Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)
2004-05-28 / 124. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 2 4 0 2004. Május 28., Péntek ZÁKÁNYFALU ZÁKÁNYFALÜI HÍRMONDÓ Zászlók a templomnak A községi önkormányzat az Euró- pa-napi ünnepségen köztársasági és vatikáni zászlót adományozott a katolikus templomnak. A két zászlót Csendes Sándor plébános áldotta meg. A templom patrónusa Keresztelő Szent János, búcsúja a falu egyik jelentős ünnepe. Az idén a vásári forgatag sem a szokott helyen lesz, mert ott most a szennyvízhálózatot építik. Tevékeny civil szervezet Fiatalok és idősek egyaránt tagjai az Együtt Egymásért Klubnak, s legutóbb zenés-táncos, verses műsorral a csurgói nyugdíjasrendezvényen szerepeltek nagy sikerrel. A versmondó Szőke Jánosnét meghívták a megyei versenyre is. A klub most szervezi az örtilosi, a berzencei és a porrogi klubbal a találkozót. Kastélynapi versengések Öt éve rendeznek kastélynapot, nemcsak az általános iskolásoknak és szüleiknek, hanem a falu aprajának-nagyjának is. 15-20 bográcsban rotyog az étel, közben versenyek zajlanak. A nők sodrófahajításban, a férfiak talicskatolásban és rönkhajitásban vetélkednek. Az október első szombatján tartott rendezvényt kis falunapként is emlegetik. Recept Zákányfaluból Majonézes padlizsán Az Erdélyből származó ételt reggelire, vacsorára kínálják, pirítóst és teát adunk hozzá. Receptjét Király Katalin tette ismertté. Hozzávalók: három tojás sárgája, fél liter olaj, kis kanál mustár, pici só, négy közepes padlizsán, csöpp vegeta, egy fej lilahagyma. A padlizsánt tűzhely lapján vagy szabad tűzön megsütjük, hideg vízbe tesszük, majd meghámozzuk. Apróra földaraboljuk, s keverőtálban elegyítjük az olajból, mustárból, sóból készített majonézzel s hozzáadjuk a vegetát, az apróra vágott hagymát. Legalább egy órára hűtőbe tesszük, aztán tálaljuk. A lilahagymát célszerűbb késsel aprítani, mintsem reszelni, mert Így nem lesz keserű. ■ A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA FOTÓK: VARGA GYÖRGY AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A ZÁKÁNYFALÜI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA A polgármesteri hivatal homlokzatán zászlót lenget a szél, a kapuja egész nap tárva. Körötte néhány száz méternyi területen zajlik igazán a falu élete. Szemben a kastélyiskola, mögötte évszázados park, szomszédságában az új plébánia, átellenben a Keresztelő Szent János-templom. Autóbusz érkezik a közeli megállóba, fejkendős asszonyok szállnak le róla. - Meggyógyultál?- kiált át egyikük egy idősebb nőnek a túloldalra. Itt még figyelnek egymásra az emberek. Önállósággal, pénzzel jól sáfárkodnak • • Kiültetésre váró virágok sorakoznak a polgármesteri hivatal teraszán. Hasonlók már több helyen tarkáiknak a faluban. Rada János polgármester azt mondta: szeretnék még szebbé tenni a településüket, és ahol lehet, virágosítanak. Héthektárnyi zöldterületet tartanak rendben, ebből mintegy két hektár az iskolához tartozó park. Mamutfenyő, japánbirs, fagyai, puspáng van itt, és igazi különlegesség a hársfasor. Minden évben 50-60 új egzótával frissítik a parkot. A polgármesternek szívügye a környezetvédelem, ezért különösen örül, hogy náluk is megszervezték a szelektív hulladékgyűjtést, és nagyon szeretné, ha a veszélyes hulladék elhelyezésének is megtalálnák a módját. A jó közérzetért Két illegális szeméttelep felszámolását tűzték ki célul tavaly, s ebből az egyiket - a szennyvízberuházó segítségével - már megszüntették. Célok ebben az évben is bőven vannak.- Legtöbb pénzünket a szennyvízcsatornázás viszi el, ennyiből két másik fejlesztést tudnánk megvalósítani. Kemény munka vár ránk, mert a lakosság 90 százalékának rá kell csatlakoznia a hálózatra - magyarázta a polgármester. Ugyancsak erre az évre tervezik a ravatalozó átalakítását, és bekapcsolódtak az öt kistérséget érintő Dráva-tervbe is. Megújult közösségi házukat is folyamosán szépítik, új berendezésekkel gyarapítják. Hamarosan lesz ISDN-telefonvo- nal, ez a világháló elérése végett fontos.- Inkább a számítógép billentyűit nyomogassák a fiatalok, mintsem a lépcsőn dohányozzanak - mondta a polgármester, és kifejezte más miatti nem tetszését is.- Nem értem, miért jó betömi egy ravatalozóba, ellopni kilenc nemzeti zászlót tartóstul, s ugyanígy elvinni tövestül a kiültetet virágot, a tiszta buszmegállóablakra bármit kiragasztani vagy a csokispapírokat eldobni - sorolta. Mert ezek a tettek, bizony, nem teszik vonzóvá a települést. Együtt a faluval A kastély parkjában madarak csicseregnek, a fák lombján átragyog a napfény. Szünetre tódulnak tó éppen a gyerekek. Iváncsics Gyula igazgatóval az udvaron találkozunk, irodájába invitál.- A napi feladatokat nem említem; tesszük a dolgunkat, ahogy kell. Ám az iskola tevékenyen bekapcsolódik a falu életébe - hangsúlyozta az igazgató. - Minden falusi rendezvényen a diákok adják a műsort, sokszor együtt a kis óvodásokkal, legújabban pedig az Együtt Egymásért Klubbal. A kulturális seregszemle újjáélesztésére „mosolyestet” rendeztek, rendszeresek a zeneiskolások koncertjei és a mazsorettbemu- tatók. A rendezvények kezdési idejével azokhoz is próbálnak alkalmazkodni, akik a munkahelyükről jönnek a műsorra. - Szeretnénk adni, nemcsak kapni, hiszen a lakosok adóforintjaikkal hozzájárulnak az iskola fenntartásához - mondta Iváncsics Gyula. Ottjártunkkor éppen az intézmény légrádi kirándulását tervezte, ott van ugyanis testvériskolájuk. Örökifjú focista A kirándulások sorából ez csak egy, mert jártak a tanulók a plitvi- cei tavaknál és országjáró túrán az Őrségben. Az igazgatói szoba sarkában pedig dobozok sorakoztak, bennük 70-80 ezer forint értékű sportszer. Eredményes sportszeIváncsics Gyula: Szeretnénk adni a községnek Odakint, a parkban tornásznak az iskolások Musztács Zoltán: Igyekeztem focistát nevelni replésükért kapták a zákányfaluiak a megyei diáksportszövetségtől. A labdarúgásban elévülhetetlen érdemeket szerzett Musztács Zoltán: megszerettette a gyerekekkel a focit. Az egykori futballista hetente többször is tart edzést az iskolában. Amúgy már csak hobbija a futball, legföljebb a búcsúi nősök-nőtle- nek rangadón rúgja a bőrt. Meséli: általában a nőtlenek bírják jobban. Gyerekkora óta horgászik is, igaz, egyre ritkábban jár le a Drávára és a Kotróra. Se ideje, se kedve, mert nincs hal. A két fia eleinte lelkesen kísérte, mára ők is megunták, hogy alig akad horogra valami. A környék szépségéért még érdemes lejárni a vízre, másért nem.- A Dráván épített erőművek tönkretették a halszaporulatot. Any- nyira ingadozó a vízszint, hogy két óra alatt másfél métert is változik. Sok halat fogtam régebben: harcsát, keszegeket. A kecsege már teljesen eltűnt... A legnagyobb fogásom egy 18 és egy 20 kilós harcsa volt. A horgász focista szerint mindennél jobb a fokhagymás harcsapecsenye és a halászlé. Királyék hazaérkeztek A templom mögötti utcában lakik Király Katalin. A kertkapuban találkoztunk vele, éppen a falugazdászhoz szaladt, s hamar visszajött. Nem ért még ide a gazdász, mondta, addig beszélgessünk. Az Erdélyből áttelepült asszony fáradhatatlannak látszik, pedig nem kényeztette el a sors. Mindenért keményen meg kellett dolgoznia. Több mint tíz éve jöttek Magyarországra egy bőröndnyi ruhával. Először csak a férj, utána az asszonya, és egy év múlva hozták a gyermeküket. Katalin ma is könnyes szemekkel idézi föl, amikor fél év után először hazament a kisgyermekéhez s kénytelen volt még fél évre otthagyni, mert áldatlan körülmények között laktak akkoriban Magyarországon. Most takaros az otthonuk, igaz, sokat dolgoznak. Fenyőjük van és málnásuk, az istállóban három tehén meg egy tósbor- jú, az ólban hízó, baromfi, nyitlak. Az asszony Erdélyben megtanulta a sajt, túró, tejföl készítését; aki kóstolta fűszeres, tárkonyos, fokhagymás és egyéb sajtját, csak dicséri. Az oltóanyagot még most is Erdélyből szerzi be. Királyéknél háromnegyed ötkor kezdődik a nap, és sötétedéskor ér véget, Katalin mégis mosolyog és derűs. Ritka ember ő ideges, rosszkedvű vüágunkban. Kényszerű vállalkozás Néhány házzal odébb van egy dísznövénykertészet, Mancs Ottóé. A polgármestertől tudom: a falunak is többször adott már növényeket. Éppen hazafelé indult motorral, amikor megkerestük. Ebédre sietne. Kérésemre leszáll, s egy farakásra kucorodunk, ott eleveníti föl, hogyan lett kényszervállalkozó. Az állami csemetekertben volt kertvezető, de megszűnt a munkahelye, így 1994-ben más lehetőség híján vállalkozásba kezdett. Akkoriban még nem sokan foglalkoztak a faluban faiskolával. Tuját, hamis ciprust, tiszafát nevel, de kezd áttérni a lombos növényekre. Mondta: a növényekben is változik a divat, most a bukszust keresik.- A kertészmunka nem leányálom - mondta Marics Ottó. Egyetlen fiát nem is erre szánja.- Egyáltalán mikor jut ideje pihenésre? - kérdeztem tőle.- Aki azt mondja, hogy. ebben a munkában nincs se ünnep, se hétvége, az nem mond igazat, mert úgy nem lehetne bírni - felelte mosolyogva. Aki keményen dolgozik, az hét végére, bizony, elfárad, és valamikor muszáj pihenni is. ■ _____________________________Úton Európába Almát csak egyedül Három hektáron telepített almát Vázsonyi Gábor és családja. A faluban egyedülálló ez a vállalkozás, mert dísznövénykertészet, málnás, szőlőültetvény több is van, de almával senki más nem foglalkozik.- Öt-hat fajta almám van; egyelőre kísérletezem velük. Néhány év alatt eldől, melyikkel lesz érdemes foglalkozni, s úgy gondolom, három-négy fajta marad - mondta Vázsonyi Gábor. - Leginkább a minőségre kell törekedni, mert ezt diktálja az EU is. . Vázsonyi Gábor főállásban egyik mezőgazdasági társaság szárítójának az üzemvezetője. Emellett őstermelőként egy kis fizetéskiegészítés végett kezdett almatermesztésbe. Erre elsősorban a felesége biztatta, mert az almát egyszerűbb szedni, mint a málnát vagy az epret. Együtt bújták a szakirodalmat, szakmai rendezvényekre jártak, s a vüághálón is kutatják a hasznos tudnivalókat. Három éve vették új MTZ traktorukat, és korszerű a permetezőberendezésük. Az értékesítési nehézségekkel még nem szembesültek, mert kétévesek a legidősebb fák. Remélik, mire „eladósorba kerül” a termés, az ára is elfogadható lesz. Három gyermeket nevel a házaspár, közülük a legidősebbet érdekli a kertészet, a mezőgazdaság. A családfő szerint a következő években kiderül, hogy érdemes-e ezen a területen tovább tanulnia. ■ ___________________________ZÁKÁNYFALU KINCSE El készültek jelképeik Hármas ünnepet ült a falu 2003. szeptember 14-én. Somogy jogilag legfiatalabb települése fölavathatta címerét és zászlaját, s átvették Gyenesei Istvántól, a megyei közgyűlés elnökétől a megye jelképeit. Mindezt már a felújított kultúrházban, aminek az udvarán két címert jelképező fát is ültettek. Deák Varga Józseftől, a címer tervezőjétől tudjuk, hogy Zákányfalu címere egy csücskös talpú ezüstpajzson levő vörös sátor. A két felső pajzsmezőben egy-egy stilizált tuja lebeg, ezek utalnak ugyanis a falu jellegzetes örökzöld növényeire, illetve a táj szépségét jelképezik. A vörös sátor alján zöld halom, azon rovátkolt ezüst várfal áll, jobbról nagyobb, balról kisebb toronnyal. Ez a magashegyi, ősi településen levő egykori udvarházra utal. A jobb oldali tornyon két ablak van, alattuk boltíves kapubejárat, a bal oldalon ugyancsak két ablak. A fenti bástyanyílások feketék. Á várfal fölött középen liliomos aranykorona, fölötte egy arany görög kereszt. A korona kettős jelentést hordoz: egyrészt az 1531-ben itt tartott rendi országgyűlésre utal, illetve a fölötte lebegő aranykereszttel a település utolsó földbirtokosa, a Zichy- család címerének egyik részletét ábrázolja. A község zászlójának a színe arany, hosszanti ol- dalain fehér él fut végig, és közepén van a címer. ■ Szépen nőnek a két éve telepített és szakszerűen gondozott kis fák - mutatta Vázsonyi Gábor, s kiderül az is, melyik fajta válik be jobban Rada János polgármester a község címerével, aminek pajzsán a zöld halmon álló jelképes vár utal a régi udvarházra és településre
