Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)
2004-05-19 / 116. szám
2004. Május 19., Szerda A L M A N A C H 1 8 1 7. OLDAL Nagy esők jönnek, és itt maradok, itt maradok örökre a hatvanhetes úton... - énekelte sikerdalát a Republic. A 67-es út szeli át a falut, s betölti az átmenő forgalom minden zajával, bűzével. Az együttes pedig a Deseda-parton állított fel szobrot. Az út és a víztározó elválaszthatatlan Somogyasza- lótól. Öröm és gond. Ez utóbbiból amúgy is van bőven. Csatornázni kell Antalmajorban, bevezetni a gázt, s az út- és járdaépítés sem várhat sokat. A tervek készek, csak pénz kell. Bogaras gépmester sok kis időjóssal Éppen a testületi ülést készítette elő a jegyzővel Fajcsi János polgármester, amikor betoppantunk. A legnagyobb feladat most Antal-major - népszerűbb nevén: Pödöri - csatornahálózatának a kialakítása.- Ha minden a terveink szerint halad, akkor Pödöriben mindössze 800 méteres szakasz kell a rácsatlakozáshoz - mondta Fajcsi János. - Ez mindenképpen gazdaságosabb volna. Somogyaszalóban tavaly átadtuk a csatornát, és a lakosok több mint 90 százaléka élt a lehetőséggel. Szerencsére csak néhány olyan ház van, ahol nincs fürdőszoba. A csatornadíj ugyan tetemes, de nyárra a lakosok 30 százalékos öntözési kedvezményt kapnak. Társulni akarnak Fajcsi János érkezésünk előtt a kistérségi társulás ülésén volt, ahol a többcélú régiós társulások kialakításáról volt szó.- Magam is támogatom ezeket az elképzeléseket - mondta -, mert vannak olyan feladatok, mint az egészségügy, az oktatás, a gyermekjóléti szolgálat és még sorolhatnám, amit olcsóbb és célszerűbb közösen fenntartani. Még a támogatottsága is jobb. Bár olyan terveink is vannak, amihez nem kell társ. Az Epreskertnek nevezett területet pihenőparkká alakítjuk át. Padokkal, szalonnasütővel, és egy kresz-pályát is létesítünk, hogy ne a játszótéren száguldozzanak a bringások. A legnagyobb falat azonban a Somogyaszalót Magyaregressel összekötő út kiépítése lesz. Úgy igyekszünk gazdálkodni, hogy biztosíthassuk az önerőt, mert pályázati támogatás nélkül ebben nem léphetünk előbbre. Éppen a kerti munka fáradalmait pihente ki Szabó Károlyné, amikor Samu, a pekingi pincsikutya csaholása a kapuhoz csalta.- Figyelemmel kísérem a település életét. Rendszeresen részt veszek az önkormányzati üléseken, bár nem vagyok képviselő, és a nyugdíjasklubban is sokat dolgoztam. Talán ezért kaptam az elismerést - mondta. A zászlóanya 1949-től a téeszben dolgoztam. Abban az időben nem voltak akkora lehetőségeink, mint ma. Az osztálytársaim közül talán hárman tanultak tovább. Mindent meg kellett csinálni: arattunk, masináltunk, gabonát hordtunk, ami jött. Azután a 80-as években rokkantnyugdíjba kerültem, azóta a családért dolgozom. Elvégzem a házimunkát, főzök, mosok, és rendezem a kertet. Van néhány baromfi, sertéssel azonban már-nem foglalkozom. A szomszédos házban lakik Pál Sándor. Valaha téeszelnök, majd helyettes volt, üzemegység-vezető és a növénytermesztési ágazat vezetője, társadalmi munkában pedig évekig tanácstag és a Hazafias Népfront helyi szervezetének a vezetője. Tavaly még művelte a földjét, de több szívroham és infarktus után feladta. Zöldség és jó tanács- Mélyponton volt a szövetkezet gazdálkodása, amikor átvettem. Néhány év alatt sikerült föllendíteni a termelést, majd egyesültünk a kaposfüredi tsz-szel, és 1982-ig jól ment a sorunk. Utána jöttek a megszorítások, változtak a tulajdonviszonyok, és lassan tönkrementünk. A rendszerváltás, illetve a kárpótlás után lett nagyon kusza a helyzet, hiszen az öregek szinte azt sem tudták, ki műveli a területüket- tette hozzá. - 1986-tól nyugdíjban vagyok. Egész tavalyig kertészkedtem, piacoztam is, bár meglehetősen ritkán kellett eljárnom, mert Szabó Károlyné: Én végzem a házimunkát Bank Gyula: Órákig mesélhetnék a méhekről Pál Sándor: Tétlenségre kárhoztat a betegség házhoz jöttek a vevők. Ma már csak tanácsért fordulnak hozzám. Az utóbbi években gyakran rendetlenkedik a szívem. Huszonhat éves koromtól vezetőként dolgoztam, és a sok feszültség, a stressz nem tett jót neki. Az idén már itthon sem tudok dolgozni. Időnként jönnek az emberek, s megmondom, mit csináljanak. Ennél többet nem bírok. Van földem, de gazban áll az egész. Ott a gyümölcsös, azt is va- laldnek le kellene kaszálni... Néhány éve Péter Lajos vezette be a méhészkedés rejtelmeibe Bank Gyulát. S ő jó tanítványnak bizonyult, ma már több mint száz méhcsaládja gyűjti a mézet. Édes szerelem- Teljesen amatőrként kezdtünk méhészkedni; Lajos bácsi és Julika néni segítségével jutottunk el a mai szintre - einlékezett. - A vöm is k,edvet kapott hozzá, s tíz családdal nekiláthat a méhészkedésnek. Az idén próbáltuk meg először az utaztatást, ötvennél több családdal jártunk Jazvinapusztán a repceföldön, s ott maradunk akácvirágzásig. Gépmester vagyok, munka mellett foglalkozunk ezekkel a kis bogarakkal. A méhek egyébként meghálálják a szakszerű gondoskodást, így ez a hobbi jelentős jövedelemkiegészítést hoz. Bank Gyuláék szeretik a mézet, de a magyar fogyasztási szokásokról megoszlik a véleményük.- Sokan nem is kóstoltak még mézet, valahogy kimaradt az étrendjükből. Aki azonban egyszer megkóstolja, az rendszeres fogyasztóvá válik. A méheknek a méztermelés mellett van még egy jó tulajdonságuk: előre jelzik az időváltozást. Ez általában a csípések számának növekedésében és agresszívabb viselkedésükben nyilvánul meg.- A méhszúrásokra, szerencsére, nem vagyunk allergiásak; fájni fáj a helye, de ez vele jár. Lehet bármilyen rekkenő napsütés, ha a méhek előbb bejönnek a kaptárokhoz, már tudjuk, hogy jön a vihar. Egyébként fantasztikus az egész jelzés- és kommunikációs rendszerük. Ahogy elmesélik, eltáncolják egymásnak, hogy hol található nektár, ahogy a kiöregedő anya helyett fölnevelik az újat... Ezekről órákig lehetne mesélni. Nagy a zsivaj az óvoda udvarán. A délutáni csendes pihenő és az uzsonna után felhőtlenül han- cúroznak a kicsik. Építik a homokvárakat, lendülnek a hinták. A csendes óvodaépületben ültünk le Ballay Aladáméval, a gyermek- intézmény vezetőjével egy kis beszélgetésre. Fogynak a gyerekek- Most tapasztaljuk először, hogy csökken a gyerekek száma. Egyre kevesebb kicsi születik, és ez meglátszik nálunk is. Egycsoportos az óvodánk, és meg kell oldanunk, hogy a nagyokat némiképpen felkészítsük az iskolára és ebben a munkában a kicsik ne zavarjanak. Ők ilyenkor csendes játékot kapnak. Érdekes módon azonban nagyon fülelnek, mi hangzik el a foglalkozáson. Rengeteg olyat megtudnak így, hogy oda sem figyelnek. Otthon is ugyanez a helyzet velük. Óhatatlanul fültanúi a családi eseményeknek, tudnak a családi gondokról, és ezeket el is mondják az oviban. Ha olyan gonddal szembesülünk, rá kell kérdeznünk a szülőktől, és adott esetben segítenünk kell. Ehhez elengedhetetlen, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki a családsegítő szolgálat munkatársával, hiszen mi csak jelezzük a problémát, és ő intézkedik. Szerencsére erre ritkán kerül sor. ■ SOMOGYASZALÓ SOMOGYASZALÓI HÍRMONDÓ A névadó költőre emlékeztek Harmincöt éve vette föl József Attila nevét a községi könyvtár, s a falunapon megemlékeztek nemcsak az uniós csatlakozásról, hanem a költőről is. A bibliotékában nagy sikerrel mutatták be munkáikat a foltvarró szakkör tagjai. Tatarozzák a templomot Műemlék a község református temploma, ezért jóval több időt vett igénybe az épület tatarozásának engedélyeztetése. Most már nincs akadálya a munkák elkezdésének, ehhez az egyház kétmillió forintot adott, s kémek Sapard-pályázati támogatást is. Öregotthon a parókiában Két és fél millió forint pályázati támogatásból újjáépítik a parókia százéves épületét. A tetőszerkezet cseréjével és az épület külső vakolásával már elkészültek. Az egyház hozzájárulása esetén idősek napközi otthonát létesítenek az épületben. ■ Recept Aszalóból Somogyi galuska Ezt a receptet Becker József- nétől kaptuk. A tésztához fél kiló liszt, 5 tojás, víz, só és 5 dkg zsír, 2 deci tejföl, egy fej vöröshagyma kell. A hagymát apróra vágjuk, zsíron halványrózsaszi- nűre pirítjuk. Hozzáadunk egy késhegynyi pirospaprikát, ráöntjük a tejfölt, és forraljuk. Az apróra kifőzött galuskát ebbe a tejfölös mártásba keverjük, és tálaljuk. A galuska előtt tálalhatunk borlevest is, ahhoz egy liter bor, 5 tojás sárgája, 15 dkg cukor, egy kis fahéj, citromhéj és egy szegfűszeg kell. A borból egy decit félreteszünk, a többit 3 dl vízzel, a cukorral és a fűszerekkel föltesszük főni. Egy edényben habverővel elhabarjuk a tojás sárgáját 1 dl fehérborral. Ha a bor felforrt, hozzáöntjük a tojássárgájához, és néhány percig keverve forrpontig hevítjük. A tűzről levéve néhány percig ismét keverjük, majd átszűrjük, s melegített csészében tálaljuk. ■ A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Úton Európába SOMOGYASZALÓ KINCSE Több mint száztizenötmillió forintba került ez a terményszárító; nagy szükség van rá, és ettől az évtől már teljes kapacitással üzemel Vetnek és szárítanak Néhány év gyakornokoskodás után vette át a családi gazdaság irányítását Kovács Andrea. Mintegy 170 hektáron gazdálkodnak, búzát és kukoricát termelnek. Amikor a legnagyobb szükség volt rá, nehezen találtak szárítót. Ez adta az ötletet, hogy építsenek egyet.- Végre elkészült a szárító, több mint száztizenötmillió forint volt a beruházás, ehhez pályázati támogatás, hitel és saját tőke is kellett - mondta Kovács Andrea. - Családi gazdaságként még harmincöt százalékos támogatást kaptunk, de a villany vagy a gáz fejlesztéséhez ezt nem lehetett fölhasználni. A szárító óránként nyolc tonna kapacitással működik, így bérszárítást is vállalunk. Az uniós csatlakozással kapcsolatban még mindig vannak kétségeink, mert nem tudjuk pontosan az árakat, ismeretlen a piaci kereslet, és az is, hogy milyen minőséget kérnek. Sőt azzal sem vagyunk teljesen tisztában, hogy mire lesz kereslet A termelést a gazdák között össze kell hangolni, mert egyébként nehéz lesz eladni a terményt, mivel a külföldi piacon nagyobb tételű vásárláskor is ragaszkodnak az egyféle terményhez. Jelenleg mindenki szinte másfajta magot vet. Egy biztos, a szárításon nem múlik a minőség. ■ Az európai követelményeknek és szabványoknak megfelelő játszótéren szinte a nap minden szakában hancúroznak gyerekek.. Az új játszótér Százhúsznál is több Somogyaszalóban a 14 éven aluli gyermekek száma. Bár mostanában kevesebb születik, ez egyelőre még nem ad okot izgalomra. Régi gond volt a faluban, hogy az óvoda udvarának kivételével nem tudnak hol játszani a kicsik. A képviselő-testület gondolt egy merészet, és megvásárolta a volt termelőszövetkezet szolgálati lakását, ami a művelődési ház mögötti területet foglalta el. Az épületet lebontották, s a területet átminősítették játszótérnek. Pályázatot adtak be, a támogatás azonban csak remény maradt. így az önkormányzat a saját pénztárcájába nyúlt, és mintegy kétmillió forintból megépítették az európai uniós szabványoknak megfelelő játszóteret. Ebből a pénzből öt, minden igényt kielégítő és minden előírásnak megfelelő, faszerkezetű játékot vásároltak. A kismamák is szívesen tolják ki ide a babákat. A játszóteret a lehető legjobb területen alakították ki, hiszen teljesen védett. A kultúrház épülete és a kerítés megóvja a csöppségeket a 67-es út forgalmától. A játszótér egészen a focipályáig nyúlik, ami a sportrendezvények mellett a falunapnak is színtere. Ezzel olyan egységes, a szabadidős rendezvények megtartására alkalmas területet nyertek, ahol a köz- ség kicsi és nagy lakosa jól érezheti magát. ■
