Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-12 / 136. szám

2004. Június 12., Szombat A L M A N A C H 1 9 5 7. OLDAL Hiába az aszfaltozott út, Somogy- szil poros, feltehetőleg a mező- gazdasági gépek miatt. A község lakosainak többsége ugyanis az agráriumban dolgozik. A portól a házakat jótékonyan óvják a fe­nyők, de a gondokat nem takar­ják el. Az iskolát a bezárástól kétszer mentették meg a szülők: ha összevont osztályokkal is, csak megmaradjon. Feleannyi gyerek van, mint ahány nebulót tanítani lehetne. így a költségve­tés nagy részét elviszi az iskola, s a kihasználatlanság miatt eles­nek bizonyos támogatásoktól is. Öngyilkosság főállásban sertést tartani Somogyszilban többnyire mező- gazdasági termeléssel, állattenyész­téssel foglalkoznak az emberek. A gazdák helyzete jelenleg bizonyta­lan, hiszen nincs kereslet sem a ser­tésre, sem pedig a tejre. Sámoly Endre polgármesternek ezek miatt a gondok miatt is fáj a feje.- Kevés jövedelmet tudnak elérni jelenleg az emberek, mégis remélik, hogy hosszabb távon majd csak megváltozik a helyzetük. Már akkor is megéri, ha a gyerekeink sora jobbra fordul. Az önkormányzatnál is hasonlóképpen takarékoskodni kell. Két utcát tudunk rendbe tenni, s jövőre el kell készülnie a rendezé­si tervünknek is. Az orvosi rendelő­ben pedig akadálymentesíteni kell a bejáratot. A településen az iskola fenntartá­sa és a közbiztonság okozza a leg­nagyobb gondot. Ez utóbbiról el­mondható, hogy igazából nincs is. Hatosztályos iskola Az iskolában egyre kevesebb a gye­rek, ez a gond talán a többcélú tár­sulás kapcsán kerülhet újra napi­rendre. Az iskola kihasználatlansá­ga miatt pályázati lehetőségektől is elesnek. Tavaly meg akarták szün­tetni az intézményt, de ezt a szülői nyomás megakadályozta.- Hat összevont osztályban csak hatvanöt gyermek tanul, a kihasz­náltság az ötven százalékot sem éri el - mondta a polgármester. - A telepü­lés közbiztonsága sem javult sem­mit. A napokban tettem följelentést, mert a két közkutunk aknájának a fe­delét ellopták, ezúttal már másod­szor. Ez 20-30 kilónyi vasat jelent. S pontosan azok vitték el, akik miatt meghagytuk ezeket a közkifolyó­kat. Igáiban van rendőrőrs, s a terü­letükön, Kazsokban és Somogyszil­ban a leggyakoribbak a vagyon elle­ni cselekmények, vagyis a lopás. Ennek ellenére a polgárőrséget nem sikerült megszervezni, pedig támo­gatást is tudnánk adni neki. Madár Róbert neve jól csengett az autós és a gokartos világban. Bár annyi pénzt összeszednie a verseny­zéshez, amennyire igazán szüksége lett volna, csak ritkán sikerült, mégis sorra nyerte a bajnokságokat, nem­zetközi versenyeket. Ma már a For­mula Königben versenyez, ott, ahol Michael Schumacher is kezdte. Elrepült a Madár- Az eredményeim alapján tavaly a kecskeméti verseny után fölkeresett az istálló képviselője, s meghívott Hokkenheimbe tesztvezetésre, fiz a a legmerészebb álmaimat hozta el­érhető közelségbe. Márciusban már kint voltam, ott kiderült, hogy nem­csak tesztvezetésre hívtak, hanem egyéves szerződést is ajánlottak. Mire ezek a sorok megjelennek, Madár Róbert már Németország­ban rója a köröket 240 kilométeres­nél is nagyobb sebességgel.- Laikusként össze lehet, keverni ezeket az autókat a Forma-l-es jár­művekkel, bár a teljesítményük ki­sebb. Mikor gokartozni kezdtem, re­méltem, hogy felsőbb osztályba lép­hetek, de ehhez Magyarországon ne­héz támogatókat találni, mert annyi­ra nem pénzelik a technikai sporto­kat, mint Angliában, Olaszország­ban vagy Franciaországban. Szeren­csém volt, mert nekem nem kellett magamat bevásárolni a csapatba, hanem úgy hívtak. Most annyi pénz kellene nekem, amennyivel hajdan a jól menő gokartosok mentek... Kilesett májusfa A szomszéd házban nagy a sürgés­forgás. Májusfa-kitáncolásra készül­nek. S ugyan még csak a hét elején járunk, a sütés-főzés már elkezdő­dött a hét végi eseményre. Zsákai Attila a kedvesének, Babai Edinának állított májusfát. Ám hiá­Madár Róbert: Egyéves szerződést ajánlottak Tobak Lajosné: Kicsi a bolt két családra Sámoly Ferenc: Folyamatosan fejlesztünk ba a titkolódzás, a nesztelen léptek: Edina kileste a májusfát állítókat. A fiatalok együtt járnak, s egybehang­zóan állították: lesz folytatása is.- A barátaimmal összefogva ás­tuk ki, és szép csendben behoztuk a fát - mesélte Zsákai Attila -, most pedig a fa kitáncolására készülünk. Azt nem tudom, honnan ered ez a szokás, és most csináltam először.- Meghívtuk néhány barátunkat, természetesen azokat is, akik segí­tettek fölállítani a fát. Most sütiink- főzünk, majd zenét hallgatunk, tán­colunk - vette át a szót Babai Edina. Faluhelyen ápolják ezt a hagyo­mányt. Tíz éve vezeti a község egyik élelmiszerboltját Tobak Lajosné. Most megvásárolták a szomszédos kocsmát is, és ott az átalakítás után majd a feles helyett zöldséget és gyümölcsöt lehet vásárolni. Bolt a kiskocsmából- Ahhoz, hogy megfeleljünk az uni­ós normáknak, át kellett alakítani az egész boltot - mondta -, és ez na­gyon sokba került. Még hitelt is kel­lett fölvennünk, mert a támogatás összege nem fedezte a kiadásokat. Kétmillió forintot költöttünk az üz­letre. Most megint pénzre van szük­ségünk, hogy a bővítést, a kocsma átalakítását elvégezzük. Ehhez hitelt már nem merünk fölvenni; tíz év alatt kell a mostanit is visszafizetni. Tobak Lajosné nyugdíjba készül. Úgy tervezi, jövőre a fiának adja a bolt kulcsát. - A menyem hosszabb ideje munkanélküli, ám ha alkalma­zom őt, akkor sem tud a munka­ügyi központ támogatást adni. Két családot azonban nem tud eltartani a bolt... A vásárlási szokások nem sokat vátoztak. Megveszik az élelmiszert, a kenyeret, tejet meg a zöldségfélét is. Bár ez utóbbi fáuhelyen furcsá­nak tetszhet. - A múlt év nagyon rosszra sikeredett. Kertész az erede­ti szakmám, s minden lehetséges praktikát bevetettünk a jó termés ér­dekében, de nekem is a boltból kel­lett hazavinni a zöldségfélét... Sámoly Ferencéknél négy-öt borjú nagyságú kutya acsarkodóit a kapuban. Szinte lehetetlenné tették a bejutást, bár a házigazdánk meg­nyugtatott, hogy ha ő ott van, nem bántanak. Azért e sorok írója igazán csak akkor nyugodott meg, amikor bezárult mögötte a teraszajtó. Szabadidő nélkül Sámoly Ferenc a helybeli szarvas­marhatelep vezetője, s több mint kétszáznyolcvan jószágot felügyel. A tej eladásává nincs gondjuk, csak az árává.- Megbízható felvásárlónk van, de a tej ára rendkívül nyomott. Itt­hon is gazdálkodunk: 135 hektáron termesztünk hagyományos kalá- szosokat és kukoricát, s évente mintegy 250 hízót adunk le. A kukoricabogár kártételével a megyében először Somogyszil kör­nyékén szembesültek. - Silókuko­ricának kellett eladni a termés egy részét a bogár kártétele miatt. Az idén megpróbáunk védekezni ve­tésforgóvá és vegyszerezéssel is. A gépparkunk majdnem teljes, min­den munkát magunk végzünk az aratás kivételével, mert a kombájn még hiányzik. Csáádi gazdaságként támogatást is kaptunk, s évek során folyamato­san fejlesztettük a telepet. Náunk generációk élnek a mezőgazdaság­ból: a szüleim áapító tagok voltak a téeszben, s utánam majd a fiám folytatják a munkát. Ezért is fejlesz­tettünk, bár most úgy látom, nem eléggé. A gazdaság mellett minden­kinek van munkahelye, mert főál- lásban sertést hizlalni öngyilkosság. Mi még kitartunk, de nagyon kevés a haszon. ■ Úton Európába Somogyszil Kincse Somogyszil Somogyszili Hírmondó Falunapot tartottak A téesz marhahússal, a vadásztár­saság vaddá, a háászok hálá és egy vállákozó sertéshússá járult hozzá a fáunapi rendezvény sike­res lebonyolításához. így a főző­verseny után négyféle étket kóstol­hattak meg a település lakosai. A rendezvényt ingyenes körhinta, va­lamint sport- és játékos ügyességi versenyek tették érdekessé. A na­pot tűzijáték és utcabá zárta. Hitelből járdát építenek Elodázhatatlanná vált az úttest fel­újítása á Martinovics és az Iparos utcában, és a rendbetételéhez még hitel felvételét is vállalta a községi önkormányzat. így ezzel a beruházássá egy csökkentett pa raméterű, de szilárd burkolatú utat áakítanak ki mind a két utcában. Támogatják a társulásokat A többcélú társulások létrehozását a somogyszili önkormányzat is tá­mogatja. Egyes feladatokat ugyan­is, mint az oktatás, az orvosi ügye­let, a családsegítő és gyermekjólé­ti szolgáatnak a tevékenysége, így jóval eredményesebben végezhet­nek, s gazdaságosabban is. Recept Somocyszilból Kapucínerszelet A kapucínerszelet tésztájához 6 egész tojás, 4 kaná víz, 5 kaná porcukor, 1 deci étolaj, 2 kanál kakaópor, 5 kanál liszt és fél cso­mag sütőpor kell. A krémhez fel­használunk egy tejszínes puding­port, 2 kanál lisztet, 4 deci tejet, 20 dkg porcukrot és 20 dkg margarint. A tésztához a tojások sárgáját a hozzávalókkal kikever­jük, hozzáadjuk a keményre vert tojáshabot, és megsütjük. A hab­hoz összekeverjük a pudingport a liszttel, s a tejben felfőzzük. Ha kihűlt, beletesszük a porcukrot és a margarint. Elfelezzük a kré­met, az egyik fele sima marad, a másik feléhez 1 -2 kanál kakaó­port és egy csomag capuccinó- port keverünk. A tésztára először a fehér, majd a barna krémet kenjük rá. A tetejére pedig te­gyünk csokoládémázt. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A SOMOGYSZILI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA A Szili Kalász Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft két alapítója, Csiszár Ferenc és Csiszárné Kiss-Papp Erika már az uniós igényekre készül Gazdaság a határban A Szili Kalász Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft-t 1993-ban alapította Csiszár Ferenc és Csiszárné Kiss- Papp Erika. Bár Kaposváron élnek, naponta kiámak Somogyszilba, hogy rendben tartsák a vállalkozást.- A tíz év alatt befolyt hasznot visszaforgattuk - mondta Csiszár Ferenc -, és így évről évre gyarapodott a gazdaság. Jelenleg 305 hektár saját és bérelt földön gazdálkodunk, 200-on szolgáltatást, további 200 hek­táron pedig betakarítást is végzünk. Nagyrészt Somogyszilban, de Szentgáloskéren, Somogyacsán is van bérleményünk. A telepet az uniós igényekre készülve építették ki, így egyebek között fölkészültek a veszélyes hulladék tárolására is. A tárolók egyidejűleg 4500 tonna kukori­cát fogadnak be. A hely adottságait kihasználva kiváló minőségű kukoricát, búzát, napraforgót és repcét ter­mesztenek, s a szántástól a betakarításig mindenhez van megfelelő gépük: gabonaszárító, különböző ki­egészítőkkel ellátott kombájn, egy nagy teljesítményű rakodó, nagytraktorok és egy MTZ traktor is segítik a munkát. - A gazdálkodás jelenleg kilenc embernek ad munkát, beleszámítva az ügyvezetőket is - tette hoz­zá. - Az alapvető beruházások után most uniós szin­tre szeretnénk emelni a gépparkot is, de a későbbiek- ben egy feldolgozó építése is szóba kerülhet. _____a Ha rmincöt éve ültették el az igali főorvos tanácsára a főutca két olda­lán az első kis fenyőket, s ezeknek a sora mára hatalmassá nőtt A fenyő fasor A községben legelőször a fenyőfák sora ötlik a láto­gatók szemébe. Harmincöt évvel ezelőtt az igali Ko­vács János főorvos javaslatára kezdtek el lucfenyőt ültetni a község utcáin mindkét oldalon. Abban az időben mintegy ezer fát telepítettek. Azóta megnőt­tek a fenyők, és bizony, az idők folyamán néhányat ki kellett vágni, mert a gyökere megemelte a járdát vagy útban volt egy építkezésnél, esetleg elszáradt. Ám egyetlen fát sem vitt el innen senki karácsonyfá­nak valamelyik lakásba... A karácsonyfa eredete a Bálint Sándor által gyűjtött népmondában szerepel. Azért, mert a fenyő üldözői elől Krisztust elrejtette, ő megáldotta a fát, mondván: Soha ne hullasd el le­veleidet! Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéletlenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, s élj meg min­denütt! Légy az emberek öröme, és emlékezetünk­re rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát... Más legenda is fűződik a fenyőhöz. Az angol ten­gerészeket valaha hónapokig tartó hosszú útjaik so­rán gyakran megtizedelte a C-vitaminhiány, vagyis a skorbut. S már Amerika fölfedezése idején rájöt­tek arra, hogy a hiánybetegséget jól gyógyítja a luc­fenyő kérgéből készült főzet. Kétszáz évig azután ez a tea jelentette az egyetlen gyógymódot. _____■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents