Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)
2004-05-17 / 114. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 6 4 2004. Május 17., Hétfő UHU GYUGY Gyugyi Hírmondó Felújítják a közvilágítást Még az idén teljesen megújulhat a község közvilágítása. A tervek szerint energiatakarékosra cserélik a közterületi lámpákban az izzókat. Ezzel csökkennek az önkormányzat kiadásai, és mégis biztonságosabbá válik a közlekedés a község utcáin. Támogatott ügyelet A háziorvosi ellátással és az ügyeleti szolgálattal elégedettek a község lakosai. Az önkormányzatnak gondja van a szükséges orvosi felszerelés korszerűsítésére is, most például 50 ezer forinttal járul hozzá annak az újraélesztő készüléknek a megvásárlásához, amely a háziorvos munkáját segíti. Búcsú templomszentelővel Az ország sok táján ismerik a szólást a gyugyi búcsúról. Harmadszor rendezik meg ismét május 23-án, vasárnap Gyugyon a Millenniumi parkban. Ekkor szentelik fel újra a község feltárt és felújított Árpád-kori templomát. A szentmisét Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjelje celebrálja. A búcsúra meghívták Lamperth Mónika belügyminisztert, Kolber István MSZP-s országgyűlési képviselőt, a Balaton Fejlesztési Tanács elnökét, Herényi Károly országgyűlési képviselőt (MDF) és Gyenesei Istvánt, a megyei közgyűlés elnökét. A búcsú délután fél 5-kor kezdődik. ■ Recept Gyugyról Gombócos káposzta A kedvelt egytálételt lehet savanyú és édes káposztából is készíteni. A legegyszerűbb módja: ' fél kilogramm darált húsból egy marék rizzsel, egy-két tojással és tetszés szerinti fűszerekkel elkészítik a gombóc alapanyagát. A gombócokat pörköltalapba ültetik, és félig megfőzik. A vékony csíkokra vágott, előfőzött káposztát pedig egy nagy lábasban szétterítik, és rárakják a gombócokat. Jó fél óra alatt összefűzik* A CIKKEKET GÁLDONYI MAGDOLNA ÍRTA FOTÓK. MÁRTON LÁSZLÓ ' AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A GYUGYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Gyugy minden tavasszal virágba öltözik. A község azzal hívta föl magám a figyelmet, hogy bebizonyította: lehet kicsi is a falu, gazdálkodhat szerényen az önkormányzata, de ez az ország egyik legvirágosabb települése. Nemcsak a község utcái, hanem a portái is rendezettek. Az emberek mennek a hívó szóra, és beültetik az utcákat, parkokat, gondozzák a zöldet, mert büszkék rá, hogy ez a falu méltó évezredes múltjához, hiszen a jövőnek ültetett diófáról kapta a nevét. Újra virágoznak a Bő nemzetség diófái Szeretik a gyugyiak ezt a dimbes- dombos falut. Azok is, akiket gyermekkoruk emlékei marasztalnak és azok is, akik idős korukban kerestek szép hajlékot a vidéken. Itt született és nemcsak társához maradt hű mindvégig Csizmadia Lászlóné, hanem a falujához is. Akkoriban, mikor férjhez ment, nagy divat volt a faluból párt választani. Bár nem volt könnyű az élete, a vidámság és jó humora soha nem hagyta el. Legutóbb egyik történetéből írtak farsangi jelenetet, s ezt a szomszéd falu nyugdíjasai nagy örömmel be is mutatták. Nekünk is szívesen elmesélte. A puskás ember esete- Télre elfogyott az étel, s az asz- szony biztatta az urát, hogy fogjon vadat. Az ember nekiindult, és lőtt is egy őzet. A hóban bizony, ahogy hazavonszolta, meglátszott a nyoma. Jöttek is utána a csöndérek. Az asszony fogta az őzet, elrejtette a bölcsőbe a gyermek alá. A puskát meg szétszedte, egyiket az ura nadrágszárába, másikat a szoknyája alá rakta, mire a csöndérek kopogtak. Körülnéztek, de nem találtak semmit. Aztán kérdezték a 4-5 éves fiúcskát: van-e az apjának fegyvere, oszt hol tartja? A gyerek illendően válaszolt: édesanyám ruhája, édesapám nadrágja alatt van van, amikor összerakják és csette- nik, olyan lesz belőle, mint ami a bölcsőben van. Nem csoda, hogy szeretik a faluban a csupa mosoly idős asz- szonyt, aki mindig olyan területen tevékenykedett a téeszben, a kertészetben vagy a vöröskeresztben, ahol másoknak is segíthetett. Botra támaszkodva mondta: nehezen megy a ház körüli munka. Mire elvégezte, bizony elfáradt.- Mondtam a papának: ha reggel nem kelek föl, engem is kiharangozzál ám. Ő meg azt mondta: nem! - nevetett, az idős asszony. A papa a harangozó, de szó sem lehet róla, hogy reggel ne kezdjék együtt a napot. Tóthné. Komáromi Nikolett mondta, hogy nemrég történt, amikor gazolt a kertjében, Margit néni odament hozzá, és úgy elbeszélgettek a teraszon, hogy észre sem vették, már elszaladt egy egész óra. Nikolett három éve költözött Gyugyra, ahol a férje született. Párja családja itt él több nemzedék óta. Egyebek között ez hozta ide a fiatal párt. A fiatalasszonyt is megfogta a csend meg a nyugalom, az emberek kedvessége.- Jó ide hazajönni az egész napos robot után. Sosem akartunk városban élni. Itt is megvan minden kényelem, amire szükségünk van - mondta. - Nyugodt, békés helyen van a falu, de mindenhez közel. Nincs nagy távolság, ami zavarná az embert ügyeinek az intézésében. A kisfiam Lengyeltótiba jár óvodába, eddig is autóval vittem. Az összekötő út révén lerövidült a távolság. Nekem pedig fontos, hogy a gyerekemet ki tudom engedni az udvarra, nem kell tartanom semmitől. Szőlősgyörökön a főút mellett laktunk, ott éjjel kettőkor is jártak a kamionok. Üdülő lesz a falu A fiatalasszony a családi borászati cég ügyvezetője, sokfelé megfordul a megyében, a világban. Nagyra értékeli, hogy itt az emberek számíthatnak egymásra, s az önkormányzat nagy gondot fordít arra, hogy megkönnyítse a falubeliek életét. A képviselő-testület és az emberek is egy irányba húznak, mondta. Hogy tíz év múlva merre megy a falu? Abban bízik, hogy megmarad a falusias jellege. Várhatóan olyan üdülőfalu lesz, ami Nikolett szerint Tóthné Komáromi Nikolett hazatalált Csapó László bejárta a világot Jelenka György most a boltért küzd nem okoz gondot, itt ez a jövő útja. Az utcában, ahol a családja fészket rakott, mindössze három állandó lakos él, mégis jól kijönnek az itt nyaranta megjelenő hazai és külföldi háztulajdonosokkal. Csapó László és a felesége 21 éve talált itt otthonra. Portájukon is látszik, hogy szeretik ezt a helyet. Bejárta a világot Világlátott emberek a házigazdáink, s míg vendégül látnak, azon töröm a fejem, mi hozta ide őket. Mélységes szeretetben élnek, bejárták Európa számos országát, mindenütt feltalálták magukat. S talán azt a sok szépet, amit megtaláltak odakinn, most ezen a portán igyekeznek megvalósítani. Csapó László zenészként, bárpincérként, fuvarozóként is dolgozott. A faluban azt mondják róla: a nagy kalandor, de ennek a megjegyzésnek nincs semmüyen elmarasztaló tartalma. Talán nem is hiszik el a történeteit, bár Jelenka György polgármester azt mondta, ő minden szavát igaznak tartja. Nehéz sorba rakni a történeteket, nem is vállalkozhatunk rá. Az biztos, hogy ma is felsorolja a legjárhatóbb útvonalat Stockholmtól Marseille-ig, mint aki tegnap szállt le a járműről. Osztrák-magyar állampolgár, jogosítványa is kettő van. Bár Pécsről származik, tehát ma is pontosan emlékszik a felkapott szórakozóhelyekre, ahol zenélt, Győrben látta meg a párját. S ez elég volt, hogy egy életre megszeresse a ma is gondos háziasz- szonyt. Róla mindent elmond a kamrában sorakozó gazdagság. Nem sok nyugdíjból és spórolósan élnek, mondják. Kétkezi munkával teremtik elő az ételt és a körülöttük levő szép dolgokat. Emlékszem arra az évekkel ezelőtti falufórumra, amin a „tiszta porta” kitüntető táblák sorsáról döntöttek. Akkor Csapó László is azt mondta, ne osszák ki, ne legyen belőle sértődés. Pedig az egyik táblát az ő házára tették volna. így most a falu határában olvasható, hogy ez Somogy egyik legvirágosabb települése. Bármerre járok Gyugyon, bárkivel beszélek, az emberek megjegyzik: Jelenka György polgármester - persze mindenki Gyuri bácsinak hívja - nélkül nem boldogulna így a falu. Látszik, hogy nem udvariasságból szólnak. így is gondolják. Boltot szerveznének Jelenka György 12 éve él itt, tíz éve a falu első embereként, de igazából annak örül ma is, ha csak Gyuri bácsinak szólítják. Harcos menedzsere a falunak. Úgy képzelem, ha kidobják az ajtón, akkor is bemegy az ablakon, hogy a községét népszerűsítse. A falu múltjában megtalálta a jövőjét. így tudta a néhány százezer forintos fejlesztési pénzeket tízmilliókká növelni. Meg tudta győzni a főhatóságokat, hogy érdemes támogatni Gyugyot. Ma park van az egykori bányagödör helyén, a templomot pedig átadta a régészeknek, s aztán elkerülhetetlen volt a felújítása is. Ma még álom a keresztelő körkápolna és a dombról lenéző hatalmas turulmadár, de biztosak lehetünk abban, hogy ezt is megcsinálja. Sosem akarja magának az érdemeket. Mindig a képviselőkkel vagy az egyetlen civil szervezettel karöltve küzd. Most éppen a boltért, ami 3 hónapja bezárt. Miután az áfész 12 éve eladta, nem sok tere maradt az önkormányzatnak. A község most a művelődési házát ajánlja fel a vállalkozóknak, hátha átalakítja és megnyitja valaki. Közösségi házra meg az unióban pá- lyázhatnának. Jó gondolat. ■ Úton Európába Gyugy Kincse Agrárcég a háta mögött A családi gazdaságban dolgozik Tóth Norbert, együtt a testvérével és az édesapjával. Húsz hektár saját és bérelt földet művelnek: kukoricát, búzát termesztenek. Ezekben a napokban még a kukoricát vetik, mert a csapadékos időjárás miatt ők is megcsúsztak a tavaszi munkákkal. A föld megműveléséhez teljes a kis gazdaság gépparkja. Ezt állami támogatással bővítették, és így ma elmondhatják, hogy teljesen önellátók.- Szeretem ezt a munkát, jó a szabad levegőn dolgozni. A munkába nem szól bele senki, magamnak csinálom - mondta a 24 éves fiatalember. - Nehéz megélni a földművelésből, Csehi nélkül nekünk sem menne. Ezzel az ordacsehi székhelyű Balaton Agrár Rt-re utalt. A mezőgazdasági cég megelőlegezi a hibridkukoricát és a vetőmagot, illetve a szükséges növényvédő szereket. Mindezzel ráérnek aratáskor elszámolni. A cég közvetítésével biztos piaca is van a terményüknek. Igaz, ez annak a háromhektámyi szőlőnek a termésére is, amit a bogiári pinceszövetkezetnek adnak el. Jó fajtákat, merlot-t, sauvignont, vertelinit és muskotályt szüretelnek. Tóth Norbert azt mondja, a szőlő most talán még a szántóföldi növényeknél is nyereségesebb. Mindenképpen ezt az életet szeremé folytatni, legföljebb a földterülete növelésével, hogy több jövedelmet hozzon ez a családi gazdaság. ________ ■ A fiatal gazda a családi vállalkozásban találta meg a jövőjét. Korszerű gépekkel kukoricát, búzát termesztenek Az Árpád-kori templom A község első birtokosa a Bő nemzetség volt az Árpád-korban. Temploma is abból az időből való, bár a tíhanyi apátság dokumentumai először csak 1138- ban említik templomos helyként Gyugyot. Az utóbbi évek régészeti feltárásai azt igazolják, hogy a templomot egy korábbi imahelyre építették. A község első hőse is a Bő nemzetségből való: I. Izsép 1241-ben idős kora ellenére tíz lovas katonával ment Gyugyról a tatárok elleni küzdelembe. A muhi csatában egy nyílvessző halálosan megsebesítette. Gyugy mint zarándokhely jóval a török idők után lett messze földön híressé. A törököktől féltve a lakosok elásták templomuk harangját. Meg is feledkeztek volna róla, ha nem mossa ki a víz. Hamar elterjedt a hír, hogy Gyugyon harangot hozott a víz, s ahol felbukkant, azt a helyet ma is szentgödörnek nevezik, és ide zarándokoltak az emberek évszázadokig. Nagy áldozatot vállalt a község a templom feltárásában és felújításában is. 1999-ben kezdődött a régészeti feltárás, s 900 ezer forinttal járult hozzá az ön- kormányzat. Akkor az éves fejlesztési forrása mindössze 400 ezer forint volt. Ezt a kockázatvállalást értékelte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, s 30 millió forinttal támogatta ezt a jelentős értékmentő A falu Árpád-kori templomát a hétvégi búcsú alkalmával szentelik munkát. ■ újjá. A község történetének nevezetes eseménye ez
