Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-20 / 117. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 0 2 2004. Május 20., Csütörtök KÉTHELY Kéthelyi Hírmondó Árkok burkolólappal Sok gondot okoz a domboldalon fekvő falu lakosainak az esős idő­ben leömlő víz, amit az árkok nem tudnak elvezetni. Ezért az önkor­mányzat csapadékvíz-elvezető ter­vet készíttetett, s 15 millió forintot áldozott rá. Ennek 70 százalékát fedezte a pályázaton nyert pénz. így még az idén befejezik az árok­falak megerősítését és burkolását. Megőrzik az értékeket Nagy figyelmet szentel a tárgyi és szellemi értékek megőrzésének a község. Egy Sapard-pályázat se­gítségével az idén elvégzik a klasz- szicista stílusú gyógyszertár meg a régi iskola épületének a felújítá­sát, valamint a főtér megszépíté­sét. A beruházások összes költ­sége - sikeres pályázat esetén - meghaladja a 60 millió forintot. Szélesebb utakon A régi utak már nem bírják a nagy átmenő forgalom okozta terhe­lést, s a csatornázás óta különö­sen romlott az állaguk. Ezért fo­lyamatos az utak felújítása, erre tavaly a Balaton Fejlesztési Ta­nács pályázata segítségével csak­nem 16 millió forintot költöttek. A Honvéd és a Vár utca szélesítése, szegélykövekkel ellátása után az idén újabb szakaszokon akarják folytatni a munkát. ____________■ Rec ept Kétheiyröl Őzhúsos babgulyás Ehhez az ételhez öt személyre egy kg őzhús, 250 g szárazbab, 3 evőkanál olaj, 2 fej vöröshagy­ma, 30 g pirosarany, 2 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál pirospap­rika, só, bors ízlés szerint, 1 dl vörösbor és szódavíz kell a sza­kácsnak. Miután a vöröshagymát üvegesre sütjük, hozzáadjuk a pirosaranyat és a pirospaprikát. Dinsztelés után belekeverjük az őzhúst, majd a szárazbabot. Fel­öntjük szódavízzel, hogy lepje el, és sóval, borssal ízesítjük. Teljes főzés előtt a bort is hozzáadjuk. Tetszés szerint lehet hozzátenni csipetkét, legföljebb 25 dekányit* A CIKKEKET TAKÁCS ZOLTÁN ÍRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A KÉTHELYI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A MARCALI COOP KERESKEDELMI RT TÁMOGATTA A kéthelyi szőlőhegyről remek kilátás nyílik a Balatonra. A szomszédban Marcali, pár kilo­méterre pedig épül az autópá­lya. A lakosok kényelmét és az üzemek igényét szolgálja már a közművek mindegyike. Ideális hát a település, hogy munkahe­lyet, szabadidős elfoglaltságot és nyugalmat is teremtsen a la­kosainak. Nem is idegeskedik senki, legföljebb az ifjaknak okozhat fejtörést az ingatlanok felszökő ára. Nekik sem sokáig, hiszen fecskeházak épülnek az egyre szépülő faluközpontban. Bearanyozták a kéthelyi tavaszt Kéthely központjától minden egy percre van. A felújított templom­mal szemközt a polgármesteri hi­vatal, néhány méterre ott a műve­lődési otthon és az iskola. A közin­tézmények vezetői félszavakból is megértik egymást, hiszen évek óta együtt dolgoznak a településért. A művelődési ház igazgatója ráadá­sul szinte az összes helybéli sze­mélyes ismerőse, hiszen valami­lyen formában minden család kö­tődik a kultúrközponthoz. Versenyben a tévével Pedagógusból lett népművelő Bán­kúti Józsefné, s most a művelődési ház igazgatójaként azon dolgozik, hogy mindenki megtalálja a neki való elfoglaltságot és szórakozást.- Mindehhez olyan feltételeket teremtettünk, hogy szívesen jöjje­nek be az emberek. A falu vezetői is tudják, hogy a televíziós adások a rendezvényeink legnagyobb el­lenfelei, így a szem rágógumijával szembeni harcunk csak így lehet sikeres. Ennek köszönhetőek az utóbbi év fejlesztései, ezeknek a keretében az épület szebbé tétele mellett új berendezéseket kap­tunk, s már a hangtechnika is meg­felel a modem követelményeknek. Az új audiovizuális eszközök fő­ként a fiatalokat vonzzák, de a hét­végi számítógépes partikon min­den korosztály képviselteti magát.- A fiatalok körében közkedvelt az ifiklub is, ebben a zenehallgatás és a hétvégi diszkó a vonzerő. Emellett nagyon népszerű a Szecsőri Árpádné vezette hímző­szakkör, tagjainak a munkáiból már igen sok sikeres kiállítást ren­deztek. Szerepléseivel hasonló mó­don öregbítik Kéthely hímevét a sakkszakkör tagjai és az egyre híre­sebb asszonykórusunk. Ez utóbbi éppen a héten ünnep­li fennállásának 10. évfordulóját. Nagy lelkesedéssel készülnek az ünnepre: öt kórust látnak vendé­gül. A szervezés lázában ég Húrja Lajos, hiszen az iskola zenetanára egyúttal az asszonykómsnak a ve­zetője is. Jótorkú kórusok A Zeneművészeti Főiskolán vég­zett pedagógust az azóta elhunyt kórustag, Ormándi Gábomé és Ba­lázs László kereste meg tíz évvel ezelőtt a kóms ötletével.- Kéthelyen a férfiak is szeret­nek énekelni, de az első próbánkra csak asszonyok jöttek el. így let­tünk női kar, amelynek repertoárja az évek során egyre bővült. A most 16 tagot számláló kóms énekel az ország szinte minden tájegységéről származó népdalokat. A negyvenöt és hetven év kö­zötti hölgyek ezt nagy sikerrel te­szik, hiszen a legutóbbi két minő­sítőn teljesítményüket aranydip­lomával jutalmazták. Legnagyobb sikerüknek mégis azt tartják, hogy ők rendezhették meg a nép­zenei együttesek országos minő­sítő fesztiválját.- Ezen a megmérettetésen a má­sik kórusunk, a középiskolások ka­ra is föllépett, ők a lehető legna­gyobb elismerésben részesültek: az Arany Pálma minősítésben. Ez a 22 fiatal megérdemli a sikert, hi­szen a kéthelyi iskolából kikerülve sem hagyott fel az énekléssel, s er­re áldozza a szombat délutánjait. Suliban a világháló A karvezető harmadik csapata az általános iskolások kara, ők is be­aranyozták ezt a tavaszt. A székes- fehérvári országos népdaléneklési verseny döntőjében kaptak ara­nyos minősítést, s rádiófelvétel is készült a műsorukról. A kéthelyi iskolában nemcsak a dalos kedvű tehetségekre büszkék. Kocsis Húrja Lajos: ének csak tiszta hangokkal Polgármester és jegyző „kerekasztala” Lajosné igazgatóhelyettes szerint iskolájuk végzett tanulói a középis­kolákban is megállják a helyüket.- Az utóbbi időben egyre szoro­sabb kapcsolatot ápolunk azokkal az iskolákkal, ahol tovább tanulnak a diákjaink. Jó visszajelzéseket ka­punk a fonyódi, a marcali és a ka­posvári intézményekből is. Igyek­szünk is tartani ezt a színvonalat. Legutóbb elérhetővé tették a vi­lághálót is az internetes sarok be­rendezésével. A pályázaton nyert számítógépekhez nemcsak az if­jak, hanem a falu lakosai is leülhet­nek. Nekik hamarosan több számí­tógépes tanfolyamot is indítanak.- Ez is erősíti amúgy is szoros kapcsolatunkat a szülőkkel. Figye­lünk az észrevételeikre, hiszen a gyermekek jövője közös felelőssé­günk. Régóta érlelt tervünk, az alapfokú művészeti iskola ősszel végre megvalósulhat. Itt az ének­karok és a néptáncoktatás szerepe még jobban fölerősödik, s így az is­kola padjaiból kikerült fiatalok is tovább kötődhetnek az iskolához és ennek folytán a településhez. Fecskeház és üzem Németh Lajos polgármester szerint a fiatalok megtartásának legna­gyobb gátja az ingatlanárak emel­kedése. Egy átlagos kockaház érté­ke több mint 10 millió forint.- Ezért döntöttünk úgy, hogy a négy szociális bérlakás mellett hat fecskeházat is fölépítünk. A Szé­chenyi terv pályázatára még az elő­ző kormány idején beadtuk az igé­nyünket, de már a mostanitól kap­tuk meg a 78 millió forintos beru­házáshoz a támogatást. A negyven­két négyzetméteres fecskeházak jó lehetőséget adnak arra az öt évre, amíg a fiatalok összetakarékoskod- ják a saját otthonra valót. A település első embere szerint nemcsak a külföldiek tulajdonszer­zése miatt nőtt a kéthelyi telkek ára, mindez a jó közlekedési viszo­nyoknak és a teljes közművesítés­nek köszönhető. S az alig pár küo- méterre épülő autópálya is újabb fejlődési lehetőségekkel kecsegtet.- A sztráda és a falu között ipari üzemek sora találhatja meg az ide­ális helyet. Ezt bizonyítja, hogy a Vegyépszer ide telepíti az égetik aszfaltkeverő üzemét, és más üze­mek is jelezték már a letelepedési szándékukat. Mindez a lakosság­nak új munkahelyeket jelent, a te­lepülésnek pedig adóbevételt hoz. A falu közeli jövőjének másik meg­határozó eseménye a Hunyady- kastély értékesítése lehet. Új otthont építenek A műemlék épületben ma a főváro­si önkormányzat szociális otthona van. Kétszáztizenkét lakója van az elsősorban értelmi fogyatékosokat gondozó központnak, s ez 143 kör­nyékbelinek ad munkát. Gilikter Gabriella igazgató régi álma válik valóra az ősszel, mikor a most épü­lő modem otthonba költöznek.- A nyolcvanas évek közepén le­égett a kastély kétharmada, azóta a megmaradt épületrészben dolgo­zunk igen nehéz körülmények kö­zött. A főváros mintegy 800 millió forintos beruházással építtet egy modem, földszintes, akadálymen­tesített épületet. Az igazgatótól megtudtuk: már négy kisebb lakóotthon is van a településen, ott a központi intéz­ményből kikerültek önálló életet élhetnek. Az ősz végétől az új ott­hon lakói is kényelmesebb kör­nyezetbe jutnak. S hogy mi lesz a sokat látott kastély sorsa? Állító­lag sok érdeklődő szívesen meg­vásárolná, hogy olyan célra hasz­nosítsa, ami egy jó infrastruktúrá­jú, Balatonhoz közeli település számára a legideálisabb. _______■ Úto n Európába Borturistát csalogatnak Azt mondják, hogy aki megkóstolja a kéthelyi hegy levét, az nem felejti el. Mindez persze nemcsak a balatoni borrégió remek természeti adottságának, hanem a borászok felkészültségének is köszönhe­tő. Dávid László hegybíró élete is a szőlő és a bor.- A téeszben voltam szőlész, amikor a változások korában elkezdték kivágni a tőkéket. Munka nélkül maradtam, így a saját szőlészet mellett döntöttem. Aztán amikor 1993-ban csak 15 forintot adtak egy kiló szőlőért, már a borszőlő értékesítése sem érte meg. 27 700 darab téglából fölépítettük a pincét, amiben ma sok hordó rejti a különféle borokat. Dávidék többhektáros területén irsaiolivért, sasz- lát, rizlingszilvánit, királyleánykát, zöldvertelinit, cabernet sauvignont is találunk, de van egy 6000 négyzetméteres, második éves olaszrizling-ültet- vény is. Ekkora terület megműveléséhez már elen­gedhetetlen a gépesítés, de szerencsére a házaspár két fia is komolyan veszi a szőlőtermesztést.- Nincs más választásuk, hiszen a szőlőben nőt­tek föl. Gépésztechnikus és gyógypedagógus vég­zettségük ellenére jól értenek a borokhoz is. A na­gyobbik most borászatot tanul, hogy megalapozott tudással vigye tovább az egyre inkább a borturiz- mus felé nyitó vállalkozást. _____________________■ Dávid László a jó bor megszállottja. Most már nemcsak a felesége, hanem a két fia is segít, hogy tovább öregbítsék a kéthelyi bor hírét Kéthely Kincse Az elfordított templom A XVIII. század elejéig a falunak mindössze egy szalmafedeles temploma volt. Templomot mara­dandó anyagból, téglából először Zankó Miklós föl­desúr építtetett 1714-ben. Ez az épület a mai temp­lom kelet-nyugati fekvésű hajója, s a kriptájába te­mették halála után Zankó Miklós alispánt. Aztán 1739-ben Hunyady István földesúr megkezdte a templom bővítését észak-déli irányban. Ezáltal mintegy 90 fokkal „elforgatták” a templomot. A község legrégibb épülete 1750-re készült el. A Kéthely hét évszázada címmel kiadott falutörténet szerint még ebben az évben fényes ünnepségek kö­zepette szentelte föl a veszprémi püspök. A templom legújabb kori felújítása Németh Lajos polgármester szerint legalább ekkora örömet szer­zett a kéthelyi híveknek. Ehhez több mint 12 millió forintot gyűjtöttek össze különféle hivatalos pénzfor­rásokból és adományokból. A megyei területfejlesz­tési tanács pályázatán nyert összegen kívül az önkor­mányzat, a püspökség segítsége és a lakosság fel­ajánlásai is nagyban hozzájárultak, hogy újjászüles­sen a templom. A mutatós épület tetőszerkezetét szinte teljesen kicserélték, s új cseréppel fedték be. A külső tatarozással újjávarázsolt falak már messziről vonzzák a Kéthelyre érkezők tekintetét. __________■ A k éthelyi polgárok is segítettek adományaikkal, hogy újra a régi fé­nyében tündököljön a sok vihart megért templom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents