Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-15 / 113. szám

2004. MAjus 15., Szombat HÉTVÉGÉ 11. OLDAL A kelta „unió” feldarabolt kincsei A történelem ismétli önmagát. Ez jut eszébe annak, aki bekuk­kant a megyei múzeumban lát­ható Kelta pénzrendszer a Du­nántúlon című kiállításra. Ma­napság ugyanis nemzetállamok szövetségéről és euróról beszé­lünk, ám a kelták is laza törzsi szövetségben éltek a mai Európa területén és konvertibilis valutá­juk volt: az ezüst tetradrachma. Csak mintegy 2300 évvel ezelőtt. Két lelkes numizmatikus kutató, Berzy Péter és Kozma József rende­zésében látható az a különleges múzeumi tárlat, amely nem vélet­lenül nyílt meg az uniós csatlako­zás idején. Berzy Péter elárulta: körülbelül 15 éve mélyedt el a kel­ta pénzek világában. Azóta olyan felfedezéseket tett, amelyek egé­szen más megvilágításba helyezik a kelták pénzforgalmáról gyűjtött eddigi ismereteket.- Az általam eddig vizsgált terü­let: Burgenland, a Bécsi-medence, a Dunántúl és a Szerémség. Az ezekről a területekről származó anyag részben saját kutatásom eredménye, részben múzeumok­ban őrzött darabokról szerzett is­mereteken alapszik. _ A kutató elmondta: a görög világ elleni harcok során ismerkedtek meg a kelták a vert pénzzel, az ér­mekkel. A pénzek zsákmány, hadi­sarc, de nemritkán zsold formájá­ban jutottak hozzájuk, hiszen e vi­téz, harcos nép katonáit a korabeli uralkodók gyakran fogadták fel zsol­dosnak. A kelták hamarosan maguk is elkezdtek pénzeket készíteni.- A Kárpát-medence nyugati felé­ben élő kelták pénzverésük kezde­tén nagy értékű arany- és ezüstpén­zeket vertek a görög pénzek mintá­jára, amelyeket egy idő után a ki­sebb értékű címletek iránti igények miatt darabolással „felváltottak”. Azt vettem észre, hogy egyes pénz­érméknek hol a fele, hol a negyede, vagy csak a nyolcada található meg. A darabolt pénzek szinte kivétel nélkül a korai kelta arany-sztatérok és ezüst tetradrachmák elvágott pél­dányaiból kerülnek ki. Ebből követ­kezik, hogy már a pénzverés kezde­ti időszakában szükség volt a ki­sebb címletű arany- és ezüstpén­Berzy Péter: minden éremnek két oldala van. A tetradrachamán a stilizált fejforma itt, s a kelták totemállata, a ló amott zekre is, mert a jó minőségű ne­mesfémből készült egész pénzek­nek túl nagy volt az értéke. Az egy­szerű kelta nép a problémát na­gyon gyakorlatiasan, a mindenna­pokhoz igazodó módon oldotta meg: feldarabolta a nagyobb értékű egész pénzeket. A kiállításon látható pénzeken jól megfigyelhető a kelták darabolá­si technikája. Feltételezések egy darab túlsúlyos volt, a sarkát gondosan lecsípték. Az ezüst- és aranypénzeken gyakori a vésővel történt bevágás, sokszor nem csak egy, hanem több helyen is, szabály­talan elrendezésben. Ezek a bevá­gások nem darabolási, hanem a fém minőségét ellenőrző szándékkal ké­szültek a hamisítás ellenőrzésére. A végleges eldaraboláshoz ezek a vizsgálati célú bevágások ad­Számtalan pénzverde volt a mai Somogy területén is. Az eredeti kel­ta érmék eszmei értéke igen ma­gas, ám megjelentek a modern­kori hamisítványok is a rászedhe­tő éremgyűjtők kollekcióiban. szerint egy vé­sőszerű éles szerszámra ka­lapáccsal ráüt­ve, általában két, egymás folytatásában következő sima felületű vágással fatuskón vágták el a kerek fémpénzt először két félbe, majd a felet negyedekre, esetleg nyolcadokra.- Vannak csak bevágott érmék is, előkészítve a könnyű szétvágásra, széttörésre. Ezek is bizonyítják a tu­datos, címletszerű darabolást. Ez a technika a korai arany- és ezüstpén­zek vonatkozásában bevált gyakor­lat volt. Az aranypénzek darabjain megfigyelhető, hogy gondosan ügyeltek a súly betartására, mert ha nattaK eioszor az öüetet és a le­hetőséget. Berzy Péter elmondta: a ró­mai pénz elter­jedésének idő­szakában a kel­ta lakosság - nem lévén megfelelő mennyiségű nemesféme - csak gyenge ezüstből (billon) és bronzból verhetett új pénzeket, miközben a korábban még jó mi­nőségű aranyból és ezüstből ké­szült pénzeit és azok darabjait is használhatta, netán el is darabolták a régi, kopott érmeket. Ekkor a jó minőségű nemesfém még kis mennyiségben is nagyobb értéket képviselt, mint korábban, mivel ke­vés volt belőle és az utánpótlás is el­akadt a korábbi dák támadás miatt.- Időszámításunk kezdetén a kelta bronzpénzeket különböző nagyságban nagy mennyiségben verték, ami a pénzverdék fennma­radását vagy inkább újraéledését jelzi. Ezeket a pénzeket viszont nem darabolták fel, feltehetőleg csekély értékük miatt. A római uralom megszilárdulásával a ró­mai pénzek mennyisége is egyre jobban nőtt, és a Krisztus utáni I. század közepére a római pénz- rendszer uralkodóvá vált a terüle­ten. Keltezhető leletek hiányában sajnos nem tudni, hogy a kelta pénzek még mennyi ideig marad­tak használatban a római uralom idején. A téma kutatói szerint kisebb, a római központoktól távol fekvő te­lepüléseken egyáltalán nem kizárt, hogy még hosszú időn keresztül használták a kelta vereteket, de er­re egyértelmű bizonyíték nincs. Berzy Péter is úgy véli, hogy a kelta pénzverés tisztázása még sok ku­tatást kíván. Eddigi felfedezéseit mindenesetre tanulmányban teszi közzé „a kelta unió” feldarabolt pénzeiről, s a különleges kaposvári tárlat május 19-ig látható még a me­gyei múzeumban. takács zoltán Kelta történelem Hódítások Európa-szerte A görögök keltáknak (keltői) vagy galatáknak (galatai), a rómaiak galloknak (galli) nevezték azt a népességet, amelynek kultúrája a Kr. e. V. századtól az I. századig meghatározó jelentőségű volt Európa legnagyobb ré­szén. Ezen gyűjtőnevek alá azonban számos kisebb-na- gyobb, saját önálló névvel jelzett törzs tartozott. A kelták túlnépesedett galliai őshazájukból Kr. e. 400 körül hódító háborúkat indítottak dél (főként Itália, ahol Kr. e. 387-ben egy időre Rómát is elfoglalták) és kelet felé. Ez utóbbi so­rán fokozatosan elfoglalták a Kárpát-medencét is. A Kr. e. IV. század végén a Balkánra is eljutottak és évtizedeken át sorozatos támadásaikkal zaklatták a görög világot. Kr. e. 279-ben Delphoit is elérték, de ezt követő­en Antigonosz Gonatasz makedón király egyszer s mindenkorra véget vetett keleti terjeszkedésüknek. A támadó kelták többsége visszatért a Kárpát-medencébe, ahol hosszú századokra otthonra lelt. Apollo-fej és lovak A mai Somogy terü­letén főként ezüst­pénzeket, majd a későbbiek folya­mán bronzokat ver­tek. A kelta arany­pénzek a nyugati kelta terület jellem­zői, de ott II. Philipposz sztatérjait vették mintául, amelynek előlapján Apollo-fej, hátlapján pedig kétlovas fogat látható. A mintaként szolgáló görög pénzek feliratai azonban egyre jobban eltorzultak, idővel el is maradtak, s motívummá alakultak át. Költőiskola rímfaragóknak Kaposvár Különleges tábor színhelye lesz a nyáron a szentjakabi bencés apátság romkert alkotóháza. Köl­tőiskolát nyit a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. Simonicsné Püspök Lívia tábor­vezető tájékoztatása szerint azo­kat a kötettel még nem rendelke­ző fiatal írókat és költőket várják a július 5-11. közötti táborba, akik a világ nagy versrendszerei­ben, s elsősorban a kötött verse- lési formában kívánnak elmélyül­ni. Az öt és fél napos tábor a Lyra Műhely program keretében az időmértékes és a hangsúlyos versformákon kívül a legmoder­nebb magyar költészet legkedvel­tebb versformáival ismerteti meg a fiatalokat. A résztvevők kellő alapossággal gyakorolhatják a kolónokat, strófákat, versformá­kat és benevezhetnek a táborban meghirdetett költőversenyre. A szervezők meghívják a Berzsenyi Társaság néhány Kossuth-díjas tagját is, akikkel a tábor lakói is­meretséget köthetnek. A különle­ges tábor szakmai programját Szepesi Erika klasszika-filológus, esztéta dolgozta ki. Jelentkezni a név, a lakcím és az életkor megjelölésével a Berzsenyi Társaság, 7400 Ka­posvár, Honvéd u. 5. szám alá küldött levéllel, illetve a splivi@freemail.hu e-mail címen lehet. A jelentkezéshez tema­tikai és műfaji megkötöttségek nélkül 3-5 verset vagy prózai munkát kell beküldeni május 25- í& __________________________i Me seíró kisdiákok Mikében A győztes meséket fel is olvasták az ünnepélyes eredményhirdetésen Mike Alkotó kedvű kisiskolások fantá­ziájának gyöngyszemeiből igazi mesevilág született tegnap Mi­kén. Az alsó tagozatos kisiskolák számára második alkalommal rendezett megyei meseíró ver­senyt az általános iskola, amely­ből a hagyományokhoz híven ha­marosan mesekönyv is készül. A gomb testvére, Brumi maci hős­tette, a gyámoltalan fiú története és a rozoga malom titka mind­össze 6 és 10 éves gyerekek me­seszövő álmaiból léptek elő. Mindezt nagy gyönyörűséggel ol­vasták a meseverseny felnőtt ér­tékelői is. Halász Lászlóné, a me­gyei könyvtár munkatársa vezet­te a zsűrit, amely az elsősök kö­zött •Takács Nikolettát, Stanics Viktort és Vázsonyi Rebekát jutal­mazta, korosztályában első lett Horváth Júlia másodikos, Karsai Anna harmadikos és Márffi Ben­jámin negyedikes kisdiák.- Somogygesztiből, Bárdud­varnokról, Kaposszerdahelyről, Magyaregresről, Jutáról és Miké­ből összesen 28 mesét küldtek be a versenyre a gyerekek - mondta Karsainé Füle Anikó iskolaigaz­gató. A leendő meséskönyvben megjelenő írásokhoz a mikei is­kolások készítették az illusztráci­ókat, melyekből kiállítást is ren­deztek az iskola aulájában. Boronka József alpolgármester és dr. Riez Ferenc, a megyei önkor­mányzat főosztályvezetője is kö­szöntötte az alkotó és meseked­velő gyerekeket, akiknek vendég­látással és Figura Ede zenés me­seműsorával is kedveskedtek. bíró Mária A Babócsai „Határőr” Mg. Szövetkezet Igazgatósága értesíti tagjait és kívülálló üzletrész tulajdonosait, hogy a szövetkezet közgyűlését 2004. május 24-én, 9 órára a babócsai művelődési házba összehívja A közgyűlés határozatképtelensége esetén ugyanezen a napon és helyen 9.30 órakor kerül megtartásra, mely esetben az már a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Napirend: 1. Az igazgatóság beszámolója a szövetkezet 2003. évi gazdálkodásáról, a szövetkezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről és az igazgatóság tevékenységéről. Az éves beszámoló elfogadása. A jegyzett tőke változása. 2. A Felügyelő Bizottság beszámolója a 2003. évi tevékenységéről. A könyvvizsgálói jelentés ismertetése. 3. Alapszabály módosítás. 4. A szövetkezet 2004. évi üzleti tervének meghatározása. A szövetkezet igazgatósága I 4 Nyílt hétvége május iÍ 16-án Jöjjön és próbálja ki a Suzuki leggazdaságosabb autóját a DÍZEL 30ZJ3SA __.“'-t és az Ignia Sport 3 ajtós változatát. Ml

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents