Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-07 / 106. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 0 4 2004. Május 7., Péntek KISBAJOM Kisbajomi Hírmondó Újabb egymillió a teleházra Hetente négy nap van nyitva az új ifjúsági klub és teleház, ennek a rendjére Kutas Tamás informati­kus ügyel. A három korszerű szá­mítógépet tavaly nyerték pályáza­ton, s most újabb egymillió forint támogatás segíti a technikai föl­szerelés bővítését, az internet­használatot és a működést. Örökbe fogadják a virágokat Százöt leandertövet vásárolt az önkormányzat, hogy a kedvelt mediterrán virágkülönlegesség díszítse a falut. A nagy termetű növényeket a lakosság örökbe fogadja, s egész évben gondoz­za. Ötezer egynyári virágpalántát rendeltek idén a közterületekre, ennek a felét már kiültették. Csillagpontost építenek Közösen pályázik az ORTT támo­gatására Jákóval a község, hogy a-Trend-Ex Rt kedvezményesen kiépítse a csillagpontos kábelhá­lózatot. A korszerű adatátvitelre alkalmas rendszer mellett készítik a telefonhálózat fejlesztési terveit is. A Westel jövőre kapcsolja be a falut a mobilhálózatba. Recept Kisbajomból Köményes perec Közösségi rendezvényekre sok­szor készítenek itt friss köményes kiflit meg sós perecet a lelkes nyugdíjasok. Kótai Ferencné re­ceptje szerint 3 egész tojást, 5 evőkanál cukrot, 8 dkg élesztőt, 5 dkg olvasztott margarint kell másfél liter langyos tejjel összeha- bami és benne felfuttatni az élesztőt. Az egészet mintegy két kiló liszttel és bő evőkanál sóval összedagasztják. Hat kis cipóba szaggatják, kelni hagyják. Utána egyenként újragyúrják a cipókat, kerekre nyújtják, tetejét olvasztott margarinnal kenik, nyolc cikkbe vágják s kis kiflikké sodorják. A tepsiben még fél órát kelesztik, megsózzák, köménnyel behintik, és kisütik. Ebből a tésztából pere­cet is szoktak készíteni. Ezt tojás- sárgájával kenik meg, s a sütés végén sós liszttel befröcskölik. A CIKKEKET ÍRTA S A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: BÍRÓ MÁRIA AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A KISBAJOMI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Szépen süt a májusi nap Kisba­jomra. Tavaszi megújuíásában az eredmények, sikerrel befeje­zett munkák is megmutatkoz­nak. Lakókra vár a felújított parókia, vendégcsalogató virág- özönben pompázik a falu, s te­le várakozással egyengetik jö­vőjüket az emberek. A zsákfalu föléledt sokéves elzártságából, s a többség küzd a boldogulásá­ért. Sokan vélik úgy, hogy az uniós csatlakozás révén szárba szökken s beérik a község szépí­tésébe, a falusi turizmusba fek­tetett sok munka, szorgalom. Vendégeket csalogat virágzó szépséggel Pompás virágdíszbe öltözött a falu májusra. Ezrével nyílnak a virágok a szobrok mellett, a díszburkola- tos, Zsolnay-kutas főtéren, s végig a hídkorlátok és fasorok mentén. A virágoknál talán csak a lakosok mosolya, tekintete ragyog szeb­ben; barátsággal, meleg szóval, nagy figyelemmel fogadják a várat­lan látogatót is. Éppen beért az iskolásokat haza­hozó busz, s vidáman rajzanak szét a fiatalok. Nincsenek túl sokan, de a jókedvükön látszik: itt lakni, élni, hazajönni jó. Terefere a kispadon- Nehogy azt gondolja, hogy itt nincs mit nézni, mert mindig törté­nik valami - fűzte a szót a kerítés előtti kispadon Sári Ferencné, aki egykor Kaposvárról költözött párjá­hoz a kis zsákfaluba.- Csak a nyugdíj miatt nincs há­zassági levelünk, de az idő igazolta, hogy minden papírnál többet ér a megértés. Az előző feleségemmel csak öt évig bírtuk együtt, vele meg már másfél évtizede megvan a bol­dogság - mosolygott asszonyára Vi­rág Lajos. - Amikor jó az idő, ki­ülünk egy kis beszélgetésre - tette hozzá a párja. - Megnézzük, fiatalo­kat is, akad itt hat-hét szerelmespár is. Errefelé ritka a verekedés, a bot­rány, s ha mégis, arról sokáig beszél­nek. De az uniós csatlakozás alig ke­rül szóba. Mi már nyugdíjasként nemigen figyeljük a változásokat, nekünk jót biztosan nem hoz. Kosarak messzi földre- Az a baj, hogy kevés a munka a fi­ataloknak, s az önkormányzat is csak ideig-óráig ad némi közmun­kát. Nem is jut mindenkinek, pedig a pénz egyformán hiányzik minden családnak - vélte Kakas Ferenc. - Régen vesszőfonásból meg lehetett élni, még a feleségem is szépen font kosarat. Büszke is voltam mindig a munkámra, de már nem tudom csi­nálni, mert műteni kéne a kezemet, hogy le ne bénuljon. Csak annak örülök, hogy a fiam is eltanulta a vesszővel bánást: kiállításokra és múzeumokba is hordják a munkáit, népi iparművész lett belőle. Palánták ezerszámra- Két hete kint volt az egész falu vi- rágosítani, ez itt már évek óta ha­gyomány - sorolta Virág Lajos. - Végig ömlött az eső, de csak kiül­tettük mind a kétezerhatszáz pa­lántát. S még kevés is lett. Általá­ban három szombatot szerveznek ilyen társadalmi munkára. Ilyen­kor látszik meg, hogy milyen ösz- szetartó a falu lakossága. Aztán egész évben gyönyörködünk a vi­rágágyásokban, s csak hallgatjuk a dicséretet a falu szépségéről. El is ámul minden látogató, aki egyszer is ide betette a lábát... Szépségből megélhetést Egyre többen vannak, akik nem­csak látogatóba jönnek, hanem itt is ragadnak. Tegnapelőtt végleg ide költözött egy német házaspár a gyö­nyörűen felújított, minden komfort­tá ellátott öreg parasztházba. Itt szerencsére még sok ilyen ház van. Ez is egyik vonzereje a virágos kis­községnek. Hogy mégsem vált alvó, elnéptelenedő faluvá Kisbajom, ez az önkormányzat tervszerű gon­doskodásának is köszönhető. Végh Gábor polgármester szerint ugyanis mindent meg kell azért tenni, hogy olyanok költözzenek a községbe, akik tevékenyen részt vesznek a fa­lu mindennapi életében. - Az utób­bi tíz évben 15 értelmiségi család vett itt portát, s ez a falu 105 család­ját tekintve jelentős arány. Ez is kincs, igazi szellemi tőke, amivel ér­demes ugyanúgy gazdálkodni, mint a többi adottságunkkal. A kömye­Kakas Ferenc, Virág Lajos és Sári Ferencné Herczeg Zoltánné a három kisgyermekkel Kéri József most asszonyt vár a házhoz zet, a csendes nyugalom és a telepü­lés szépsége pedig olyan érték, ami remélhetőleg megélhetést is hoz az itt élőknek. Ilyen irányban fejleszt­jük a falut, s kialakítottuk a régi pa­rókiából s a környezetében a turisz­tikai látványosságra, hasznos idő­töltésre és többcélú vendégfogadás­ra alkalmas hagyományőrző köz­pontot. A falusi turizmus az egyet­len kitörési pontunk. A munkanél­küliség 50 százalékos, remény sincs arra, hogy vállalkozás telepedjen ide. Szociális célokra évente 12 mil­lió forintot költünk, ez a költségve­tésből minden negyedik forintot el­visz. A turisztikai fejlesztés ellenére sem várható, hogy ez a helyzet vál­tozna; nem nő a szakképzettség, nincs több munkalehetőség. S javult a munkához való viszony, s ma már a közcélú foglalkoztatásért is szinte sorba állnak. Ha lenne más lehetőség, élnének vele a lakosok. Gyógy füvek haszna Hatalmas orgonacsokorral ballag a buszhoz Patak Józsefné, s csak pár szót váltott Óh József felvásárlóval.- Kaposvárról járok ki hetente két napot, gyakrabban nem tudok, mert beteg a férjem. így megy ez már negyvenkét éve. Nagy a porta, de azért 79 évesen is rendben tar­tom. Talán én vagyok a legrégebbi málnatermelő - tette hozzá -, ta­valy is én adtam le a legtöbbet.- Most még az sem biztos, lesz- e málnavétel - tudatja a rossz hírt Óh József. - Az uborkatermelők is feladták. A konzervgyár nem vesz termést, egy másik uborkás cég ugyan megkeresett, de hiába. Az itteni termelők nem állnak át a kor­szerű, támrendszeres termesztés­re, pedig máshogy már nem érde­mes uborkával foglalkozni. Csak a gyógynövényfelvásárlás maradt meg, ebben még jobbak a lehető­ségek. A fagyöngy lesz az első, azután jöhet a kutyabenge, a csa­lán meg a többi gyűjtenivaló. Akad olyan gyűjtőm, aki csak arany­vesszőből milliós bevételt szerzett, de csalángyűjtéssel is lehet több százezer forintot keresni. Elhozzák a gyógyszert A babakocsis kicsivel együtt három legénykével indul haza Herczeg Zoltánné.- Gyógyszerért jöttem be az ön- kormányzathoz. Szerdán, mikor itt van a doktor és felírja a receptet, a falugondnoki busszal elhozzák a szomszédos falu gyógyszertárából - mondta. - Most a kicsiknek kellett az orvosság, mert bárányhimlőjár- vány van a faluban. A nagyobb már kezd kilábalni, a középső meg, úgy néz ki, éppen most esik bele. Az anyósék szerencsére közel laknak, és sokat is segítenek. Egy éve la­kunk a házunkban, amit lehetett, saját kezűleg épített meg a férjem. Esztergályosként Kaposváron dol­gozik, de nekem a gyerekek mellett nincs esélyem a munkába állásra, pedig varrónő a szakmám. Új asszonyt a házba Kéri József szerint ez a nap éppen al­kalmas a kerítés javítására. Testvé­rével együtt gondosan megvizsgálja a drótokat, oszlopokat.'- Nagy ez a föld, sokba is van a művelése. Egy kis kukoricát termesztek, hogy le­gyen a disznónak meg az egyetlen tehénkének - mutatta Kéri József a zöldellő kertet. - Egy tehenem van, s magam fejem. Naponta hét-nyolc liter tejet ad, de jó, ha egy-két litert el tudok adni. A többit föletetem a disznóval. Mióta meghalt a felesé­gem, magam lakom a házat. Kelle­ne is valakit keresni, hogy 72 évesen ne legyek egyedül. Már hirdetést is feladtam az újságban. Ha lenne új asszony, a lakodalmunkra a nyáron levágnám az egyik disznót. _______■ Úto n Európába Kisbajom Kincse Testvérek gazdálkodnak Több mint száz hektáron gazdálkodik a bátyjával kö­zösen Horváth Zsolt. A szántókon takarmánykukorica és gabona terem, az idén napraforgó vetését is terve­zik. Kéthektárnyi öreg almás és némi legelő tartozik a gazdasághoz. - Az eredeti szakmámban lakatosként csak három évig dolgoztam, s tizennégy éve, hogy be­levágtam a mezőgazdaságba. Elvégeztem az ezüstka­lászos gazdaképzőt is - mondja Horváth Zsolt. - Jól jön ez a tudás, mert egy ilyen gazdaságban szinte min­denhez kell érteni a növényvédelemtől kezdve a talaj­munkákig. A legtöbbet azonban szerelni kell, hasznát látom a szakmámnak is. A vetéstől a betakarításig megvan minden munkagépünk. A földeket örököltük meg vásároltuk, s bár jobbára Kutas körül vannak, mégis Kisbajomban élünk a feleségemmel meg a kis­lányunkkal - tette hozzá a fiatal gazda. - Most vetjük a kukoricát, szinte mindig kint vagyok a földeken. A két családban nyolcunk megélhetését kell előteremte­ni. A bátyám hét évvel idősebb, tapasztaltabb, s min­denben jól tudunk együtt dolgozni. Ő tehenet és ser­tést is nevel, s én is látok jövőt a húsmarhatartásban. Ha sikerül, hamarosan azt is beindítjuk. Családi gaz­dálkodóként igyekszünk megtalálni a számításunkat, és bízunk benne, hogy ez az unióban is sikerül. ■ El tudjuk tartani a családunkat a mezőgazdasági munkából - állítja Horváth Zsolt, és azt is, hogy egyre több előnnyel jár a falusi élet Benépesül a papiak A csikótűzhelyéért és népi építészeti értékéért műem­lékként védett másfél évszázados református parókia felújításába három éve fogott az önkormányzat, s en­nek révén mára erdei iskolaként és közösségi szállás­ként is használható a szépséges épület. Időközben a szomszédos - többhektáros - terület is megszépült. Skanzenszerűen sorakoznak itt az építmények. Az önkormányzat két szomszédos porta megvételével kialakította a parókia környékét. Helyet kapott itt egy működő kovácsműhely, bognárműhely és pónilovak- kal egy lóistálló is. A népi kultúra életszerű megismer­tetésére fölépítettek egy talpas házat is,, ez hamarosan több épülettel szálláshelyként bővíti a falu turisztikai kínálatát. A természetkedvelők és a gyermekcsopor­tok szervezett fogadására megteremtette a sátortábo­rozás feltételeit a hatalmas füves területen, s készítik a mosdókat és zuhanyozókat is. Végh Gábor polgármes­ter elmondta: mintegy 30 millió forintot költöttek ed­dig a turisztikai és vendégfogadó létesítményre. Egy Sapard-pályázat segítségével kívánják újabb szabadté­ri egységgel, vigalmi csűrnek nevezett zsúpfedeles pajtával és egy bemutató tájházzal bővíteni. Szeret­nék, ha a békés falusi csendet az idén már fölválthat- ná az itt nyaraló gyerekek és turisták zsivaja. ■ Sétányt készítettek a felújított és minden komforttal ellátott parókiá­hoz, s nagy figyelmet fordítanak a ház környékének a szépítésére is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents