Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-20 / 117. szám

2. OLDAL Hírek Tömeghalál Esküvői sokadalomra nyitott tü­zet egy amerikai helikopter Irak nyugati részén, a támadás­ban több mint negyvenen hal­tak meg - közölték az iraki ha­tóságok. A halottak között 15 gyermek és 10 nő van. mti Stoiber az EU-ról Magyarország számára május 1-je, az uniós csatlakozás idő­pontja egyben lezárás és kezdet volt - mondta a bajor tartomá­nyi miniszterelnök szerdán Bu­dapesten, amikor látogatást tett az Andrássy Gyula német tan­nyelvű egyetemen, mti Szili Strasbourgban A médiának óriási szerepe van a parlamentek munkájának, a politikai folyamatoknak megis­mertetésében; ez lehet segítő szerep, de lehet romboló is. Nyilvánvaló, hogy a média a nem is távoli jövőben már ne­gyedik hatalmi ágként fog mű­ködni, hiszen mindenütt a világ­ban képes befolyásolni a politi­kai folyamatokat - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Strasbourgban az európai házel­nökök tanácskozásán, mti Port hintettek Blairre Kiürítették szerda délután a brit parlament épületét, miután az alsóház üléstermében példátlan támadás érte az éppen képvise­lői kérdésekre válaszoló Tony Blair kormányfőt, lila port hin­tettek rá a karzatról. A támadást a Fathers 4 Justice nevű radiká­lis jogvédő szervezet vállalta magára, mti Svájc és Schengen Csatlakozik Svájc az európai uniós belső határellenőrzéseket eltörlő schengeni egyezmény­hez - állapodtak meg az EU és Svájc vezető képviselői Brüsszelben. Svájc nem tagja az EU-nak, és kivételt képező szabályozásokat is biztosított magának a schengeni egyez­mény átvételénél, mti Vita Gibraltárról Ismét fellángolt a vita Nagy-Bri- tannia és Spanyolország között Gibraltár ügyében, miután kide­rült, hogy a spanyol kormány kitiltotta a spanyol kikötőkből azokat a hajókat, amelyek elő­zőleg a brit fennhatóság alatt lé­vő dél-spanyolországi terület ki­kötőjében is megálltak. A tila­lom miatt már nyolc turistaha­jót nem engedtek be spanyol ki­kötőkbe a hatóságok, mti Gandhi kéreti magát Nem hajlandó Sonia Gandhi, az Indiai Nemzeti Kongresszus párt vezetője megmásítani elha­tározását, hogy nem lesz India következő miniszterelnöke, no­ha pártjának számos magas rangú vezetője lemondott, így próbálván nyomást gyakorolni rá. Gandhi azt szorgalmazza, hogy helyette Manmohan Szingh, 71 éves gazdasági refor­mer vegye át a kormányfői megbízatást, mti Pofon után szabadon Szabadlábra helyezték azt az 52 éves munkanélkülit, aki kedd este Mannheimben megpofozta Schröder német kancellárt. A kancellár az európai parla­menti választásokra készülő szo­ciáldemokrata párt rendezvé­nyén vett részt, s új párttagok­nak autogramot osztogatott, amikor a Bad Krozingenből szár­mazó férfi az arcába vágott, mti Célegyenes Célegyenesben az észak-erdélyi autópálya építése: már csak a kisajátítási törvény kihirdeté­sére kell várni, eközben a régé­szek megteszik az előzetes in­tézkedéseket a történelmi jelen­tőségű emlékhelyek és temetők megőrzésére - írta a Szabadság című lap, mti _________________■ „ 2 004. Május 20., csütörtök V-J L A g T_ÍL K Q R___________________________________________ DE MONSTRÁCIÓ. Az iraki háború ellen tüntetett egy 50-60 főnyi csoport tegnap este Budapesten, a Kossuth Lajos téren. Az amerikai nagykövetséget a demonstrálók az ideiglenesen kihúzott kerítés miatt nem tudták megközelíteni.__________________________________________________fotó, europress/kerék ágnes Bű nös az első fogolykínzó Bűnösnek találta szerdán a Bagdadban felállított amerikai katonai törvényszék az iraki Abu Craib börtönben véghezvitt fogolykínzások ügyében tartott első per vádlottját, az ameri­kai Jeremy Sivitset. Bagdad Sivits előzőleg bűnösnek is vallot­ta magát, és sikerült megállapod­nia a katonai hatóságokkal, hogy egy katonai bíró egyedül ítélkez­zen ügyében esküdtszék és ügyé­szi tanács nélkül. Ebben az eset­ben ugyanis legfeljebb egyévi börtönre ítélhetik. A CNN hírtele­vízió értesülése szerint egyelőre őrizetesek kétrendbeli bántalma­zásában, erre való összeesküvés­ben és kötelességmulasztásban találták felelősnek, a negyedik vádpontról - a kínzásokat meg­örökítő fotó készítésével össze­függőről - még nem döntöttek. Sivits vallomásában azt is el­mondta, hogy a többiek, akiket a foglyok kínzásával vádolnak, a katonai hírszerzés utasítására hi­vatkoztak. Az Abu Graib börtön előtt to­vábbra is naponta több tucat iraki vár arra, hogy híreket kapjon hozzátartozóiról. Köztük olyanok is vannak, akik maguk is rabos­kodtak itt, és ők nem hisznek a perekben, az amerikai igazság­szolgáltatásban. A volt rabok újságíróknak elmondták, hogy a kínzások régóta tartanak, és ha a fotók nem kerültek volna ki a nyilvánosságra, a katonákat sen­ki sem zavarta volna. Többen ha­lált követeltek Sivitsre. Négy személyt őrizetbe vettek Nicholas Berg amerikai állampol­gár iraki kivégzésével kapcsolat­ban kedden Bagdadban. Nincs közöttük Abu Muszab az-Zar- kavi, az al-Kaida iraki főembere, akit a barbár kivégzés elkövetésé­vel vádolnak, s akinek fejére az amerikai hatóságok 10 millió dol- láros váltságdíjat tűztek ki. ■ Veszélyek és európai biztonság Filozófiai különbség van az Európai Uniónak, és az Egyesült Államoknak a stabilitás megteremtésére irányuló poli­tikájában. Deák Péter biztonságpolitikai szakértő úgy látja: az Európai Unió a megelőzésben játszhat fontosabb szerepet. Budapest Az Európai Unió elsősorban gaz­dasági érdekek alapján jött létre, a közös kül- és biztonságpolitikai kérdések nehezen körvonalazód­nak a 25 tagú közösségben. Nem létezik egyértelmű álláspont arról sem, hogy az Unió milyen szere­pet vállal a nemzetközi terroriz­mus elleni küzdelemben. A poli­tikai elhivatottság a közös kül- és biztonságpolitika megfogalmazá­sára a maastrichti szerződés meg­kötéssel erősödött meg. Ekkorra már egyértelművé vált, hogy a balkáni országokban, a többi kö­zött a volt Jugoszláviában zajló konfliktusok olyan jelenségek, amelyek külső beavatkozást igé­nyelnek, az Európai Unió stabili­tását veszélyeztetik. A közös hadiipari progra­mok előmozdításához hozzájá­rult, hogy a 90-es évek közepén egyértelművé vált: Pakisztán és India tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, ami komoly fenyege­tettséget jelent az egész világ szá­mára. Kevesebb mint két héttel a szeptember 11-i terrortámadások után az Európai Unió prioritás­ként határozta meg a nemzetközi terrorizmus elleni harcot, és ösz- szefogásra hívott fel minden de­mokratikus erőt az áldozatot nem kímélő erőszakos megnyilvánulá­sok felszámolására. A szervezet­ten előidézett katasztrófák el­kerüléséhez a katonai hírszer­ző szolgálatok megerősítésé­ről, a terroriz­mus szempont­jából kockáza­tosnak tekinthető országok állam­polgárainak fokozott ellenőrzésé­ről határoztak a döntéshozók.- Az EU-ban még mindig nincs meghatározva, mikor és milyen katonai lépések tehetők egy konf­liktus bekövetkeztekor - így látja Deák Péter biztonságpolitikai szakértő. Véleménye szerint filo­zófiai különbség van az Európai Unió és az Egyesült Amerikai Ál­lamok stabilitás megteremtésére irányuló politikájában. Az EU a megelőzésben játszhat szerepet. NAGY VAJDA ZSUZSA ÁLLÁSPONT NIEDZIELSKY KATALIN A magyar beteg Az ezer sebtől vérző, súlyosan beteg magyar egészségügy immár állandó szakmai viták tárgya, botrányok forrása, de időnként elképesztő ötletekkel is kirukkol a szaktárca. Ilyen most az a megható elképzelés, hogy a beteg maga döntsön a számára legmegfelelőbb gyógyszerről. Az orvos a jövőben már ne tukmáljon rá receptet, elég, ha a szükséges hatóanya­gokat írja fel. Szegény beteg aztán a gondos patikussal egyet­értésben maga választhat orvosságot. Rendelhetünk, mint az étlapról? Talán eddig tévedésben él­tem, mert ha fájt valami, orvoshoz mentem, hogy meggyó­gyítson, bíztam a tudásában, felelősségteljes tanácsaiban. Hi­szen a jó doki az embert nézi, a teljes embert, nem a beteg­séget; engem meg nem érdekel a sok vegyi anyag összetéte­le, diákkoromban is utáltam a kémiaórát. A rendes orvos, aki emberszámba vesz, konzultál, tapintatosan még azt is kipu­hatolja, ha áddig nem tudta volna, milyen árfekvés az elvisel­hető, mennyit áldozhatok a gyógyulásomra. Aztán irány a patika, és már csak rajtam múlik a felépülés. Minisztériumi, hivatali asztaloknál születnek ötletek, ame­lyek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, az érintet­tek érdekeivel. Az újszerű kezdeményezések, változtatások pedig akkor érnek valamit, ha azok jobbak, hasznosabbak a korábbi módszereknél. Az éppen aktuális magyarázat így szól: a hatóanyag-alapú gyógyítás kímélné a betegek pénztár­cáját - és persze a társadalombiztosításét is. (Tessék monda­ni! Az újhullámos receptíráshoz nem kell újfajta vényeket nyomtatni?!) A pénz kétségtelenül nagy úr, fontos érv, aminél csak az ember egészsége fontosabb! Kizárólag az anyagiakra figyelni ott, ahol éppen a legdrágább, a legnehezebben pótolható ér­ték forog kockán, nem lenne egészséges dolog. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 064MW30-304 KERCZA IMRE Kampánytéma Diákkoromban nem jött el egy miniszterelnök sem az isko­lánkba franciaórát tartani. A többi iskolába sem ment el. Azt gondolom, két oka is volt ennek. Az egyik, hogy a miniszter- elnökök akkor még nem beszéltek franciául (oroszul sem), és - miniszterelnökként - nem jártak iskolába. Arról jutott ez eszembe, hogy az európai parlamenti választá­sok közeledtével a pártok egyre jobban féltik a kampánytól az iskolákat és a templomokat. A nagyobbik kormánypárt képviselője, Szabó Zoltán mára hirdetett sajtótájékoztatót ez­zel a címmel: „Várható-e fideszes kampány a templomok­ban?” Borítékolom a kérdésre a feleletet: azt fogja mondani, hogy igen. A nagyobbik ellenzéki párt pedig éppen tegnap közleményében az iskolákat védendő, szóvá tette, hogy MSZP-s és fibiszes aktivisták jártak húsvét előtt az óvodákba és középiskolákba. Azt is, hogy a miniszterelnök az SZDSZ-es Magyar Bálint oktatási miniszter felügyelete mel- _ lett tartott középiskolás diákoknak franciaórát. Úgy tapasztalom, hogy a diákok nem csak és nem elsősor­ban az iskolában hallanak a kampányról s mindarról, ami kampány címén ebben az országban történik. És a vallásos embert sem a templomokban világosítják fel arról, hogy mi­lyen a politikai közélet, és milyen az acsarkodás. Mi a kampány? Ha azt mondják a prédikátorok, hogy menjen el szavazni és voksoljon lelkiismerete, meggyőződése sze­rint, az még nem kampány. Kampány akkor lesz, ha azt is meg akarják mondani, hogy kire, melyik pártra voksoljon. Azt majd csak június 13-a, a választás napja után fogjuk megtudni, hogy mennyire érdekelte a választópolgárokat ez a szavazás. Az előjelek mindenesetre nem biztatóak. A társadalom meglehetős apátiával fogadja a kampányt, s a kampányban elhangzó féligazságokat. A véleménye aligha a templomokban változik meg, mert akik odajár­nak, azokat vagy nem érdekli a kampány, vagy határozott véleményük van. EGYETÉRTEK: 06-90-330-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft + áfa/perc ♦ kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Közösségek és a nemzet Helikopterről lőnek Esztergom Tegnap a királyváros fogadta a Magyar közösségek Euró­pája című tanácskozás hazai és határon túlról érkezett résztvevőit. Nyilatkozatukat az államalapítás helyszínén, az Árpád-házi királyok gyö­nyörű palotájában írták alá. A magyar jövőképről, a határo­kon átívelő új uniós közösségek sorsáról III. Béla és utódai lovag­termében jeles és neves politiku­sok szóltak. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Bugár Béla a megmaradás négy pilléré­ről értekezett. Tőkés László refor­mátus püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a megtor­pant, de visszafordíthatatlan nemzeti újraegyesülésről szólt. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Ma­gyar Kulturális Szövetség elnöke az egységes nemzet meglétét hangsúlyozta. Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke a csatlakozás legnagyobb nyereségeként jellemezte: „Amió­ta mi is az Európai Unió része va­gyunk, nem kerülhető el, hogy új társulásunk ne értelmezze és ne oldja meg a kisebbségek gondját- baját. Esztergom pedig megszűnt az ország végpontja lenni: a szlo­vákiai, szlovéniai és magyarorszá­gi csatlakozással 11 millió magyar már egy közösség része lett.” A résztvevők elfogadták és alá­írták az Esztergomi Nyüatkozatot. Kinyilvánítják reményüket, hogy a csatlakozás révén minden kár­pát-medencei magyar közösség tagja mihamarabb európai polgár­rá válik. Felszólítják a magyar ki­sebbségi közösségek államait, hogy orvosolják a fennálló, ma­gyarokat érintő hátrányos megkü­lönböztetéseket. Az aláírók szor­galmazzák egy olyan európai kö­zösségi jogszabály megalkotását, amely megkönnyíti az EU-n kívül rekedt magyar közösségek tagjai számára az Unió külső határain az átlépést. RAFAEL BALÁZS Rafah Tíz palesztint megölt és vagy negyvenet megsebesített az izraeli helikopterek légicsa­pása szerdán a Gázai övezet­ben fekvő rafahi menekült- táborban. Palesztin közlések szerint raké­ták csapódtak a tábor bejáratánál gyülekező, becslések szerint mintegy háromezres tömegbe. A palesztinok a térségben napok óta folyamatban lévő izraeli had­művelet ellen tiltakoztak. Előző­leg a tábornál összevont izraeli erők megadásra szólították fel hangszórókon a palesztin fegy­vereseket, és minden 16 évesnél idősebb férfit egy meghatározott helyen gyülekeztettek. Az ellen­szegülőket házaik lerombolásá­val fenyegették meg. Szemtanúk közlése szerint a helikopterek négy rakétát lőttek ki, és ezzel párhuzamosan a közelben tar­tózkodó harckocsik is tüzeltek. Rafahban kedden már 19 palesz­tin vesztette életét az izraeliek benyoműlásakor, további négy pedig szerda reggel halt meg. Az izraeli hadsereg palesztin fegyveresékkel folytatott heves tűzpárbajban szerda hajnalban Nábluszban lelőtte az al-Aksza Mártírjainak Brigádja egyik akti­vistáját. A 24 éves Iszam Arafatot a mellén találta el a golyó abban a lövöldözésben, amely röviddel azután tört ki a ciszjordániai vá­ros óvárosában, hogy az izraeli katonák behatoltak a városba, és körülvettek két bérházat. Rövid­del korábban izraeli katonák ugyanennek a radikális palesztin mozgalomnak egyik helyi veze­tőjét lőtték le a dzseníni mene­külttáborban.

Next

/
Thumbnails
Contents