Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)
2004-05-22 / 119. szám
2004. Május 22., Szombat A L M A N A C H 1 7 5 7. OLDAL Siófok állandó lakossága majdnem kétszerese a 40 évvel ezelőttinek: 13 ezerről 25 ezerre nőtt. A városi rangot 1968-ban kapta, ezt megelőzően csatlakoztak Siófokhoz a mai városrészek, a korábbi faluk. Szabadi-fürdőtelep például Balatonszabadi falu része volt, Széplak Somogyé, a Siótól keletre fekvő rész pedig Veszprém megyéé. Ma az itt-ott még falusias jellegű, de fejlődő városrészek mindegyik lakosa egyetért abban, hogy 36 éve „jó lóra tettek”, gyarapodásukat szolgálta, hogy a Balaton fővárosának részei lettek. Faluba megy haza a töreki, a kiliti- Oda a csend; idetalált már boldog, boldogtalan!- Nem addig a', éppen azért indult fejlődésnek, mert a jobb módú ember is rátalált a falunkra, az meg szorgalmazza, hogy épüljön ez is meg amaz is... Két, italát kortyolgató koma vitatkozott ily módon a helyi vendéglőben arról, hogy addig volt-e jobb Törekinek, amíg falu volt vagy azóta jobb, amióta - már harminchat éve - Siófoknak a városrésze. Abban egyébként minden töreki ember egyforma, hogy úgy emlegeti a lakóhelyét: falu. Anci az unióban- Attól még falu maradt, hogy városnak hívják, de hát éppen ez az, ami a vonzerejét adja - állapította meg az egyik legismertebb töreki, Pscher Jánosáé. Persze kevesen ismerik így, Anci néniként már inkább. Éttermének is - ma már az, holott legtöbben még mindig Anci kocsmának emlegetik - az van írva a cégérére: Anci néni vendéglője. Anci néni egyébként már a május 1-jei csatlakozás előtt megérkezett az unióba: fölújította, bővítette vendéglátóegységét, eleget tett a sokat emlegetett HACCP-köve- telményeknek. Sok pénze van benne, aztán pályázott is a Balaton Fejlesztési Tanácshoz, és sikerrel járt. - 1962-bén elköltöztem Törekiből, aztán húsz év eltelte után visszahúzott a szívem - mondta Pscher Jánosné. - Akkor még földes volt az út, mára azonban sokat fejlődött. Az utolsó tíz évben már a fiatalok sem mennek el, sőt jönnek vissza. Meg sok tehetős ember, vállalkozó, őket a gyönyörű környezet vonzza. Szerencsére sokat is tesznek Törekiért; összefognak itt az őslakosok és a beszárma- zottak, legutóbb például ily módon építették meg a játszóteret. A minap falunapot tartottak a töreki réten - lám, ezzel az elnevezéssel is a hagyományt őrzik -, s a bevételt a kápolna felújítására fordítják, és mellé haranglábat építenek. Este bál volt Anci néni vendéglőjében. Nos, akkor kibővítve is szűknek bizonyult, majdnem kirúgták az oldalát... Megváltozott az élet A csatorna hiányzik a legjobban Törekiben, ezt már Rosta Géza iparos állapította meg. Úgy véli, nagy az építkezési kedv, és éppen ezt az egészséges, kívánatos folyamatot akasztaná meg, ha a csatorna hiányában 2005-től már nem adnának ki építési engedélyt. Falu Kiliti is a maga négy-ötezer lakosával, noha vannak a megyében ennél kisebb lélekszámú városok is. De hiszen falunapot szokás tartani ott is, híven a két éve újjáélesztett siófoki hagyományhoz. Ma ez az „alvóvárosrész”. Bezzeg más volt az élet a háború előtt és kevéssel utána is, emlékezett visz- sza Németh Károly. - Kéthetes korom óta kiliti vagyok, ma már nyolcvanhárom éve - mondta. - Dolgos parasztok éltek Kilitiben a második nagy világégés előtt; ezernél nem voltunk többen. Két gazdag család lakta: Vassék meg Kellerék. Sokakkal együtt a mi családunk is hozzájuk járt napszámba. Emlékszem, 1940-ben tizennyolc ház égett le egy tűzvészben az új soron, a mai főutcán, mind zsúpfödeles volt. Németh Károly tanácstagként is képviselte a városrészt. - Rengeteget kellett győzködnöm az embereket, a fajtámat, a cigányokat is, hogy tartsanak rendet maguk körül, mert csak úgy van esélyünk a fejlődésre - állította. - Ha az utcánkban már térdig ért a gaz, magam kaszáltam le, nem vártam Németh Károly valaha tanácstag is volt Bruderné Kovács Erika széplaki lakos senkire. Kiérdemeltük a tiszta udvar, rendes ház elismerést; példát kellett mutatnom, és azt szorgalmaznom, hogy dolgozzanak, tanuljanak a romák, rendes ember legyen belőlük. Kétféle a roma S hogy jobban járt-e Kiliti azzal, hogy Siófokhoz csatolták? Az egykori tanácstag szerint ez nem lehet kérdés, mert az utóbbi néhány évtizedben fejlődött a legtöbbet. Teljesen eltűnt a korábbi falusias jellege, elsősorban persze Kiliünek abban az újabb felében, ami valaha káptalani földbirtok volt. Ma már lassan összeér Kiliú Törekivel és Ságvárral is, a belvárossal ez gyakorlatilag már meg is valósult az elmúlt években. Németh Károly azért megjegyezte: a város mintha mindig jobban figyelt volna a siófoki cigányokra, mert nekik még házakat is épített Kilitiben, igaz, azok nem mentek ki lakni oda. A kiliti meg a siófoki romát amúgy soha nem szabadott összekeverni; ez máig így van, hiszen néhány éve is, amikor megalakult az első cigányegyesület, hamarosan kettévált siófokira meg kilitire... Kilitit fejleszti a város, meg Törekit, Szabadifürdőtelepet már nem annyira - ez a véleménye Kovács Lajosáénak. A fürdőtelepen élő régi öregektől úgy hallotta: bezzeg jobb volt, amikor még Balatonszabadihoz tartoztak. Városszéli állapotok- Ebben én nem tudok állást foglalni, mindenesetre tény, hogy inkább csak a Balaton-partra figyel az önkormányzat, a hátsó kis utcák, mint amilyenben mi is lakunk, már nincsenek kirakatban - mondta Kovács Lajosné. - Éppen ezt, a lendületes fejlesztést hiányoljuk leginkább. Nekünk is van már agilis önkormányzati képviselőnk, sokat várunk tőle: azt, hogy ez a városrész is lassanként fölzárkózik. Ma még eléggé „városszéli” állapotok vannak: üyen-olyan vi- tyillókat húznak föl, sokan építési engedély nélkül, a hatóság meg egyet-egyet kiszúr, azután bünteti, lebontatja. Talán nem ártana, ha emellett segítenének is az embereknek, hogy mit hogyan lehet és mit nem. Van persze posta, bolt, méghozzá télen-nyáron, az alapvető létfeltételek tehát adottak. Jut eszembe: a turisták, az idegenek jobb tájékozódását biztosító utcanévtáblák nem ártanának. Hol van Széplak? A széplakiak mostanság annak örülnek Bruderné Kovács Erika szerint, hogy elkezdik építeni a hatalmas teherforgalmú Május 1. utcát mentesítő utat, és a jelek szerint végre kulturáltabbá varázsolja a város az ezüstparti sétány egy részét. A Meggyfa utcában élő hölgy megjegyezte azt is: igaz, hogy az egyéni választókerületi képviselőjük nem széplaki, ellenben másik két képviselő, aki pártlistáról jutott be, ott lakik (tőle nem is messze), és némi utcaaszfaltozást már sikerült elintézniük. - Újabban zavart okoz, főleg az ide látogató turistáknak, hogy hol is van Széplak. Ezt ugyanis egyetlen tábla jelzi a vasútállomásnál, és az is a Balaton felé mutat - magyarázta Bruderné. - Mi, a vasúttól délre lakók ezek szerint megszűntünk széplakinak lenni? A családias hangulat, a nyugalom a legfőbb erénye egyébként ennek a városrésznek, mi is ezért költöztünk ki a belvárosból. Van azonban olyan vonat - s ez meg a hátránya -, amelyik eddig megállt az itteni állomáson, de most már csak átrobog Széplakon. ________■ Sió fok Siófoki Hírmondó Utat építenek a hídra Elkezdték építeni a kiliti és fokihegyi városrészt összekötő utat. Az autópálya-építéskor hidat emeltek föléje, s a városnak elő kellett teremteni a pénzt, hogy út kösse össze a két városrészt. Most építik a vízelvezető rendszert, útszegélyt- Az átadási határidő június 15-e, a nyárra birtokba veszik a hidat és a Szekrényessy utcát a Jegenye sorral összekötő utat. Élénkül a kulturális élet A15 éves veszprémi művészcéh jubileumi kamarakiállítása látható most a Kálmán-múzeumban. Egyre élénkebb a város kulturális élete: a Fő utcai Phoenix galéria Tűzkő Tibor helybeli festőművész tárlatára készül Csak még egy gondolat címmel. Gyurivovics Tibor író ugyanott találkozik a közönséggel. S a tervek szerint majd a Batthyány utcai egykori óvodában alakítják ki a siófoki helytörténeti múzeumot. Félezer tanuló vizsgázik Vizsgákra készül a művészeti iskola félezer tanulója. A nagy nyilvánosság előtt adnak számot arról, amit szeptember óta tanultak. Június 5-én lesz a néptánc tagozat vizsgaelőadása a kulturális központban: 200 fiatal ropja a táncot. Két nappal később ugyanott a zenei tagozat több mint 300 tanulója koncertezik. ■ Recept Siófokról A tenger gyümölcsei A széplaki Piroska csárda egyik különlegessége a tenger gyümölcsei pennévet. Elkészítésének a titkát Majoros László, a csárda séfje mondta el. Fokhagymás, vajas alapon megpárolja a tenger gyümölcseit: kagylót, polipot, rákot, tintahalat. Fehér borssal fűszerezi, majd meghinti jócskán frissen vágott petrezselyem zöldjével. Ezután felönti tejszínnel, majd a kifőzött penne tésztával összekeveri. Végül parmezárr- sajtot hint a tetejére. A séf azt ajánlja: a tésztát ne főzzék túl, kissé keményen kell hagyni. ■ A CIKKEKET FÓNAI IMRE ÍRTA FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A SIÓFOKI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Javában készülnek a nyitásra: a Szabó kft mindenben európai szintű vásárlási körülményeket teremtett a CBA ipartelepi áruházában Nyit a CBA Super Terv szerint szerdán nyitja meg felújított, korszerűsített ipartelepi CBA-áruházát a Szabó Kereskedelmi Kft. - A CBA-üzleteket 2005-től alapterületük, adottságuk alapján több kategóriába sorolják; a korábban C+C néven közismert ipatelepi áruházunk ezért mostantól a CBA Super nevet viseli - mondta Szabó Péter kereskedelmi vezető. - Az átépítéskor a padozat és az elektromos rendszer teljes felújításán kívül klímaberendezéssel is elláttuk. Korszerű hűtő-mélyhűtő berendezéseket helyeztünk el az eladótérben. Megteremtettük a feltételeit a zöldség-gyümölcs eladásnak, a felvágottak, húskészítmények csemegepultból történő értékesítésének. Bővítettük a tejtermékek választékát, és a friss pékárupolcok mellett látványpékség is üzemelni fog. Újdonság a korszerű, védőgázas csomagolású tőkehús és az előhűtött baromfi választéka is, ezzel vevőink igényeihez kívántunk igazodni. Vásárlóink gyorsabb kiszolgálását új pénztárgépekkel biztosítjuk, később lehetőség lesz bankkártyás fizetésre is. Szabó Péter szerint az ár és a választék is szuper lesz a kulturált, európai szintű vásárlási körülményeket biztosító üzletben. A szélesebb választék, a hosszabb nyitva tartás, az ingyenes parkolás nemcsak a közeli ipari parkban dolgozók és a környék lakossága számára lehet vonzó. _________________a Sió fok Kincse A város tulajdonába kerültek a Varga-szobrok; hat látható most a főtéri állandó kiállításon, ezek naponta a városlakók között „élnek” Varga Imre szobrai Siófok híres szülöttének, Varga Imrének a vüág számos városában, így a vatikáni Szent Péter-székesegy- ház magyar kápolnájának a lépcsőjén is áll szobra. Szülővárosa Fő terén hat alkotása tekinthető meg; a szabadtéri kiállítás alakjai nap mint nap a városlakók között „élnek”. Varga Imre találmánya világraszóló: köztéri szobrai mellett nem lehet úgy elmenni, hogy észre ne vegyük - így méltatta Görgey Gábor író, volt kultuszminiszter a Kossuth- és Herder-díjas művész főtéri szobrait, amiket Varga Imre 80. születésnapjára állított ki a város. Eredetileg csak néhány hétig maradtak volna a szobrok, ám Varga Imre ezeket fölajánlotta a városnak, olyan feltétellel, hogy az önkormányzat értékeltesse föl és a meghatározott ár feléért a városé lehet. A képviselő-testület ezt örömmel elfogadta. A téren először kiállított hét alkotás közül az egyiket, a Bartók-szobrot áthelyezték a művészeti iskola elé. Hat maradt a helyén, s ezek kiegészülnek a Vénusz születése című művel, ami évek óta szökőkútként üzemelt ott; 2005-re, a Siófoknak pecsétet adományozó II. Rákóczi Ferenc fejedelem évfordulójára pedig felállítják a téren a szobrász Rákóczit ábrázoló alkotását is, amit ma még a kulturális központ belső udvarában rejtegetnek a nyilvánosság elől. Akkortól nyolc Varga-szobor díszíti Siófok főterét.__________■
