Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-10 / 134. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 2 2 2 2004. Június 10., Csütörtök M TÁSKA Táskái Hírmondó Templom reflektorfényben Mintegy 1,7 millió forintból elké­szíttették a település utcáin a közvilágítás korszerűsítését. A Dédásszal kötött szerződés ér­telmében az önkormányzatnak öt év alatt kell visszafizetnie a megelőlegezett munkák költsé­geit. Ennek során valamennyi lámpatestet kicserélték a falu­ban, s reflektorral világították meg a templomot is. Utakat kátyúztak, kutat fúrnak Több mint háromszázezer forintjá­ba került a községnek a belterüle­ti utak kátyúinak tavaszi betömé­se. Addig azonban az önkor­mányzat az utak aszfaltozására nem akar nagyobb összeget köl­teni, amíg el nem végzik a faluban a csatornázást. A település külte­rületén viszont tervezik, hogy fú- ratnak egy újabb ivóvízkutat. Költenek a tetőcserére Elodázhatatlanná vált a templom tetőszerkezetének a cseréje, s belső tatarozására meg a kör­nyék rendbetételére is szeretne forráshoz jutni az önkormányzat. A csaknem 10 millió forintos be­ruházáshoz biztosítaná az ön­részt, ha elnyerné a Sapard- pályázaton megcélzott 7,8 mil­lió forintot. ■ Recept Táskáról Csacskanica Ehhez az ételhez egy tojás, ke­vés só, egy kanál fagyos zsír, túró, tejföl vagy sült káposzta keli. Először langyos vízzel puha tésztát gyúrunk, majd késfok- vastagságúra kisodorjuk. Há­romnegyedes tepsi vastagságú­ra elvagdaljuk, s így körülbelül öt lapot kapunk. A tepsit meg­zsírozzuk, beleteszünk egy la­pot, megszórjuk túróval, tejföllel és olvasztott zsírral, majd a többi lappal ugyanezt megismételjük. Kockára szeleteljük, zsírral és tejföllel megöntözzük, és ropo­gósra sütjük. A töltelék túró he­lyett sült káposzta is lehet. ■ A CIKKEKET TAKÁCS ZOLTÁN ÍRTA FOTÚK: KOVÁCS TIBOR AZ OLOAL ELKÉSZÍTÉSÉT A TÁSKÁI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOCATTA Táska kétarcú település. Leg­többen a Berekről és a kisvasút- tal könnyen megközelíthető műemlék pincesoráról ismerik. No, meg arról, hogy itt építe­nék meg a Dél-Balaton legna­gyobb gyógyfürdőjét. A faluban alaposan szétnéző idegen azonban az üdülőközpont he­lyett zárkózott időseket, elvá­gyódó fiatalokat és egy balkáni romatelepet talál. A falu veze­tői azonban töretlenül hisznek abban, hogy egykor majd ter­málkincséről lesz nevezetes Táska a putrik helyett. Üdülők épülhetnek a kunyhók romjain Ha volna időutazás, amivel a múltba léphetnék, bizony, alapo­san meglepődnénk Táska határá­ban. Amikor ugyanis a Balaton te­rülete majdnem kétszerié ekkora volt, ez a falu is ott volt a partján. A Balaton-parti Táskára már az öregek sem emlékeznek, ám arra igen, hogy pár évtizede még több mint ezer ember lakta a falut és nagy élet zajlott minden portán. Ezeknek az időknek a tanúja Gróf György is, a helyi nyugdíjas-egye­sület elnökhelyettese. Közös nyelvük a tánc Az idősekben Gróf György szerint még van lendület. Ennek ékes bi­zonysága a nyugdíjasklub megala­kítása. Ez a klub a múlt idézésén, a nosztalgiázáson kívül lehetősé­get ad az öregkor szépségeinek él­vezetére is.- A település lakosainak mint­egy a fele már nyugdíjas, így nem meglepő, hogy az 1998-ban ala­kult egyesület. 103 tagú. Van klub- helyiségünk, ott hetente találko­zunk. Kártyázunk, sakkozunk, és rendszeresen szervezünk helyi műsorokat és kirándulásokat is. Táska testvértelepülése a hor­vátországi Rasinja. Az év kiemel­kedő eseménye az a randevú, amit a két község nyugdíjas-egyesüle­tei tartanak.- A falunapokra rendre meghív­juk horvát barátainkat is. Az évek során igazán szoros kapcsolat ala­kult ki a két, fiatalos lendülettel megáldott csapat között a nyelvi nehézségek ellenére is. Este ugyanis mindig előtérbe kerül a zene és a tánc, s ezt a „műfajt” mindenki egy nyelven beszéli. Természetesen van, aki az átla­gosnál is jobban. Köztük vannak az épp tíz éve újjáalakult asz- szonykórus tagjai is. Ők ma a falu büszkeségei. Gazdag Gyuláné pénzügyi főelőadóként dolgozik a polgármesteri hivatalban, és csak kevesen gondolnák róla, hogy „másodállásban” egy asszonykó­rust gardíroz. Élő népdalkincs Annak idején ő kapta a megbízást, hogy keresse föl az egykor sikert sikerre halmozó menyecskekar még élő tagjait.- Örömmel tettem eleget a fel­kérésnek, mert magam is szeretek énekelni. Tudtam, hogy volt vala­ha egy neves citerazenekar, egy férfikórus és a helyi népdalkincset ápoló asszonykórus. Az utóbbi­nak szerencsére megtaláltuk egy­kori tagjait, és újakat is toboroz­tunk az újjászületéshez. A Buzsákon élő Szűcs Gábomét kér­tük meg a karvezetésre; először egy kórustalálkozón léptünk föl, s onnan mindjárt nívódíjjal térhet­tünk haza. A kezdeti sikereket még na­gyobb elismerések követték, hi­szen az országos minősítő verse­nyeken az ezüstök és aranyak mellett kétszer érdemelték ki a legjobbnak járó Arany Páva díjat.- A szakmai elismeréseket a sok próbán kívül annak is köszön­hetjük, hogy ápoljuk a táskái nép­dalkincset. A kórustagok ugyan­azokat a dalokat éneklik most, mint amit évtizedekkel ezelőtt da­loltak a miséről hazafelé tartva. Játékosan nevelnek A gazdag múlt értékeinek ápolását persze nem lehet elég korán kez­deni. Az óvodában sok a dalos­táncos játék, s ezek kiválasztása­kor figyelembe veszik a romaha­gyomány őrzését is. Zóka Istvánná vezető óvónő szerint ez kötelességük egy olyan kis közös­ségben, aminek a 80 százaléka ro­ma gyermek. Gadányi István eltökélten hisz a tervekben-A tanulással segítjük a beil­leszkedésüket. Egy hároméves ro­magyerek esetében ugyanis külö­nösen fontos a magyar nyelvtan helyes elsajátítása, ehhez jó alapot adnak a versek, énekek. A vezető óvónő szerint aki a kö­rülményeinél fogva a nevelésben nem adja meg az alapokat cseme­téjének, annak feladatát az óvodá­ban pótolják.- Általában tisztán járnak oviba a gyerekek, de vannak, akiket reg­gel fürdetni kell. Innen gyermek addig nem megy el, amíg nem sa­játítja el a papír zsebkendő, a szal­véta vagy a fogkefe használatát. Ezért is lehet, hogy a buzsáki álta­lános iskolából nem sok kritika éri az innen kikerülő kicsiket. S hogy ehhez a munkához jó körülményeket teremtsen a tele­pülés, a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatán szeretnének csaknem hétmillió forintot nyerni az óvoda épületének felújításához. Balkáni romatelep Még ennél is nagyobb horderejű beruházás lehet a cigánytelep föl­számolása. Fiilöp Zoltán jegyző­től megtudtuk: a településen élők mintegy hetven százaléka roma. Sok a vegyes házasság, de van egy leszakadt réteg, amelyik - úgy tet­szik - nem tud fölzárkózni.- Marcaliból járok ki ide, így kissé másként látom a falut. A tu­risztikai tervek akár üdülőfaluvá is tehetnék, ám ehhez a romatelep felszámolása kell. A lakhatási kö­rülmények emberhez méltatlanok azon a településrészen, s ez rontja az egész falu megítélését. Ezért vette a fejébe Gadányi Ist­ván polgármester három évvel ez­előtt, hogy mindenáron felszá­molja a balkáni állapotokat.- Az önkormányzatnak van egy 1,7 hektáros területe, ott 14 telket alakítottunk ki és vontunk belterü­letbe. Az infrastrukturális feltéte­lek adottak volnának a beruházás­hoz, de elutasították a bér­lakásprogramunkat. Most az egyetlen esély, hogy a szocpolos támogatásokat igénybe vegyék, hiszen az érintett családokban ál­talában 3-4 gyerek van. A település első embere szerint azonban az építkezések után is szükséges lesz egy szociális fel­ügyelet az új otthonok környékén, hogy a kunyhóból új lakásba köl­tözők beilleszkedését segítse. A polgármester egyik nagy terve a cigány kisebbségi önkormányzat megalakításának ösztönzése. Befektetőre várva Ám van egy ennél sokkal régeb­ben dédelgetett álma is. Ez pedig a táskái gyógyfürdő- és üdülőköz­pont. A térség legjelentősebb ter­málkincsét ugyanis Táska határá­ban találták.- Több mint, egy évtizede dol­gozunk azon, hogy valósággá vál­jék a Dél-Balaton mellékének egyik legjelentősebb turisztikai és gyógyászati üdülőközpontja. A tervek mintegy hétmillió forintba kerültek, s az első ütemmel együtt megépülne a szennyvíztisztító is. Ez a bizonyos első ütem azon­ban szerény becslések szerint is legalább 8 milliárd forintba kerül, s így nem nagy a tolongás a befek­tetők körében. Pár éve kaptak egy komolynak tetsző ajánlatot, ám a szerződéskötés előtt semmivé foszlott a remény. Azt beszélik, hogy véghajrához érkezett mos­tanra a tárgyalássorozat egy újabb tőkeerős beruházóval. Gadányi István annak idején szinte biztos volt a sikerben, de nagyot csaló­dott. A polgármester most hallgat. Azt mondta: csak az örömhírt sze- retné bejelenteni. _____________■ Lo vak helyett lóerők Oszvald József még emlékszik azokra az időkre, amikor 24 fogat volt a téeszben, s azokat vagy fél­száz ló húzta. Manapság a környező falvakban együttvéve sincsen tíznél több ló.- Már az apám is kocsis volt a szövetkezetben, így én is mindig a földből éltem. Hamar megtanul­tam a lovakkal bánni, s azóta is a fő segítségeim, bár mára már csak egy maradt. Ezzel azonban több hektárt is megmunkálok. Megterem itt a kukorica, a krumpli, a rozs és a búza, emellett négyszáz négyszögölnyi szőlőt is művelek. A nyugdíjas gazdálkodón kívül csak három-négy hasonlóan tevékeny földműves él a faluban, ám ők egymásnak is segítenek a munkákban. Oszvald Jó­zsef is gyakran kölcsönadja a lovát vagy éppen a fo­gattal segít.- Egy ekkora faluban egymásra vagyunk utalva, és természetes, hogy akinek ma én segítek, az hol­nap nekem segít. Az persze megint más, hogy egy­re többen fölhagynak az állattartással meg a föld művelésével. A nagyobb földeket már én sem a ló­val művelem meg, hanem szólok a traktorosnak, s ő egykettőre elvégzi a munkát. Legföljebb majd én is segítek neki olyan munkában, ahol a lóerők nem boldogulnak, csak a négylábúak._______________■ Os zvald József bárkinek szívesen segít a gazdálkodásban, bár csak egyetlen lóerős segéderővel rendelkezik Történelmi pincesor A balatoni borturizmus kedvelt helye a táskái mű­emlék pincesor. Tóth Zoltán is szívesen fogadja a betérőt egy pohár jófajta vörösborral. Táskán szüle­tett, és bár Kaposváron él, gyakran tölti idejét a nagyapjától örökölt nádfedeles pincénél.- A legtöbb pince itt nemzedékről nemzedékre öröklődött, ahogy a nádfedél és a fehér pincefalak titka is. Minden pincetulajdonos nagy gondot fordít rá, hogy eredeti állapotához híven megőrizze a tör­ténelmi pincesor épületeit. Ennek érdekében öt­évente ajánlott a nádfedél felső részének a cseréje. Régebben mindez nem okozott nagy gondot, ám amióta különösen drága a nád, sokan kerülőutakon szerzik be a fedélrevalót. A pincék másik különle­gessége az alacsony tömésfalak fehérsége, ami nyá­ron is kellemesen hűvös klímát biztosít.- Persze nemcsak a nosztalgia hozza ide az em­bereket, hanem a bor szeretete is. A szőlők közül leginkább a bogiári fajtákat, a vertelinit, a rizling­szilvánit, az irsaiolivért, a kékfrankost vagy az oportót kedvelik. A pincetúrákon betérő vendégek eddig még nem panaszkodtak a táskái hegy levére. Most szünetel a kisvasút, pedig eddig az hozta ide a legtöbb vendéget. Reméljük, hogy újra beindul, s akkor megint híre megy a táskái pinceszereknek. ■ Tóth Zoltán egyik legkedveltebb időtöltése, amikor megkóstolja a táskái szőlőhegyen termett gyümölcs levét Úton Európába Táska Kincse

Next

/
Thumbnails
Contents