá­soknak persze nem könnyű megfelelni, de emellett a gazdá­kat az is idegesíti, hogy a kor­mány a tagság miatt nem nehe­zítheti meg az importtermékek behozatalát védővámokkal, így joggal tarthatnak az olcsó áruk dömpingjétől. Ezt a gondot azonban kompenzálhatja, hogy nálunk is stabilabb lesz a piac, ráadásul 1-2 éven belül árki­egyenlítődés várható. A gazdák persze elsősorban az uniós pénzeket várják. A kö­zös agrárpolitika által biztosított támogatások több csoportba oszthatók. Ezek közé tartoznak a közvetlen termelői, a piacok stabilizálását biztosítotó export-, a beruházási, valamint a szerke­zetváltást, környezetvédelmet, vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatások. Ezek némelyike azonnal hozzáférhető, tehát már most jár, de egyes támoga­tástípusok teljes körű bevezeté­sét csak átmeneti idő alatt vál­MlNIS7.TKJIEl.XOKl HIVATAL KORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓS KÖZPONT riiaoeJkniKvAt. V ixrvtcMÁeuy WWW.EU2OO4.HU **<;* « OÓ 80 38-2004 u«;t**»s nurnttoiÁnay lalta az EU. A magyar termelők és forgalmazók a tagságunk kezdetétől, tehát másfél hónap­ja teljes joggal vesznek részt a közösségi intervenciós rend­szerben - tehát rájuk is vonat­koznak a felvásárlási árak, egyes termékek piacról történő átmeneti vagy végleges kivoná­sához kapcsolódó támogatások (például borfelesleg-lepárlási vagy sertéshús-magántárolási támogatása) -, illetve pályázhat­nak exporttámogatásokra. Szin­tén teljes jogú tagként kapnak a magyar pályázók a vidékfejlesz­tési támogatásokból. Sőt a ré­gebb óta uniós országoktól ked­vezőbb feltételekkel - eseten­ként alacsonyabb önrész mel­lett - nyerhetnek pénzt a terme­lő- és feldolgozóüzemek be­ruházásokra. A csatlakozási tárgyalásokon a legnagyobb küzdelem a köz­vetlen kifizetések ügyében zaj­lott. Az uniós tárgyalók arra hivatkoztak, hogy a hazai gaz­dák termelési költségei ma még jóval alacsonyabbak, mint nyu­gati társaiké - a föld ára például egytizede az uniós átlagnak -, ezért tíz éven keresztül kevesebb pénzt kapnak. Ám az min­denképp pozi- tívm, hogy az esztendők so­rán fokozato­san emelkedik az összeg, emellett a köz­vetlen kifizeté­seket a nemzeti költségvetésből ki lehet egészíteni, de csak a csatlakozási megállapodásnak megfelelő mértékben. A május else­jén csatlakozó országok gaz­dái kevesebbet kapnak, mert a régi tag­országok szerint a föld is olcsóbb, a költségek is kisebbek.

Next

/
Thumbnails
Contents