Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-05 / 80. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 6 2 2004. Április 5., Hétfő ||| PUSZTASZEMES PUSZTASZEMESI HÍRMONDÓ Játszóteret építenek Korszerű játszóteret akar építeni a focipálya déli oldalán az önkormányzat. A pályázaton nyerhető típusjátszótérről lemondott, mert igen nagy lett volna az önrész, s így maguk építik meg. A falunak legföljebb egymillió forintja van rá. Szükség lesz a lakosok társadalmi munkájára is, a tereprendezésben sokat segíthetnek. Teleház három új géppel Átalakították a kultúrház egyik termét, s ide három számítógépet telepítettek. A rendszerről elérhető az internet, és behozhatok a nagyvilág hírei. Erre egyes napokon van lehetőség. Az érdeklődök többsége fiatal, a költségek egy részét az önkormányzat állja. A gépeket felügyelők számitógépes tanfolyamot is elvégeznek. Korszerűbb közvilágítás Elkészült a világítás korszerűsítése; nemcsak a régi világítótesteket cserélték ki a faluban, hanem új oszlopokat is állítottak. Ez a beruházás 3,5 millió forintba került, és az árát öt év alatt fizeti ki az önkormányzat abból a pénzből, amit az olcsóbb üze- meltetés során megtakarít. ■ Recept Pusztaszemesről Kőtt rétes A kőtt réteshez Kugler Jánosné receptje szerint egy kiló liszt, egy kocka Rama margarin, egy pohár tejföl, egy kocka élesztő, mintegy fél liter tej (illetve ameny- nyit fölvesz majd a lágy tészta), három tojás sárgája, egy citrom lereszelt héja és egy kis vanília szükséges. Az élesztőt felfuttatjuk, s a lisztbe beleöntjük, és belerakjuk a többi hozzávalót is. Alaposan kidolgozzuk, majd ki- cipózva egy órát pihentetjük. A kött rétes titka, hogy a tésztát jól meg kell keleszteni. Majd kinyújtjuk, mint a vékony rétest, és ízlés szerinti töltelékkel megtöltjük. Negyvenöt percig sütjük; az időtartam változhat a töl- teléktől függően is. __________■ A C IKKEKET C2ENE ATTILA ÍRTA FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A PUSZTASZEMESI KERKO HUNGÁRIA RT ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Hosszan kanyarog az út Pusztaszemesen: egyelőre nem hozza, hanem viszi az embereket. Munkáért a tíz kilométerre levő Balaton-partig kell menniük. Az egykori iskolában fröccsöt és sört mérnek. A falu legnagyobb esélye a volt laktanya hasznosítása lenne, de már hat éve elmentek a katonák; a fővárosból nézve kis gond, hogy területén az életet a burjánzó gaz jelenti. Pusztaszemes így is szerethető, s reményt ad, hogy vannak fiatalok, akik nem költöznek el, és tenni akarnak a falujukért. Szorgosak és viszonoznak minden jót Ilyentájt már nyílnak a tavaszi virágok a pusztaszemesi határban, de a falu most mintha még a téli álmát aludná. Hétköznap délelőtt alig mocorog errefelé emberfia. A munkaképesek és a diákok már korán útra keltek a Balaton-part felé, őket majd csak késő délután hozza haza az autóbusz. Gyökeret vert svábok Legtöbbjük családja már régen gyökeret vert itt, s a pénzhiány vagy a szülőfalu szeretete helyben is marasztalja őket. Pusztaszemes történetében egyébként az 1722/23. évi ország- gyűlésben hozott törvénycikkely hozott alapvető változást, amely lehetővé tette szabad személyek beköltözését. így települtek ide német családok, s jellegzetes sváb közösséggé tették a Széchenyiek uradalmához tartozó falut. Á nyugdíjas Baranyai István felidézte; mielőtt az építőiparban dolgozott, segédmunkásként Széchenyi Irma grófnőnél volt uradalmi cseléd.- Gyenge a lét a faluban, még a vezetékes gáz bekötésére sincs pénzem - mondta. - A kiskertben sem gazdálkodom, mint ahogy sokan mások is abbahagyták a zöldségtermesztést. Nieselberger Jánosné, a nyugdíjasklub elnöke viszont hatszáz négyszögölet művel. Amúgy a pusztaszemesi idősek igyekeznek szórakoztatni magukat: minden hónapban összejönnek, s megtartják a nagyobb ünnepeket. Kocsma az iskolában Most éppen az április 24-i műsoros estre készülnek az asszonyok. Koltai Tamásné nyugdíjas tanár írt nekik két rövid színdarabot, és azt adják elő. Föllép majd a vegyes kar is Hekeli Imréné vezetésével; az énekkart azért titulálják vegyesnek, mert tagja fiatal és idős is. Férfi azonban egy sincs köztük. Pusztaszemesen nagyon sok özvegyasszony él.- A kétórás műsorra rengeteget kell próbálni, hogy rögzüljön bennünk a szerepünk - mondta Nieselberger Jánosné. - Ezért hetente kétszer is találkozunk. Jut idő erre is. Én nagyon szeretek itt lakni; a férjem is pusztaszemesi volt, itt töltöttem az egész életem. El sem tudom képzelni magamat másutt, engem minden ide köt. Már a szomszéd falu sem Pusztaszemes. Kapuvári Pál a kevés szép kort megélt pusztaszemesi férfi közül való. 79 éves, itt járt iskolába is, a mostani kocsma épületébe.- Keveset dolgozom már, mert betegségekkel küszködöm - árulta el. - Retten a feleségemmel megélünk a kis nyugdíjunkból. Egyetlen vagyonom van: ez a 400 négyszögöles kert; oda vetettem a nagyon jó takarmánynak való búza- rozskeveréket, vagyis a tritikálét. Költözők s maradók A Kapuvári család jól példázza azt is, hogy sokan, akik tehetik, jobb sorsot remélve elköltöznek innen. Az idősebbik fia még Pusztaszemesen maradt, az öccse már Balatonszárszóra költözött. Az egyik unoka Siófokon tanul, a másik pedig Budaörsön dolgozik. Legmesszebbre az az unokája került, aki a Rostock-Budapest útvonalon járó sétahajón dolgozik. Napközben még a kocsma is üres. - A Lila presszóba valóban kevesen járnak, azok is inkább átutazók, akik megállnak egy italra - ahogy Gibányi Péter mondta. Ő két éve dolgozik itt, s ez idő alatt egyszer volt itt vendég a polgármester: ivott egy kávét, kifizette, majd köszönt, és átballagott a hivatalba.- Ennek hermeneutikája van Nieselberger Jánosné: Sok itt az özvegy Geiger Károly: Munkahelyek kellenének' Tóth Gáborné: Sokan kérnek segélyt mondta Geiger Károly polgármester a beszélgetés elején, s később is sűrűn használt idegen szavakat. Mert szereti ezeket használni. Elárulta azt is, hogy a képviselő-testületi üléseken és főleg a közmeghallgatásokon visszafogja magát. Egyébként úgy látszik, így is értik a pusztaszemesiek, és fölnéznek rá. Mert a falu, ha kisebb lépésekkel is, de azért fejlődik. Apróbb örömök- Elvagyunk - szerénykedett Geiger Károly. - Nagyberuházásnak már csak a szennyvízcsatorna megépítése vár ránk, erre ugyanis nincs esélyünk állami támogatás elnyerése nélkül. Javítani kell még a belvizek elvezetésén, és elvégezzük az egyetlen rossz utca, a Kishegy utca portalanítását; ha nem is jut rá aszfalt, azért járhatóvá tesz- szük. A nagy tervek mellett nem feledkeztek el az élet apróbb örömeiről sem, ezért például kemencét építettek a faluház udvarán. A sütés köré kisebb-nagyobb közösségeket megmozgató kulturális rendezvényeket is lehet szervezni. S építenek egy új játszóteret. A jelenlegit még a honvédség segítségével hozták létre. Elmentek a katonák Hat éve elhagyták már a katonák a pusztaszemesi laktanyát, s azóta kihasználatlan az a terület. Az ön- kormányzat nemrég újra kérte a tulajdonos ÁPV Rt-t, hogy térítés- mentesen adja át a tulajdonukba. Elsősorban nagyobb cégek letelepítése volna a cél, ez csökkentené a térség foglalkoztatási gondjait. Geiger Károly már többször is tárgyalt ez ügyben. - Ha nem sikerülne, vannak más elképzeléseink is, ilyen például egy szociális otthon létesítése - árulta el a polgármester.- Nemcsak hazai, hanem uniós pályázatokban is gondolkodunk. Egyelőre az lenne a legfontosabb, hogy tulajdonunkba kerüljön az elhanyagolt, romló állagú épület- együttes és a 12 hektáros terület... Tóth Gáborné férje hajdan a pusztaszemesi laktanyában szolgált törzsőrmesterként, most Veszprémbe jár dolgozni. Közben századossá léptették elő. - Az tenné könnyebbé az életet, ha legalább ötven embernek adódna munkalehetőség egész évben - mondta Tóth Gáborné, aki a polgármester mellett hivatalsegéd. - Ez biztosan maradásra bírna mindenkit, mert amúgy Pusztaszemes olyan, mint egy kis gyöngyszem. Az viszont lélekölő, ha mindennap utazni kell a munkahelyre, és ráadásul éhbérért. Sajnos, öregszik a falu. Sokan járnak segélyért, de az önkormányzat nem olyan gazdag, hogy mindenki életét meg tudná könnyíteni. Kevés az olvasó Tóth Gáborné - aki a falu könyvtárosa is - elmondta, hogy mióta megnyílt a teleház, több fiatal is betalál a hivatalba. A könyvtárba, sajnos, csak kevesen járnak, hetente négyen-öten. Mostanában mintha nem szeretnének olvasni az emberek vagy nincs rá idejük. Most éppen selejteznek; több száz könyvet kiraktak a folyosóra, s onnan bárki elviheti. Vannak köztük régi orosz írók művei, de érdekfeszítőbb olvasmányok is: kidobni vétek lenne a köteteket, így meg hátha elkopik.- Pusztaszemes csendes kis falu, de azért mindig történik valami- tette még hozzá Tóth Gáborné. Én Hódmezővásárhelyről származom, onnan kerültem Balatonföld- várra, s később kiköltöztünk ide. Nagyon rokonszenvesnek tartom az itt élő embereket, s ők viszonoz- zák a jót, amit kapnak. ________■ Úto n Európába Pusztaszemes Kincse Buli helyett munka Sáska esete a verssel Nagy Krisztián fiatal vállalkozó; lakatosként főként kerítéseket, korlátokat és kerti bútorokat készít. Míg a korabeli fiatalok ha tehetik nagyobb településre, Balatonföldvárra vagy Siófokra költöznek, ő Puszta- szemesen keresi a megélhetését.- Jobban szeretem a falu csöndjét, mint a nyüzsgést, Pusztaszemesen sem a főutcában lakom. A diszkónál, bulizásnál pedig sokkal jobban érdekel a munka; szeretnék egyről a kettőre jutni, míg családot alapítok - mondta. - Hosszú távra tervezek, de már most is teljesen leköt a mesterségem. Ötven kilométeres körzetben vállalok munkát; korábban dolgoztam Ságváron és Törökkoppányban is, most pedig Siófokról, Zamárdiból és Tabról van megrendelésem. A falunkban, sajnos, kevés ház épül, mert nem gazdagok a pusztaszemesiek. Leginkább azok szépítgetik a házukat, kertjüket, akik nemrég vették. S ad munkát és szerencsére másoknak is ajánl a polgármester. Nagy Krisztián tavaly vágott a vállalkozásba, s egyelőre egyedül dolgozik. - Persze jó lenne a segítség, de nem tudok még egy embert megfizetni - mondta. - Az alapvető szerszámok megvannak a munkámhoz, remélem, az idén beindul a nagyüzem, s majd fejleszteni tudom a vállalkozást. _______________■ A 22 éves fiatalember sokat dolgozik annak érdekében, hogy ne kelljen majd semmiben szükséget szenvednie a családjának S. Büki Lajos az építőiparban dolgozott 51 évig, s azért kezdett verset írni, hogy megőrizze szellemi frissességét. A legutóbb Bertók Lászlónak írt hosszú opust, gratulálva a költő Kossuth-díjához.- Tizenegy éve költöztem Pusztaszemesre. Az én famíliám nagykanizsai, a feleségem szülei meg Pesten élnek, ezért valahol félúton akartunk letelepedni - idézte föl. - Előtte a fővárosban, majd Érden laktunk, de ott a húszcentis humusz alatt kőzúzalék volt, nem termett zöldség a kertben. Márpedig én Zalából származom: Nagykanizsa Sáskának nevezett városrészéből; ott sokan kertészkednek. Egyébként innen az S előtag is a nevemben. Szóval árverésen vettük meg a téesztől a házat, amiről csak másfél órával korábban szereztünk tudomást. Aztán vásároltam gyalu- és fűrészgépet, mert mindig mozgékony voltam, s itt sem akartam eltunyulni; több népi bútort is készítettem a családnak. Közben mintegy 200 oldalt írtam az építőiparban eltöltött időmről, vannak novelláim, és költöttem kétszáz verset is. 77 éves leszek az idén. A feleségem nemrég rávett, hogy adjam el a gépeket, azóta csak írok. A szerzeményeimet elküldöm pályázatokra, kaptam már nívódíjat is. S vannak még elképzelé- seim. Remélem, lesz időm ezeket megvalósítani. ■ Nagyvárosból költözött a faluba, s teljesen leköti az írás. Várhatóan megszületik nagy lélegzetű önéletrajza is, benne Pusztaszemessel
