Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-09 / 133. szám

2. OLDAL KÖRKÉP Hírek Ijesztgetés „Magyar veszéllyel” riogatja két szlovák ellenzéki párt az EP- voksolás előtt a választókat. Szlovákiának 14 mandátuma lesz, és ebből a három jelöltet indító MKP egyet, esetleg kettőt szerezhet meg. mti Kínai vendég Magyarországot is érintő körút­ra indult Hu Csin-tao. A kínai államfő-pártfőtitkár Budapesten június 10-e és 12-e között tesz látogatást, mti Ellenőrzés Nem okozott veszélyt a csehor­szági Temelínnél lévő atomerő­műben történt üzemzavar. Josef Proli osztrák környezetvé­delmi miniszter óvott attól, hogy a nukleáris energia hasz­nosításának kérdését választási kampánytémává tegyék, mti Kiszabadultak Különleges erők kiszabadítottak Irakban egy elrabolt lengyel és három olasz állampolgárt. Ugyancsak tegnap pokolgépek robbantak két városban. Tizen­öt ember, köztük egy amerikai katona meghalt. Hat európai katona is életét vesztette egy lő­szerraktár közelében bekövet­kezett robbanásban, mti EU-s pénzek Izraelben elkövetett palesztin merényleteket is finanszíroztak az EU juttatásaiból. A német ARD televízió egyik műsora kö­zölte: a szerkesztőség birtoká­ban olyan pénzutalások van­nak, amelyeket Arafat palesztin elnök írt alá, és terrorcselekmé­nyeket végrehajtó személyek­nek szólnak, mti Mozgósítás Az európai parlamenti választá­sokon való részvételre szólította fel az osztrákokat Schüssel kan­cellár. Az öt évvel ezelőtti EP- választáson az osztrák válasz­tóknak kevesebb mint fele vett részt, mti Nem a meghívóra Horn Gyula csak a választások után venne részt a volt kor­mányfők találkozóján, amelyet Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke hívott össze, mondván, az átmeneti kormány megala­kulásával megváltozott a hely­zet Irakban, europress Érdemérmek Köztársasági elnöki érdemér­meket adott át Mádl Ferenc ál­lamfő közéleti személyiségek­nek, tudósoknak, egyházak képviselőinek, művészeknek és pedagógusoknak Budapes­ten, a Sándor-palotában, mti Felújított részleg A szívbetegek magasabb szín­vonalú ellátására, korszerűbb szívkatéteres beavatkozásra lesz lehetőség az Országos Kar­diológiai Intézet felújított rönt- gen-hemodinamikai részlegé­ben, amit Kökény Mihály egészségügyi, szociális és csa­ládügyi miniszter adott át Buda­pesten. EUROPRESS Diszkrimináció Az etnikai alapon működő hát­rányos megkülönböztetés jelen­tős szerepet játszik abban, hogy a romáknak rosszabbak a foglalkoztatási esélyei, mint a nem romáknak - mondta Ha­vas Gábor szociológus egy bu­dapesti konferencián, mti Közmunka A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium meg­hívásos célpályázatot hirdetett az épülő M3-as autópályát és a kapcsolódó útszakaszokat ke­resztező vízfolyások rendezésé­re, tisztítására, kisebb mértékű szabályozására 300 millió forin­tos közmunka keretében - áll a tárca közleményében, mti ■ 2004. Június 9., szerda Sorkatonaság a NATO-ban Budapest - Berlin Tarka képet mutat a NATO- térkép: a huszonöt tagország közüí egyelőre csak nyolcban működik hivatásos hadsereg, további ötben viszont tervezik a kötelező szolgálat megszün­tetését, ami jövőre hazánkban már meg is valósul. Németország - Magyarország­hoz hasonlóan - napirendre tűzte a haderő jelentős átalakí­tását, de nincs szó profi had­sereg felállítá­sáról. Ennek el­ső számú ellenzője maga a védel­mi miniszter. Peter Struck elszán­tan küzd a sorozásért, mert sze­rinte sokba kerülnek a szerződé­ses katonák. Az iraki fogolykínzá­sokkal is példálózik: szerinte sor­katonák ilyet soha sem tennének meg. Struck érvelése azonban még szociáldemokrata elvbarátait sem győzte meg teljesen: a szövet­ségi hadsereg, a Bundeswehr ha­laszthatatlan reformját - úgymond - nem szabad kizárólag takarékos- sági szempontoknak alárendelni. A NATO-tagországokban ugyanakkor nő azok aránya, akik a fizetett hivatásos hadsereg hí­vei. Az emberek túlnyomó több­sége úgy véli, hogy ez a forma munkahelyeket teremt, és a „zsoldosok” ráadásul felkészül­tebbek a sorozottaknál. Egy hazai felmérés szerint a felnőtt népesség nyolctizede véli úgy, hogy a hivatásos hadsereg jobban biztosítja az ország biz­tonságát és a haderő NATO-kom- patibilitását. Ám sokan azzal is egyetértenek, hogy a katonai szolgálat hazafias kötelezettség, ami önállóságra, felelősségérzetre neveli a fiatalokat, akik ezalatt fi­zikailag is megerősödnek, s a honvédség rendre, fegyelemre szoktatja őket. europress Választási tudnivalók vasárnapra ___________________VÁLASZTHATÓ PÁRTOK___________________ Párt neve ______________________________Jelöltek száma Sz ociáldemokrata Párt 21 Magyar Demokrata Fórum 66 Magyar Nemzeti Szövetség 21 Szabad Demokraták Szövetsége 24 Magyar Szocialista Párt 72 Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 72 Magyar Igazság és Élet Pártja 23 Munkáspárt_________________________________________24_______ Ké pviselők öt évre Az Európai Unió polgárai 5 évenként közvetlen választásokon választ­ják az Európai Parlament tagjait. A 2004 júliusától 732 tagot számláló Európai Parlamentbe Magyarország 24 képviselőt küld. A június 13-án sorra kerülő választáson politikai pártok állítanak listát, a választópolgá­rok pártokra szavaznak. A párt listaállításához legalább 20 000 válasz­tópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Az ajánlás az ajánlószelvény kitöltésével történik. A választópolgár szabadon dönt ar­ról, hogy kiván-e ajánlási jogával élni. Budapest Vasárnap ismét az urnák elé járulnak az ország szavazó­polgárai. Ezúttal a huszon­négy európai parlamenti ma­gyar képviselőt választja meg az ország. Cikkünkben össze­gyűjtöttük azokat az informá­ciókat, amelyek fontosak le­hetnek a hétvégi választással kapcsolatban. Szavazni csak érvényes személy­azonossági igazolvánnyal vagy útlevéllel lehet, az új típusú kár­tyás igazolványoknál ehhez szük­séges a lakcímkártya is. Magyarország 24 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. A választáson személyekre nem, csak a pártok által állított listákra lehet szavazni. A listáról nevet ki­húzni, új nevet beírni, vagy a ne­vek sorrendjét megváltoztatni nem lehet. A 24 képviselői hely elosztásá­ra országosan kerül sor az ará­nyosság elve alapján. Ennek meg­felelően az egyes listák a rájuk le­adott szavazatok arányában jut­nak mandátumhoz. Mint ismeretes, az ország terü­letét szavazókörökre osztják. A szavazóköröket úgy kell kialakí­tani, hogy az egy szavazókörhöz tartozó választópolgárok száma 600 és 1200 között legyen, de minden településen legalább egy szavazókört létre kell hozni. Min­den szavazókörben szavazat- számláló bizottság működik, amely a helyi önkormányzat kép- viselő-testülete által választott, va­lamint a pártok által delegált ta­gokból áll. Az urnák lezárása után a bizottság megszámolja a szavazatokat, s megállapítja a szavazókörben a választás ered­ményét. A választópolgárok külföldön is leadhatják szavazataikat, a Ma­gyar Köztársaság nagykövetsé­gein. Ezért minden magyar nagy- követségen, ahol azt a választó- polgárok igénylik, külképviseleti szavazókört létesítettek. A kül­földön való voksolásra csak an­nak a választópolgárnak van lehe­tősége, aki a lakóhelye szerinti jegyzőtől május 14-én 16 óráig kérte felvételét a külképviseleti névjegyzékbe. Ha ezt nem tette meg, akkor már nem szavazhat külföldön. Aki a szavazás napján belföldön tartózkodik, de nem a lakóhelyén, az a lakcíme sze­rinti illetékes jegyzőtől kérhet igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján június 11-én 16 óráig. Igazolással azon településen szavazhat, ahol a szavazás napján tartózkodik. E település nevét az igazoláson feltüntetik. Azok az uniós - nem magyar - állampolgárok, akik a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel rendelkeznek, szintén szavazhatnak. Ehhez azonban április 30-ig be kellett jelenteniük szavazási szándékukat a lakó­helyük szerinti polgármesteri hi­vatalban. Az első választási részeredmé­nyeket csak este tíz óra után lehet nyilvánosságra hozni. Ennek az az oka, hogy meg kell várni, amíg minden európai uniós országban véget ér a szavazás. A Portugáliá­hoz tartozó Azori-szigeteken 22 órakor zárnak az urnák, de ugyaneddig tart a szavazás pél­dául Lengyelországban, Olaszor­szágban és Szlovákiában is. Ma­gyarországon a szavazókörök reggel 6 órakor nyitnak és 19 óra­kor zárnak. FARKAS MELINDA - BARANYA RÓBERT ÁLLÁSPONT F. TÓTH BENEDEK Az elfelejtett tudás Megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák. Közel száz­ezer diák számol be tudásáról, vizsgaképes ismereteiről. Mert a kettő, ugye, nem ugyanaz. Az első esetben a diák bir­tokában van a tudásnak, érti, elemezni tudja azt, amiről be­szél. A másik esetben csupán arra képes, hogy felmondja azt, amit - diákosan szólva - bebiflázott. Mondhatják, per­sze, a végeredmény számít, és - meglehet - igazuk van. A lé­nyeg azonban mégis a tudáson van. Ha valamire alapozni le­het egy ember életpályáját, az a megszerzett és hasznosít­ható tudás. Azonban. Egyre több pedagógus, tanár, oktató mondja azt, hogy évről évre kevesebb ez a tudás. Lehet, a diákok hibája ez, mert túl sok az információ, és könnyebben talál helyet magának az értéktelen, mint az értékes. Lehet, a szülők hi­bája ez, mert a karrierépítés közben nem marad idő a gye­rekre. Lehet, az oktatási rendszer hibája ez, mert túl sok, és nem mindig hasznosítható információt akar préselni a ka­maszok fejébe. Lehet, az oktatók, tanárok hibája ez, mert csak a központilag előírt és elvárt tananyagot akarják - és tudják - tanítani, nem pedig a gyereket. Bárhogy van is, hiszem, hogy minden generáció felelős azért, milyen lesz az őt követő generáció. Még akkor is, ha felelőst mindig könnyebb találni, mint megoldást. Mert ne­héz elvárni egy 18 éves fiataltól, hogy megértse, miért fon­tos a tudás, ha azt látja, hogy olykor három diploma és négy idegen nyelv ismerete is kevés a boldoguláshoz. Mert nem il­lik arra hivatkozni, hogy a cél az, hogy minél több fiatal ve­gyen részt a felsőoktatásban, ha egy egyetem vagy főiskola anyagi gondjainak enyhítésére kínál kevésbé piacképes kép­zést - költségtérítéssel. A lényeg mindezek ellenére mégis az, hogy most sikeres érettségi vizsgát tegyenek a diákok; ki azért, mert megtanul­ta, ki azért, mert bemagolta. EGYETÉRTEK] 06-90-330*303 MÁS A VÉLEMÉNYEM; 06-90430404 BARTA ZSOLT Ki fog kimeszelni? Ebben az országban képeznek egyiptológust, asszirológust, de elegendő szakmunkást nem - mindezt Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyve­zető elnöke mondta egy parlamenti ünnepi ülésen. Az üzlet­ember beszédében arra utalt, hogy a jó szakmunkások a ma­gasabb fizetés reményében előbb-utóbb nyugatra vándorol­nak, illetve az iskolarendszerünk nem követi rugalmasan a munkaerőpiacon bekövetkezett változásokat. Mit jelent ez nekünk? Elsősorban a gyorsan fejlődő dunántúli megyékben jelentős szakmunkáshiány tapasztalható. Az egykori Pannónia terüle­tén mindenekelőtt a feldolgozó-, a szolgáltató- és a gépipar­ban hiányoznak a dolgos kezek. A Dunától keletre - talán az igazán nagy befektetők elmaradása miatt - nincs munkaerő- hiány, ezzel szemben jelentős a munkanélküliség. Tavasz vé­gén több mint 370 ezer munkát keresőnek nem volt állása, többségük az ország keleti részén él. Visszatérve a szakmunkáshiányra, nemcsak a multik keresik a jó szakembereket, hanem mi, átlagpolgárok is. Egy jó mes­tert felkutatni, időt egyeztetni legalább akkora munka, mint a felújításokat elvégeztetni. Ismerősöm nemrég a fél lakását szerette volna kifestetni. Hónapokig ígérgette a festő, hogy jön, végül nem jött - a mester más, zsírosabb ajánlatot kapott. Egy másik ismerősöm, aki harmincéves házát akarta felújít­tatni, három-négy hónapos egyeztetési tortúrákról mesélt. Ennyi időre volt szükség, mire víz-, gázszerelőt, kőművest, asztalost, festőt tudott keríteni. Magam csak kádfestésre ke­restem vállalkozót, s két hónapomba telt, mire sikerült a munkát elvégeztetnem. Magyarországon a munkaerő-piaci helyzet ellentmondá­sos. A kérdés csak az, egymásra talál-e a kenyérkereseti lehe­tőség meg a szorgos ember? Ha nem, akkor mindenkinek ma­gának kell kimeszelnie. EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft + áfa/perc + kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Teher a közös Európában Prága A Benes-dekrétumok semmis­sé nyilvánítását követeli egy cseh lapban kedden megjelent interjújában Habsburg Ottó. „Feszültnek érzem a cseh-német kapcsolatokat, s olyanok is ma­radnák, amíg a csehek nem nyil­vánítják semmissé a Benes-dekrétumokat. Nem csak a németek, hanem általában az európaiak számára is el­fogadhatatlanok. Ez az emberi jogok abszolút megerőszakolása. És ennek el kell tűnnie. Meg vagyok győződve arról, hogy azután a csehek és a németek kapcsolata páratlanul jó lesz. Elsősorban a fiatal cseh nemzedéken látom, hogy érdeke a jó kapcsolat, ápolja azt, s ez a helyes út” - nyilatkozta Habsburg Ottó a Mladá Fronta Dnes-nek. Az Európai Unió kibővítése Habsburg Ottó nagy álmának megvalósítását jelenti. Ám a Benes-dekrétumok alapján Prága a II. világháború után kollektív háborús bűnösnek nyilvánította a csehszlovákiai szudétanémet és magyar kisebbséget. A némete­ket és a magyarokat megfosztották állam- polgárságuktól, vagyo­nuktól, majd mintegy hárommillió németet kitelepítettek az ország­ból. Á magyarok kitele­pítését a győztes nagy­hatalmak potsdami ér­tekezlete 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A dekrétumok ma is hatályban vannak, és ez nagy teher Csehország és Szlová­kia számára a közös Európában - jelentette ki Habsburg Ottó. ■

Next

/
Thumbnails
Contents