Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-15 / 113. szám

2004. Május 15., Szombat A L M A N A C H 1 6 5 7. OLDAL Még a kellemes tavaszi napsütés sem csalogatja az utcára az embereket. Rinyakovácsiban nincs kisiskolás, nincs óvodás, mivel ők Csökölybe jár­nak. Az autóbusz érkezése után kissé élénkebb a forgalom. Gépkocsi csak elvétve zavarja meg a csendet. S ez az, ami vonzóvá teheti a falut: a csend, a tisztaság és a jó levegő. A közterületek virágosak, a közhasznú munkások is teszik a dolgukat, s ez meglátszik az utcákon. Szinte az egész települést a béke lengi át. Az utcán nem érződnek a gondok sem, pedig van elég. Kevés a pénz, kimaradtak a gázberuházásból, és álom a csatornázás is. Kevés a bevétel, megakadt a fejlődés Gondterhelt Orbán Margit polgár- mester asszony. Sok olyan problé­ma van a faluban, aminek a megol­dása jelenleg kilátástalan. Az uni­ós igények nagyok, de hiányzik hozzá a forrás. A jövőt bizonyta­lannak látja. Adózó nincs, a na­gyobb adót amúgy senki sem tud­ná megfizetni, s a bevételek hiánya gátolja a fejlődést is. ’- Mindössze tízéves a falu ivó- vízhálózata, de két kutunk is elisza­posodott, illetve kiszáradt - mondta Orbán Margit polgármester. Vizet, gázt akarnak- Egy új kút fúrására kaptunk már árajánlatot, s ez megközelíti a- tíz­millió forintot. Saját erő nem áll rendelkezésünkre, a falugondnoki busz vásárlása elvitte minden pén­zünket. Még nem tudom, milyen forrást találhatunk. A lakosság víz­ellátása ugyan nincs veszélyben, de rendkívül vasas a vizünk, hiába szereltettünk föl vastalanítót. A gázprogramnak hiába volt el­indítója, motorja a rinyakovácsi polgármester, Rinyakovácsi meg Gige kimaradt a beruházásból, mert kis település.- A faluban csak száznyolcva­nán laknak. Nem tudtunk hát ezer fogyasztót ígérni, pedig a Kögáz- nak az a gazdaságos. Megpróbá­lunk összefogni: Rinyakovácsi, Csököly és Kiskorpád, hogy vala­milyen társulásos formában azért megoldjuk a gázberuházást. A tar­tályos gázt nem tartom elfogadha­tó megoldásnak, mert az nagyon drága. A temető világítását és villa­mosítását is el kellene végeznünk, de ehhez is pályázat kell. Az uniós pályázatok 30-40 millió forintnál kezdődnek, és fel kell mutatni hozzá a saját erőt. Ha ez hiányzik, a Belügyminisztérium ugyan ki­egészíti, de ennyi pénzt azért már nem fogunk kapni. A vizes gondokat meglehetősen közelről ismeri Ander László, hi­szen a DRW alkalmazottjaként ő a vízmű gépésze a településen. Szabadidejében kertet és szőlőt művel, bár inkább sört iszik, mint bort. A fekete noa szerinte nem egészségtelen, csak többször kell átfejteni. Hipó a vízben- Nemcsak Rinyakovácsi, hanem Csököly és Gige is hozzám tarto­zik - mondta. - A munkám nem túl sokrétű; felelős vagyok az ivó­víz minőségéért, de nem dönthe- tek önhatalmúlag. Minden hónap­ban jön a vízmintaellenőr, s az ő döntésétől függ, hogy mikor és mi­lyen anyaggal kell tisztítani a vizet. Mórt nem használunk, így nem is panaszkodhatnak a lakók, hogy szaga van a víznek. Leggyakrab­ban hipó vagy hipermangán kerül a vízbe. Hajdanában a vízdíjat is mi szedtük, de azután a cég áttért a csekkes befizetésre. Még az is előfordult, hogy a pénzért leütöt­ték a vízműgépészt. Szerencsére én csak hallomásból tudok ezekről a dolgokról. Rinyakovácsiban naponta mint­egy húsz köbméter vizet használ­nak el az emberek. Ander László megerősítette a polgármester sza­vait, miszerint kellene egy új kút.- Alig tíz éve fúrták ezt a kutat, de nem volt elég a pénz, így ala­csonyabban van a vízkivételi szint, mint kellene lennie. Ez okozta, hogy a rendszer eliszaposodott. Varrónő az utcán Ander László felesége közcélú munkás. A hattagú családból ket- ten dolgoznak, így pedig nagyon nehéz a megélhetés. Gelencsér Istvánné is közcélú munkás. Egy hete végzi ezt a tevékenységet. Az­előtt a gigei varrodában dolgozott Ander László: Hiányzik egy új kút Megtalálják a tennivalókat Kovácsné: Hét éve építem a kertet betanított munkásként, majd két évig munkanélküli volt.- A közterületeket tesszük rend­be, ápoljuk a virágokat, a fákat, rendben tartjuk a temetőt, és taka­rítjuk a hivatal épületét, az orvosi rendelőt meg a templomot. Nincs más lehetőség, a faluban nincs munka. A fiam asztalos, most tölti a katonaidejét. Egy vállalkozónak termesztünk csemetéket. Ezzel évente mintegy kétszázezer forin­tot keresünk meg, így tudjuk ki­egészíteni a segélyt. A férjem Ka­posváron dolgozik, de a kereseté­nek egy része csak a bérletre elég. Félretenni egyáltalán nem lehet, s megélni is nagyon nehéz. Hazavágyó szeretet Gelencsér Istvánné szereti a falu­ját. Mint mondta, ezt a csendet, békét semmiért nem adná föl, hoz­zánőtt a szülőfalujához.- Ha vidéken vagyok, alig vá­rom már, hogy hazaérjek. Ezt a fi­am is örökölte; ő sem akar elmen­ni innen, bármennyire is nehezek a körülmények... Néhány ház választja el az önkor­mányzat épületétől Kovács Ferencék portáját. Gyönyörűen ápolt gyep, sziklakertek, örökzöldek veszik kö­rül a családi kúriát. Kovácsné maszk­ban, sapkában, gumikesztyűben ép­pen permedét szűrt, mert nagyon megtámadta a gyümölcsfákat egy gombás betegség. Az ősi birtokon- Nagyon elterjedt a tafrina, most permetezem harmadszor a gyü­mölcs- és a díszfáimat. Bármeny­nyire nem szeretem a kemikáliát, nélküle semmi sem teremne - mondta Kovács Ferencné. - Az ud­var saját tervezés és ültetés, a ház családi birtok. A nagyapámé volt, 1942-ben építette. Az ö halála után eladtuk, de tönkrement az épület. Több mint húsz éve aztán vissza­vásároltuk, s már hetedik éve épí­tem, gondozom a kertet. Kovácsék néhány éve még a fa­lusi turizmus beindításában bíz­tak. Úgy alakították át az épületet, hogy alkalmas legyen vendégek fogadására. Az élet azonban mást tartogatott nekik.- Nem elég a vendégeknek szál­lást és ellátást kínálni. Valamilyen rendezvény is kell, hogy szívesen töltsenek egy helyen néhány na­pot. Önmagunkra utalva ezt nem tudtuk megoldani, térségi összefo­gás kellene. A férjem lett a falu­gondnok, ezért most itt élünk. Már nem tudunk mit kiadni. Bár jóma­gam Kaposváron lakom, mert idős édesanyám és a nagymamám ott él, s rájuk már figyelni kell. Előtte az édesapámat gondoz­tam, most papíron munkanélküli vagyok. Ötvenhat évesen már nem kell senkinek a munkaerőm, a csi­nos harmincasokat keresik. Óvják a gyerekeket Baloghné Csernus Melinda heten­te egyszer, kedden látogat a faluba. Ő a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársa. Rinyako- vácsit példaként emlegeti.- Három éve végzem ezt a mun­kát, három falu családgondozója vagyok. Nagyon sok családi gond­dal találkozom. Kovácsiból a gye­rekek Csökölybe járnak iskolába, ha szükség van rá, ott is figyelem­mel kísérhetem a fejlődésüket. De itt nincs rá szükség. Csendes a fa­lu, mindössze néhány család láto­gatása a munkám. Egyetlen gyer­meket sem kellett kiemelni a csa­ládból. Itt is vannak szegény em­berek, rossz körülmények között élők, de a gyerekekre vigyáznak, óvják őket. Ez a falu a jó példa, minden gyermekjóléti szolgálatos csak ilyet kívánhat magának. ■ Rinyakovácsi Rinyakovácsi Hírmondó Kisbuszt nyertek pályázaton Mintegy négymillió forintot nyert az önkormányzat tavaly pályáza­tokon a falugondnoki busz be­szerzésére. Ehhez az összeg­hez még több mint kétmilliót tett hozzá, s a járművet már január­ban üzembe helyezte. Azóta ez­zel hordják Csökölyből az ebé- • det 14 idős embernek, s elvég­zik a szállításokat is. Kopjafát állított a község Az uniós csatlakozás tiszteletére rendezett falunapot kopjafaállrtás- sal tették még emlékezetesebbé. Az emlékoszlopot Csikós Nagy Márton szobrászművész faragta, a mintegy százezer forintra rúgó költséget saját kasszájából fizette az önkormányzat. Megkezdik a faluház felújítását Ötmillió forintos pályázati támoga­tásból kezdi el az önkormányzat a faluház tatarozását. Az egész te­tőzetét lecserélik, majd szigetelik az épületet, új ajtókat-ablakokat építenek be. Az épület helyileg védett, így a felújításkor eredeti szépségében állítják helyre. ii Recept Rinyakovácsiból Rakott csirkemell . Ehhez a finom ételhez két csirke­mell, két tojás, liszt, 20 deka re­szelt sajt, só és egy kis szere­csendió, valamint két deci tejföl vagy főzőtejszín kell. A csirkemel­let kifilézzük, s kétujjnyi szeletekre vágjuk, enyhén kiklopfoljuk, majd besózzuk. A szeleteket lisztbe, fölvert tojásba és reszelt sajtba forgatjuk, s kivajazott jénai tálba egymás mellé helyezzük. Nagyon enyhén megszórjuk reszelt szere­csendióval, s az egészet leöntjük a tejföllel vagy fözőtejszínnel. Sü­tőben először fólia alatt, majd anélkül megsütjük. Burgonyapüré illik hozzá. A mellcsontból főzhe­tünk húslevest is, ezt vörös- és fokhagymával, sárgarépával, zöld­séggel, karalábéval, pár szem bo­rókabogyóval és borssal Ízesítjük. Ha forr, szedjük le a habját, és lassú tűzön főzzük tovább. ■ A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Jandzsó Lajos: Az időjárás okozta késedelmet kell most behozni, hogy időben érjen be a termés, s eladható legyen Aranykoronás váltás Éppen a földjére indult Jandzsó Lajos, amikor talál­koztunk. Az eső okozta elmaradás egy részét akarta letudni.- Csúszik a vetés, a vegyszerezés, elmaradtak a legfontosabb tavaszi munkák - mondta. - Szántóterü­letünk 55-60 hektár, ehhez tartozik még egy kis rét, legelő és erdő. Állatot nem tartunk, mert megszűntek a tejcsamokok, a sertés átvételi ára pedig nevetsége­sen alacsony. Elképzelhető, hogy az Európai Unióban többet fizetnek a sertés kilójáért, de a kistermelők, a néhány anyakocát tartó gazdák nem tudják előállíta­ni a megfelelő minőséget, nincs meg a technika. Jandzsó Lajos szerint a növénytermelésben jóval figyelemre méltóbb sikereket érhetnek el a „kicsik”, csak idejében kell váltaniuk. Bár ez sokszor nem is tőlük függ, hanem a föld aranykorona-értékétől. - Ezen a környéken 18-20 aranykoronás a föld. Kiváló­an alkalmas a kukorica, a búza, a napraforgó, a tri- tikále termesztésére, ám nem biztos, hogy mondjuk a kölest is meg lehet termeim. Nekem még egyszer annyi műtrágyát kell használnom, mint esetleg má­sutt, így a költségeim is a kétszeresére nőnek, de a terményért nem kapott többet. Másként nem lehet talpon maradni, csak úgy, ha azt termeljük, amit a piacon eladhatunk.___________________________■ Rinyakovácsi Kincse Hajdanában a lakosok többsége a református gyülekezethez tarto­zott, ma már egyre kevesebben járnak istentiszteletre A felújított templom A falunak az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint már volt plébániája. 1421-ben lllyemindszenti Já­nos itteni birtokait a Tamási család nyerte adomá­nyul. A település - Kowaczy - nevét 1448-ban az Ellyevölgyiek birtokaként említi oklevél. 1554-ben négy, 1571-ben pedig öt házat írtak össze. A XVI. század végén a falu elpusztult, és csak 1720-ban kezdődött az újjáépítése. Puszta egy ideig Gigéhez tartozott, 1726-tól pedig az Esterházy-család birto­ka. A falu református volt, s 1828-ban építette föl a templomát. A lakosok száma még 1932-ben is meg­haladta a háromszázhúszat, és akkor még több mint a fele református volt. Abban az időben refor­mátus elemi iskolát tartottak fenn, a község tanító­ja Teremi Gábor volt. Ahogy fogyatkozott a lakosság száma - ma alig száznyolcvanán lakják a falut -, előbb megszűnt az iskola, majd az óvoda, és egyre kevesebb lett a hívek száma is. A gyerekek most Csökölybe járnak iskolába. Havonta egyszer van itt istentisztelet, ezt Bakai László kadarkúti tiszteletes tartja, s erre mindössze tizenöten járnak. Hat évvel ezelőtt a templomot önkormányzati és pályázati tá­mogatásból teljesen felújították. Kicserélték a tető- szerkezetét, és tatarozták a belső teret is. A temp- lom műemlék jellegű épület. _________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents