Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-08 / 107. szám

mm 2004. MÁJUS 8., SZOMBAT HAZAI T Ü KÖR 3. OLDAL Júniusban tiira az t imák elé járulunk Budapest Az Országos Választási Bizottság érvényesnek találta a Mun­káspárt aláírásgyűjtését, és így már biztos, hogy nyáron nép­szavazást tartanak a kórház-privatizációról. Ennek apropó­ján összegyűjtöttük a rendszerváltás utáni parlamenta rizmus történetének népszavazásait. Ismertetjük a népszavazás kezdeményezésének feltételeit, illetve a szavazás érvényességének és eredmé­nyességének kérdését is. parlament pedig elfo­gadta az MSZMP vágyó- r ,gf náról II szóló 158 olda las pénzügy minisztériu mi jelentést, illetve azt, hogy a pár­tok nem I működ- J h e t n e k munka- .|| helye- 1 ken. JK A magyar jogtörténet első orszá­gos népszavazását - az úgyneve­zett négyigenes népszavazást - 1989. november 26-án tartották. A voksolást az SZDSZ és a Fidesz kezdeményezte. A népszavazás­hoz szükséges 100000 aláírás - ekkor még ennyi is elég volt - ok­tóber közepére összejött. A kér­dések közül az elsőnek volt a leg­nagyobb jelentősége, amely a köztársasági elnök megválasztá­sának időpontjára vonatkozott. A két kezdeményező párt azt sze­rette volna, ha az államfőt csak az országgyűlési választások után, közvetve választják meg. A vá­lasztás érvényes és eredményes volt, a szavazáson a választásra jogosult állampolgárok 58,03 szá­zaléka vett részt. Az első kérdés­ben csak 6101 szavazat döntött az igen javára, így nem volt közvet­len köztársaságielnök-választás az országgyűlési választások előtt. A többi kérdésben - a párt- szervezetek kivonulása a munka­helyekről, az MSZMP vagyonel­számolása és a Munkásőrség fel­oszlatása - elsöprő volt az igen szavazatok száma. Ezekben a kér­désekben nem volt nagy a tét, mi­vel a Minisztertanács a Munkás­őrség azonnali, jogutód nélküli megszüntetése mellett döntött, a A köztársa­sági elnök közvetlen “ választását támogató politikusok szerint a sza­vazás államfővá­lasztásra vonat­kozó része fél- ’-i reérthető volt, t mert bár a kér- „ dés a szavazás időpontjára vo­natkozott, való­jában azonban annak módjáról közvetlen vagy köz­vetett - is döntött. Alig több mint fél év múlva az MSZP kezdemé­nyezésére újabb népszavazást tartottak a kérdésről, ám ez a nép­szavazás érvénytelen volt, mert a választásra jogosultaknak csupán 13,9 százaléka vett részt a refe­rendumon. A rendszerváltás után össze­sen két, a kormány által előírt népszavazást tartottak: 1997-ben a NATO-hoz való csatlakozásról, 2003-ban az európai uniós csatla­kozásról szavaztunk. Mindkét szavazás érvényes és eredményes volt, és bár a részvétel 50 százalék alatt maradt, az igen szavazatok nagyarányú győzelmet arattak. Országos népszavazást 200 ezer választópolgár kezdeménye­zésére kell tartam. Ezek ügydöntő szavazások, amelyeknek eredmé­nye kötelező az Országgyűlésre nézve. Mérlegelés alapján a köz- társasági elnök, a kormány, az or­szággyűlési képviselők egyhar- mada vagy 100 ezer választó- polgár kezdeményezésére az Or­szággyűlés rendelheti el. Ez lehet ügydöntő és véleménynyilvánító is, amely nem kötelező a parla­mentre. Az ügydöntő népszava­zás akkor eredményes, ha az ér­vényesen szavazó választópolgá­rok több mint fele, de legalább az összes választó egynegyede a népszavazás során feltett kérdés­re azonos választ adott. Tehát ha az igenek vagy a nemek nagy többségben vannak, akkor nincs szükség 50 százalékos részvétel­re, akár a választók 30 százaléka is elég lehet a kérdés eldöntésére. FARKAS MELINDA - BARANYA RÓBERT MEGTARTOTT NÉPSZAVAZÁSOK Időpont________________________Téma ____________Kezdeményező Részvétel Eredmény 19 89. november 26. Köztársasági elnök megválasztása SZDSZ, Fidesz 58,03% 50,07% igen a parlamenti választások után 49,93% nem* Pártszervezetek kivonulása 95,15% igen a munkahelyekről 4,85% nem MSZMP vagyonelszámolása 95,37% igen 4,63% npm Munkásőrség feloszlatása 94,94% igen 5,07% nem 1990. július 29. Köztársasági elnök MSZP 13,91% 85,90% igen közvetlen választása 14,10% nem** 1997. november 16. NATO-csatlakozás Kormány 49,24% 85,33% igen 14,67% nem 2003. április 12. EU-csatlakozás Kormány 45,62% 83,76% igen __________________________________________________________________________________16,24% nem Forrás: www.valasztas.hu ' Mindössze 6101 darabbal volt több igen válasz ebben a kérdésben. ' ‘ A szavazás az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt. GOLUB IVÁN, a Magyar Kór­házszövetség elnöke: - A kór­házszövetség a magántőke be­vonását és min­denfajta forrás- bővitést támo­gat az egész­ségügyben, ha az a betegek és az ágazat ^olgozóinak érdekét egyaránt szolgálja. A privatizáció megaka­dályozását szolgáló kezdeményezések kissé megkésettek, hiszen az ágazat 23- 25 százaléka már ré­gen magánkézben van. Sokkal veszélye­sebb tendencia az új elképzelések szerint belépő ellátásszerve­zők megjelenése, a bankok és biztosító- társaságok profitér­dekelt beavatkozása a betegellátásba. THÜRMER GYULA, a Munkáspárt elnöke: - Azt szeretnénk, hogy az európai parlamenti választások napjára, június 13-ára Írják ki az általunk kezdeménye­zett, a kórháztörvény megsemmisítésére irá­nyuló népszavazást. A házbizottság május 17- én akarja a parlament napirendjére tűzni az ügyet, ebben az eset­ben azonban már nem lenne elegendő idő az előkészítésre. Arra kértem Orbán Viktort, a Fidesz - MPSZ elnö­két, hogy pártja kezde­ményezze a házbizott­ságban a május 10-ei tárgyalást. Az MSZP- nek nem érdeke, hogy az általuk hozott tör­vényt megsemmisít­sék. A Fidesz-MPSZ azonban a kórház-pri­vatizáció ellen van, Így ebben a kérdésben a jobboldallal azonos célért küzdünk. TÖRÖK GÁBOR po­litológus: - Európá­ban nagyon változatos a népszavazási hajlam. A két végletet Nagy- Britannia és Svájc kép­viseli; utóbbira szokták mondani, hogy szinte minden napra jut egy népszavazás, amelyek főleg a parlamenti dön­tések megerősítését szolgálják. Nagy-Bri- tanniában viszont csak pár népszavazásra volt példa. Magyarország a két véglet között van, a ’90-es évek elején volt inkább divat a nép­szavazás, még a parla­ment feloszlatására is irányult egy kezdemé­nyezés. A helyzet az al­kotmány 1998-as mó­dosítása után változott. A törvény szigorú sza­bályokhoz kötötte a népszavazás megtar­tását, így rendelkezett arról is, mely témák­ban nem lehet referen­dumot tartani. Óriás völgyhíd Kőröshegynél Csillag István miniszter az első útbójával, balján Kolber István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke FOTÓ: SOMOGYI HÍRLAP/MÁRTON LÁSZLÓ Részleges amnesztia Budapest Magyarország uniós csatlakozá­sával egyfokúvá változik a köz- igazgatási eljárás a menedékjog terén, így gyorsabbá válik a me­nekültügy megítélése, a nemzet­közi ujjlenyomat-nyilvántartó együttműködésével pedig könnyebben elvégezhető a mene­kültek azonosítása. A jövőben ha Paks A Műszaki Üzemeltetési Sza­bályzattól való eltérés miatt INES-l-es besorolást kapott egy atomerőművi rendelle­nesség. Az előírtaktól eltérő nyomást és hőmérsékletet még hétfőn regisztrálták. Mint arról beszámoltunk, az atomerőmű üzemen kívül lévő egyes blokkján a karbantartás utáni újraindítás során kisebb tűzeset történt hétfőn hajnalban. A lángokat három perc alatt el­oltották, de a reaktor visszahűté- se során - az atomerőmű közle­ménye szerint - az érintett hűtő­körön a hőmérséklet- és nyomás­értékek rövid időre eltértek a Mű­szaki Üzemeltetési Szabályzat­a tartózkodási vízumot a vízum­kiadó hatóság elutasítja, bíróság előtt megtámadhatja azt az eluta­sított. A legalább 2003 óta ha­zánkban nem jogszerűen tartóz­kodó külföldiek május 1-jétől számított 90 napon belül kérhe­tik itt tartózkodásuk szabály- szerű rendezését anélkül, hogy számon kérnék eddigi mulasz­tásukat. KOÓS TAMÁS bán leírtaktól. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szakemberei a történteket a Nemzetközi Nukleáris Esemény­skálán (INES) egyes fokozatba sorolták. Az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának vezetője, Lux Iván elmondta lapunknak, hogy az atomerőmű először nem is­merte fel, hogy az eseményt je­lentenie kellett volna. Ezért ké­sett a besorolás. Az, hogy ebben először nem értett egyet az atom­erőmű és a hatóság, Lux Iván szerint nem szokatlan. A Magyar Villamosenergia Irányító Rend­szer Rt.-vel egyeztetett ütemterv szerint folytatódik a. blokk visz- szaindításának előkészítése, a termelést várhatóan hétfőn kez­dik meg. VIDA TÜNDE Balatonföldvár Kőröshegynél épül meg Kö- zép-Európa leghosszabb, 1768 méter magas völgyhídja az M7-es autópálya része­ként. Tegnap Csillag István közlekedési miniszter rész­vételével aláírták a Zamár- di-Balatonszárszó közötti szakasz kivitelezési szerző­dését. 2007-ben Budapesttől egészen az Adriai-tengerig lehet majd közlekedni autópályán. Ennek 14,2 kilométeres szakasza a Zamárdi-Balatonszárszó közöt­ti, amelynek megépítése 74 mil­liárd forintba kerül. Ebből 39 milliárdot visz el a helyenként 80 méter magas pilléreken álló viadukt. A miniszter emlékezte­tett arra, hogy 2002-ben még 83 milliárd forintot kért a kivitele­ző e szakasz elkészítéséért, ver­senyeztetéssel sikerült az árat csökkenteni. A területen 4,6 millió köbméter földet kell meg­mozgatni.- A kormány számára most az autópálya-építés a legfonto­sabb - állította Csillag István. - A közlekedés és a gazdaság fej­lesztése összetartozik. Az M7-es a Balatonhoz turistákat és beru­házókat vonz, és foglalkoztatást nyújt. Ez az út a tíz európai kor­ridor egyikének része lesz, amely északkelet-délnyugat irányban szeli át a kontinenst. Appelshoffer József, a Strabag Építő Rt. vezérigazgatója azt mondta: az M7-es autópálya példa nélküli módon óriási ka­pacitásokat mozgat meg, s meg­mutatja, mire képes a magyar építőipar. Apáthy Endre, a Híd­építő Rt. vezérigazgatója pedig arról beszélt, hogy az ember életében szerencsés esetben is csak egyszer van lehetőség olyan viaduktot építeni, mint amilyen a kőröshegyi lesz. CZENE ATTILA Egyest kapott az erőmű OTltiCRpéiBválló Kaposvár, Fő u. 12. Pénznem 1 egységre Vétel Eladás EUR 249.2000 254.0000 USD 206.5000 211.0000 GBP 369.0000 379.0000 CHF 160.5000 164.5000 SKK 6.0000 6.5000 Közületeket is kiszolgálunk! Érvényben: május 7. Tel.: 82/312-951 Nyitva mindennap: 8-21 óráig Hírek Új rendszámok Egyelőre alig több'mint ezer gépjármű közlekedik Magyar- országon a május 3. után ki­adott EU-s rendszámmal, ami azt jelenti, hogy nincs nagy érdeklődés az uniós rendszám- táblák iránt. Az okmányirodák­ban lehetőség van az uniós rendszám igénylésére, azért mintegy 10 ezer forintot kell fizetni a személygépkocsi tulajdonosának, mti Medgyessy javaslatai A Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletét (PSZÁF) irányító Felügyeleti Tanács elnökére tett javaslat után Medgyessy Péter kormányfő megnevezte jelölt­jeit a tanács tagjaira is: Náray László, a PSZAF elnökhelyette­se, Asztalos László, az Atlasz Biztosító elnökhelyettese és Miklós Gábor, a Magyar Kül­kereskedelmi Bank vezérigaz­gató-helyettese. EUROPRESS Nyílt levél Nyílt levélben kérte Herényi Károlyt, az MDF frakcióveze­tőjét Lendvai Ildikó és Kuncze Gábor, az MSZP illet­ve a SZDSZ frakcióvezetője, hogy pártja kapcsolódjon be a kisebb létszámú parlamentről szóló egyeztetésekbe. Az MDF korábban jelezte, hogy május 1. után kész részt venni a tárgyalásokon a kérdésről, europress Uniós betegek Idén még nem nyomtatnak új orvosi recepteket. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatása szerint az uniós elvárásoknak megfelelő vények csak jövőre kerülnek forgalomba. Az elszámolás érdekében addig is a receptek hátoldalán kell feltüntetni a hazánkban ellátott uniós polgárok adatait, europress Törvényt követelnek Új médiatörvény elfogadását javasolja a Magyar Elektronikus Média Tanács. Indoklásuk sze­rint erre azért van szükség, mert a jelenleg érvényes jogszabály mára meghaladottá vált a piac gyors változásával, és új techno­lógiák megjelenésével, mti Nyugdíjat kézbesítők Május közepén kezdik meg a 13. havi nyugdíjrész kézbesíté­sét - tájékoztatott a Magyar Posta Rt. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság május 12-én adja át az utalványokat a postának, így Budapesten és a nagyvárosok­ban május 14-től, a további tele­püléseken pedig május 17-től kézbesítik a 13. havi nyugdíj­részt. MTI Virágos városok Május 30-ig meghosszabbította a „Virágos Magyarországért” környezetszépítő verseny jelentkezési határidejét a szer­vező Magyar Turizmus Rt. A versenyre önkormányzatok je­lentkezhetnek a polgármesterek aláírásával ellátott levélben, mti Romaösztöndíj Ismét meghirdeti a Nyílt Társadalom Intézet a Roma Felsőoktatási Emlékösztöndíj Programot. A személyenként 500-1000 dollárra felsőoktatás­ban tanuló roma fiatalok jelentkezhetnek, europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents