Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)
2004-05-10 / 108. szám
A L M A N A C H 1 1 3 7. OLDAL 2004. Május 10., Hétfő Kicsit tartózkodva, de bizakodva néznek a jövőbe a kutasiak. A kisebb körzetközponti szerepet is betöltő falut összekötő út kapcsolja a csomópontokhoz. Az út és vasút jelentősége most sem kisebb, de az itt termesztett áru, gyümölcs szállítása, a gazdaság pezsgése helyett ma jobbára a mindennapi utazást, a megélhetést hozó ingázás szolgálja. A kutasiak nem hagyják cserben a falujukat, s áldozatosan szépítik az utcákat, gyarapítják a családi portát. Komforttal várják haza a fiatalokat. Bíznak a változásban, a fiatalokban Kutas központja egyre szépül. A konyhának és iskolai ebédlőnek helyet adó boltíves épület csak néhány éve nyerte el mostani formáját, de a körülötte levő park már összenőtt a templomot, a hősi emlékművet és a díszsétányt övező virágos növényzettel. Legszívesebben a diákok gyűlnek itt össze tanítás után. Fölkuporodnak az emlékmű kőpárkányára, és jókedvük beharsogja a falut. Új esélyt kaphatnak- A fiataloknak talán tényleg kinyílik a világ most, hogy beléptünk az unióba - véli Egyed. György polgármester. - A többségnek azonban aligha hoz változást. Akiknek nincs lehetőségük önálló vállalkozásra vagy gazdálkodásra, azoknak még mindig a külföldi munka a legkedvezőbb. Itt, a faluban soha nem volt élelmiszer-ipari üzem, mégis nagyon sok az ilyen végzettségű munkás. Hentes például egytucatnyi jár Kaposvárra dolgozni. Újabban néhányan Németországban helyezkedtek el, és az ilyen egyre gyakoribb lehet. Jó néhány gépipari munkás, lakatos, esztergályos is van a faluban, így egy kisüzem is létrejöhetne. Régebben az állami gazdaság meg a téesz műhelyeiben mindenféle vasasmunkát el lehetett végeztetni, ma meg hiányzik az iparos. A mezőgazdaság és az elöregedett almáskertek sem adnak megélhetést, az 1600 lakos mégis ragaszkodik kiemelt gazdasági szerepet is betöltő szülőfalujához. A többség inkább vállalja az ingázást, semhogy innen elköltözzön. Testvéri látogatók Sok más mellett Kutas ebben is nagyon hasonlít erdélyi testvértelepüléshez, Csíkszépvízhez. Fe- rencz Tibor csíkszépvízi polgármester meg is erősíti ezt, miközben egy szép festmény formájában az otthoniak üdvözletét is elhozta a testvérközségbe.- Szándékosan gyalog jöttem most végig a falun, hogy lássam, mi változott pár év alatt. Jó látni, hogy rend és tisztaság van, s ott az új park, sokat szépült a falu - mondta Ferencz Tibor. - Második alkalommal járok itt, de ez már a harmadik cserelátogatás a két testvérfalu között. Ezúttal a csatlakozási ünnepségre hívtak meg bennünket, de hét-nyolc család máskor is tartja a kapcsolatot a kutasiakkal. Mi Vörös Lajoséknál szálltunk meg. Jó barátságba kerültünk, és ez igen nagy öröm. Méhek a határban Ugyancsak sietősen lépett ki a polgármesteri hivatalból Rácz Ferenc. - A méheket jelentettem be, aztán az erdőszélen lepakolom a kaptárokat - sorolta. - Jobb betartani szabályokat, mert a bajban csak így jön segítség. Mindenre fel kell készülni, mert mostanában még a lopás sem ritka. A repcevirágzáson két hétig lesznek kint a méhcsaládok. Nekem ötven van. Gyerekkorom óta szeretem csinálni, még ha nem is lehet belőle meggazdagodni. Sok a konkurens, csak itt, a hivatalban én voltam ma a harmadik méhész, aki a kutasi határba viszi a kaptárait. Májusi disznótor Bogdán Gyuláéknál a vége felé tart a disznóvágás, már a hurkatöltelékhez darálják az abaléből kivett belsőséget. - Tavasszal nem szokás disznót vágni, de muszáj, mert kell a családnak az élelem - mondta a családfő. - Állattenyésztő vagyok a Mezőkert Rt-ben, máshoz nem is értek. Ez az unió jót nem hoz az egyszerű emberLevágtak egy disznót Bogdán Gyuláéknál Haza tart Horváth Jánosné és Varga Józsefné nek. így volt ez a rendszerváltáskor is. Három gyerekre egyébként rengeteg a kiadás, és igyekszünk megtakarítani, ahol csak lehet. Hogy eredménnyel, az látszik az egyre szépülő családi házon. - Hatodik éve építjük szocpollal és rengeteg segítséggel. Minden hónapban készül rajta valami. Ez már igazi otthonuk lesz a gyerekeknek - mutatta a hatalmas portát Bogdán Gyuláné.- Pék a szakmám, de nem tudok elhelyezkedni. A környéken sehol sem vesznek föl - panaszolta a húszéves Bogdán Zoltán. Húga, Hajnalka most érettségizik kereskedelmi szakközépiskolában. Szeptemberben pedig kezdi az iskolát a legkisebb gyerek, Lacika is.- Magunk neveltük a malacot, de sok háznál már nem tartanak. Ahogy csökken az emberek pénze, úgy lesz egyre kevesebb a disznó is a házaknál, mert sokba kerül a tartása is - lendült bele a húsdarálásba Bogdán Gyula. - A hús nagy részét most mi is a hűtőládába tesszük, de töltünk hurkát meg disznósajtot is. Én jobban szeretem a csípősét, a feleségem kedvére azonban enyhébb lesz. Másban is kell, hogy egyetértés legyen, mert ha az nincs a családban, akkor igen nagy a baj. A legfontosabb mindig a pénz; kell az iskolára, a költségekre, és jusson elég a megélhetésre. Munkát ad a málna Már majdnem delet ütött az óra, mikor Horváth Jánosné meg Varga Józsefné hazafelé kerekezett. - A málnát gazoltuk ki - mondták. - Reggel nyolc óta kint voltunk, de csak mostanra sikerült befejezni.- Annyi volt a szúnyog, majd' megettek. Viszünk egy kis zöldséget is a tyúkoknak - mutatta a gyommal teli nagy szatyrot Varga Józsefné. - Ettől majd jobban tojnak, s legalább nem veszik kárba.- Nekünk kilenc hosszú sorunk van 1200 négyszögölön, s van még egy kis szántónk is a kukoricának - sorolta Horváth Jánosné. - Tizenhat éves a málnaültetvényünk, s azelőtt elég jó bevételt is hozott. Volt olyan év, hogy 19 mázsát adtam le, de tavaly a szárazság miatt csak három mázsa termett. Sok a munka vele, de hát csinálni kell. Holnap már permetezni akarja a férjem, mert azt sem halogathatja tovább: már látszanak a virágbimbók is. Óvónők színpadon Az óvodában épp ebédeltek a kicsik, s közben rajongva figyeltek az óvónénikre. Itt ugyanis álruhás mesehősök gondoskodnak a kicsinyekről. Az óvodai személyzet színházat alapított, s abban meséket, színdarabokat elevenítenek meg a gyerekek örömére.- Az ötletet a kényszer szülte, mert a gyermekek nagy része olyan hátrányos családból jön, ahol a színházbérlet költsége is gondot okoz. Ezért inkább magunk vállaltuk, hogy eljátsszuk a meséket. Ez jó alkalom arra, hogy adományt gyűjtsünk; a szülői bálnál is nagyobb a sikere - mondta Miklós Sándomé óvodavezető. Már öt előadás volt, a bevételből pedig játékokat, gyereknapi ajándékot, hangosítót vettek az óvodába. - Legutóbb húsvéti mesét adtunk elő, azelőtt a Rigócsőr királyt Horváthné Lóki Ildikó óvónő rendezésében - tette hozzá a vezető. - Ha nincs elég herceg és hercegkisasszony, a hat óvónő mellé szívesen színpadra állnak a szülők meg a lelkes segítők is. S igazi öröm, hogy most már nemcsak az óvodáé, hanem az egész falué a Micimackó színház. ■ Kutas Kutasi Hírmondó Díszkutak a parkban Parkosította az önkormányzat az egykori agyagbánya helyét. A Szabadság utca határolta területet Szép Csaba és Kovács Ferenc vállalkozó tette virágos sétányokkal, növényekkel látványossá. Két ivókutat, padokat, hintát is kihelyeztek. Hamarosan a többi közterületre is tesznek 30 padot. Számítógép az óvodába A 62 óvodás informatikai készségfejlesztéséhez 1 millió 77 ezer forint támogatást nyert az intézmény. A speciális gyermek- szárrtitógépeket-külön játszósarokban helyezik el. A környezeti nevelésre nyert 37 ezer forintból kirándulni viszik el a kicsiket. Akadálymentes iskola Kerekes kocsival járható rámpát építenek az iskolához, így aka- dálymentesik. A 4,5 millió forintos beruházásból 3,5 millió a pályázati támogatás. Az iskolába most 291 gyermek jár négy községből, a diákoknak a fele kutasi. Recept Kutasról Hertelendy-karaj A vendéglőjéről híres Hertelen- dy-kastély majorságában nevelt mangalica húsából készül ez a hagyományos étel. Egy deci sa- vanykás fehérbort szegfűszeggel, fahéjjal ízesítve 25 dkg aszalt vegyes gyümölcsre öntünk, öt percig főzzük, majd leszűrjük. A gyümölcsöt kimagozzuk. A mintegy 80 dkg-os karajt középen hosszában felszúrjuk, s beletömjük a gyümölcsöt. A nyí- , lást hústüvel lezárjuk, a húst őrölt köménnyel, sóval ízesítjük, kis ideig pihentetjük. Kizsírozott tepsiben, zárral meglocsolva forró sütőben tíz percig sütjük, majd ráöntve újabb egy deci bort lefedve másfél óra alatt készre pároljuk. Zsírban pirítunk egy fej hagymát, és egy kanál liszttel, 2 deci vízzel csomómentes mártást forralunk, vegetával ízesítjük. A fölszeletelt húst mártással és petrezselymes krumplival tálaljuk. A CIKKEKET ÍRTA ÉS A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: BÍRÓ MÁRIA AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Kutas Kincse Dani Viktória és apja, Dani Károly az almafák virágaiban már a leendő termést vizsgálja. Jó évre és biztos bevételre számítanak Termőre fordul az almás Az almatermesztésben látja családja jövőjét Dani Károly. A kísérleti ültetvénnyel kiegészített 11,6 hektáros almáskertet még 1993-ban alapozta meg. - Először egy hazai termesztési bemutatóra mentem el, azután Ausztriában, Németországban és Olaszországban is megnéztem, hogyan termesztik az almát. Megtetszettek az új, addig nem ismert fajták, szinte mindegyikből beszereztem néhányat. A kísérleti parcella 0,3 hektáros, az új ültetvényt már karcsúorsó koronaformával 2000-ben telepítettem.- Apám szava dönt minden termesztési kérdésben, de én is azért választottam az agrárkémikus- szakmát, hogy a gazdaságban hasznosítsam - mondta Dani Viktória, aki a keszthelyi agráregyetemen szerzett mérnöki diplomát. Testvérével együtt ma már ő is fontos pillére a családi birtoknak. A fiatal gyümölcsös első igazi termőéve lesz az idei. Dani Károly bizakodva vizsgálgatja a virágba borult fákat, és legalább 25 vagon termésre számít. - A méret is, a termés is elég lenne, de még sok minden hiányzik - tette hozzá. - Kellene öntözőberendezés meg hűtőház is a termés minőségi tárolására. Tagja vagyok a böhönyei Ker-Tész Termelő- és Értékesítőszervezetnek, bízom a megfelelő piacra jutásban és értékesítésben is. _________________■ So kat játszanak a kis óvodások a famatuzsálem alatt. Rendszeresen itt tartják a ballagást meg a szabadtéri színházi előadásokat Micimackó kuckója Gyönyörű fa magasodik az óvoda udvarán. Hogy ki ültette két évszázada e kocsányos tölgyet, már nem őrzi az emlékezet, de nemzedékek óta féltett kincse a hatalmas fa a kutasiaknak. Az egykori katolikus iskola udvarát árnyékolta be, ma pedig az óvodások élvezik enyhet adó árnyát. A gyerekek úgy tudják, az ágak között az óvoda névadója, Micimackó lakik, s mesebeli kuckóját megláthatja, aki jól viselkedik. A Kárpát-medence hét őshonos tölgye közül csak a vízben bővelkedő területeken szorítja ki a kocsányos tölgy a kisebb, szárazságot jobban tűrő fajokat. A hegyeken 4-800 méter magasan, a síksági folyók ligeterdőiben, magas talajvízszintű öntés- és homoktalajokon fordul elő ez a 40 méternél is magasabbra növő, szép gömbszerű koronáját csak magányos állásban megmutató fafaj. A kutasi példány egyike a legszebb és legidősebb hazai kocsányos tölgynek.- A természetvédelem által jegyzett fát az önkormányzat is besorolta a helyi védett értékek közé - mondta Egyed György polgármester. - Erre a fára az öregek is úgy emlékeznek, hogy már gyerekkorukban is óriási volt. A körkerülete csaknem négy méter. Igazi jelképe a falunak, s ünnepségeket is szívesen tartunk a tövében. Reméljük, még sokáig gyö- nyörködteti az utánunk jövő nemzedékeket is. ■
