Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-14 / 112. szám

6. OLDAL A L ' M A N A C H 1 4 8 2004. Május 14., Péntek ŐRTILOS Őrtilosi Hírmondó Korszerűbb telefonkapcsolat Két hete bevezették az ISDN tele­fonvonalat a polgármesteri hivatal­ba, s most már csatlakozhatnak a világhálóra is. E-mail címük is van: ortilos@freemail.hu . Három héttel korábban a teleházban alakították ki a korszerűbb rendszert, ami le­hetővé teszi az internetezést. A teleházat 2002 novemberében avatták, azóta töretlen a népszerű­sége. Minden délután nyitva van. Jubilálnak októberben A Szent Mihály-napi búcsúkor 1994-ben nyitották meg először ideiglenesen a határt a Dráván. Most októberben nagyszabású rendezvényen emlékeznek meg a 10. évfordulóról. AzAnna-napi nyári határnyitáskor rendszerint több a vendég, de a falu vezetői bíznak abban, hogy a jubileumi rendezvény is sokakat vonz. Tanácsadás a rászorulóknak A megváltozott munkaképességű lakosokat segíti jogi és gyakorlati tanácsokkal Merőtey Katalin reha­bilitációs munkatárs. A szakem­bert a Porrog és Környéke Egész­ségegyesület foglalkoztatja, és azt is felajánlotta, hogy ha igénylik, hetente egyszer Ortilosban is tart fogadóórát. Az időpontot ezután egyezteti az önkormányzattal. Recept Őrtilosból Siimege Ez a recept Erdélyből került Őrtilosba, s Tóthné Iváncsics Gyöngyi mondta el. 14 tojásfehér­jét 50 dekagramm cukorral ke­mény habbá verjük. Beleteszünk 50 dkg darált diót, amit a darálás előtt egy kicsit forró sütőben meg­pörköltünk. A masszát négy részre osztjuk. A tepsi alját kívülről beken­jük hideg zsírral, és megszórjuk liszttel, s ezen vagy sütőlapon szét- terítjük a masszát, majd megsüt­jük. (Tulajdonképpen négy lapot sütünk.) Krém: két margarint eldör­zsölünk 50 dekagramm cukorral, 14 tojássárgájával és négy kanál kakaóval. Ezt gőz fölött megfőz­zük. A krémet három részre oszt­juk, és a négy lap közé kenjük. A CIKKEKET VARGA ANDREA IRTA FOTÓIG VARGA GYÖRGY AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ŐRTILOSI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Itt még a csepergő eső sem szegi kedvét a turistáknak: ilyenkor is gyönyörű a Dráva-part. A szeszélyesen kanyargó, örvény­lő folyó menti falunak azonban nem kedvezett a történelem. So­káig éltek elzártan a lakosai, s ez bizalmatlanná tette őket. Ma azonban a fejlődés lehetősé­gét látják a turisták megjelené­sében. Üzemek már csak a kör­nyező terület védettsége miatt sem települnek ide, ezért egyet­len kitörési pontjuk az itt élők­nek az, hogy hasznosítsák egye­dülálló természeti kincsüket. Közkinccsé teszik a vidék értékeit Közmunkások dolgoznak a pol­gármesteri hivatal előtt, parkosíta­nak. - Egyre szebb és egyre virágo­sabb lesz a falu - jegyeztem meg Kanos Zoltánná polgármesternek.- Sok még a tennivaló - mond­ta. - Sétányt szeretnénk kialakíta­ni a parkban, s rendbe kellene ten­ni a buszfordulót, a közterülete­ken levő kutakat pedig újracsere- peznénk és apácaráccsal díszíte­nénk. Őrtilos bekapcsolódott az öt kistérséget érintő Dráva-tervbe. Ennek keretében 30-40 millió fo­rintos pályázati forrásból vízitúrá- zó-telepet létesítenek, valamint kempinget a szentmihályhegyi is­kolánál, a pedagógusházat pedig átépítik kulcsosházzá. A nagy lehetőség A polgármester az utóbbi időszak­kal sem elégedetlen. Megszépült az óvodájuk, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztéri­umtól pedig 2,6 millió forintot nyertek. Ezt egyebek között a hát­rányos helyzetű gyerekek foglal­koztatására költötték, így gyerek- felügyeletet szervezhettek és kor­szerűsíthették a teleház fűtését is.- Őrtilosnak a turizmus fejlesz­tése a nagy lehetőség - mondta Kunos Zoltánné. - Meggazdagod­ni ugyan nem fogunk belőle, talán csak megélni, de ez a lényeg. Meg az, hogy ne vándoroljanak el a fa­luból a fiatalok. A 600 lakosból 100-120 a gyerek, s ez azért nem rossz arány. A Dráva-part pedig most is ad munkát, hiszen szerző­désben vagyunk a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóságával, és a vízi túrázók pihenőhelyét a köz­munkásaink tartják rendben. Csikós Gáborék nem nagyon mérlegelték, lesz-e munkahelyük, ha Pest megyéből Őrtilosba köl­töznek. Beleszerettek a tájba, és ez a vonzalom - három éve élnek itt - azóta is tart.- A férjem vadász és halász - mesélte Csikós Gábomé. - Minden­képpen a Dunántúlon akartunk le­telepedni, ahol erdők vannak és fo­lyó. Szétnéztünk sokfelé, míg vala- lti azt ajánlotta: nézzük meg Szentmihályhegyet. Tanösvény, túraút Megnézték és megszerették. Házat vettek a hegyen, ahol sok a fenyő, de a ház asszonya egyet sem enged kivágni. Az udvarban nyíló hóvirá­got sem szedi le: hadd virítson ott, ahol kinőtt. Amikor ide költöztek 7-8 vadászkutyájuk volt, ezért olyan telket kerestek, ahol nincs ál­landó szomszéd. Mégsem magá­nyosak, bár idő kellett, míg meg­szokták az új helyet. Háromhavon­ta hazamennek a szülőkhöz, ők pedig még gyakrabban látogatják a fiatalokat. Az első időben nem volt munkahelyük, azután a férj mun­kát kapott a csurgói erdészetnél, a feleség pedig egy éve élelmezésve­zető a helyi polgármesteri hivatal­ban. Csikós Gábomé azt mondta: a kertjükből gyönyörű kép tárul elé­jük. Ősszel, ha lehullanak a leve­lek, rálátnak a Drávára is. Itt terve­zik a jövőjüket. A folyó és partja valóban szép látványt nyújt. Egyre több a turista. Nemrégiben elkészült egy rövi- debb tanösvény, a napokban pedig a hosszabb, 11 kilométeres tanös­vény és túraútvonal tájékoztató tábláit rakták ki a Duna-Dráva Nemzeti Park szakemberei. Családias Lurkókuckó Ha végigsétál az úton a kiránduló, megismerkedhet a vasútoldal sajá­tos növény- és állatvilágával, a Drá­va és a Mura menti ártéri erdőkkel. Már az óvodásokban is él a termé­szet szeretete. Az erdők, mezők ad­Kunos Zoltánné: Csak a turizmus ad távlatot Csikós Gáborné: Megszerettük ezt a vidéket Vikor Dezső: Igyekszünk biztonságot teremteni ta anyagokból készült tárgyakat, a polcon apró üvegekben befőtteket látni. Ez a hely igazi paradicsom a gyerekeknek, nem hiába hívják Lurkókuckónak. Tóthné Iváncsics Gyöngyi óvodavezető asztalán nagy halom egyenpóló tornyo­sul, odébb apró táncosszoknyák és -blúzok. Néhány hete ezekben arattak sikert a kicsik a nagykani­zsai Pintyőke gyerekjáték- és nép­táncfesztiválon. Az óvodavezető fáradhatatlan. Ottjártunkkor éppen egy 30 millió forintos uniós pályá­zat űrlapjai tornyosultak előtte. Az óvoda épületének külső festésére, a terasz felújítására lenne elég a pénz, s tornaszobát alakítanának ki, fejlesztőjátékokat vásárolnának, az udvart szépítenék.- Elég sok a hátrányos helyzetű gyermek, ezért a csurgói családse­gítő szolgálattal közösen bekapcso­lódtunk az országosan alig ismert „Biztos kezdet” programba - mesél­te Tóthné Iváncsics Gyöngyi. - A lé­nyege az, hogy segítsük a hátrá­nyos helyzetű gyerekek felzárkózá­sát, ők is úgy kezdhessék az iskolát, mint a többiek. Igaz, eddig is figyel­tünk erre. Nyitott az óvodánk, bi­zalmi kapcsolatban vagyunk a csa­ládokkal. Ha kell, játékot, kerékpárt is kölcsönözhetnek tőlük a csalá­dok. S esetenként vigyáznak az ovis gyermek kistestvérére is. Határnyitásra készülnek Az önkormányzat egyik legfőbb segítője az Együtt Őrtilosért, Somo- gyért Egyesület. Az idén új elnöke van: Keléi Zita. Eddig sem unatko­zott a fiatalasszony, a falu egyik legtevékenyebb tagja. Hosszan so­rolta, mi mindent végeztek már az idén s mennyi mindent terveznek. Csokoládét osztottak a rászoruló gyerekeknek, rendezvényeket tar­tottak, és településüket képviselték a kaposvári tavaszi vásáron. Most digitális fényképezőgépre, hifi-berendezésre pályáznak a tele- házba, virágosítanak, s már készül­nek az Anna-napi búcsúra, az ide­iglenes határnyitásra. Lesz kézmű­vessor, illetve állatsimogató, báb­színház, s egész napos kavalkád várja az érdeklődőket. Az utóbbi években elmentek az erős embe­rek versenyére is, tavaly először pedig a szőlősgyöröki főzőverseny­re, s ott az alpolgármester ka- kaspörköltjével elnyerték a kupát. Az idén honfoglalás kori étellel kell előrukkolniuk, ráadásul korhű ru­hában. Már most nagy az izgalom. Őrzik a kertészeteket Hivatalosan is bejegyezték az őrtilosi polgárőr- és tűzoltó-egyesü­letet - tudtuk meg Vikor Dezsőtől, az egyesület elnökétől. Elmondta: a 16 tagból 14 már letette a vizsgát is, és vannak újabb polgárőrjelöl­tek. A tagság fele 35 évesnél fiata­labb, de van 62 éves polgárőrük is. Hétvégeken járőröznek, péntek es­tétől hétfő hajnalig. Nagy területet kell szemmel tartani, s főleg a dísz­növénykertészeteket. A furfangos tolvajokat nehéz tetten érni, s őket segíti a korszerű technika is. Mobil- telefonon jeleznek egymásnak, ha veszélybe kerül az akció.- Szeretnénk, ha az önkormány­zat ideadná nekünk a tűzoltószer­tár egyik felét, ott lenne az irodánk és az eszközeink. Sokan helyeslik, amit csinálunk. Mások azt kérde­zik: miért vagyunk, ha lopnak? Mindenütt azonban nem lehet­nek ott. Elsősorban a betöréseknek igyekeznek gátat szabni. Már ké­szítik az együttműködési megálla­podást is az önkormányzattal, ez a rendőrséggel és a határőrséggel kö­tött egyezségnek is feltétele. Az el­nök mindenesetre reméli: ezentúl nagyobb biztonság és nyugalom lesz a faluban. ■ __________________________________Úton Európába Iskola a laktanyából A Dráva-parthoz közel, az egykori határőrlaktanyá­ban alakították ki az „Éltető Világ” erdei iskolát és nyári tábort. Szorgalmi időszakban ugyanis erdei iskola, a nyári szünet beköszöntével azonban meg­kezdődnek a táborok, és turistákat fogad. Negyven­öt hely van a két-három, négy- és a 8-10 ágyas, kö­zös zuhanyozós szobákban. Tóth Franciska tábor­vezető elmondta: egyhetes táboraikba nemcsak a környékről, hanem Budapestről, Székesfehérvárról is jönnek csoportok. Tavaly csak táborhely volt, az idén már tematikus táboruk is lesz. Kaposvári egye­sülettel júliusra szervezik a közös íjásztábort. A szép környezetben igényesen kialakított létesít­mény területén sportpályák, csocsó, pingpong, vi­deó, illetve tűzrakóhely, szabadtéri kemence, tár­sasjátékok, sporteszközök várják a vendégeket, s kerékpárt is kölcsönöznek. Ha van rá igény, a házi­gazdák szervezett elfoglaltságot is kínálnak. Kéz­műves-foglalkozásokat, népi mesterségeket mutat­nak be - kosárfonást, csuhézást, mézeskalácssütést -, emellett lehet horgászni és lovagolni. A sporto- sabbak kerékpáros vagy gyalogtúrára indulhatnak, ehhez vezetőt is kérhetnek. Aki a távolabbi vidékre kíváncsi, Szentára, Kaszóba, Csurgóra, Nagyka- nizsára és Gyékényesre is ellátogathat. ■ __________________________________Őrtilos Kincse Tö rténelmi emlékhelyek Nemcsak természeti kincsekben, hanem történelmi emlékhelyekben is bővelkedik a település. A közép­korban a Földvári-hegyen volt a falu. Neve az évszázadok során változott: Ewr, Őr, Tilos, Őrtilos. Állítólag azért lett Őrtilossá, mert a hajdan itt őrzött puskaporos raktárak őrével tilos volt érintkezni. A falu határában az őrhelyek sáncainak a nyoma ma is jól látható, de fölfedezhető a töltések maradványa is, mögötte rejtette el 1848-ban Perczel Mór a magyar csapat ágyúit. A szabadságharcnak emléket állító „festung”-ot a századik évfordulóra készíttették az őrtilosiak. A XVIII. században épült középkori alapokon a Szent Mihály-templom, a környék kato­likusainak nevezetes búcsújáró helye. Még a határon túlról horvátok is ellátogatnak ide Szent Mihály- és Szent Anna-napkor. Ilyenkor ideiglenesen meg­nyitják a határt a Dráván, s komppal jönnek át déli szomszédaink. Történelmi hély Zrínyiújvár is, amit 1661-ben kezdett építtetni Zrínyi Miklós, a költő, politikus és hadvezér, s 1664-ben már támadta a török. Az erődít­ményt földig lerombolták. Napjainkra erdő nőtte be a területet, már csak egyes nyomok emlékeztetnek az egykori palánkvárra. Nemrég itt emlékhelyet alakítottak ki, s ünnepélyesen fölavatták. ________■ Eg yszerű bútorokkal ízlésesen berendezték a többágyas szobákat, itt kapnak szállást az Élő Világ iskolába jövő diákok vagy a kirándulók A Szent Mihály-templomban esküdött egymásnak örök hűséget egy horvát pár. A násznéppel együtt csónakon jöttek át a túlpartról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents